1 / 32

Rovartan: kártevő magyar neve (pl. májusi cserebogár)

BETEGSÉG – KÓROKOZÓ – TÜNETEK. Rovartan: kártevő magyar neve (pl. májusi cserebogár) kártevő tudományos neve (pl. Melolontha melolontha ). Kórtan: betegség (magyar név, de nem a kórokozó neve magyarul) kórokozó (tudományos név, de nem a betegség tudományos neve)

leane
Download Presentation

Rovartan: kártevő magyar neve (pl. májusi cserebogár)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. BETEGSÉG – KÓROKOZÓ – TÜNETEK Rovartan: kártevő magyar neve (pl. májusi cserebogár) kártevő tudományos neve (pl. Melolontha melolontha). Kórtan: betegség (magyar név, de nem a kórokozó neve magyarul) kórokozó (tudományos név, de nem a betegség tudományos neve) Betegségek okozta tünetek: Kísérő tünet: a növényen látható elváltozásokat (szín, alak pl.: hervadás, száradás, foltosodás, rothadás) – betegség felismerése Fő tünet: azok a kórokozó képletek, amelyek a fertőzött növényen, növényi részen megjelennek, szabad szemmel láthatók – kórokozó meghatározása pl.: baktériumnyálka, külső elhelyezkedésű gombafonál

  2. NÖVÉNYI VÍRUSOK – VÍRUSOS BETEGSÉGEK A növényi vírusok: - fertőző nukleoproteidek (fertőző genetikai információ) - nm-es nagyságúak (csak EM-pal láthatók) - csak élő növényen tudnak fennmaradni és szaporodni (obligát parazita szervezetek) - többségük sok gazdanövényű (polifágok) - sebeken keresztül fertőznek - a növények sejtjeiben élnek - a megfertőzött növény élete végéig fertőzött marad - terjedési mód!!

  3. A legfontosabb vírusátviteli, terjedési módok: • Mechanikai úton, növényi nedvvel (laboratórium tesztnövény, ápolási munkák, szaporítóanyag szedés) a legtöbb növényi vírus átvihető • 2) Vegetatív úton, vegetatív szaporítás során (dugványozás, tőosztás, inda, hagyma, gumó, oltás, szemzés). Gyümölcs és szőlőtermesztés! • 3) Vektorok: legfontosabbak szúró-szívó szájszervű állatok (levéltetvek - afidofil vírusok, pl. PPV, CMV; fonálférgek - nematofil vírusok, pl AMV) • 4) Mag, pollen (pl. PPV, PNRSV)

  4. Védekezés: - megelőzés (a fertőzés megelőzése): - kórokozótól mentes szaporítóanyag előállítása és használata - vektorok ellen védekezés - rezisztenciára nemesítés A kórokozó elnevezése: - a vírusok (kórokozó) neve angolul van Pl. Plum pox virus Tünetek: - a fő tünetet nem értelmezzük - csak kísérő tüneteik vannak

  5. SZILVA-, KAJSZI-, ŐSZIBARACKHIMLŐ (Plum pox virus (PPV)) Terjedés: szaporítóanyag (oltvány, alany, nemes) mag levéltetű pollen Gazdanövény: összes termesztett és vadonélő csonthéjas (kökény), csonthéjas díszfák és cserjék is! Gyakori betegség, nem javítható! „Sharka virus”

  6. SZILVAHIMLŐ A hazai ültetvények majdnem mind teljesen fertőzöttek. Tünetek: a szilva levelén, termésén Kísérő tünetek Levél: - erek mentén zöld, sárgás (nekrotizálódott), elmosódott szélű, gyűrűk, vonalas rajzolatok

  7. Gyümölcs: Apró termésű, besztercei típusú szilvák: - húsba besüppedő, kemény, az alapszíntől eltérő színű, szabálytalan alakú foltok - foltok alatt a hús megbarnul - a gyümölcs összeaszalódik, beltartalmi értékei romlanak, értéktelen - érés előtt lepotyog (akár 100%- os terméshullás)

  8. Nagy gyümölcsű, ringló típusú szilva (pl. Stanley): - csak színelváltozás a héjon - nagyméretű, szabálytalan alakú elszíneződött foltok - folt alatt a hús egészséges - a termés beérik, nincs gyümölcshullás

  9. BABMOZAIK (Bean common mosaic virus (BCMV), Bean yellow mosaic virus (BYMV), Cucumber mosaic virus (CMV) „Leguminosae törzs”) Terjedés: BCMV BYMV CMV „Leguminosae törzs” - levéltetű - levéltetű - levéltetű - mechanikai - mechanikai - mechanikai - mag - mag - pollen Gazdanövények: BCMV: bab, BYMV: bab, borsó, más hüvelyesek, kivéve a lucerna, CMV „L”: bab, hüvelyesek, dohány

  10. Tünetek:a bab föld feletti zöld részein (levél, szár, hüvely) Kísérő tünetek Levél: - világos- vagy sötétzöld, sárgászöld, sárga mozaikfoltok

  11. Levél: - levéllemez felhólyagosodik, deformálódik Szár: - vonalszerű sötétbarna elhalások Hüvely: - sárgászöld vagy sötétzöld, kerek vagy megnyúlt foltok - satnya

  12. NÖVÉNYPATOGÉN BAKTÉRIUMOK – BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK • - fénymikroszkóppal láthatók (1-3 mikrométer hosszúak, szélességük kisebb, mint 1 mikrométer) • - elhalt anyagon és élő gazdanövényben is egyaránt képesek fennmaradni (fakultatív parazita szervezetek) • - egysejtűek • - a növényeket elsősorban sebeken keresztül fertőzik (de természetes nyílás, bibe) • - a sejtközötti járatokban, illetve az edénynyalábokban élnek • a fertőzéshez vízre van szükség • - vízben aktív mozgásra képesek (flagellum)

  13. A baktériumok legfontosabb átviteli, terjedési módjai: • Mechanikai úton, növényi nedvvel (ápolási munkák, szaporítóanyag szedés, eszközök: kés, olló, kéz) • 2) Vegetatív úton, vegetatív szaporítás során (elsősorban dugványok) • 3) Pollennel, maggal: - mag felületén – csírázáskor keletkező apró sérüléseken keresztül fertőz • - mag belsejében • - pollen – Erwinia amylovora • 4) Állati vektorokkal (méhek, madarak– Erwinia amylovora) • 5) Vízzel: az öntözési mód és idő helyes megválasztása

  14. A kórokozó elnevezése: A baktériumok neve latinul van. A kórokozó neve kettős latin név, (nemzetségnév, fajnév) Pl. Erwinia amylovora Tünetek: - van fő tünet: baktérium nyálka (baktériumok tömege, nedves időben vizenyős, fényes, beszáradva ezüstös) - kísérő tünetek Baktériumos betegségek: 1) hajtásszáradás, elhalás 2) lágyrothadás 3) hervadás 4) foltbetegség 5) tumorok

  15. AZ ALMATERMÉSŰEK ERVÍNIÁS ELHALÁSA (Erwinia amylovora) Karantén kórokozó! Az almatermésűek legveszedelmesebb betegsége. Gazdanövényei: Rosaceae család 33 nemzetsége Legfontosabbak: alma, körte, birs, Cotoneaster, Pyracantha, Sorbus fajok. Tünetek: az almatermésűek föld feletti részein (virág, termés, hajtás, vessző, ág, törzs)

  16. Kísérő tünetek Virág(tavasz): vizenyősek, csészelevelek és a kocsány elhal, elfeketedik

  17. Hajtás: hervadás, elhalás, vége pásztorbot-szerűen visszahajlik

  18. Vessző, ág: besüppedő lilás foltok, később rákos sebek rákos seb alatt elbarnult szövetek kéreg megpuhul és sötétebb ágelhalás és fapusztulás!

  19. Termés: vizenyős, apró foltok később elbarnul Exudátum (nyálkacsepp, baktérium)

  20. A SÁRGARÉPA ERVÍNIÁS LÁGYROTHADÁSA (Erwinia carotovora subsp. carotovora) A sárgarépa tárolási betegsége. Gazdanövényei: polifág kórokozó Tünetek:általában a karógyökér nyaki részén Kísérő tünetek Karógyökér: - nyálkás, vizenyős, kellemetlen szagú rothadás (pektinbontás) - rothadó részek nyúlósak

  21. A PARADICSOM KLAVIBAKTERES BETEGSÉGE (Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis) Tünetek: a paradicsom szárán, levélnyélen, termésen Kísérő tünetek: - a növény hervadása és száradása, először az alsó leveleken, majd terjed felfelé - részleges vagy teljes elhalás, száradás

  22. Szár, levélnyél: - megnyúlt barna csíkok, hosszanti repedések - edénynyalábok gyakran barnák (tracheobakteriózis) - szár gyakran üreges

  23. Termés: - 1-2 mm, kerek, szegély nélküli, világos foltok, közepén barna elhalással - folton baktérium nyálka Fontos fertőzési forrás a vetőmag (belső fertőzés, külső szennyezés)

  24. A BAB XANTOMÓNÁSZOS BETEGSÉGE (Xanthomonasaxonopodispv.phaseoli) Maggal átvihető baktériumos betegség (belső, valódi fertőzés) Tünetek: a bab valamennyi föld feletti zöld részén (levél, hüvely, mag) Kísérő tünetek: Mag: - szabálytalan alakú, sárga foltosodás (fehérmagvú fajta) - a maghéj ráncos

  25. Sziklevél: - vizenyős foltok Valódi levél: - 2-3 mm nagyságú, szegletes (erek által határolt), kezdetben vizenyős, sárguló, barnán elhaló foltok - a foltok kitöredeznek, „rongyosak” - a foltokban csapadékos időben baktérium nyálka jelenhet meg

  26. Hüvely: - 3-5 mm, kör alakú, barna szegélyű, kezdetben vizenyős, elhaló foltok, „zsírfoltok” - „A bab zsírfoltossága” - Nagy mennyiségű baktérium nyálka (hüvelyen keresztül a mag is fertőződik)

  27. NÖVÉNYPATOGÉN GOMBÁK – GOMBÁS BETEGSÉGEK - tápanyagokat oldat formájában veszik fel a növényi sejtből - élő növényeken és elhalt növényi részeken is képesek fennmaradni (obligát és fakultatív parazita szervezetek) - fénymikroszkóppal vizsgálhatók A kórokozó elnevezése: A gombák neve latinul van. A kórokozó neve kettős latin név (nemzetségnév, fajnév) Pl. Plasmopara viticola Tünetek: - fő tünet - kísérő tünetek

  28. Vegetatívtest: sejtfonál (hífa, micélium) - felépítés - tápanyagellátás, rögzítés

  29. A micélium növényhez viszonyított elhelyezkedése: - növény felületén: lisztharmatok nagy tömegben fehér szabad szemmel is látható - növény belsejében

  30. tapadó képlet szívóka Szívóka (hausztórium ): tápanyag felvételére módosult hífa (parazitálás) Tapadó képlet (appresszórium ): módosult hífa vég, a micélium növény felületéhez történő rögzítését látja el (lisztharmatok)

  31. A NÖVÉNYPATOGÉN GOMBÁK KÉPLETEI 1.) vegetatív képletek: sejtfonál tömörülések Funkció: nem a szaporítás, hanem pl. kedvezőtlen körülmények átvészelése (pl. szklerócium, klamidospóra), szaporító képletek hordozása (pl. exogén sztróma, endogén sztróma) SZKLERÓCIUM

  32. 2.) Ivartalan szaporító képletek: Funkció: általában a folyamatos fertőzés és szaporodás a vegetációs időben Ivartalan szaporító sejteket (pl. konídiumokat, sporangiumokat) képeznek Pl.: konídiumtartó, piknídium, ácervulusz, lisztharmat- konídiumlánc, monília-konídiumlánc, sporangiumtartó 3.) Ivaros szaporító képletek: Funkció: általában az áttelelés = mag Ivaros szaporító sejteket (pl. aszkospóra) képeznek Pl.: oospóra, kleisztotécium, peritécium, apotécium

More Related