1 / 77

Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc . - BMEEOVKASH2

Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc . - BMEEOVKASH2. Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: jzsolt @ vkkt.bme.hu Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 45.5 szoba. Tantárgy ismertetése. Előadók: Jolánkai Zsolt, Ács Tamás

landen
Download Presentation

Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc . - BMEEOVKASH2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 Előadás: Bevezetés Előadó: Jolánkai Zsolt Kapcsolat: jzsolt@vkkt.bme.hu Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 45.5 szoba Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  2. Tantárgy ismertetése • Előadók: Jolánkai Zsolt, Ács Tamás • 1 zárthelyi (8. hét, előadás idejében) – témája: addig hallottak kármentesítés témakörében • Pót zh 10 héten csütörtökön, tanítási időn kívül • Írásbeli vizsga: Előadások anyaga, gyakorlat anyaga • Értékelés: 50% zh, 50% vizsga • Jegyzet: Előadás diák • Ajánlott irodalom: • Kármentesítési útmutatók, kézikönyvek • Fleit Ernő: Környezeti Kárelhárítás jegyzet • Reiniger-Varga-Horváth: Környezeti kárelhárítás menedzsmentje • Katona Emil: Vízminőségi Kárelhárítás Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  3. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  4. Bevezetés Környezeti kárelhárítás Környezeti kárt okozó tevékenység A jogszabály mit mond? Azonnali beavatkozás szükséges, amennyiben a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, illetve amennyiben a környezetkárosodás felszámolása azonnali beavatkozással eredményesebben, hatékonyabban, gazdaságosabban végrehajtható, illetve a jövőbeni környezetkárosodás megelőzhető Rendkívüli szennyezés Nem rendkívüli szennyezés kárelhárítás kármentesítés Balesetjellegű szennyezés Pl. Vörösiszap, cianid Lassú, hosszan tartó szennyezés Pl. szivárgó olajtartály, hulladéklerakók Azonnali beavatkozást igényel Pl. gipsz adagolásával semlegesítés, merülőfalak, kicsapatószerek Megfontolt körültekintő költséghatékony megoldást igényel Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  5. Alapfogalmak Fogalmak tisztázása: Szennyező anyag (219/2004 szerint): minden anyag, ami nem természetes okból a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, illetve vízminőség romlást okozhat, ilyenek különösen az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő anyagok Szennyező (anyag) általános megfogalmazásban: Szennyezőnek tekinthetünk egy olyan anyagot, vagy energiát, mely a környezetbe juttatva nem kívánt (káros) hatást fejt ki, illetve rontja egy erőforrás használhatóságát (Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Pollutant). környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői A környezetszennyezés egy folyamat, melynek során az ember, saját tevékenységeinek során az őt körülvevő élő és élettelen környezet természetes állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, ezáltal saját életkörülményeit lerontja. Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  6. Alapfogalmak Fogalmak tisztázása: Kárelhárítás: a környezeti elemek (vizek, talaj, levegő, élővilág, épített környezet) előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására illetve mérséklésére irányuló tevékenység. Kármentesítés (felszíni víz): olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszíni víz károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszíni víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen olyan műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszíni víz megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges Kármentesítés (élővilág): olyan helyreállítási tevékenység, intézkedés, amely a természetben okozott kár enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a faj, élőhely, terület által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul. Kármentesítés (felszín alatti víz és földtani közeg): olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen az a műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszín alatti víz, illetőleg földtani közeg megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges; Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  7. Alapfogalmak Fogalmak tisztázása Vízkárelhárítás: „vízkárelhárítás a vizek kártételei elleni védelmet és védekezést jelenti. E két tevékenység úgy tartalmában, mint idejét tekintve eltér egymástól, de mégis összetartozik. A vízkárelhárítás a károsan sok vagy károsan kevés víz kártételeinek elhárítását, a károk mérséklését célzó megelőző, valamint a tényleges védekezéssel járó szervezett operatív tevékenységet foglalja magában.” Az OVF szerint Környezeti kárelhárítás = vízminőségi kárelhárítás? Ma már minden környezeti elemre kiterjed a jog hatálya. A hazai gyakorlatban sokáig egyet jelentett, és még ma is kiemelkedően a vízminőségi kárelhárítás dominál, mivel erre van kiépített intézményi rendszer: VIZIG-ek. A Nemzeti Parkok és az erdészeti szolgálatok figyelemmel kísérik az élőhelyeket, és védett természeti értékeket. A szennyezés leginkább a felszíni vizekhez kötött transzport folyamatok által tud gyorsan nagy területen szétterjedni, így sok hatásviselőhöz eljutni, ezért a víz a legmeghatározóbb a rendkívüli szennyezések elleni védekezés szemszögéből. A levegőszennyezés szintén gyors transzportot biztosít, de olyan mértékű szennyezés, aminek a hatalmas hígulás ellenére is komoly kockázata van, már a katasztrófavédelem és honvédség felelősségi körébe tartozik, leginkább evakuációs tervek formájában nyilvánul meg. Mennyiségi kártétel, nem tartozik a környezeti kárelhárítás témakörébe, külön gyakorlata van Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  8. Környezetszennyezés Kibocsátások szempontjából a környezetszennyezés lehet: KTV szerint: környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése Kémiai: • Szennyvíz • Olajszennyezés • Műtrágya és növényvédőszerek • Füstkibocsátás Biológiai: • Vírusok, baktériumok, paraziták • Tájidegen fajok • Mesterségesen módosított fajok Fizikai: • Zajszennyezés • Sugárszennyezés • Hőszennyezés • Fényszennyezés Legáltalánosabb formája a szennyezőanyag kibocsátás, mely a levegőszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  9. Környezetszennyezés Környezetszennyezés közvetlen forrásai: Ipar: • Vegyipar • Gyógyszeripar • Kohászat • Elektronikai ipar • Energiaipar (kőszén, kőolaj, égetés, radioaktív balesetek, kiégett fűtőanyagok) • Olajfinomítás • Gépjárműipar • Bányászat • Hadiipar (háborúk) Közlekedés: • Személygépjármű forgalom • Áruszállítás • Légi forgalom • Hajó forgalom • Vasúti forgalom Mezőgazdaság: • Növényvédőszerek • Trágyák és műtrágyák Közvetett források: • Hulladék lerakók • Szennyvíz iszapok • Bányameddők • Ipari szennyvíz • Szikkasztók • Erdőírtás • Veszélyes hulladék tárolók Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  10. Környezetszennyezés Környezetszennyezés folyamata: Emisszió: Pontszerű és diffúz szennyezőanyag kibocsátások KÖRNYEZETMÉRNÖKI ALAPOK Transzmisszió: szennyezésterjedés (és konverzió) Immisszió: szennyezés káros hatásainak megnyilvánulása a hatásviselőkben (pl. koncentráció a befogadóban) Forrás: http://www.ubz-stmk.at/luft1/kapitel3.htm Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  11. Környezetszennyezés Környezetszennyezés hatásviselői : Környezetszennyezés Ember: • Közvetlen egészségkárosodás Élővilág: • Növényi és állati fajok és azok élőhelyei Élettelen környezet: • Felszíni vizek • Felszín alatti vizek • Földtani közeg • Levegő Visszahatás Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  12. Környezetszennyezés Környezetszennyezés hatásai: Forrás: Assessments of Ecological Impacts on a Regional Scale, Sheehan Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  13. Jogi háttér Európai jogi keret: • EU VKI a vizek jó ökológiai állapotának eléréséről (2000/60/EK), • Irányelv a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről (2004/35/EK); • Irányelv a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről (2006/118/EK); • Irányelv a közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről (2006/11/EK), • Duna Védelmi Egyezmény (Szófia, 1994. június 29) Magyar „alap”törvény: 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól (KTV – környezetvédelmi törvény) Kapcsolódó törvények: 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról; 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  14. Jogi háttér Hatályos jogszabályok: • 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről; • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről; • 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; • 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről; • 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól; • 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól; • 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól; • 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról, • 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, • 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről • Hatályos jogszabályok gyűjteménye: http://net.jogtar.hu Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  15. OKKP Országos Környezeti Kármentesítési Program Az Országos Környezeti Kármentesítési Program a földtani közegben és a felszín alatti vizekben hátramaradt, akkumulálódott szennyeződések felderítését, a szennyeződések mértékének feltárását, illetve újabb szennyeződések kialakulásának megakadályozását, a múltból visszamaradt környezeti károk mérséklését vagy felszámolását célzó, az ország egész területére kiterjedő, felelősségi körtől függetlenül, minden kármentesítési feladatot magába foglaló környezetvédelmi program. OKKP a Kormány 2205/1996.(VII. 24.) határozatával indult. A tevékenység jogszabályi hátterét a 219/2004 (VII.21.) Korm. Rendelet és a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről biztosítja. Ez a program fogja össze a kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Általános feladatok: irányítás, a szakmai koordináció, az ellenőrzés, a működtetés, a kutatási és fejlesztési feladatok, a műszaki-, gazdasági- és jogi szabályozás Országos feladatok: a felszín alatti vizet, a földtani közeget veszélyeztető szennyező-források, szennyezett területek, felelősségi körtől független, országos számbavétele Részfeladatok: Környezetvédelmi Felszín Alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) részeként a számbavétel adatbázisát kezelő KÁRINFO rendszer folyamatos fejlesztése és működtetése; a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) módszertani fejlesztése és fokozatos bővítése OKKP honlap Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  16. OVGT Országos Vízgyűjtő gazdálkodási Terv 8. 2 fejezet: Egyéb szennyezésének megelőzése, illetve a szennyezések kárelhárítása „A felszín alatti vizekre nézve a veszély egyik forrását jelentik a múltban keletkezett szennyezések - sokszor rejtett - formái. Ezek jelentős része ipartelepekhez, illetve nem megfelelő szigetelésű hulladék elhelyezéshez kapcsolható. Az okok a keletkezés idején hatályos előírások, szabályozások elégtelen volta, ami az alapanyag- és hulladék-elhelyezésre egyaránt vonatkozott. A mai környezetvédelmi előírások mellett a talaj és felszín alatti vízszennyezés valószínűsége igen jelentősen csökkent, de baleset (havária) bekövetkezésével számolni kell. Ezek előfordulásának és az előfordulás hatásának csökkentésére kell elkészíteni a kárelhárítási terveket.” Kármentesítés „A vízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek nem feladata a kármentesítés gyakorlati tervezése, de értékelni szükséges, hogy a megvalósítás milyen mértékben szolgálja a VKI céljait, azaz a jó kémiai állapot elérését. Az 1996 óta működő Országos Környezeti Kármentesítési Program célja a szennyezések számbavétele, az ezzel kapcsolatos információk gyűjtése és közreadása, valamint az állami felelősségi körbe tartozó, feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve felszámolása. A bevezetőben említett prioritási lista alapján eddig 500 területen csaknem 150 Mrd Ft értékben valósult meg kármentesítés. A program folytatódik, finanszírozására a KEOP biztosít forrásokat. Ezen kívül számos olyan veszélyes szennyezés létezik, amely nem tartozik állami felelősségi körbe.” „A VKI céljainak teljesítése szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ivóvízbázisok védő területén a szennyezéseket 2015-ig fel kell számolni.” OVGT honlap Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  17. OVGT Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  18. OVGT Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  19. Szereplők a kármentesítési és kárelhárítási gyakorlatban • Környezetvédelmifelügyelőség (KÖFE): • Mai hivatalos neve: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Országos zöldhatóság) és 10 területi szerve • Feladatok: • környezetvédelmi hatósági eljárások lebonyolítása (hulladékgazdálkodás, levegőtisztaság-védelem, zaj és rezgésvédelem, vízminőségvédelem), • komplex engedélyezési eljárások • Vízminőségi monitoring (OKIR/FEVI) • Levegőminőségi monitoring (Országos légszennyezettségi mérőhálózat OLM, OKIR/LAIR) • VIZIG-ek: • Központi egysége mai hivatalos nevén Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), • területi igazgatóságok (12 VIZIG) • Feladatok: Területi kárelhárítási tervek kidolgozása, végrehatása, figyelőszolgálat működtetése, károk felderítése, Központi Környezetbiztonsági Ügyelet üzemeltetése • NPI: 10 Nemzeti Park Igazgatóság • Feladatok: védett területek, védett természeti értékek figyelése, káresemények felderítése • Erdészet: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal alá tartozik • Feladatok: kárfelderítés Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  20. Szereplők a kármentesítési és kárelhárítási gyakorlatban Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: Feladata: Polgári védelem végrehajtó szervezete, rendkívüli balesetszerű szennyezések esetén a polgári lakosság védelme. illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv (ÁNTSZ, Országos Környezetegészségügyi Intézet, kistérségi intézetek): Feladatok: levegőminőségi mérések értékelése egészségügyi szempontból Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI): A Nemzeti Környezetügyi Intézet alapító okirata szerint felügyeli az Országos Környezeti Kármentesítési Program végrehajtását a vízgyűjtő-gazdálkodási és víz- és földtani közeg védelmi feladatai körében. Kármentesítéssel foglalkozó vállalatok: Feladatok: sokrétűek, kármentesítés kivitelezése Mérnök tanácsadó cégek: Feladatok: szakértői tevékenységek, tényfeltárás, monitoring tervezése, Hol jön a képbe a mérnök? – Kárelhárítási tervek készítése, tényfeltárás tervezése és lebonyolítása, kivitelezés, szakvélemények kidolgozása (szakértői jogosultsággal rendelkezők), kármentesítési tervek kidolgozása (szakértői jogosultsággal rendelkezők) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  21. Szennyező anyagok Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  22. Alapfogalmak Bioakkumuláció: A biológiai folyamatok révén a környezeti elemekben alacsony koncentrációban jelen lévő anyag megkötődik, és folyamatos kitettség esetén az élő szervezetekben mennyiségük megnő, azaz az anyag felhalmozódik Expozíció: kitettség, azt az időintervallumot takarja, ameddig az alany a mérgezésnek ki van téve. LD50: (LethalDose) toxicitás mértékére jellemző mérőszám. Azt az anyagmennyiséget fejezi ki, melynél az adott élőlénycsoport egyedeinek fele elpusztul 24 órán belül. Perzisztencia: Az anyagok biológiai lebontással szembeni ellenálló képessége Szaprobitás: a vízben lévő holt anyagok lebontásának a mértéke. Az indikátor szerveztek relatív gyakoriságából számítható. Toxicitás: a víz mérgező képessége, olyan mérgek jelenléte, amelyek zavarják, veszélyeztetik a vízi élőlények életműködését, csökkentik a víz öntisztuló képességét, korlátozzák ivóvízként történő felhasználását. Mérése: biológiai tesztmódszerekkel. Trofitás: a vízi ökoszisztéma elsődleges szerves anyag  termelésének mértéke. A trofitás fokának meghatározására a vízben élő algák számát ill. azok klorofilltartalmát mérik:klorofill-a tartalom. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  23. Alapfogalmak Biodegradáció: mikroorganizmusok által végzett biokémiai-biológiai folyamatok eredményeként megvalósuló lebontási és átalakulási folyamatok összessége. Biológiai lebomlás szerint megkülönböztetünk: • Könnyen lebomló anyagokat (degradable) pl. etil-benzol, naftalin, sok szerves anyag • Nehezen lebomló anyagokat (persistent, vagy perzisztens) pl. benz(a)pirén, DDT • Lebomlásnak ellenálló anyagokat (recalcitrant) pl. higany- és ólomvegyületek, aszfalt, bitumen, azbeszt Féléletidő: A biológiai lebonthatóságot szoktuk kifejezni vele, azt az időt fejezi ki, amennyi alatt az anyag fele elbomlik. Veszélyes anyagnak (prioritásszennyezőnek) elsősorban olyan anyagokat nevezünk, amelyek toxikusak, perzisztensek (nem lebomlóak és biológiailag nem lebonthatók) és bioakkumulációra hajlamosak. E definíció szerint a toxicitást nem szűkítjük le az akut (rövid idejű) hatásokra, hanem az olyan krónikus hatásokat is ideértjük, mint például a karcinogenitás, mutagenitás, teratogenitás vagy a hormonháztartásra gyakorolt negatív hatás. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  24. Vízszennyezők és vízminőség kapcsolata Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása Mihez képest? Visszatekintés Víz elem esetén pl: A vízminőségi paraméterek kedvezőtlen változása Azaz: hőmérséklet erőteljes növekedése (erőmű hűtővízkibocsátása lecsökkent vízhozamnál) ph erőteljes megváltozása (vörösiszap katasztrófa ph 12-13) Olajszennyezés (számtalan hazai példa) Mikroszennyező beömlése egy felszíni víztestbe (Tiszai cianid szennyezés) Tápanyag feldúsulás (eutrofizáció) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  25. Szennyezőanyagok csoportosítása Érintett környezeti elem szerint Levegőszennyezők Talajszennyezők Vízszennyezők Szennyezőanyag tulajdonságai alapján Szervetlen anyagok Szerves anyagok • Növényvédő szerek • Kőolajok és származékaik • Szintetikus mosószerek • Huminanyagok • Növényi tápanyagok (N, P) • Toxikus fémek és egyéb szervetlen mikroszennyezők (Pl: Cianid) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  26. Szennyezőanyagok csoportosítása Szennyezőanyag tulajdonságai alapján (vízszennyezők esetén) Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések Oldott szennyezések • Ásványolaj és származékai • Települési hulladékok • Papír és cellulózipari rostos hulladék • Fermentáló ipari cefrék • Elhalt állati és növényi anyagok • bányameddő • Biológiailag bontható szerves anyagok • Biológiailag nehezen bontható szerves anyagok • Toxikus anyagok • Szervetlen anyagok Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  27. Jelölések B(fk): A földtani közegre vonatkoztatott szennyezettségi határérték B(fav): A felszín alatti vízekre vonatkoztatott szennyezettségi határérték AA-EQS: Éves átlagos határérték MAC-EQS: Maximálisan megengedhető koncentráció EQS: EnvironmentalQualityStandards azaz környezeti határérték POP: PersistentOrganicPollutants (perzisztens szerves szennyezők) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  28. Jogi alapok 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A fő szennyező anyagok indikatív listája 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a vízi környezetben. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízikörnyezetben vagy azon keresztül. 5. Perzisztens szénhidrogének és perzisztens vagy bioakkumulációra hajlamos szerves toxikus anyagok. 6. Cianidok. 7. Fémek és vegyületeik. 8. Arzén és vegyületei. 9. Biocidok és növényvédő szerek. 10. Szuszpenzióban levő anyagok. 11. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). 12. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (és az olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI). Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  29. Jogi alapok 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól I. listába tartozó anyagok 1. Higany 2. Kadmium 3. Hexaklórciklohexán (HCH) 4. Széntetraklorid 5. DDT 6. Pentaklórfenol 7-10. Aldrin, Dieldrin, Endrin, Izodrin 11. Hexaklórbenzol 12. Hexaklórbutadién 13. Triklórmetán (kloroform) 14. 1,2-diklóretán 15. Triklóretilén 16. Perklóretilén 17. Triklórbenzol II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok 1. Fémek és vegyületeik 2. Biocidek és az I. listában nem szereplő származékaik 3. A vízi környezetből emberi fogyasztásra kinyert termékekben káros íz- és/vagy szaghatást okozó anyagok és a vízben ilyen anyagokat előidéző vegyületek 4. A szilícium mérgező vagy nem lebomló szerves vegyületei, továbbá a vízben ilyen vegyületeket alkotó anyagok, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy a vízben rövid idő alatt ártalmatlan anyagokká alakulnak át 5. Szervetlen foszforvegyületek és elemi foszfor 6. Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének 7. Cianidok és fluoridok 8. Az oxigénháztartást károsan befolyásoló anyagok, elsősorban ammónia, nitritek 9. Azbeszt „Fekete lista” „Szürke lista” Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  30. Jogi alapok 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Szennyező anyagok jegyzékei: Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű (nagy kockázatot jelentő) anyagokra: 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül. 5. Higany és vegyületei. 6. Kadmium és vegyületei. 7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzisztensszénhidrogének. 8. Cianidok. „Fekete lista” Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  31. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – folyt 3 Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű (kis kockázatot jelentő) anyagokra: • 2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai. • 3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik. • 4. Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. • 5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. • 6. Fluoridok. • 7. Ammónia és nitritek. • 8. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). • 9. Szuszpenzióban lévő anyagok. • 10. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI).” • 1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következő fémek és félfémek: • 1.1. Cink • 1.2. Réz • 1.3. Nikkel • 1.4. Króm • 1.5. Ólom • 1.6. Szelén • 1.7. Arzén • 1.8. Antimon • 1.9. Molibdén • 1.10. Titán • 1.11. Ón • 1.12. Bárium • 1.13. Berillium • 1.14. Bór • 1.15. Urán • 1.16. Vanádium • 1.17. Kobalt • 1.18. Tallium • 1.19. Tellúr • 1.20. Ezüst „Szürke lista” Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  32. Szennyezőanyagok ismertetése Emberi tevékenységek szerint: Legjellemzőbb szennyezőanyagok: Szervesanyag BOI Szervetlen szennyezőanyagok: N, P Patogének: Baktériumok, vírusok Szerves anyag (lebomló) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  33. Nitrogén Szennyezőanyagok ismertetése Előfordulási formái: • Nitrogén gáz (N2) • Szerves nitrogén • Nitrogén oxidok (NOx) • Ammónia Ammónium • Nitrit • Nitrát Ábra forrása: Szilágyi F. jegyzet Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  34. Nitrogén Szennyezőanyagok ismertetése Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  35. Foszfor Szennyezőanyagok ismertetése Előfordulási formái: Szerves formában Legfőbb mérgező formái: Szerves foszforsav-észterek Elsőbbségi listás anyagok • Klórfenvinfosz (C12H14Cl3O4P) • Klórpirifosz (C9H11Cl3NO3PS) (növényvédőszer) Szervetlen formában Foszforsav, foszfin, stb. Foszfát ion • Oldott és partikulált állapotban • Partikulált formák jellemzően talajt alkotó ásványok felületén adszorbeálódva fordulnak elő • Oldott állapotban leginkább ortofoszfát formában van jelen (PO4) Jelentősége A foszfát különleges szerepet tölt be az élőlé­nyek energiaháztartásában: egy foszfátcsoport ADP molekulára kötődésével jön létre a nagy energiájú, könnyen továbbadódó ATP mole­kula. A szervezeten belül sok foszfort tartalmaznak a nukleinsavak (RNS, DNS), valamint a memb­ránok foszfolipidek formájában. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  36. Foszfor Szennyezőanyagok ismertetése Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  37. pH Szennyezőanyagok ismertetése Természetesen nem szennyezőANYAG, hanem egy vízminőségi indikátor, melynek a semlegestől való veszélyes mértékű eltolódása annak következménye, hogy a környezeti rendszerben felborul a természetes egyensúly, valamely anyag (sav vagy lúg) nagy mennyiségben való bejutása miatt. pH – a Hidrogénion koncentráció negatív 10-es alapú logaritmusa. Határértékea magyar szabályozásban: 6.5-9 között változhat Ismertebb savak: • Kénsav(H2SO4) • Sósav (NaCl) • Salétromsav(HNO3) • Foszforsav (H3PO4) • Citromsav (C6H8O7) Ismertebb lúgok: • Nátrim hidroxid (NaOH) • Kálcium hidroxid (Ca(OH)2) • Potasszium hidroxid (KOH) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  38. pH Szennyezőanyagok ismertetése Példa Vörösiszap katasztrófa, melynél nagy mennyiségű NaOH tartalmú zagy ömlött ki a zagytározóból, melynek PH-ja 13 körüli értékeket vett fel. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  39. Mikroszennyezők MIKROSZENNYEZŐK 1 μg/liter = 1 ppb= 1/1000000 000 Ábra forrása: Fleit E. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  40. Mikroszennyezők Mikroszennyzőnek nevezzük azokat az anyagokat, melyeknél a káros hatások már mg/l koncentrációban jelentkeznek. Hatásuk lehet toxikus (mérgező), karcinogén (rákkeltő), mutagén (genetikai károsodást okozó), teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) és hajlamosak a bioakkumulációra (felhalmozódásra). Tulajdonságok, melyek fokozzák veszélyességüket: • Perzisztenicia (nehezen bonthatóak biológiai úton). • Többségük oldott és szilárd halmazállpotban egyaránt előfordulhatnak, függően a víz kémiai viszonyaitól, pH-jától, hőmérsékletétől, sótartalmától, lebegőanyagtartalmától, pufferkapacitásától. • A mikroszennyezők élőlényeket károsító hatásukat vízben oldott formájukban fejtik ki. A vízben oldott anyagok lényegében akadálytalanul juthatnak át a sejtfalon, így a sejtek belsejében károsító hatásuk könnyen érvényesülhet. Fontos, hogy minél alacsonyabban tartsuk az egyes komponensek oldott/szilárd arányát Link: Víz-, környezetkémia, hidrobiológia Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  41. Mikroszennyezők Előfordulási formái: Szerves mikroszennyezők • Peszticidek • PAH – polyaromatichydrocarbons • PCB – polychlorinatedbiphenyls • BTEX – benzol, toluol, etil-benzol, xilol • Fenolok • Detergensek • THM – trihalo-metán • Komplexképző szerves vegyületek Szervetlen mikroszennyezők • Nehézfémek (Hg, Cd, Zn, Cr, Cu, Pb, Ni, Co, Mo, Sn, Ag) • Arzén (As) • Bárium (Ba) • Cianidok (CN) • Szelén (Se) • Bór (B) • Antimon Szénhidrogén származékok Link: Víz-, környezetkémia, hidrobiológia Reiniger: Környezeti Kárelhárítás Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  42. Szerves mikroszennyezők Szennyezőanyagok ismertetése Peszticidek Növényvédőszerek elterjedt elnevezése, minden olyan anyag ebbe a csoportba sorolható, melyek segítségével a mezőgazdasági haszonnövényeket meg lehet védeni különböző kórokozóktól. Megkülönböztethetünk: • Víruspusztítókat (viricid) • Baktériumölőket (baktericid) • Gombaölőket (fungicid) • Állati kártevőt irtókat (zooicid) • Gyomirtókat (herbicid) Mivel alapvetően toxikus vegyületek, ezért különösen veszélyessé válnak, ha hosszú ideig képesek megmaradnia a természetben, nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le (DDT)  bekerül a biológiai rendszerekbe és mindenhol kifejtheti káros hatását. Fontos tudni, hogy milyen anyagokra bomlik le, és azoknak milyen hatásaik vannak Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  43. Szerves mikroszennyezők Peszticidek – Szennyezőanyagok ismertetése melyeket vizsgálni kell a hatályos magyar szabályozás szerint • Ivóvízben az összes peszticid határérték: 0.5 μg/l • DDT: Klórozott szénhidrogén vegyület, mely nehezen bomlik le (3-5 év) a természetben, ezért bioakkumuláció útján fejti ki mérgező hatását a teljes táplálékláncban. Bomlástermékei (DDD, DDE) még nehezebben bomlanak le (15-25 év) és szintén rákkeltők. Mindegyiknek tilos a használata az EU-ban. POP vegyület. Magyarországon 1968-ban tiltották be. • Aldrin, Dieldrin, Klórdin, Endrinciklodiének csoportjába tartozó inszekticidek. Mindegyik POP vegyület és tilos a használatuk az EU-ban. • Hexaklór-ciklohexánok(HCH) szintén inszekticid vegyületek, Magyarországon tilos a használatuk, rákkeltőek és bioakkumulációra hajlamosak. • Triazinok(B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1μg/l) Nitrogént tartalmazó herbicidek, fotoszintézist gátolják a növényekben. Ide tartozik a Simazin(MAC-EQS = 4μg/l) és az Atrazin(MAC-EQS = 4μg/l) , melyek rákkeltő anyagokként vannak számon tartva. Magyarországon az Atrazin a leggyakrabban használt kukorica gyomirtó. • Szerves foszforsav észterek: (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1μg/l) inszekticidek, melyek idegbénító hatásuk révén fejtik ki hatásukat. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  44. Szerves mikroszennyezők Peszticidek – Szennyezőanyagok ismertetése melyeket vizsgálni kell a hatályos magyar szabályozás szerint Fenoxi-karbonsav származékok: (B(fk)=0.11 mg/kg, B(fav)=0.1μg/l) 2,4-D és a 2,4,5-T. Előbbi a gabonafélék elterjedt gyomirtószere. Karbamát típusú peszticidek: (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1μg/l) Eltérő tulajdonságú szerek csoportja, a közös bennük, hogy karbamidból származtathatóak. A testbe kerülve heveny mérgezést okozhatnak. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  45. Szerves mikroszennyezők Peszticidek Szennyezőanyagok ismertetése Növényvédőszerekkel kapcsolatos határtékeket és méréseket a felszín alatti vizek és földtani közeg esetén a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet ír elő. „ Növényvédőszerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen: B(fk): 0.5 mg/kg, B(fav): 0.5 μg/l Összes: minden egyes, a nyomonkövetési eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédőszer összege, beleértve az anyagcseretermékeket, a lebomlási termékeket és a reakciótermékeket.” Ezekhez nincs meg a hazai gyakorlatban a megfelelő analitikai háttér. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  46. Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Szennyezőanyagok ismertetése Kőolaj és származékainak kémiai összetétele • Legnagyobb mennyiségben: C: 80-88%; H: 10-14 %; O: 0.1-7%; N: 0.02-1.1%; S:0.01-5% • Fémek: V. Ni, Fe, Ca, Na • Vegyületek száma több, mint 450! • Szénatomok száma szerint C1-C4-től (gázok) C60-ig terjed • Vegyületcsoportok: • Paraffinok: CnH2n+2 Normális és elágazó láncúak, igen sok vegyület • Olefinek: CnH2n Telítetlen szénhidrogének. Nagy szénatomszámú lépviselőik találhatók a kőolajban • Naftének és cikloparaffinok: CnH2n Az olefinekhez hasonlóak, de telítettek. Naftének gyűrűs szerkezetűek. Paraffinokhoz hasonló tulajdonságok. Cikloparaffinok a paraffinokkal együtt a kőolaj jelentős részét képezik, akár 80% is lehet. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  47. Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Szennyezőanyagok ismertetése Kőolaj és származékainak kémiai összetétele • Acetilének, poliolefinek, cikloolefinek – aromás szénhidrogének: kis mennyiségben vannak a kőolajban általában. Hidrogénben szegényebbek. • Oxigéntartalmú vegyületek: • Savas jellegűek: fenolok, karbonsavak • Semlegesek: karbonsavészterek, nem pontosan azonosított anyagok • Kéntartalmú vegyületek: kénhidrogén, heterociklusos tiofén és homológjai, merkaptánok, tiotérek, szulfonok • Nitrogéntartalmú vegyületek: heterociklusos bázisok, pl. piridin, kinolin és szárm. • Kőolaj származékok: feldolgozás során keletkező különböző szénhidrogén frakciók. Legfontosabbak a benzin, kerozin, gázolaj, fűtőolajok, kenőolajok, transzformátor olaj. • Feldolgozás során megváltozik a vegyületek összetétele, illetve új vegyületek is keletkeznek. • A kőolaj származékok tartalmaznak adalékanyagokat, melyekben fémek, S, N, O van. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  48. Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Szennyezőanyagok ismertetése Kőolajszármazékok tulajdonságai: Illékonyság: Az alkotók forráspontjai jellemzik. Szénatomszám növekedésével csökken az illékonyság. Benzin a legillékonyabb, fűtőolaj a legkevésbé illékony. Oldékonyság:Moltérfogat és oldékonyság között lineáris kapcsolat van. Oldékonyság nő a szénatomszám csökkenésével. Metán, etán, propán, bután és BTEX vegyületek oldékonyak. Benzin a legoldékonyabba kőolajszármazékok közül. Dinamikai viszkozitás: (µ) Belső súrlódás, a benziné kisebb a víznél, a gázolajé, keroziné a vízének közelítőleg kétszerese. Hőmérséklet hatására csökken! Jelentősége?  szivárgás sebessége a talajban Kinematikai viszkozitás: dinamikai viszkozitás/sűrűség (hasonló arányok maradnak) Sűrűség: Általában kisebb 1 g/cm3-nél, tehát a víz felszínén marad. Kivétel a nagy sűrűségű kőolaj és a pakura (a finomítás során keletkezett párlási maradék) Benzin: 0.729, Gázolaj: 0.825, Kerozin: 0.839 g/cm3 15 °C-on. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  49. Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Szennyezőanyagok ismertetése Kőolajszármazékok tulajdonságai: Szorpció: Talajszemcsék felszínén történő megkötődés. Az elektromos jellemzők fontos szerepet játszanak ebben: Poláros felületeken poláros molekulák adszorbeálódhatnak. Az adszorpciós energiát az elektrosztatikus vonzerő, kölcsönös polarizáció és a diszperziós hatások együtt adják. Ez azzal a munkával egyenértékű, amellyel az adszorbeált ionokat az adszorbens felületről el tudjuk távolítani. Az apoláros felületek csak külső hatásra létesítenek elektromos erőteret maguk körül. A kőolaj és származékok vegyületei közül a polárosak kötődnek meg (naftén savak, kátrány). A szorpció csökkenő sora: olefinek, aromások, cikloparaffinok, paraffinok. Talaj szemeloszlásának nagy szerepe van, mert a fajlagos felület növekszik a szemcseátmérő csökkenésével. Kolloid (1-500 nm) rendszereknek különösen nagy jelentősége van. Kapillaritás: Szintén a talaj szemcseátmérőjétől függ. Kötött talajok, azaz kis szemcseátmérő esetén a kalippáris emelőmagasság nagy (méteres nagyságrend), durva kavicsnál kicsi (5-10 cm). Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

  50. Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Szennyezőanyagok ismertetése Kőolajszármazékok tulajdonságai: Szivárgási tényező: [L/T] Sok nagyságrendes eltérés a talajtípusok között. Kőolaj és származékainak szivárgási tényezője eltér a vízétől. Viszkozitás és dielektromos állandó miatt. A kőolajszármazékra a szivárgási tényező közelítő számítása: Ahol a víz kinematikai viszkozitása réteghőmérsékleten (m2/sec) a kőolajszármazék kinematikai viszkozitása réteghőmérsékleten (m2/sec) Kvíz a víz szivárgási tényezője (m/sec) Finomszemcsés talajok száraz esetben áteresztőbbek a kőolajjal szemben, mint vízzel szemben. Benzin 5-50-szer nagyobb is lehet, homokos agyagtalajok esetén. Dielektromos állandótól függ! Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

More Related