A vállalkozás fogalma: Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vállalkozó jöved

1. A vállalkozás fogalma: Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása. Célja: Vállalat a termelési tényezőknek a kockázat elvállalása mellett való egyesítése, amelynek az a célja, hogy a vállalkozó csereértékeket termeljen és árusítson.

2. A vállalat környezete Azok a külső tényezők és erők, amelyek befolyásolják a vállalat képességét a sikeres tranzakciókban, a megcélzott fogyasztókkal való kapcsolat fejlesztésében és megőrzésében Részei: • Mikrokörnyezet • A vállalat közvetlen környezete, amely meghatározza a vállalat piaci jelenlétét • Vállalatok, szállítók, a piaci közvetítők, vevők, versenytársak, közvélemény • Makrokörnyezet • Az a szélesebb társadalmi erő, amely a mikrokörnyezet valamennyi tényezőjére hatással van • Demográfiai, gazdasági, természeti, technológiai, politikai-jogi és társadalmi-kulturális erő

3. Mikrokörnyezet Versenytársak Szállítók Vállalat Közvetítők Fogyasztó Közvélemény

4. A szállítók Vállalatok, egyének, akik a vállalatot és versenytársait a működésükhöz szükséges anyagokkal és szolgáltatásokkal ellátják. A piaci közvetítők Segítik a vállalatot a vásárlókhoz való eljutásban, termékeik eladásában, terítésében • kereskedelmi közvetítőcégek • szállítmányozók • marketing- és pénzügyszolgáltató ügynökségek Vevők A vállalat célpiacai

5. Makrokörnyezet • Demográfiai környezet • Gazdasági környezet • Természeti környezet • Technológiai környezet • Politikai-jogi környezet • Szociális-kulturális környezet

6. Demográfiai környezet • Világmérető népességnövekedés • A népesség korösszetétele • Etnikai piacok • Képzettségi csoportok • Háztartástípusok • Migráció • Tömegpiactól a mikropiacokig A demográfiai trendek rövid és középtávra igen jól előrejelezhetők.

7. Gazdasági környezet • Jövedelemelosztás • Megtakarítások,kölcsönök és a hitelhez jutás feltételei

8. Természeti környezet • A nyersanyagok kimerülése • Növekvő energiaköltségek • Növekvő szennyeződések • A kormányzat változó szerepe a környezetvédelemben

9. Technológiai környezet • A technológiai változások felgyorsulása • Az innováció határtalan lehetőségei • A K+F költségvetés változása • Műszaki fejlesztések szigorúbb szabályozása

10. Politikai-jogi környezet • Az üzleti élet törvényi szabályozása • Különleges érdekcsoportok előretörése (pl.: fogyasztói érdekvédelem)

11. Társadalmi-kulturális környezet • Az alapvető kulturális értékek szívós továbbélése • Szubkultúrák • A másodlagos kulturális értékek átrendeződése

12. A gazdasági folyamat A termelés legtágabb értelem magában foglalja a termelés (szűkebb értelemben), az elosztás, a csere, és a fogyasztás folyamatait is.

14. Elosztás • Az elosztás egyrészt azokat a folyamatokat tartalmazza, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplők részesedését a fogyasztási javakból (jövedelemelosztás), másrészt az elosztástól függ az is, hogy a rendelkezésre álló gazdasági erőforrásokat, hogyan és milyen célokra használják fel (allokáció).

15. Csere • A csere azokat a folyamatokat foglalja magába, amelyek közvetítésével a termékek és szolgáltatások eljutnak a termelőktől a felhasználókhoz

16. Fogyasztás • Fogyasztásnak nevezzük a szükségletek kielégítését.

17. Újratermelés A termelési körfolyamat szakadatlan ismétlődését újratermelésnek nevezzük. • Bővített újratermelésről beszélünk, ha a termelés a korábbinál magasabb szinten ismétlődik meg. • Egyszerű újratermelés esetén a termelés a korábbival azonos szinten ismétlődik meg. • Szűkített újratermelés esetén a korábbinál alacsonyabb szinten ismétlődik meg a termelési folyamat.

18. A termékek és szolgáltatások előállítása során gazdasági erőforrásokat (termelési tényezőket) használunk fel.

20. Természeti erőforrások • A természeti erőforrások a természetben szabadon rendelkezésre álló – az emberi tevékenység szempontjából hasznos és hasznosítható – anyagi jelenségek, amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra

21. Munka • A munkaerő felhasználását a termelési folyamatban munkának nevezzük

22. Munkaerő • A munkaerő az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat

23. Tőketényezők • A tőkejavak olyan emberi tevékenység által létrehozott javak, amelyek inputként szolgálnak további termelőtevékenységek számára.

24. Vállalkozó • A vállalkozó, mint termelési tényező, abban különbözik a „közönséges” munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt egységbe szervezni, működtetni, irányítani. A vállalkozó a termelési folyamatot, a munka-, föld- és tőkefelhasználást szervező tényező.

25. A KERESLET (D – demand) fogalma és meghatározó tényezői: • A kereslet az az árumennyiség, amit adott árakon a fogyasztók képesek és hajlandók megvásárolni. • A kereslet nagyságára ható tényezők: • az árak nagysága,ár-fekvése • jövedelem (keresletre ható, elősegíti az átalakulását) • fogyasztói igények, fogyasztói preferencia • reklám, demográfiai tényezők (lakosság kor szerinti összetétele, nemek szerinti eloszlás, települések jellege, iskolázottság), • fogyasztói szokások, • fogyasztói várakozások, • bankok által nyújtott hitel (előrehozott keresletként jelenik meg)

26. A keresleti függvény: D = f(p,i,o) A függvényt az ár – árumennyiség diagramon ábrázolják. (P – price = ár; Q – quantity = árumennyiség) Nevezetes pontjai: fogyasztói rezervációs ár: az az ár, amelyet a fogyasztó még hajlandó kifizetni a termékért. telítettségi pont: az a termékmennyiség, amelyen már ingyen sem hajlandó a fogyasztó a terméket megvásárolni. fogyasztói többlet: a fogyasztói rezervációs ár és a piaci ár közötti különbség

27. A KÍNÁLAT (S – supply) fogalma és tényezői A kínálat egy adott pillanatban, adott árakon, a termelők által felkínált, piacra vitt áruk mennyisége. A kínálati függvény alakulása: S = f(p,o) A kínálati függvény nevezetes pontjai: • termelői rezervációs ár: az a legalacsonyabb ár, amin még hajlandó a termelő a terméket előállítani. • termelői többlet: a piaci ár és a termelői rezervációs ár közötti különbség.

28. A kínálatra ható tényezők: • árak nagysága: a piacon elérhető és realizálható profitmennyiség • termelési költségek alakulása: ha növekszik az anyagköltség a görbe balra mozdul el. • kormányzati beavatkozások: adóemelésnél balra mozdul (drágulás) szubvencióknál jobbra (árcsökkenés) • piaci szereplők száma: konkurencia • természeti viszonyok • konjunktúra: a gazdaság adott állapota • technológiai, technikai fejlettség • (minden, ami az árakon kívül hatást gyakorol, a függvény elmozdulását eredményezi)

29. A piaci mechanizmus működése: A kereslet és a kínálat változása következtében a tényleges piaci ár a kívánatos egyensúlyi ártól felfelé vagy lefelé tér el. A piaci mechanizmus lényege: a kereslet, és a kínálat változásának hatására állandóan változik a piacra vitt áruk mennyisége, ezáltal vagy áruhiány vagy árutöbblet keletkezik. Piaci egyensúlyi ár: elméleti ár, amely akkor jön létre, ha ugyanannyian vannak a piacon eladni szándékozók, mint ahányan vevőként jelen vannak a fogyasztók, és az a mennyiség lesz a meghatározó, amennyit az eladók hajlandók az adott áron eladni, a vevők pedig hajlandók az áruért kifizetni. Tényleges piaci ár: eltér az egyensúlyi ártól, mert soha nem egyezik meg a keresett és a kínálat áru mennyisége, azaz vagy árutöbblet vagy áruhiány van a piacon. Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi áron gazdát cserélő javak mennyisége. Egyensúlyi állapot: az egyensúlyi ár mellett a kereslet és a kínálat is megegyezik egymással. Ilyenkor a piac nyugalomban van, a külső körülmények nem változtatják meg a keresleti vagy kínálati görbét.

30. Túlkínálat (árutöbblet): akkor alakul ki, ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, ilyenkor a kínálat nagyobb, mint a kereslet. Lefelé nyomja a piaci árat, az eladó meg akar szabadulni a felhalmozódott árukészlettől, így csökkenti az árat, ami keresletnövekedést okoz, így lassan létrejön a piaci egyensúly, amíg el nem éri az egyensúlyi ár szintjét. Túlkereslet (áruhiány): akkor alakul ki, ha a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Föltornázza a piaci árat, amíg az el nem éri az egyensúlyi ár szintjét. A vevők nem tudnak eleget vásárolni, így versenyeznek a kínálatért, magasabb árat is ígérnek a termékért, nő a piaci ár, így a kínálat mértékére nő a kereslet. A piaci mechanizmus működését kifejező függvény, a Marshall-kereszt.

31. Piac: marketing szempontból a folyamatosan változó értékesítési lehetőségeket jelenti a vállalat számára. Magában foglalja a piaci szereplőket, az eladók és vevők összességét és a közöttük fennálló üzleti kapcsolatok összességét. Piac mérete: mérőszámokkal határozható meg Piacpotenciál: egy adott termékből vagy szolgáltatásból az elméletileg lehetséges eladások összessége. Az elméleti kereslet maximuma. Piacvolumen: egy adott időszak alatt, adott termékből meghatározott termékből megvalósuló eladásom összessége. Piacrészesedés: megmutatja, hogy a vizsgált vállalat a piaci volumenből mekkora részt hasított ki magának. (saját termék forgalma/piacvolumenx100) Piac szerkezete: a piaci szereplők egymáshoz viszonyított versenyhelyzetét jelenti.

32. Az egyes piactípusok jellemzői

33. Tiszta verseny: előállított termékek homogének, egymással jól helyettesíthetők és nagyszámú termelő, kisvállalkozó versenyez a vevők kegyeiért. • Monopolisztikus verseny: sok vállalat van jelen, az eladásra kínált termékek hasonlóak, de ugyanakkor az eladók képesek termékeiket egymástól látható módon megkülönböztetni. • Oligopólium: a piaci kínálat döntő részét kevés vállalat adja, a modern gazdaságok legelterjedtebb piaci modellje. • Monopólium: csak egy eladó uralja a piacot, olyan terméket vagy szolgáltatást állít elő, melynek nincs helyettesítője.