slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A vállalkozás fogalma: Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vál PowerPoint Presentation
Download Presentation
A vállalkozás fogalma: Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vál

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 33

A vállalkozás fogalma: Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vál - PowerPoint PPT Presentation


  • 146 Views
  • Uploaded on

A vállalkozás fogalma: Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása. Célja:

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A vállalkozás fogalma: Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vál' - kim


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

A vállalkozás fogalma:

Vállalkozáson azt az üzletszerűen végzett tevékenységet értjük, amelynek célja a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása.

Célja:

Vállalat a termelési tényezőknek a kockázat elvállalása mellett való egyesítése, amelynek az a célja, hogy a vállalkozó csereértékeket termeljen és árusítson.

a v llalat k rnyezete
A vállalat környezete

Azok a külső tényezők és erők, amelyek befolyásolják a vállalat képességét a sikeres tranzakciókban, a megcélzott fogyasztókkal való kapcsolat fejlesztésében és megőrzésében

Részei:

  • Mikrokörnyezet
    • A vállalat közvetlen környezete, amely meghatározza a vállalat piaci jelenlétét
    • Vállalatok, szállítók, a piaci közvetítők, vevők, versenytársak, közvélemény
  • Makrokörnyezet
    • Az a szélesebb társadalmi erő, amely a mikrokörnyezet valamennyi tényezőjére hatással van
    • Demográfiai, gazdasági, természeti, technológiai, politikai-jogi és társadalmi-kulturális erő
slide3

Mikrokörnyezet

Versenytársak

Szállítók

Vállalat

Közvetítők

Fogyasztó

Közvélemény

slide4
A szállítók

Vállalatok, egyének, akik a vállalatot és versenytársait a működésükhöz szükséges anyagokkal és szolgáltatásokkal ellátják.

A piaci közvetítők

Segítik a vállalatot a vásárlókhoz való eljutásban, termékeik eladásában, terítésében

  • kereskedelmi közvetítőcégek
  • szállítmányozók
  • marketing- és pénzügyszolgáltató ügynökségek

Vevők

A vállalat célpiacai

makrok rnyezet
Makrokörnyezet
  • Demográfiai környezet
  • Gazdasági környezet
  • Természeti környezet
  • Technológiai környezet
  • Politikai-jogi környezet
  • Szociális-kulturális környezet
demogr fiai k rnyezet
Demográfiai környezet
  • Világmérető népességnövekedés
  • A népesség korösszetétele
  • Etnikai piacok
  • Képzettségi csoportok
  • Háztartástípusok
  • Migráció
  • Tömegpiactól a mikropiacokig

A demográfiai trendek rövid és középtávra igen jól előrejelezhetők.

gazdas gi k rnyezet
Gazdasági környezet
  • Jövedelemelosztás
  • Megtakarítások,kölcsönök és a hitelhez jutás feltételei
term szeti k rnyezet
Természeti környezet
  • A nyersanyagok kimerülése
  • Növekvő energiaköltségek
  • Növekvő szennyeződések
  • A kormányzat változó szerepe a környezetvédelemben
technol giai k rnyezet
Technológiai környezet
  • A technológiai változások felgyorsulása
  • Az innováció határtalan lehetőségei
  • A K+F költségvetés változása
  • Műszaki fejlesztések szigorúbb szabályozása
politikai jogi k rnyezet
Politikai-jogi környezet
  • Az üzleti élet törvényi szabályozása
  • Különleges érdekcsoportok előretörése

(pl.: fogyasztói érdekvédelem)

t rsadalmi kultur lis k rnyezet
Társadalmi-kulturális környezet
  • Az alapvető kulturális értékek szívós továbbélése
  • Szubkultúrák
  • A másodlagos kulturális értékek átrendeződése
slide12

A gazdasági folyamat

A termelés legtágabb értelem magában foglalja a termelés (szűkebb értelemben), az elosztás, a csere, és a fogyasztás folyamatait is.

eloszt s
Elosztás
  • Az elosztás egyrészt azokat a folyamatokat tartalmazza, amelyek meghatározzák a gazdasági szereplők részesedését a fogyasztási javakból (jövedelemelosztás), másrészt az elosztástól függ az is, hogy a rendelkezésre álló gazdasági erőforrásokat, hogyan és milyen célokra használják fel (allokáció).
slide15

Csere

  • A csere azokat a folyamatokat foglalja magába, amelyek közvetítésével a termékek és szolgáltatások eljutnak a termelőktől a felhasználókhoz
fogyaszt s
Fogyasztás
  • Fogyasztásnak nevezzük a szükségletek kielégítését.
jratermel s
Újratermelés

A termelési körfolyamat szakadatlan ismétlődését újratermelésnek nevezzük.

  • Bővített újratermelésről beszélünk, ha a termelés a korábbinál magasabb szinten ismétlődik meg.
  • Egyszerű újratermelés esetén a termelés a korábbival azonos szinten ismétlődik meg.
  • Szűkített újratermelés esetén a korábbinál alacsonyabb szinten ismétlődik meg a termelési folyamat.
slide18
A termékek és szolgáltatások előállítása során gazdasági erőforrásokat (termelési tényezőket) használunk fel.
term szeti er forr sok
Természeti erőforrások
  • A természeti erőforrások a természetben szabadon rendelkezésre álló – az emberi tevékenység szempontjából hasznos és hasznosítható – anyagi jelenségek, amelyek természetes formájukban alkalmasak termelési célokra
munka
Munka
  • A munkaerő felhasználását a termelési folyamatban munkának nevezzük
munkaer
Munkaerő
  • A munkaerő az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat
t ket nyez k
Tőketényezők
  • A tőkejavak olyan emberi tevékenység által létrehozott javak, amelyek inputként szolgálnak további termelőtevékenységek számára.
v llalkoz
Vállalkozó
  • A vállalkozó, mint termelési tényező, abban különbözik a „közönséges” munkaerőtől, hogy feladata az összes termelési tényezőt egységbe szervezni, működtetni, irányítani. A vállalkozó a termelési folyamatot, a munka-, föld- és tőkefelhasználást szervező tényező.
slide25
A KERESLET (D – demand) fogalma és meghatározó tényezői:
  • A kereslet az az árumennyiség, amit adott árakon a fogyasztók képesek és hajlandók megvásárolni.
  • A kereslet nagyságára ható tényezők:
    • az árak nagysága,ár-fekvése
    • jövedelem (keresletre ható, elősegíti az átalakulását)
    • fogyasztói igények, fogyasztói preferencia
    • reklám, demográfiai tényezők (lakosság kor szerinti összetétele, nemek szerinti eloszlás, települések jellege, iskolázottság),
    • fogyasztói szokások,
    • fogyasztói várakozások,
    • bankok által nyújtott hitel (előrehozott keresletként jelenik meg)
a keresleti f ggv ny d f p i o
A keresleti függvény: D = f(p,i,o)

A függvényt az ár – árumennyiség diagramon ábrázolják. (P – price = ár; Q – quantity = árumennyiség)

Nevezetes pontjai:

fogyasztói rezervációs ár: az az ár, amelyet a fogyasztó még hajlandó kifizetni a termékért.

telítettségi pont: az a termékmennyiség, amelyen már ingyen sem hajlandó a fogyasztó a terméket megvásárolni.

fogyasztói többlet: a fogyasztói rezervációs ár és a piaci ár közötti különbség

slide27
A KÍNÁLAT (S – supply) fogalma és tényezői

A kínálat egy adott pillanatban, adott árakon, a termelők által felkínált, piacra vitt áruk mennyisége.

A kínálati függvény alakulása: S = f(p,o)

A kínálati függvény nevezetes pontjai:

  • termelői rezervációs ár: az a legalacsonyabb ár, amin még hajlandó a termelő a terméket előállítani.
  • termelői többlet:

a piaci ár és a termelői

rezervációs ár közötti

különbség.

slide28
A kínálatra ható tényezők:
    • árak nagysága: a piacon elérhető és realizálható profitmennyiség
    • termelési költségek alakulása: ha növekszik az anyagköltség a görbe balra mozdul el.
    • kormányzati beavatkozások: adóemelésnél balra mozdul (drágulás) szubvencióknál jobbra (árcsökkenés)
    • piaci szereplők száma: konkurencia
    • természeti viszonyok
    • konjunktúra: a gazdaság adott állapota
    • technológiai, technikai fejlettség
  • (minden, ami az árakon kívül hatást gyakorol, a függvény elmozdulását eredményezi)
slide29
A piaci mechanizmus működése:

A kereslet és a kínálat változása következtében a tényleges piaci ár a kívánatos egyensúlyi ártól felfelé vagy lefelé tér el. A piaci mechanizmus lényege: a kereslet, és a kínálat változásának hatására állandóan változik a piacra vitt áruk mennyisége, ezáltal vagy áruhiány vagy árutöbblet keletkezik.

Piaci egyensúlyi ár: elméleti ár, amely akkor jön létre, ha ugyanannyian vannak a piacon eladni szándékozók, mint ahányan vevőként jelen vannak a fogyasztók, és az a mennyiség lesz a meghatározó, amennyit az eladók hajlandók az adott áron eladni, a vevők pedig hajlandók az áruért kifizetni.

Tényleges piaci ár: eltér az egyensúlyi ártól, mert soha nem egyezik meg a keresett és a kínálat áru mennyisége, azaz vagy árutöbblet vagy áruhiány van a piacon.

Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi áron gazdát cserélő javak mennyisége.

Egyensúlyi állapot: az egyensúlyi ár mellett a kereslet és a kínálat is megegyezik egymással. Ilyenkor a piac nyugalomban van, a külső körülmények nem változtatják meg a keresleti vagy kínálati görbét.

slide30
Túlkínálat (árutöbblet): akkor alakul ki, ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, ilyenkor a kínálat nagyobb, mint a kereslet. Lefelé nyomja a piaci árat, az eladó meg akar szabadulni a felhalmozódott árukészlettől, így csökkenti az árat, ami keresletnövekedést okoz, így lassan létrejön a piaci egyensúly, amíg el nem éri az egyensúlyi ár szintjét.

Túlkereslet (áruhiány): akkor alakul ki, ha a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, a kereslet nagyobb, mint a kínálat. Föltornázza a piaci árat, amíg az el nem éri az egyensúlyi ár szintjét. A vevők nem tudnak eleget vásárolni, így versenyeznek a kínálatért, magasabb árat is ígérnek a termékért, nő a piaci ár, így a kínálat mértékére nő a kereslet.

A piaci mechanizmus működését kifejező függvény, a Marshall-kereszt.

slide31
Piac: marketing szempontból a folyamatosan változó értékesítési lehetőségeket jelenti a vállalat számára. Magában foglalja a piaci szereplőket, az eladók és vevők összességét és a közöttük fennálló üzleti kapcsolatok összességét.

Piac mérete: mérőszámokkal határozható meg

Piacpotenciál: egy adott termékből vagy szolgáltatásból az elméletileg lehetséges eladások összessége. Az elméleti kereslet maximuma.

Piacvolumen: egy adott időszak alatt, adott termékből meghatározott termékből megvalósuló eladásom összessége.

Piacrészesedés: megmutatja, hogy a vizsgált vállalat a piaci volumenből mekkora részt hasított ki magának. (saját termék forgalma/piacvolumenx100)

Piac szerkezete: a piaci szereplők egymáshoz viszonyított versenyhelyzetét jelenti.

slide33
Tiszta verseny: előállított termékek homogének, egymással jól helyettesíthetők és nagyszámú termelő, kisvállalkozó versenyez a vevők kegyeiért.
  • Monopolisztikus verseny: sok vállalat van jelen, az eladásra kínált termékek hasonlóak, de ugyanakkor az eladók képesek termékeiket egymástól látható módon megkülönböztetni.
  • Oligopólium: a piaci kínálat döntő részét kevés vállalat adja, a modern gazdaságok legelterjedtebb piaci modellje.
  • Monopólium: csak egy eladó uralja a piacot, olyan terméket vagy szolgáltatást állít elő, melynek nincs helyettesítője.