1 / 19

Környezetmonitoring fák törzséből vett magmintából

Környezetmonitoring fák törzséből vett magmintából. Készítette: Mireisz Tamás. Fogalmi lehatárolás. A fatörzsből vett magminta vizsgálata egy gyors és költséghatékony alternatívát kínál a felszín alatti szennyeződések időbeli és térbeli kiterjedésének vizsgálatára (Trapp, 2008).

khanh
Download Presentation

Környezetmonitoring fák törzséből vett magmintából

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Környezetmonitoring fák törzséből vett magmintából Készítette: Mireisz Tamás

  2. Fogalmi lehatárolás • A fatörzsből vett magminta vizsgálata egy gyors és költséghatékony alternatívát kínál a felszín alatti szennyeződések időbeli és térbeli kiterjedésének vizsgálatára (Trapp, 2008). • A fatörzs mintázása többször sikeresen alkalmazott módszer a felszín alatti talaj-rétegekben lévő klórozott oldószerek felderítésében (Larsen, 2008).

  3. Az elv • A fák gyökérzete kapcsolatban van a talajvízzel • A fák a gyökérzetükön keresztül vizet szállítanak felfelé • A fa felszívja a talajból a mozgékony komponenseket • A fában lévő kémiai anyagokból következtetni lehet a felszín alatti szennyeződések minőségére és koncentrációjára (Rein, 2009)

  4. Összefüggések a vegetáció és a felszín alatti rétegek között • Bizonyított, hogy összefüggés van (de nem egyértelműen egyenes arányosság) a felszín alatti rétegek és a vegetáció vegyi anyag koncentrációjában. • Adott vegyi anyag nagy koncentrációja a vegetációban általában nagy koncentrációt jelez a talaj- illetve a felszíni vizekben. (Trapp, 2007)

  5. Mit és hol mérhetünk? • A földfelszíntől 0,5–1m magasságban találhatóak a legnagyobb koncentrációban a klórozott alifás vegyületek a fa törzsében. • A fa törzséhez hasonlóan az ágakban is lehet mérni a szennyezőanyag koncentráció. • Levelekben is mérhetünk de az illékony komponensek nem mérhetőek megfelelően. A levelekben nehézfémek is kimutathatóak, ami a talaj szennyezettségére utalhat. Azt azonban számításba kell venni, hogy a levegőből több szennyeződés kerülhet a levélbe mint a talajból. (Trapp, 2007)

  6. Mintázás menete • A mintázást fúróval végezzük (pl.: 3–5 mm átmérőjű fúró mellyel Finnországban Suuntoban mértek) (Trapp, 2007) • A fúró behatol a fa belsejébe így kapva képet az egész törzs szerkezetéről.

  7. Mintázás menete • A mintavétel kevesebb mint 5 percet vesz igénybe. • Ha illékony anyagokkal dolgozunk a mintát a mintavétel követően rögtön el kell zárni. • Szerves anyagok tárolásánál figyelni kell, hogy elkerüljük a biológiai bomlást, majd alacsony hőmérsékleten kell tárolni a mintát a vizsgálatig. (Trapp, 2007)

  8. Mintázás ideje • Klórozott etilének vizsgálatához a vegetációs időszak (májustól–októberig) kezdete a legmegfelelőbb. • November elejétől kezdve csökken a klórozott etilének koncentrációja a vegetációban így nem kaphatunk kielégítő értékeket. • Más szennyezőanyagoknál nincs feltárva mikor a legalkalmasabb mérni a vegetációban, de valószínűleg általában a vegetációs időszak kezdete a legmegfelelőbb. (Trapp, 2007)

  9. Indikátor fajok • A legjobb indikátorok a tűlevelűek, mert • nekik van a legmélyebbre nyúló gyökérzetük (7 m-nél mélyebbre is lehatol) • vastag szíjács réteggel rendelkeznek • egész évben van levélzetük (párologtatnak). • A tűlevelűekben mutathatóak ki legjobban a klórozott etilének (összehasonlítva más –lombhullató- fajokkal pl.:nyír, nyár) • A lágyszárúak és a gyepek rossz indikátorfajoknak számítanak (illékony anyagok nem jól mérhetőek). (Trapp, 2007)

  10. Indikátor anyagok • A jó indikátor anyagok vízben oldódóak, perzisztensek és nem túl illékonyak. • Az eddigi tapasztalatok alapján a kémiai anyagokat három csoportba sorolták: • Összetevők, melyekre használható az eljárás és sikerrel tesztelték őket a terepen. • Az eljárás feltételezhetően alkalmazható az összetevőkre de még nem tesztelték a terepen. • Nem jó indikátorok (nem reprezentálja) a vegetációban mért érték a talajban találhatót. (Trapp, 2007)

  11. Összetevők melyekre használható az eljárás és tesztelve voltak a terepen • Klórozott oldószerek • Jó értékeket hoznak • Pozitív tapasztalat a klór-etánokkal • Perklóretilén (PCE) • Cis-Diklóretilén (DCE) • Triklóretilén (TCE) • Vynil klorid is jól kimutatható • Réz és kadmium • Jól lokalizálhatóak a növényekben • A réz a levelekben is akkumulálódik. (Trapp, 2007)

  12. Az eljárás feltételezhetően alkalmazható az összetevőkre de még nem tesztelték terepen • Nem tesztelt klórozott oldószerek • Kloroform • Triklóretán • Széntetraklorid (CCL4) • Diklórfenol • Fa törzsében már kimutatták de csak laboratióriumi körülmények között • MTBE • Még nincs tesztelve • Perklorát • Időlegesen kimutatható a növényekben (Trapp, 2007).

  13. Nem jó indikátoranyagok • BTEX (benzol, toulol, xilol, etilbenzol) • Feltehetőleg lebomlanak. • Kis mennyiségben a terepi vizsgálatok közben találkoztak már benzollal és toulollal de még nincsenek kész vizsgálati anyagok. • PAH (Policiklikus aromás szénhidrogének) • Ólom • Lassú szállítással a felszín alatti vizekből a törzsbe valamint a levelekbe jut, • de a levegőből is sok rakódhat le. • Hosszú láncú alkánok • Oktán és dodekán nincsenek jelen a fákban valószínűleg túl illékonyak és nem elég perzisztensek. • Szabad cianid és vas cianid • Mindekettő lebomlik a fában azonban a szabad cianid gyorsabban. • Vas • Sok raktározódik alapvetően a növényekben. • Fenol és monoklórfenol • Gyorsan lebomlik a gyökérzónában (Trapp, 2007).

  14. Példa nehézfémek felszín alatti koncentrációjának indikálására fa magmintából • A helyszín: Norvégia, Moringa egy korábbi hulladéklerakó amely mesterségesen kialakított félszigetet formál az Oslofjordnál • A területen 1990–1993-ig csak lerombolt épületek, hulladékolaj, hegesztési salak volt található. • Először a hulladékokat a partra, majd később a tengerbe hordták. • A hulladékréteg vastagsága elérte a 3 m-t. • Vad-pionír vegetáció jött létre, melyet a füves területek és néhány fafaj (elsősorban: cseresznye, nyír, fűz) képvisel (Rein, 2009).

  15. Példa a nehézfémek felszín alatti koncentrációjának vizsgálatára a fák mérésével • Cél: nehézfémek kimutatása a területen. • Különböző típusú fákat vizsgáltak. • A fából vett mintákat ICP analízissel kiértékelték majd összehasonlították a talajban mért nehézfémek (As, Cd, Cu, Cr, Ni, Pb és Zn) koncentrációértékeivel (Rein, 2009).

  16. Példa a nehézfémek felszín alatti koncentrációjának vizsgálatára a fák mérésével • 1990 és 2005 között az alapos kutatómunka kiterjedt szennyezettséget tárt fel a területen. • Különböző mértékű szennyezettséget mutatnak a vizsgált nehézfémek a területen. • A fából kapott eredmények alapján 8 kockázatos területet határoltak le, melyek relatíve azonos hulladéktelítettséggel bírtak (Rein, 2009).

  17. Példa a nehézfémek felszín alatti koncentrációjának vizsgálatára a fák mérésével • A korreláció a fa és a talajban lévő nehézfémek között • Minden fafajt tekintve: • Pozitív korrelációról beszélhetünk de nem szignifikánsak az értékek. • Csak a fűzeket (Salix caprea) tekintve • nagy és szignifikáns korreláció figyelhető meg az arzén, a kadmium és a króm esetében (Rein, 2009).

  18. Példa a nehézfémek felszín alatti koncentrációjának vizsgálatára a fák mérésével

  19. Irodalomjegyzék • Arno Rein (2009): Monitoring of heavy metal subsurface contamination using trees In: http://www.eugris.info/newsdownloads/GreenRemediation/pdf/D09_ArnoRein_Poster.pdf • Larsen M, Burken J, Macháčková J, Karlson UG, Trapp S. 2008. Using tree core samples to monitor natural attenuation and plume distribution after a PCE spill. Environ. Sci. Technol. 42, 1711–1717. • Trapp S, Larsen M, Legind CN, Burken J, Macháčková J, Gosewinkel Karlson U. 2008. A guide to vegetation sampling for screening of subsurface pollution. In: http://homepage.env.dtu.dk/stt/GuidetoVegetationSampling.pdf

More Related