1 / 21

Szociális munka 1.

Szociális munka 1. I. A szociális munka, mint hivatás. Bevezetés: Miért érdemes egy jelenség megismerését a történetének elmondásával kezdeni? „A múlt lidércnyomásként nehezedik az ő agyukra” (Marx). A szociális gondoskodás szemléletei:

Download Presentation

Szociális munka 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szociális munka 1. I. A szociális munka, mint hivatás

  2. Bevezetés: Miért érdemes egy jelenség megismerését a történetének elmondásával kezdeni?„A múlt lidércnyomásként nehezedik az ő agyukra” (Marx) A szociális gondoskodás szemléletei: • A „szegénytörvény szelleme”: diszkrimináció és szelektivitás • A jótékonyság és a dologház A szociális munka gyökerei: • a jótékonysági egyesületek és a korai szociológia • A nők társadalmi szerepvállalása • A XIX. századi munkásmozgalom és a szociális munka • A „szociális kérdés” és az állami szociálpolitika kezdetei

  3. A XIX.század vége

  4. Hogyan válik állami kérdéssé az állampolgárok (alattvalók) jóléte? I. Erzsébet szegénytörvénye (1601) A probléma: megélhetésüket veszített emberek (csavargók) tömegei Veszélyek: 1. közegészségügyi, 2. a közbiztonságot érintő Lehetőség: potenciális munkaerő A szegénytörvény: • Jogosultságot teremt a segítségre • Válaszol a segélyezéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre: Kiknek kell adni? Ki adjon? Mennyit adjon? Milyen módon adja? 3. Mögöttes ideológia: a protestantizmus („a kapitalizmus szelleme”) 4. Diszkriminatív szemlélet 5. Intézményrendszert alapoz meg: dologház vagy szegényház (püspöki székhelyeken)

  5. A szociális munka professzionalizációja • Mi tesz egy tevékenységet professzióvá? • Hivatása a társadalomban, amely valamely köz- • jóhoz kötődik • Kompetencia-terület: a problémák (kockázatok és • hiányhelyezetek), melyeknek kezelését és kontroll • alatt tartását a közvélekedés a professzióhoz köti • és melyeknek kezelésé érdekében • szolgáltatásokat nyújt, illetve intéz- • ményeket működtet • Kompetencia-leírás • A tudás termelésének és elsajátí- • tásának intézményei (iskolák) • Szakmai hierarchia, jogosítványok • Szakmai nyilvánosság • Szakmapolitika (szakmai szerveze- • tek) Alice Solomon Jane Addams Mary Richmond

  6. A szociális munka “technikai-szakértői” professzionális modellje: A funkcionalista társadalomkép és a medikális modell. A funkcionalista és a konfliktus alapú társadalomkép Mi az oka a társadalmi zavaroknak? Mit kell tenni a társadalmi zavarok megszüntetése érdekében? A szociális munka medikális modellje Hogyan lehet felépíteni egy professziót? Mitől válik egy tevékenység professzióvá? Miért pont az orvoslás? Miért pont az Amerikai Egyesült Államokban?

  7. SZOCIÁLPOLITIKA ÉS SZOCIÁLIS MUNKA – JÓLÉTI ÁLLAM • Létrejöttének gazdasági, társadalmi, történeti, ideológiai, politikai, nemzetközi, feltételei • Lényege: az állampolgárok elemi jólétéért viselt állami felelősség (G. Esping-Andersen) • Típusai: reziduális, korporatista, szociáldemokrata • Hatása a szociális munkára: a szociális munka a jóléti államokban vált modern értelemben vett professzióvá

  8. Technikai szakértői modell • Énkép: szakértő • Elméleti orientáció: az elméletek rendszerszerű tudását értékeli, az elméletek kutatásból származnak • Tudásalap: az ezoretikus tudás a domináns forma, a tudás egyedüli birtokosa a gyakorló szakember • Praxiselmélet: explicit és a problémákra alakalmazott technikákra és szakértelemre alapozott, szabályok irányítják a vizsgálatot, amely inkább részleges, semmint holisztikus • Értékalap: Technikai racionalitás, „Úgy gondolkodni, mint egy szakember”, a specializációt segíti és magasan értékeli, inkább probléma-centrikus, mintsem kliens-centrikus • A kliensekkel való kapcsolat: objektivista megközelítés, a szakértőkkel szembeni elvárások/követelmények tisztelete, autoritás és kontroll, a viszonyítási pont inkább a szervezet szükségletei, semmint a kliens szükségletei/igényei • Szakmai fejlődés: a tudást és a tudományos elméletet értékelik, ehhez járulnak a szabályok és az irányítás, a tanulási megközelítés gyakran statikus és didaktikus • Kritika: a folyamati/interperszonális viszonyok és adialógus jelentőségét tagadja, a kliens tudását aluértékeli vagy nem létezőnek tekinti, a folyamati készségeket extra dimenzióként kezeli

  9. A szociális munka funkcionalista irányzatának „termékei”” • Pszichológiai elméleteket és pszichoterápiás módszereket hasznosító irányzatok (diagnosztikus iskola) • Az egyén és a környezet közötti kölcsönhatást hangsúlyozó iskola (funkcionalista iskola) • Integratív elméletek (rendszerelmélet, problémamegoldó modell, szerepmodell, ökológiai perspektíva)

  10. A társadalmi konfliktus elméleteinek hatása a szociális munkában Radikális szociális munka (How, 1987): • Eklektikus filozófiai gyökerek, egyetértenek abban, hogy a társadalmi problémákat a kontextus sajátosságaival magyarázzák. • Irányzatai 1. radikális humanizmus: a közvetlen munkára helyezi a hangsúlyt, és a kliensek felszabadulását igyekszik elérni, tudásalap: devianciaelméletek és fenomenológia 2. Radikális strukturalizmus: marxizmusban gyökerező társadalombírálat, a közösségi és csoportokkal végzett munkára teszik a hangsúlyt

  11. Professzionalizmus a szociális munkában A kompetencia Értékek – a célokról szólnak = hitek, vélekedések arról, hogy mi a jó Tudás ismeretek, elméletek, technikák készségek (a hogyan tudása) Szakmára felkészült személyiség önbizalom önismeret önvédelem

  12. Értékek a szociális gondoskodásban Értékek = hitek, vélekedések arról, hogy mi a jó Szakmai értékek vs. egyéni értékek Tradícionális értékek Radikális értékek A személy tisztelete Állampolgáriság Paternalizmus és védelem Részvétel Normalizáció és a társadalmi Jelenlét a közösségben szerepek azonossága Esélyegyenlőség Egyenlőség Diszkriminációtólmentes gyakorlat Oppressziót elutasító gyakorlat Partnerség Empowerment, felhasználói kontroll

  13. Az oppressziót elutasító gyakorlat értékrendje Központi kategóriák: • Hatalom = a társadalmi szerveződések befolyásolásának képessége • Elnyomás – a hatalmi egyenlőtlenségekből fakad • Empowerment = az érdekérvényesítési képesség javítása Célok: - az egyének döntéshozási képességének növelése - a közösségi fellépés elősegítése (társas támogató rendszerek fejlesztése) - képessé tevés (az önrendelkezés tiszteletben tartása, választási lehetőségek megkeresése, informált döntéshez segítés, a döntések végrehajtáshoz szükséges kompetencia kimunkálása, feltételek teremtése, közvetítés) - új konceptuális keret (erősségekből való kiindulás, a fókusz a környezeti rendszereken van).

  14. Értékdilemmák = Két azonos súllyal bíró érték ütközik egymással. Pl. Eutanázia: emberi méltóság, önrendelkezés vs. az élet értéke Abortusz: önrendelkezés vs. az élet értéke Gyakran ütköző értékek: Védelem kötelezettsége vs. titoktartás hatékony módszer választása vs. a kliens önrendelkezése Összeférhetetlenségi helyzetek Az értékdilemmák kezelésének módjai: Prioritások Szabályok, pl. etikai kódex

  15. A tudás 7 Az ökológiai perspektíva A szociális munkások tevékenységi területei: 1. Az ember testileg 2. Intraperszonális szint 3. Interperszonális szint (az egyes emberek közötti Interakciók) 4. Családi és más kiscsoportok 5.A helyi közösség 6. Az adott kultúra 7. nemzet, állam, társadalom 6 5 4 3 • Alapfogalmak: • Holisztikus szemlélet • Rendszerekből álló rendszer • Interakció • Kihívás és megbirkózás • Szükséglet és forrás 2 1

  16. Szakmára felkészült személyiség • Attitűdök: pozitív odafordulás, érdeklődés, megbecsülés, tanulni akarás, stb. • Önismeret, önbizalom, önvédelem • Tapasztalat, a határok ismerete és elfogadása • Az érett segítői identitás • Eredményesség és hatékonyság

  17. Hatékonyság és eredményesség a mindennapi munkában

  18. A szisztematikus gyakorlat = strukturált és eredmény-orientált gyakorlat Cél: ne vesszünk el a nagyon bonyolult és feszültségteli helyzetekben Előnyei: • mind a szolgáltatások felhasználója, mind a szociális szakember biztonságban van (mindkettőjük számára világos, hogy mi a cél és miből áll az intervenciós folyamat) • növeli a felek elégedettségét, az egymás iránti bizalmat, a motivációt • hozzájárul a felhasználók érdekérvényesítési esélyeinek növeléséhez

  19. A szisztematikus gyakorlat kérdései • Mit akarunk elérni? • A „kielégítő egyensúlyi helyzet” - amiben a szolgáltatások felhasználója lesz az intervenció eredményeképpen • Hogyan akarjuk elérni? • Az intervenciós folyamat terve • Miből tudjuk, hogy elértük a célt? • A siker, a kedvező változás mutatói

  20. A szisztematikus gyakorlat ellen és mellett elhangzó érvek szembeállítása AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÉPESSÉG NÖVELÉSE (KÖZÖSSÉGI MUNKA) ESZKÖZTELENSÉG A FELHASZNÁLÓK ELLENÁLLÁSA PARTNERSÉG AZ ELŐRE MEGHATÁROZOTT KATEGÓRIÁK TÚL MEREVEK A CÉLOK ÉS A FOLYAMAT BÁRMIKOR MEGVÁLTOZTATHATÓK A CÉLOK RÁKÉNYSZERÍTÉSE A FELHASZNÁLÓRA A FELHASZNÁLÓK BEVONÁSA A TERVEZÉSBE ÉS A VÉGREHAJTÁSBA ELLENTMOND A BIZALMON ALAPULÓ KAPCSOLATNAK A FOLYAMAT ÁTLÁTHATÓSÁGA ERŐSÍTI A BIZALMAT A STRUKTURÁLATLAN GYAKORLAT IDŐIGÉNYESEBB IDŐNYOMÁS A SZOCIÁLIS MUNKÁSOK KISZOLGÁLTATÓDNAK A MENEDZSEREKNEK A TISZTÁZOTT HELYZETEKBEN MINDEN FÉL NAGYOBB BIZTONSÁGBAN VAN NEM LEHET A FELHASZNÁLÓKKAL MINDEN ESETBEN SZISZTEMATIKUSAN DOLGOZNI EZ IGAZ, DE ETTŐL MÉG NEM MONDHATUNK IGENT A KAOTIKUS GYAKORLATRA

More Related