hullad kok rendezett lerak sa dr di ssy l szl c egyetemi docens n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Hulladékok rendezett lerakása Dr. Dióssy László c. egyetemi docens PowerPoint Presentation
Download Presentation
Hulladékok rendezett lerakása Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 39

Hulladékok rendezett lerakása Dr. Dióssy László c. egyetemi docens - PowerPoint PPT Presentation


  • 153 Views
  • Uploaded on

Hulladékok rendezett lerakása Dr. Dióssy László c. egyetemi docens. Hulladékok rendezett lerakása. A rendezett lerakás definíciója. Rendezett lerakásról a települési szilárd, folyékony és iszaphulladékok esetében akkor beszélünk, ha a hulladékokat:

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Hulladékok rendezett lerakása Dr. Dióssy László c. egyetemi docens' - jovan


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2

Hulladékok rendezett lerakása

A rendezett lerakás definíciója

  • Rendezett lerakásról a települési szilárd, folyékony és iszaphulladékok esetében akkor beszélünk, ha a hulladékokat:
    • Az adott környezetvédelmi-közegészségügyi feltételrendszer betartásával,
    • Előre megszabott technológiai rendben,
    • Talajon, vagy talajban létesített természetes vagy mesterséges üregben helyezzük el.
slide3

Hulladékok rendezett lerakása

A lerakás, mint ártalmatlanítási módszer

A hulladékok lerakása az ártalmatlanítási módszerek közül a legtöbb hátránnyal jár hosszú távon. Az alábbi kép jól mutatja a lerakás, mint ártalmatlanítási megoldás helyét a hulladékkezelési megoldások hierarchikus sorrendjében.

slide4

Hulladékok rendezett lerakása

A települési hulladéklerakón elhelyezhető hulladékok

  • A hulladékok tulajdonságai közül meghatározó a hulladék jellege, környezeti hatás szerinti besorolása:
    • Települési szilárd- és iszaphulladék;
    • Települési hulladékkal együtt kezelhető (lerakható) termelési hulladék;
    • Veszélyes hulladékok meghatározott anyagcsoportja.
slide5

A hulladéklerakás jogszabályi előírásai

Új hulladéklerakó létesítésének jogszabályi követelményeit a jelenleg hatályos magyar jogrend szerint a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet írja elő.

Hulladékgazdálkodásitervekkel való összhang

Lerakásból kizárthulladékok

§

20/2006.

KvVM r.

Egyes hulladéklerakókonelhelyezhető hulladékok

Helykiválasztás szempontjai

Hulladéklerakóbesorolása

Helyszíni kizárások

Védőtávolságok

slide6

Hulladékok rendezett lerakása

Hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges engedélyek

  • A helyi hatóság (polgár- mesteri hivatal, jegyző) általkiadott engedélyek
  • telepengedély;
  • építési engedély.

Lerakó

legális

üzemeltetése

  • A környezetvédelmi hatóság által kiadott engedélyek
  • környezetvédelmi engedély;
  • hulladékkezelési engedély;
  • egységes környezethasználati engedély;
  • vízjogi engedélyek.
slide7

Hulladéklerakók helykiválasztása

A helykiválasztás szempontrendszere

  • A lerakó helyének kiválasztásánál elsősorban a hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, ennek során részletesen figyelembe kell venni:
    • a terület ökológiai adottságait,
    • a levegőtisztaság-védelmi,
    • a vízvédelmi,
    • a termőföld-védelmi,
    • a földvédelmi,
    • a természetvédelmi és tájvédelmi követelményeket;
slide8

Hulladéklerakók helykiválasztása

A helykiválasztás szempontrendszere

  • az erdő és fásítás rendeltetésszerű használatának követelményeit,
  • a közegészségügyi előírásokat,
  • az ásványvagyon-védelmi előírásokat,
  • a területfejlesztési szempontokat,
  • a településrendezési terv önkormányzati rendelkezéseit,
  • az OTÉK általános érvényű előírásait.
slide9

A hulladéklerakók típusai

A lerakásra kerülő hulladékok veszélyességének, környezetre (talajra, talaj- és felszíni vizekre, levegőre, élővilágra) való hatása alapján három alaptípusát (2 altípussal) különböztetjük meg:

Inert hulladék lerakására szolgálóhulladéklerakó

A kategória

Nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó

B kategória

Szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó

B1b kategória

Vegyes összetételű, jelentős szervesés szervetlen anyagtartalommal egyarántrendelkező, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó

B3 kategória

Veszélyes hulladék lerakásáraszolgáló hulladéklerakó

C kategória

slide10

Hulladéklerakó létesítéséből kizárt területek

  • Települési szilárd hulladéklerakó létesítésére nem minden terület alkalmas. A létesítésből kizárt területek:
    • Ivó-, gyógy- és ásványvíz-bázisok védőterületei;
    • Felszíni vizek 200 m-es sávja;
    • Árvízveszélyes és árvízvédelmi töttésen belül lévő területek (árterek);
    • Kiemelten védett természeti értékek előfordulási helyei (nemzeti parkok, barlangok);
    • Kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi kategóriába sorolt területek;
    • Repülőterek védőterületei.
slide11

Hulladéklerakásból kizárt hulladékok

  • Hulladéklerakóban TILOS lerakni az alábbi hulladékokat:
  • Folyékony hulladékok
  • Nyomás alatt lévő gázok
slide12

Hulladéklerakásból kizárt hulladékok

  • A lerakás körülményei között
  • Robbanásveszélyes;
  • Oxidáló;
  • Tűzveszélyes;
  • Maró-korrozív;
  • Fertőző hulladékot.
slide13

Hulladéklerakásból kizárt hulladékok

  • Hulladékká vált gumiabroncsot,- kivéve a kerékpár-abroncsot- ,az 1400 mm-nél nagyobb külsőátmérőjű abroncsot. Tilos lerakniaz aprított hulladék abroncsot is!
  • Előkezelés nélküli szennyvíziszapot
slide14

Hulladéklerakásból kizárt hulladékok

  • Bármely hulladékot, ha aznem felel meg az átvételikövetelményeknek.
  • Olyan vegyi anyagokat, melyekkutatási célokat szolgálnak,és ezért összetételük titkos,így hatásuk nem ismert.
slide15

A hulladéklerakók főbb létesítményei

  • A lerakó-telepek kötelező technológiai építményei a következők:
  • medencék vagy más alakú lerakó-tér,
  • aljzatszigetelési rendszer,
  • csapadék-és szivárgó-víz gyűjtő, ellenőrző, kezelő rendszer,
  • az üzemelés biztonságát szolgáló létesítmények,
    • kerítés,
    • védőerdősáv,
    • kommunikációs kapcsolat (telefon),
    • kár-és baleset-megelőzési,
    • kárelhárítási létesítmények,
  • a lerakó lezáró szigetelési és vízelevezetési rendszer,
  • hídmérleg,
  • a folyamatos ellenőrzést biztosító monitoring rendszer.
slide16

Hulladéklerakók szigetelése

A szigeteléssel szemben támasztott követelmények

  • Vízzáróság;
  • Hőállóság 70 ºC-ig;
  • Depóniagázok szigetelése;
  • Süllyedések elviselése;
  • Depóniaterheléssel szembeni ellenálló képesség
    • Mechanikai;
    • Kémiai;
    • Biológiai;
  • Kiszáradással szembeni ellenálló képesség;
  • Mikroorganizmusok, rágcsálók, növényzet gyökerével szembeni ellenállóképesség;
  • Erózió- és fagyállóság;
  • Sérülés, rongálódás esetén javíthatóság.
slide17

Hulladéklerakók szigetelése

Szigetelők csoportosítása anyagtípusok szerint

A hulladéklerakó aljzatszigetelése lehet:

Természetes szigetelés: olyan területre

létesítik a hulladéklerakót, ahol atermészetes felső réteg szivárgási

tényező tekintetében megfelel akövetelményeknek, pl. anyagos talaj.

Természetes-mesterséges

kombinációja

Geoszintetikus szigetelés: természetes

ásványi anyagokból készült, módosított

szigetelőanyag. Általában bentonit és

műanyag kombinálása.

Természetes-geoszintetikus

kombinációja

Mesterséges anyagú szigetelés: különböző

műanyagokból készült fóliák és lemezek.

slide21

Hulladéklerakók alaptípusai a kialakítás módja szerint

  • A kommunális szilárd hulladékok deponálására szolgáló létesítményeket a hulladék elhelyezési módja szerint a következő csoportokba sorolhatjuk:
    • Gödörfeltöltéses módszer (felszínközelben kialakított depónia),
    • Védőgáttal kiemelt földmedence;
    • Hányószerűen kialakított depónia (dombépítéses módszer);
    • Lejtőoldalnak támaszkódó depónia (völgyfeltöltéses módszer).
  • Az adott lerakási módszer az adottságoktól, a megkívánt céltól, és a hulladékkezelési, stb. eljárásoktól függően igen széles skálán mozog és igen nehezen sorolható be valamilyen egyszerűsített rendszerbe.
slide22

Hulladéklerakók alaptípusai a kialakítás módja szerint

Leggyakoribb

Gödörfeltöltéses módszer

Védőgátas földmedence

Dombépítéses módszer

Völgyfeltöltéses módszer

slide23

A hulladéklerakók alaptípusai

Gödörfeltöltéses módszer

A felszínközelben kialakított depóniagödröktájképileg a leginkább elrejthetők, esetenként ameglévő bányagödrök gazdaságosan kihasználhatók.

Legfőbb hátránya ezen kialakítási módnak az, hogy a keletkező csurgalékvíz és az üzemeléssorán a nyitott részeken bejutó csapadékvíz elvezetése nehézkes, ill. a megoldás jelentőstöbbletberuházást igényel, a szabad kifolyás, elvezetés nem biztosított.

slide24

A hulladéklerakók alaptípusai

Gödörfeltöltéses módszer

A megépített aljzatszigetelő rendszer meghibásodása legjobb esetben is csak szektoriálisan határolható be, és nehezen lokalizálható. Utólagos javítás csak akkor lehetséges, ha már az építés során megteremtették annak lehetőségét, hogy egy figyelőrendszert és injektáló csöveket építsenek be.

Előnyük, hogy a hulladékteher hatására bekövetkező süllyedés nem csökkenti a csurgalékvízgyűjtő-rendszer dréncsöveinek az esését, így annak kialakítása többlet földmunkát sem igényel, szemben a hányószerűen, dombépítési technológiával kialakított lerakókkal.

slide25

A hulladéklerakók alaptípusai

Gödörfeltöltéses módszer

Csapadék- és csurgalékvíz eltávolítása

slide26

Hulladéklerakók üzemeltetési terve

  • A hulladéklerakó üzemeltetését az üzemeltetési terv szerint kell végezni.
  • Az üzemeltetési tervnek tartalmaznia kell:
    • a)a hulladék átvételi szabályait és nyilvántartásának rendjét;
    • b)a hulladéklerakás technológiai rendjét;
    • c)a hulladéklerakó-gáz, a csurgalékvíz, a kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap, valamint a csapadékvíz kezelésének rendjét;
    • d)a biztonsági létesítmények és intézkedések ellenőrzésének, valamint a környezeti monitoringrendszer üzemeltetésének és az észlelt adatok nyilvántartásának rendjét;
    • e)a hulladéklerakó üzemeltetéséhez szükséges létszámot és eszközöket.
slide27

Hulladéklerakók kárelhárítási terve

  • Mivel a hulladéklerakók potenciális veszélyforrást jelentenek a környezetre, az üzemeltetés feltétele, hogy a telephelyen rendelkezésre álljon a hulladéklerakó kárelhárítási terve.
  • Kárelhárítási terv készítésére kötelezettek a
    • Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül;
    • Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.
  • A kárelhárítási tervek részletes tartalmi követelményeit a 90/2007. (IV. 26.) Korm. Rendelet szabályozza.
slide28

Hulladéklerakók kárelhárítási terve

A terv készítésekor figyelembe veendő szempontok

  • Általános tartalom
  • A kárelhárítási tervek szerkezete
    • Műszaki leírás
    • Dokumentációk
  • A kárelhárítási tervek tartalma
    • Együttműködési terv;
    • Lokalizációs terv;
    • Kárelhárítási műveleti terv;
    • Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározása.
slide29

Hulladékok rendezett lerakása

A hulladéklerakókban végbemenő folyamatok

  • A települési hulladék lerakóhelyen lényegében öt leépülési fázis megy végbe, melyek időben egymást követik.
  • a lerakás után egy rövid aerob fázisban a hulladék szerves alkotói a még jelenlévő oxigénnel szén-dioxiddá és vízzé alakulnak át;
  • az első anaerob fázisban az erjesztő és acetáló baktériumok aktivitása megnő, folyékony zsírsavak, széndioxid, hidrogén keletkezik, a savas reakció felszabadítja a nehézfémeket;
  • az anaerob folyamat további lefolyása során megnő a metánképző baktériumok aktivitása;
  • a metánképződés stabilizálódik, a folyékony zsírsavak részaránya tovább nő;
  • a folyamat végén csak a nehezen leépülő szerves anyagok maradnak vissza, fokozatosan ismét nitrogén és oxigén diffundál az atmoszférából a depóniatestbe.
slide30

Környezetvédelmi követelmények

A hulladéklerakók – még ha rendezett lerakóról is van szó – potenciális környezetszennyezők. Mivel a közvetlen befogadó közeg a talaj, elsősorban annak, ill. víztartalmának elszennyeződése jelent kiemelt kockázatot. Fennáll azonban a a felszíni vizek szennyezésének esélye is, ezen túlmenően a lerakók az élővilágra is jelentős hatással vannak.

Rendezett körülmények között ezen hatások, ha nem is küszöbölhetők ki teljesen, de minimalizálhatók. Ennek érdekében azonban a lerakó tervezése, építése, üzemeltetése, utógondozása során fontos betartani a környezetvédelmi előírásokat.

slide31

Környezetvédelmi követelmények

Csurgalékvíz kezelése

Csurgalékvíz: a depóniatest alján összegyűlő, változó megjelenési formájú folyadék. Általában igen erősen szennyezett (magas KOI, nehézfém, TOC),vízbázisú oldat, kiülepedő és felúszó anyagokkal. Színe, szaga, szennyezettségeerősen függ a lerakott hulladéktól.

„Víz”?

Az angolszász terminológiacsak a csurgalék (leechate)elnevezést használja.

slide32

Környezetvédelmi követelmények

Csurgalékvíz kezelése

Új építésű hulladéklerakók esetében nem elégséges a visszalocsolás és azelpárologtatás, az elérhető legjobb technikát a különféle kezelési eljárásokjelentik. A csurgalékvíz-kezelő eljárásokat 4 nagy csoportba sorolhatjuk :

Fiziko-kémiai eljárások: jellemzően szűrési folyamat. Mivel csurgalékvíz esetében oldatról van szó, RO-szűrés (reverz ozmózis)szükséges. Az RO-membránon csak a vízmolekulák juthatnak át.

Kémiai oxidációs eljárások: a komplex szennyezőanyagok miatt csak nagyhatékonyságú oxidációs eljárások jöhetnek szóba (elektro-oxidáció,elektrokoaguláció (+ szűrés), ózon, UV, Fenton-oxidáció (Fe2+ + H2O2)

Biológiai kezelés: eleveniszapos vagy biofilmes eljárások. Korlátozótényezője a csurgalékvíz biológiai bonthatósága (BOI-értéke). Acsurgalékvíz C/N/P értéke nem ideális, ezt figyelembe kell venni.

Természetközeli kezelés: mesterséges ökológiai rendszerekbe (pl. nádas)történő bevezetéssel. A növények és a gyökereiken élő mikroorganizmusokvégzik a tápanyagfelvételt-és bontást.Nem egyenlő a természeti környezetbe való kihelyezéssel!!

slide33

Környezetvédelmi követelmények

Lerakógázok kezelése

Lerakógáz: a depóniatestben végbemenő biológiai folyamatok során képződő, főként metánból és szén-dioxidból álló gáz. A levegőnél könnyebb, ezért a a lerakó tetején gyűlik össze.

Megfelelő rendszert kell kialakítani a lerakógázok kitermelésére és kezelésére, mivel a metán nem juthat a szabadba (erősen üvegház-hatású gáz).

Legegyszerűbb módszer: a kitermeltlerakógázt el kell égetni („fáklyázás”).

Amennyiben azonban a lerakógázokatgázmotorban égetjük el, az energiatartalmátelektromos árammá alakíthatjuk.

slide34

Környezetvédelmi követelmények

A környezeti zajterhelés megakadályozása

Az előírt védőtávolságokat be kell tartani

A hulladéklerakón csak nappal szabad dolgozni!

A hulladékok beszállítását úgy kell megtervezni, hogy lehetőleg a lakott területet kerülje el.

Ha szükséges, zajvédő rendszert kell kiépíteni

Időszakosan zajméréseket kell csináltatni: a zajterhelés a telekhatáron nem haladhatja meg az előírt értéket!

slide35

Hulladéklerakók monitoring rendszere

A monitoring-rendszerek elemei

A lerakónak a környezetre gyakorolthatását figyelő rendszer elemei

A szigetelőrendszer működőképességének ellenőrzése

Talaj-talajvíz-monitoring

Levegő monitoring

Csurgalékvíz-monitoring

Lerakógáz-monitoring

Mechanikai változások megfigyelése

slide36

Környezetvédelmi követelmények

Talajvíz-monitoring rendszer kialakítása

A talajvíz szintjének, szennyezőanyag-tartalmának folyamatosnyomonkövetésére figyelőkút-rendszert kell kiépíteni.

Depóniatest

Csurgalékvíz-kezelő

Javasolható elhelyezés:

Figyelőkutak

Talajvíz áramlási iránya

b cs az elavult hullad klerak kt l
„Búcsú az elavult hulladéklerakóktól”

Húszéves felkészülési és modernizációs program végére pontot tehetünk 2009 július 16-án, amikor elérkezik a korszerűtlen települési szilárd hulladéklerakók bezárásának végső határideje.

- Hulladéklerakók bezárása:

2006-ban 4

2007-ben 21

2009-ig 135

  • A korszerű új lerakókból 72 van

a tervek szerint 2012-re további 5 nyílik .

slide38

Összefoglalás

A hulladéklerakás előnyei

  • Viszonylag olcsó megoldás, így a kistérségek számára megfizethető alternatívát jelent;
  • A hulladéklerakók üzemeltetése jól megszervezhető, aránylag kis költségvetéssel üzemeltethetők;
  • Üzemeltetésük nem igényel bonyolult logisztikai szervezést;
  • Magyarországon az állam által környezetgazdaságilag leginkább támogatott ártalmatlanítási módszer.
slide39

Összefoglalás

A hulladéklerakás hátrányai

  • A felhalmozott hulladék eltemetése idejétmúlt megoldás, a minimalizálásra kellene törekedni;
  • A lerakott hulladékok egyes típusainak (bizonyos műanyagoknak) lebomlási ideje 1000 éves nagyságrendű folyamat;
  • Az eltemetett hulladékok energiatartalma nem hasznosul;
  • A lezárt hulladéklerakók rekultivációja, utógondozása és tájba illesztése igen költséges;
  • A szigetelőréteg sérülése esetén veszélyt jelentenek a talajra és a felszín alatti vizekre;
  • A lerakott biohulladékok és nagy energiatartalmú hulladékok (pl. fa, papír) eltemetése pazarlás, energia és értékes komposzt lenne ezekből kinyerhető.