Meddig tart a „hét szűk esztendő” a hitelezésben?

1. Meddig tart a „hét szűk esztendő” a hitelezésben? Simor András A Napi Gazdaság makrogazdasági fóruma 2012. február 16.

2. 1. A válság hatására jelentős alkalmazkodás történt a magyar gazdaságban

3. Magas adósságszintekkel léptünk be a válságba (2007)

4. A régiótól elmaradó növekedés hátráltatta a magas adósságszintek „kinövését”

5. Az emelkedő finanszírozási költségek és a szűkülő külső források alkalmazkodásra kényszerítették a gazdaságot

6. A magánszektor megtakarítása a banki hitelkereslet és –kínálat visszaesését tükrözi

7. 2. Egy fenntartható adósságpálya kialakulásához elengedhetetlen a bizalom erősítése és a növekedési kilátások javítása

8. A tartósan kedvező flow-k ellenére az adósságmutatókban nincs érdemi javulás (gyenge árfolyam, magas kockázati felár, lassú növekedés)

9. Az árfolyamnak Magyarországon kitüntetett szerepe van • Magas devizaarány – a forint gyengülésével az adósság nő • Ha az árfolyam gyengébb marad, akkor a fenntartható adósságráták eléréséhez nagyobb mérlegalkalmazkodás, hitelcsökkenés kell • Emellett az árfolyam gyengülése a növekedést is lassíthatja • Így az alkalmazkodást kísérő növekedési áldozat is nőhet • Tehát az árfolyamtól függően több egyensúlyi pálya is elképzelhető

10. Az elmúlt hónapokban a bizalom romlásának jelei egyre több piacon megmutatkoztak

11. A bizalomhiány miatt az erőfeszítések ellenére az adósság „újratermelődik”, és a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódhat Kiszámíthatóság hiánya, különadók, bankrendszerre háruló terhek Adósság tovább emelkedik

12. A befektetői bizalom hiánya fenntarthatósági kockázatokat hordoz • A továbbra is jelentős adósságállományok – a kedvező fiskális és külső egyensúly ellenére – fenntarthatósági kockázatokat hordoznak • Az adósságráták tartós csökkentésének feltétele • a befektetői bizalom helyreállítása • a kiegyensúlyozott hosszú távú növekedési pálya • a alacsony finanszírozási költség, stabil árfolyam • Ellenkező esetben az adósságráta a kedvező éves folyó hiányszámok (költségvetés, folyó fizetési mérleg) ellenére is tovább emelkedhet

13. A bizalom helyreállításához elengedhetetlen az EU-val és az IMF-fel történő megállapodás • Pénzügyi védőhálót biztosít • Megerősíti a gazdaságpolitika hitelességét • Mérsékli a finanszírozási költségeket • A piaci hangulat már pusztán a kommunikációs váltástól is javult, amit strukturális és piac konform intézkedésekkel lehet tovább erősíteni

14. 3. Mit tehet a jegybank a jelenlegi helyzetben?

15. Mit tehet az MNB? • Elsődleges célját szem előtt tartva a rendelkezésre álló eszközökkel mérsékli a növekedési áldozatot és lehetőségeihez mérten simítja az alkalmazkodást • Az MNB lehetőségei korlátozottak • Monetáris lazítás a devizaadósság következtében pénzügyi stabilitási kockázatot jelenthet • Alapvető célok: • inflációs cél elérése - kiszámítható környezet • pénzügyi stabilitás biztosítása - növekedés közvetett • árfolyam túllövések elkerülése támogatása • Egy kibővített monetáris eszköztár segíthet • piaci kudarcok kezelésében, piacépítésben • de hosszabb távon hiányt/adósságot generálhat és • bizalomromlást, tőkekivonást, stabilitási kockázatokat okozhat

16. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • Alapvető célok: • Defláció elkerülése – „nulla kamatszint” melletti további monetáris lazítás • Piaci súrlódások enyhítése, transzmisszió javítása • Főbb beavatkozási módok: • Banki likviditásnyújtás – kis kockázat, szűk alkalmazhatóság • Hitelpiaci beavatkozás (értékpapír-vásárlás), a jegybank állami garanciával hitelkockázatot vállalva csökkenti a piaci felárakat

17. A nem konvencionális eszközök nemzetközi tapasztalata • A nem konvencionális eszközöket érdemi mennyiségben csak fejlett országok használták • Feltörekvő országokban a kamaton kívüli lazítás árfolyam- gyengülést, tőkemenekítést, prémiumnövekedést okozhat • Hitelkockázat átvállalás közvetve fiskális költséget jelenthet, így csak ott alkalmazható, ahol nincs fenntarthatósági probléma • Feltörekvő országokban hiányzik a vállalati értékpapír-piac

18. Az MNB eddigi intézkedései • Az MNB nem tudja helyettesíteni a piacot – az átmeneti piaci zavarok elhárításában és a piac építésében lehet szerepe • Devizalikviditás biztosítása • A hitelállomány 65 százaléka devizában van • A devizaszűke különösen piaci sokkok idején okoz jelentős zavart, amit a jegybank deviza swap eszköztárával enyhíthet • Kockázat: a devizatartalék csökkenésével fokozódik a bizalomhiány • Forintlikviditás bővítése • Elmúlt években gyors forintlikviditás bővülés • Rendszerszinten érdemi likviditásfelesleg – nincs probléma • Jelentős sokkok esetén egyedi szinten lehetnek kockázatok

19. A vállalati hitelállomány továbbra is csökken

20. Hogyan indulhat újra a magyarországi hitelezés? Probléma Alacsony hitelezési hajlandóság (kockázatkerülés) Romló gazdaságpolitikai hitelesség Gyengülő hitelportfolió minőség Alacsony hitelezési képesség Alacsony tőkeellátottság (bankadó, végtörlesztés) Szűkülő finanszírozási források (külső forráskivonás, alacsony megtakarítás) Zavarok a bankközi piacok működésében Kormányzati feladat Jegybanki feladat Feladat általános bizalom építés növekedési potenciál és versenyképesség erősítése hitelkockázat átvállalás piac konform gazdaságpolitika piacépítés új finanszírozási konstrukciók támogatása likviditás biztosítása

21. Új kihívások a hitelezési képesség javításában A bankok biztonságos működéséhez egyre nagyobb forintlikviditási puffer szükséges • Bizonytalan nemzetközi környezet, piaci zavarok • Kockázati megítélés romlása • Swap piaci ráutaltság ismételt növekedése A bankrendszer mérlegének lejárati szerkezete romlott • A hosszabb lejáratú források hiánya közrejátszhat a hitelezési képesség romlásában Hosszabb távon új finanszírozási struktúrát kell kialakítani • Belső, stabil forintforrások piacát kell fejleszteni

22. Monetáris politikai eszköztár bővítés • Hosszú, 2 éves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozás, változó kamatozással • Lejárati összhang növelésével erősíti a bankok mérlegét • Hosszabb lejáratú kihelyezéseket támogatja • A forintlikviditást érő sokkok esetén védőhálót biztosít • Új jelzáloglevél vásárlási program • Cél a lejárati eltérés csökkentése – hosszú források között kiemelt fontosságúak a jelzáloglevelek • Feltétel: az univerzális jelzáloglevél kibocsátási jog megteremtése • A jegybank ismételten vásárol jelzáloglevelet az elsődleges piacon • Fedezeti kör bővítése • Növeli a bankok likviditási pufferét, likviditási védőhálót biztosít

23. Összefoglalás • Magyarország magas adósságszintekkel lépett be a válságba, és a jelentős alkalmazkodás ellenére sincs érdemi javulás az adósságszintekben • Az adósság kinövéséhez elengedhetetlen a befektetői bizalom növelése • A bankok hitelezési aktivitása az alacsony hajlandóság és képesség miatt visszafogott: a hajlandóságon elsősorban a kormány, képességen részben az MNB is segíthet • Kormány: a bizalom növelése kiszámítható és piacbarát gazdaságpolitikát igényel, amit támogathat az EU-val és az IMF-fel történő gyors megállapodás • Jegybank: Az MNB ezt a folyamatot tudja támogatni a saját eszköztárával • Elfogadható fedezetek bővítése - likviditás további növelése • Hosszú lejáratú hiteleszköz – banki mérlegszerkezet javítása • Új jelzáloglevél program – új finanszírozási struktúra támogatása

24. Köszönöm a figyelmet!