1 / 45

A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása

A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása. Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Belvárosi Gazdasági Klub 2013.12.16. Kérdések. Kelet-Európa – felzárkózás. Álom vagy valóság? Milyen a kelet-európai gazdaság ?

jerod
Download Presentation

A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A magyar gazdaság és régióbeli versenytársainak összehasonlítása Réti Tamás MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Belvárosi Gazdasági Klub 2013.12.16.

  2. Kérdések • Kelet-Európa – felzárkózás. Álom vagy valóság? • Milyen a kelet-európai gazdaság ? • Sajátos és a Nyugattól eltérő gazdasági modell. Kelet-Európa mindig más lesz. • Lemaradó, de követő – nem más modell • Differenciálódó és felzárkózó – egységesül

  3. Kelet-Európa az Európai Uniós csatlakozás előtt és után • Az Európai uni, mint külső horgony • Csatlakozás előtti boom – magas növekedési ütem Erősödő kelet-európai valuták. Felértékelődő befektetési javak • Növekvő hitelképesség + Export fellendülése. Külkereskedelem reorientációja + KMT beáramlása • Csatlakozás utáni boom. Dezinfláció. • Külföldi hitelen és külföldi működő tőkén alapuló fellendülés. Túlfütöttség – egyensúlytalanságok • Nem fenntartható növekedés • Reformfáradtság: piaci reformok elmaradnak

  4. A kelet-európai fejlődés sajátossága 1 • Nagyfokú gazdasági nyitottság a külkereskedelem és a tőkejavak áramlásában. Jóval meghaladja a kisebb, régi uniós tagországok nyitottságáét. Gyorsította a modernizációt, de sebezhetőséget is okoz. Az integráció megelőzte az uniós belépést. A kelet-európai felzárkózási modell legfontosabb elemét jelenti. Az utóbbi években nyilvánvalóvá váltak ezen modell korlátai. • A régióban a fejlettség szintje differenciálódik. Szlovénia hanyatlik, Csehország stagnál. De gyorsabban növekedett a lengyel, a szlovák és az észt gazdaság. A román gazdaság jelentős növekedési tartalékokkal rendelkezik. A magyar gazdaság relatív pozíciója romlott.

  5. Gazdasági nyitottság (2012)

  6. Differenciálódás : Egy főre jutó GDP (EUR)

  7. Egy főre jutó GDP vásárlóerőben (EU28=100)

  8. Egy főre jutó GDP vásárlóerőparitáson (EU28=100)

  9. Hagyomány/megújulás/stabilitás/Bizonytalanság

  10. GDP éves növekedése (Európai Bizottság 2013 november, százalékban)

  11. Államháztartás kiadásai a GDP százalékában (Eurostat)

  12. Egyensúlyi feszültségek – elszivárgási csatornák

  13. A magyar fejlődés sajátosságai a kelet-európai fejlődéshez viszonyítva 1 • A gazdasági válság hatására a régióban az államadósság drasztikusan emelkedett. Százalékpontban 2007-2013 között legnagyobb mértékben a szlovén, a szlovák és a román államadósság hányada nőtt a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Az észt, lengyel és a cseh helyzet ennél kedvezőbb. A magyar ráta a rossz növekedési adatokat is figyelembe véve kedvezőtlen. • Különösen megterhelő a magyar kamatkiadások magas hányada a központi költségvetés kiadási tételei között: százalékpontban több mint kétszerese a többi országénak. Mindez nagy elődleges többletet tesz szükségessé. • A magyar államkötvények hozamai magasak a régióban. • A magyar bruttó állótőke beruházás hányada az elmúlt években különösen alacsonyan alakult. Különösen nagy volt a visszaesés az új ingatlanok építésében és az új gépkocsi eladásokban. Az adatokból látható, hogy a magyar válság súlyossága meghaladja a régió más országokéit.

  14. Költségvetési hiány a GDP százalékában

  15. Államadósság / GDP (%)(Eurostat)

  16. Államadósság/GDP (%)

  17. Központi költségvetés kamatkiadása a GDP százalékában (Eurostat)

  18. Tízéves államkötvények hozama százalékban (The Economist, 2013 december)

  19. MNB árfolyamok (MNB)

  20. Sebezhetőségi mutatók (2012 vége)(EBRD, Transition Report 2013)

  21. Bruttó állótőke beruházás a GDP százalékában

  22. Lakóingatlanok építésének aránya a GDP százalékában (Eurostat)

  23. Új személygépjármű eladások (db)

  24. Külföldi működő tőke a GDP százalékában Beáramlás Kiáramlás

  25. A magyar fejlődés sajátosságai a kelet-európai régióban 2 • A magyar foglalkoztatási ráta a munkaképes korú lakosság százalékában a legalacsonyabb a régióban • A magyar adatok mintegy 10 százalékponttal maradnak el a cseh és osztrák adatoktól • Ugyanakkor a magyar lakosságon belül nagyon magas a szegények és a szociálisan veszélyeztetettek aránya. A magyar adat mintegy kétszerese a nyugat-európainak , legrosszabb a közép-európai régióban. Hasonlóan rossz adatok a Balkánon és a Baltikum egyes országaiban találhatók

  26. Foglalkoztatási ráta

  27. Foglalkoztatási ráta (Eurostat)

  28. Minimálbér az Európai Unióban (EUR)

  29. Szegények vagy szociálisan veszélyeztetettek aránya a lakosság százalékában (Eurostat)

  30. A kelet-európai fejlődés sajátosságai 2 • Az Európai Unió új tagországai a nemzetközi versenyképességi mutatók és az üzleti környezet biztonságát értékelő indexek szerint továbbra is közepesen fejlettek, nincsenek benne az első 30 országban. • A magyar helyezés nagymértékben romlott • Észtország és részben Szlovénia, Lengyelország helyezése javult • A régió elmaradottsága tükröződik a korrupciós indexben is

  31. Versenyképességi rangsorok Global Competitiveness Index Doing Business World Bank

  32. Közületi szektor korrupciós indexe (Helyezés, Transparency International)

  33. Saját egészségi állapot értékelés 2013. novemberEU

  34. Euróövezeti csatlakozás Kétségek, remények, ellenérdekek

  35. Későn jövök: Nagyobb országok csatlakozása az euróövezethezCsehország: majdnem képes, de nem lelkes • Lebegő árfolyam + inflációs célkövetés • Alacsony mértékú euró használat, árfolyam stabilitás • Költségvetési hiány miatt túlzott deficit eljárás folyamatban • Alacsony államadósság a válság hatására emelkedett • 2010. júliusban az új cseh kormány elhatározza, hogy nincs csatlakozási céldátum • ERM2-höz csatlakozás sem aktuális • Szigorú fiskális politika költségvetés kiigazítására. Túlzott szigor, elhúzódó recesszió. Alacsony infláció • Kormányváltás 2013. november – politikai bizonytalanság

  36. Lengyel csatlakozás elhalasztva • Euróövezeti tagság, amint lehetséges, prioritás • Várható előnyök: árfolyamkockázat megszüntetése, piaci kamatlábak csökkentése, finanszírozási források az EKB-tól • Költségek: szervezeti, átállási, technikai • Átmeneti atipikus ármozgások, független pénzpolitikai eszköztár elvesztése • Biztonságos ERM2 tagság szükséges • Túlzott költségvetési hiány csökkentése • Fenntartható közkiadások, szociális feszültségek csökkentése • Politikai és társadalmi konszenzus; erős parlamenti többség, alkotmány-reform szükséges

  37. Magyarország nem lelkes és nem képes • Eurózónába belépés céldátuma többször elhalasztva • Nominális konvegencia javul, de nem piaci eszközökkel • A kormány a reálkonvergencia szükségességét hangsúlyozza • Unorthodox, nem piaci, centralizált, állami beavatkozás • Céldátum messzi jövőbe eltolva

  38. Románia: lelkes, de még nem képes • 2015-ös belépési céldátum elhalasztva • Elhúzódó válság után reálkonvergencia visszatér, de lassú • Magas infláció, magas kamatláb - egyensúlyi feszültség könnyen újra kialakulhat • Polarizált politikai struktúra, belépéshez politikai-társadalmi konszenzus kell • Komoly politikai hangsúly a jó nyugati kapcsolat fontosságán (IMF, EU, USA)

  39. Kötött árfolyam, valutatábla:Bulgária, Lettország, Litvánia • Litvánia csatlakozott 2004 júniusban ERM 2-höz. Eredeti belépési terv 2007 január 1., de átlagos infláció reference értéknél magasabb. Új dátum 2015. január • Bulgária nem csatlakozhatott az ERM 2-höz 2010-ben a magas költségvetési hiány miatt. Reálkonvergencia – súlyos elmaradás • Lettország belépett az ERM 2-be 2005. májusban és 2014.januárban csatlakozik az euróövezethez. • ÚJ euróövezeti tagok közös jellemzői: kis országok, új nemzetállamok, nagyfokú nyitottság, politikai konszenzus, stabilitási igény, szuverenitás részbeni feladásának elfogadása

  40. Vélemények a régió gazdaságáról: Kelet-Európa fejlődése megakadt?

  41. Piac reformok stagnálnak a 2000-es évek elejétől (EBRD (London) Transition Report 2013)

  42. Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (London)Indikátorok (1-5) 2013

  43. Pozitív vélemény Kelet-EurópárólJörg Asmussen EKB Igazgató Tanácsának tagja(ÖNB konferencia, Bécs, 2013. november) • Életszínvonal jelentősen emelkedett. 2000-2012 egy főre jutó reál GDP vásárlóerőben + 50%-kal nőtt • Európát átszövő termelési láncolatok kifejlődése: kivitel évi 10 százalékkal nőtt válság előtti 10 évben. Befektetések 2/3-a euróövezetből • Német autóipar 1992-2011 hazai évi termelése 5,5 millió db; kelet-európai régióban évi 7,1 millió db • Régióbeli bankok pénzügyi eszközeinek ¾-e külföldi tulajdonban, főleg Európai Unió tagországaiból • Fő gond: reál konvergencia válság hatására lelassult, sőt megállt

  44. Kelet-európai utak (ismétlés)

  45. Mi várhat Kelet-Európára? Pozitív lehetőségek Negatív fejlemények Európai Unió lassú növekedése Eurózónába belépés követelményei nehezednek Globális versenyben az EU leértékelődik, ezen belül Kelet-Európa versenyképessége romlik. Kelet-Európában erősödik a populizmus, a nacionalizmus, az állami centralizáció és a járadékvadászat – a konvergencia nem sikerül • Nominális- és reálkonvergencia erősödik • Maastrichti és kopenhágai kritériumok teljesülhetnek • Kelet-Európa jobban teljesítő országainak pozitív hatása van a régióra: differenciálódás és konvergencia • Kelet-Európa versenyképességi előnyei bővülnek – erős felzárkózási kapacitás

More Related