1 / 22

Varga Júlia BCE – MTA KTI

Szakképzési rendszer és munkaerő-piac Az állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének tükrében. Varga Júlia BCE – MTA KTI. SZMM –MTA KTI Konferencia, 2008. június 19 .

jamuna
Download Presentation

Varga Júlia BCE – MTA KTI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szakképzési rendszer és munkaerő-piacAz állami felsőoktatási férőhely-allokáció hatékonysága a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetének tükrében Varga Júlia BCE – MTA KTI SZMM –MTA KTI Konferencia, 2008. június 19.

  2. A felsőfokú végzettségek szintek, szakirányok, intézmények szerinti munkaerő-piaci hozamának alakulása és az állami finanszírozású férőhelyek elosztása között van-e kapcsolat? • A pályakezdő diplomások további felsőfokú tanulmányai mennyiben magyarázhatók azzal, hogy a fiatal diplomások első végzettségének szakiránya nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő ?

  3. (3) Meghatározható-e, hogy a munkaerő-piaci sikeresség alapján mely szakcsoportokban tekinthető indokoltnak a kínálatbővítés/ szűkítés? (4) A felsőoktatás állami finanszírozású férőhely allokációjának hazai gyakorlata lehetőséget ad-e arra, hogy a felsőoktatás kínálata alkalmazkodjon a munkaerő-piac hosszú távú igényeihez?

  4. Forrás: OKM

  5. 35 30 % 25 20 15 23-34 35-44 45-54 55-64 Korcsoport Magyarország EU19 OECD A felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon, az EU és az OECD országok átlagában, 2005 Forrás:Education at a Glance 2007 – OECD Indicators

  6. Képzési kínálat szintek szerint Forrás: OKM

  7. Az iskolai végzettség százalékos bérhozama, 30 év alatti korosztály Azonos nemű, azonos munkaerőpiaci tapasztalattal rendelkező, azonos régióban, településtípusban és ágazatban dolgozók átlagos nettó kereseti különbségei Forrás:Kézdi (2004).

  8. A felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája a képzettség szintje szerint, 30 év alatti korosztály Forrás: KSH Munkaerő-felvételek

  9. Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

  10. Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint

  11. Képzési kínálat szakirányok/szintek szerint ■ Az állami finanszírozású felvételeken belüli arányok a szakcsoportok többségében követte a jelentkezési arányokon belüli változásokat, de változások üteme kisebb volt, mint a jelentkezési arányokon belüli változásoké ■ A munkaerő-piacra lépő felsőfokú végzettséget szereztek szakcsoportok szerinti megoszlása különbözik a nappali tagozatos képzésre felvettek szakcsoportok szerinti megoszlásától, jobban követi a hallgatói kereslet szakcsoportok szerinti megoszlását ■ A nem nappali képzésben azokban a szakcsoportokban szereznek végzettséget a hallgatók, melyekben a képzési kínálat szűkös volt és/vagy, ahol az oktatáspolitika korlátozni kívánta volna a részvételt

  12. Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése FIDÉV felvételek adatai alapján Galasi (2006) eredményei • A szakcsoport -szint-intézmény kombinációk munkaerő-piaci teljesítményük szerinti értékelése (relativ keresetek, különböző munkaerő-piaci státuszokba kerülés relatív esélyei). • A munkaerő-piaci teljesítmény összehasonlítása a relatív felvételi arányokkal (állami finanszírozású helyekre felvett és 1. helyen jelentkezettek aránya). • A felvételi input és a munkaerő-piaci output illeszkedése megfelelő-e vagy sem? • A nem megfelelő illeszkedést mutató esetek 2 csoportja: a felvett hallgatók a munkaerő-piaci outputhoz képest (1) „túl sokan”, (2) „túl kevesen” vannak.

  13. Munkaerő piaci sikeresség és képzési kínálat illeszkedése ■ A férőhelyek elosztása nem követte a felsőfokú képzések munkaerőpiac hozadékát, a relatív keresetekkel és a különböző munkaerőpiaci státuszokba kerülés relativ esélyeivel mérve ■Csak „rosszul illeszkedő” egyetemi szintű : bölcsész, a közgazdasági, a szociális főiskolai képzés: agrár, a jogi és szociális igazgatási, természettudományi ■ A felvett hallgatók arányában a munkaerő-piaci sikeresség idokolta arányoknál több hallgató: műszaki (főiskolai ); tanító, óvodapedagógus; agrár, főiskolai); közgazdasági (főiskolai); agrár(egyetemi). ■ Kevesebb hallgató : közgazdasági, egyetemi ; informatikai, főiskolai; jogi és szociális igazgatási, egyetemiszázalék); informatikai, egyetemi.

  14. Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok A pályakezdők megoszlása a 2. végzettség megszerzése szerint % Forrás: FIDÉV követéses adatfelvétel, 2004

  15. Munkaerő piaci sikeresség és további felsőfokú tanulmányok

  16. Az 1. diploma szakcsoportjától különböző és azonos szakcsoportú 2. diploma valószínűségét befolyásoló tényezők (Multinomiális probit becslés)

  17. A szakcsoport-változtatások azokra a szakcsoportokra irányultak, ahol a központi keretszám-szabályozás törekedett arra, hogy megakadályozza a „túlképzést. • A meghosszabbodott tanulmányi idő következtében a keretszámok korlátozása ahhoz vezet, hogy a fiatal diplomások „kerülő úton”, nagyobb költséggel tanulnak.

  18. Változások a keretszámok elosztásában 2007-ben • Az állami finanszírozású képzésbe felvehető hallgatók számának csökkentése (rögzítése az érettségizők 68 %-a) • Az intézmény szintű szakcsoportonkénti keretszám-meghatározás megszünt • Változások a képzési területek szerinti felvételi keretszámokban • Műszaki, informatikai, természettudományi képzésbe felvehetők arányának növelése, gazdálkodás, jogi, tanári képzésbe felvehetők arányának csökkentése

  19. Változások a keretszámok elosztásában 2007-ben

  20. Foglalkoztathatóság = fenntartható foglalkoztathatóság nem a munkaerő-piac azonnali, rövid távú igényeire kell felkészíteni a végzetteket, a hosszabb távú foglalkoztathatóságot kell biztosítani

  21. a közvetlen beavatkozás a felsőfokú képzési kínálat összetélébe, a felvehetők létszámának korlátozása, meghatározása valamennyi szakcsoportban nagyon ritka a nemzetközi gyakorlatban • rugalmatlanná teszi a képzési kínálatot • hatékony információ-szolgáltatást, karrier-tanácsadás és irányítás • megfelelő információs háttér kialakítása

  22. Információs-háttér kialakítása: ● Felsőoktatási törvény előírja a felsőoktatási intézmények számára végzett hallgatóik munkaerő-piaci életpályájának követését ● TÁMOP 3..4.1. prioritása „Pályakövetés,alumni szolgáltatás, karriertanácsadás - hallgatók számára hatékony tanulmányi- és életpálya gondozási rendszer kidolgozása és bevezetése, átfogó, országos hallgatói pályakövetési rendszer kidolgozása és működtetése” ● 2008-ban elkészült „A munkaerő szakmaszerkezeti kereslet-előrejelzése” a Humán Erőforrás Operatív Program 1.2 intézkedése „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése” keretében.

More Related