A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon

1. A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének lehetőségei a Dél-Dunántúlon Előadó: Garai Péter Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktoriskola- PhD hallgató Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara- szakképzési tanácsadó Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium- munkaügyi szakértő

2. A Dél-Dunántúli Régióban 2004 novemberétől 2005 januárjáig tartott a kutatás Munkatársak: (a Földtudományok Doktoriskola oktatói és hallgatói) -Kuti Andrea doktorandusz -Dr. Bank Klára PhD egyetemi docens -Dr. Tésits Róbert PhD egyetemi docens

3. A kutatás célja: 1. feltérképezni a régió meghatározóbb munkáltatóinak véleményét a részmunkaidő alkalmazásával kapcsolatban 2. megtalálni a Dél-Dunántúlon élő igen jelentős számú és egyre gyarapodó roma népesség foglalkoztatásának formáit (a régióban a lakosság 4,1%-a cigány, a Dunántúlon csupán 2,5%, korstruktúrájuk is kedvezőtlen- 80%-uk munkaképes korú 18-60 éves) 3. megfogalmazni az állam feladatait, lehetőségeit a részmunkaidő nagyobb mértékű alkalmazásának elősegítésére

4. A kutatás lépései, módszerei: 1. az eddigi tudományos eredmények áttekintése 2. vállalatvezetők személyes felkeresése (interjúkészítés, kérdőív kitöltése) 3. területi gazdasági kamarák információbázisának, tapasztalatainak feldolgozása 4. az országos munkaerőpiaci adatok elemzése (források: Központi Statisztikai Hivatal, Megyei Munkaügyi Központok, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara)

5. A részmunkaidős foglalkoztatás kialakulásának rövid történeti áttekintése Európában a II. világháború utáni újjáépítést követően (a 60-sa évek közepétől) nagyobb mértékű munkaerő felesleg kezdett kialakulni Okai: -élettartam hosszabbodás -technológiai fejlődés (csak nyugaton,- keleten ezt több munkaerővel váltották ki a 70-es évek közepéig) Hatásai: Kelet-Európában: a vállalati belső, bújtatott munkanélküliség kialakulása (kezdetét vette a gazdasági versenyképesség és a szocializmus hanyatlása) Nyugat-Európában: az atipikus foglalkoztatási formák kialakulása, térnyerése

6. Magyarországon a többi volt szocialista országgal együtt a 90-es évek rendszerváltása után alakult ki az igazi munkanélküliség A probléma egyik orvoslási módja lehet a rész munkaidő nagyobb mérvű alkalmazása A siker érdekében azonban figyelembe kell venni a nyugat-európaitól eltérő magyar regionális földrajzi, gazdasági, demográfiai sajátosságokat is

7. Az ország 7 régiója közül a Dél-Dunántúli a gazdaságilag fejletlenebbek közé tartozik. Két nagyváros (Pécs és Kaposvár) dominanciája érvényesül a térség irányításában Mindkét településen 30 (összesen 60 meghatározó) vállalkozást kerestünk fel, továbbá 10 tolna megyei cég véleménye került még feldolgozásra

9. A részmunkaidős foglalkoztatás arányai Európában 2000-ben (országonként) A legmagasabb ráták Hollandia, Anglia és Svédország esetében tapasztalhatóak (30% körül, illetve felett) A legalacsonyabb 10%-nál kisebb értékek Kelet-Európa országaiban jellemzőek Magyarázat: A magasabb GDP-vel rendelkező országokban fejlettebb a szociális rendszer is ----- ennek következménye a magasabb arány A Kelet-Európai Régió adatai óvatosan kezelendőek, Románia esetében az átlagánál nagyobb érték nem a kimagasló szociális rendszerre utal, hanem a lazább munkaügyi nyilvántartásra. Forrás: OECD

10. A részmunkaidős foglalkoztatás arányai Európában 2002-ben (régiónként) A ráták differenciáltabb képén látható, hogy egy országon belül a fejlettebb régiókban magasabb a részmunkaidős foglalkoztatás aránya Forrás: OECD

11. Magyarországon a részmunkaidőben foglalkoztatottak rátája az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 6,9% volt 2003-ban. Okai: • fiatal a piacgazdaság, a foglalkoztatás támogatásának állami lehetőségei szűkösek (szegény állam) • bőséges és olcsó (bár egyre dráguló) munkaerő • a viszonylag alacsony bérek miatt kevesen szeretnének részmunkaidőben dolgozni • a köztudatban nem minősül teljes értékű munkának • a munkáltatók kevés információval rendelkeznek

12. A részmunkaidőben foglalkoztatottak arányai a Dél-Dunántúlon 2003-ban Pécs és Baranya megye rátája a jelentős tavaszi-nyári idegenforgalom miatt jóval magasabb a régió átlagánál. Oka: Pécs és környéke bővelkedik turisztikai látnivalókban, mely szezonálisan nyáron ad több munkát (részmunkaidős foglalkoztatást is). Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás adatai és megyei statisztikai évkönyvei 2000-2003. alapján

13. Interjúk eredményei A felkeresett vállalkozásoknál a részmunkaidőben alkalmazottak aránya a teljes állománynak csupán 5,9%-a Véleményük szerint ennek oka: -nagy a munkavállalói túlkínálat -a teljes időben foglalkoztatott dolgozók munkáját hatékonyabban lehet szervezni -állami támogatás nélkül a részmunkaidős foglalkoztatásban nem érdekeltek

14. Jelenleg miért foglalkoztatnak részmunkaidőben alkalmazottakat a cégek? (magyar sajátosságok) nagy vállalatok -vannak kevesebb időt igénylő feladatok is -gyakori a volt kollégák nyugdíjasként történő alkalmazása részmunkaidőben (egyfajta jutalomként) cél: hogy a tapasztalatok és a szakértelem megbecsülése legyen a továbbfoglalkoztatás motiválója kis vállalkozások -a részmunkaidőben, alacsonyabb bérrel bejelentett alkalmazottak után kevesebb járulékot kell fizetnie a munkáltatónak (a valóságban teljes időben dolgozik a munkavállaló)

15. Megfigyelhető a részmunkaidős foglalkoztatásban egy kisebb mértékű szezonalitás A nagyobb vállalatok egész évben egyenletesen foglalkoztatnak, (szezonalitás nem tapasztalható) A kisebb cégek esetében a vendéglátóiparban működők a nyári hónapokban, a szépségápolásban (fodrászat, kozmetika) működők pedig a téli időszakban vállalják a részmunkaidős foglakoztatást a munkacsúcsok levezetésére

16. A részmunkaidő elterjedését hátráltató tényezők (a munkáltatók véleménye szerint) -a részmunkaidőben foglalkoztatottak munkaidejét nehéz összeegyezetni a teljes időben dolgozókkal -nagyobbak a fajlagos (egy munkaórára eső) munkáltatói költséges (pl. adminisztratív költségek, rezsi) -állami támogatás hiánya

17. A részmunkaidő elterjedését elősegítő tényezők (a munkáltatók véleménye szerint) -állami támogatás bevezetése (elsősorban bér- és közteher támogatás formájában, másodsorban adókedvezménnyel, illetve technikai fejlesztéssel) -a részmunkaidőben dolgozók rugalmasabb munkaidő beosztásának jogszabályi engedélyezése

18. A részmunkaidős foglalkoztatás lehetséges célcsoportjai (a vállalkozók szerint) - pályakezdőkaz első számú célcsoport (szinte csak szakmunkásokra tartanak igényt, diplomásokra alig) Oka: Hatalmas túlképzés van a felsőoktatásban (Pécsen 38.000 hallgató és 45.871 foglalkoztatott volt 2003-ban.) - nyugdíjasoka második számú célcsoport Oka: régi, jól bevált dolgozó alkalmazása kockázatmentes, illetve egyfajta jutalomnak is tekinthető - a családanyák és a gyeden gyesen lévő fiatal nők a harmadik számú célcsoport Oka: a gyermekeik miatti gyakoribb hiányzás, nem hat ösztönzőleg a munkáltatókra - a csökkent munkaképességű emberek a negyedik célcsoport Oka: az állami támogatások kihasználása

19. A felsorolt célcsoportokon túl nem kívánt senki sem foglalkoztatni hátrányos társadalmi helyzetű munkavállalókat! (ilyenek a fogyatékos emberek, büntetett előéletű egyének, hajléktalanok, roma származásúak) Ezekkel a munkavállalókkal a piaci versenyben csak állami támogatással lehet nyereségesen vállalkozást működtetni. Ezekben a rétegekben a legindokoltabb a segítség.

20. Kutatói következtetések: A Dél-Dunántúli Régióban a gazdaság gyengébb, így bőven van szabad munkaerő, (ezért a munkáltatók válogathatnak) Az atipikus foglalkoztatási formák állami támogatásával is lehetne csökkenteni a térségre jellemző munkanélküliséget Célcsoportjai fontossági sorrendben: -roma etnikum (90%-os a munkanélküliség) -pályakezdők (elsősorban a diplomások, másodsorban a szakmunkások) -családos nők, nyugdíjasok

21. A részmunkaidős foglalkoztatás létjogosultságát Nyugat-Európában a gazdasági fejlődés okozta (egyre kevesebb ember kell a termeléshez), Keleten a szocialista gazdaság szétesése (megjelent a munkanélküliség)------ mindkét esetben szociális megoldásként jelentkezhet a részmunkaidő Magyarországon belül nagyok a gazdasági, társadalmi, etnikai eltérések (az egyes régiókban más és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vannak) A Dél-Dunántúli Régióban a legrosszabb helyzetű réteg a romáké, támogatásuk a legindokoltabb ( a munkáltatók véleménye szerint a rövidebb napi munkaidő könnyebben összeegyeztethető lenne a szabadosabb roma életformával) Összegzés: A helyi adottságokat alaposan figyelembevevő foglalkoztatáspolitikai koncepció hatásosan csökkenthetné a munkanélküliséget és a társadalmi különbségeket egyaránt!

22. Köszönöm megtisztelő figyelmüket Elérhetőségek: Garai Péter Munkahely: Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara Magyarország 7400 Kaposvár, Anna u. 6. +36-82-501-044, +36-20-321-20-47 e-mail: garaip@freemail.hu, pgarai@skik.hu