Motiváció

1. Motiváció „Ne jelentkezz ide, ha olyan vagy, mint egy talicska, csak addig mész, ameddig tolnak.” (Felirat egy munkásfelvételi hirdető táblán.) Karrierépítés

2. Mit nevezünk motivációnak? • A motiváció az egyén céljairól, törekvéseiről, kielégítendő szükségleteiről szól, és nem a szervezetéiről: ami hajt bennünket az életben és konkrétan a munkahelyünkön. • Vezetői feladat: felismerni az egyéni motivációkat, és azokat vezetői eszközökkel a szervezeti célokhoz kötni – ezzel mozgásba hozhatók az egyéni erőforrások a szervezeti célok megvalósítása érdekében. Karrierépítés

3. Motivációról akkor beszélhetünk, ha hajlandóak vagyunk a szervezeti célok megvalósítása irányába mutató erőfeszítésekre, amellyel egyben egyéni szükségleteket is kielégíthetünk. Karrierépítés

4. Motivációelméletek • Maslow szükséglethierarchiára alapozott elmélete • Herzberg kéttényezős modellje Karrierépítés

5. Maslow-piramis Karrierépítés

6. Herzberg kéttényezős modellje • Lényeges különbség van azok között a tényezők között, amelyek megelégedettséget okoznak, és azok között, amelyek a munkával való elégedetlenségért felelősek: • Motivátorok belső motivációs tényezők, velük magyarázhatjuk a munkával való megelégedettséget, míg kielégítetlenségük esetén ez a megelégedettség hiányzik (pl. elért teljesítmény, elismertség, felelősség, munka tartalma és érdekessége, sikerélmény) • Higiénés tényezők a munkakörnyezet fizikai és szervezeti jellemzői, a munka társas környezete, ezek megléte az elégedetlenséget megszünteti, de nem vezet elégedettséghez. Karrierépítés

7. A vezetés értelmezése A vezetés lényege: elérni egy feladat megoldását (egy kitűzött célt) más emberek segítségével. A vezető az az ember, aki képes elérni, hogy csoportjának tagjai: • elkötelezetten együttműködjenek vele, • egy közös cél elérése érdekében, • képességeik, tehetségük, energiáik felhasználásával. Karrierépítés

8. A vezetés értelmezése Karrierépítés

9. Vezetéselméletek Frederick Winslow Taylor (1856-1914) • A tudományos vezetés (scientific management) atyjának tekintjük. A tudományos vezetés a vezetési problémák olyan objektív megközelítése, amelyben a megoldásokat és a döntéseket megfigyelésre és mérésre alapozzák, nem szubjektív ítéletre. • Taylor a vezető-beosztott viszonyt üzemi szinten vizsgálta (acélmű). • Célja a tudományos munkaszervezés megvalósítása volt. Karrierépítés

10. Vezetéselméletek Négy alapelve: • A vezetésnek tudományos alapon szabályoznia kell a munkavégzés minden elemét. • A vezetőknek tudományos alapon kell kiválasztani és betanítani az alkalmazottakat. • A vezetők és a beosztottak „szívélyes egyetér-tésben” dolgozzanak egymással. • A munkát és a felelősséget meg kell osztani a vezetők és a végrehajtók között. Karrierépítés

11. Vezetéselméletek Henri Fayol (1841-1925) • Francia, szénbányászati társaság vezetője • A szervezet egészét vizsgálja • A felső vezetés szervezetét, működését, feladatait, funkcióit dolgozza fel Karrierépítés

12. Vezetéselméletek A vezetés elemei: • TERVEZÉS / ELŐRELÁTÁS (prognosztizálás és tervezés), • SZERVEZÉS (anyagi és humán struktúrák kialakítása), • RENDELKEZÉS / IRÁNYÍTÁS (a feladatok végrehajtatása), • KOORDINÁCIÓ (munkavégzés összehangolása) • ELLENŐRZÉS (végrehajtás felügyelete). Karrierépítés

13. Vezetéselméletek A vezetők tulajdonságai: • fizikai (egészség, életkedv), • értelmi (felfogóképesség, ésszerű gondolkodás, ítélőképesség és alkalmazkodóképesség), • erkölcsi (energia, kitartás, felelősségvállalás, kezdeményező készség, lojalitás, tapintat és méltóság), • műveltség (olyan dolgok általános ismerete, amelyek nem tartoznak szorosan a végzett munkához), • műszaki (azon dolgok ismerete, amelyek szorosan kapcsolódnak a végzett munkához), • tapasztalat (korábbi munkából fakadóan). Karrierépítés

14. Vezetéselméletek Douglas McGregor X és Y- elmélete X elmélet: • Az átlagemberben veleszületett idegenkedés van a munkával szemben. • A vezetés feladata, hogy különböző módokon ezt ellensúlyozza. • Ennek megfelelően a legtöbb embert kényszeríteni, ellenőrizni, irányítani és büntetéssel fenyegetni kell annak érdekében, hogy feladatát megfelelően elvégezze. • Az engedékenység, a vezetői jószándék nem célravezető, ehelyett előnyben kell részesíteni a külső kényszert és az ellenőrzést. • Az átlagember nem szereti a felelősséget; igényli hogy irányítsák. Karrierépítés

15. Vezetéselméletek Y elmélet: • Az átlagember NEM idegenkedik a munkától, hanem éppen ellenkezőleg, természetes és kívánatos számára a munkavégzéssel együtt járó testi és szellemi erőfeszítés. • A célokkal való azonosulás esetén az ember képes magát irányítani és ellenőrizni. • A szervezeti célok iránti elkötelezettség attól is függ, hogy a szervezet milyen jutalmat kínál cserébe. • Megfelelő feltételek esetén az átlagember elvállalja, sőt keresi a felelősséget. • Az alkotóképesség, a lelemény, a képzelőerő a legtöbb ember veleszületett képessége. Karrierépítés

16. Vezetői stílus Definíció: A vezetői stílus a vezető mások által érzékelt viselkedésmintája (amely szavakban és tettekben nyilvánul meg). • Ebből a szempontból tehát nem az számít, hogy a vezető milyennek látja magát (a vezető énképe), hanem az, hogy milyennek látják azok, akiket befolyásolni akar. • A vezetői stílus elméletek alapvető feltevése az, hogy a dolgozók bizonyos stílusú vezető irányítása alatt keményebben, hatékonyabban dolgoznak, mint más stílusú vezetők esetében. Karrierépítés

17. Vezetői stílus • Autokratikus: "Én beszélek, te hallgatsz, és én döntök." • Tanácskozó: "Én kérdezek, te válaszolsz, én magyarázok és döntök." • Demokratikus: "Én problémákat vetek fel, megbeszéljük és döntünk." • Laissez faire: "Döntesz, ahogy akarsz - engem hagyj békén!" • Helyzettől függő: "Vizsgáljuk meg a helyzetet, mielőtt megbeszéljük a problémát." Karrierépítés