bolyai farkas
Download
Skip this Video
Download Presentation
Bolyai Farkas

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 42

Bolyai Farkas - PowerPoint PPT Presentation


  • 70 Views
  • Uploaded on

Bolyai Farkas. „Véghetlen időben véghetlen a természet, véghetlen a világ könyve…”. Albert Einstein. „Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.”. Tájékozódás. Fizika Kvantumfizika Relativitás-elmélet Csillagászat. Kvantumfizika.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Bolyai Farkas' - ivria


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
bolyai farkas
Bolyai Farkas
  • „Véghetlen időben véghetlen a természet,

véghetlen a világ könyve…”

Albert Einstein

  • „Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.”
t j koz d s
Tájékozódás
  • Fizika
    • Kvantumfizika
    • Relativitás-elmélet
  • Csillagászat
kvantumfizika
Kvantumfizika
  • 1900 dec. 14. Berlin, Max Planck feketetest
  • 1905 Albert Einstein fényelektromos hatás
  • 1913 Niels Bohr posztulátumai
  • 1927 Heisenberg határozatlansági összefüggései:
relativit s elm let
Relativitás-elmélet
  • 1905 Speciális relativitáselmélet
  • 1916. III. 20. Általános relativitás-elmélet
  • Az Einstein-egyenlet megoldásai
    • 1916 Karl Schwarzschild (1873.X.9. Frankfurt-am-Main - 1916.V.11. Potsdam) szingularitás.
  • Fekete lyukak – gravitációs kollapszus
    • 1783 J.Michell (1724 Nottinghamshire – 1793.IV.21.Thornhill, A)
    • 1789 P.S.Laplace (1749.III.29.Beaumond-en-Auge, Fr – 1827.III.5. Párizs) olyan égitest amelyről a fény nem tud megszökni.
    • 1932 S. Chandrasekhar (1910.X.22. Lahore, India) fehér törpe. Nobel 1983.
    • 1933 L. Landau (1908.I.22. Baku, Or-Az – 1968.IV.1. Moszkva) neutroncsillag. Nobel 1962.
    • 1939 R. Oppenheimer (1904.IV.22. New York – 1967.II.18. Princeton, NJ.) gravitációs kollapszus.
    • J. Wheeler (1911.VII.9. Jacksonville, Florida - ) „fekete lyuk” megnevezés.
gravit ci i
Gravitáció I
  • Einstein tenzor:
  • Einstein egyenlet:
  • Einstein egyenlete kozmológiai állandóval:
gravit ci
Gravitáció
  • Schwarzschild (1916) gömbszimmetrikus gravitációs tér:

metrika:

Schwarzschild sugár:

„Elegendően nagy tömeg esetén előfordulhat, hogy a testnek nincs sztatikus egyensúlyi állapota.” (Landau II. 102p). Gravitációs kollapszus, fekete lyuk.

csillag szat
Csillagászat
  • Mozdulatlan végtelen Univerzum
  • 1826 Heinrich WilhelmOlbers (1758.X.11 Arbergen – 1840.III.2. Bréma, No) „paradoxon”
  • 1912 Henrietta Leavitt (1868.VII.4. Lancaster, Mass. – 1921.XII.12. Cambridge, USA) Változó csillagok (cefeidák, d Kéfeusz)– távolságmérés
  • 1929 Edwin Hubble (1889.XI.20. Marshfield, Missouri – 1953.IX.28. San Marino, Cal. USA) – táguló univerzuma
  • 1965 A. Penzias (1933.IV.26. München) – R. Wilson (1936. I.10. Houston, Texas) háttérsugárzás véletlenszerű észlelése.
fizikai vil gk p
Fizikai világkép
  • Első megoldások a Világegyetemre
    • 1922 Alexandr Friedmann (1888.VI.29. Sankt Petersburg – 1925.IX.16. Leningrad, Szu) izotróp-homogén világmodell.
  • Táguló Univerzum
    • 1927 Georges Lemaître (1894.VII.17.Charleroi,Bel. – 1966.VI.20.Louvain, Bel.) belga szerzetes
  • Háttérsugárzás
    • 1948 George Gamow (1904.III.4.Odessza,Ukr. – 1968.VIII.19.Boulder, Colorado,USA) orosz disszidens fizikus
  • Egyesített kölcsönhatások
    • 1864 J. C. Maxwell (1831.XI.13.Edinburgh,Skócia – 1879.XI.5.Cambridge, Anglia) elektromos + mágneses = elektromágneses
    • 1967 Steven Weinberg (1933.V.3.New York), Abdus Salam (1926.I.29. Jhang Magian,Pak.), Sheldon Lee Glashow (1932.XII.5.New York) elektromágneses + gyenge nukleáris = elektrogyenge. Nobel 1972.
    • 1973 Murray Gell – Mann (1929.IX.15.New York - ), Fritzsch (München), Leutwyler (Bern), Kvantumszíndinamika. Erős nukleáris kölcsönhatás. Nobel 1969.
    • 1974 Glashow, Georgi A Nagy Egyesítés (GUT) kvantumszíndinamika+elektrogyenge=elektronukleáris
  • A Susy (Szuperszimmetria), Szupergravitáció, Szuperhúr, Mindenelmélete (TOE)Stewen Hawking (1942.I.8.)
    • gravitáció + elektronukleáris = őserő
  • Infláció
    • Alan Guth (1947.II.27. New Brunswich, NJ, USA) 1981 felfúvodó Univerzum.
gravit c
Gravitácó
  • Fridmann-Robertson-Walker (1935) homogén, izotróp, zárt Univerzum metrikája:?
k lcs nhat sok egyes t se
Kölcsönhatások egyesítése
  • A mai fizika úgy látja, hogy a természetet uraló 4 alapvető kölcsönhatás a hőmérséklet (energia) növekedésével összeolvad, egyetlen szuper- vagy őserővé.
  • Ennek a fordított folyamata játszódott le az Ősrobbanás után.
az atom szerkezete
Az atom szerkezete
  • A színtöltéssel rendelkező kvarkok (piros, zöld, kék) elektromos töltése az elektron töltésének a töredéke:
  • Up kvark +2/3e.
  • Down kvark -1/3e.
  • A kvarkok körüli zöldes felhő jelöli a ragasztó anyagot a gluonokat.
  • A sárga szín pedig a fotonokat jelképezi.
a kezdet
A kezdet
  • Az Univerzum rettenetes hőségben és sűrűségben született.
  • A teremtéshez kb. ennyi időre volt szükség:
13 7milli rd vvel ezel tt planck ra v ge gut korszak kezdete
13,7milliárd évvel ezelőttPlanck éra vége GUT korszak kezdete
  • Az elemi részecskék létrejötte?
  • A gravitáció kiválik (lecsatolódik) az őserőből és nagyon gyenge lesz.
  • Az elemi részecskék közül kiválnak a gravitációs mező hordozói: a gravitonok és a Higgs bozonok?
  • Ez a sugárzással (bozonok) töltött Univerzum
f zis talakul s
Fázisátalakulás
  • I rendű fázisátalakulás

Infláció

  • II rendű fázisátalakulás

Szimmetriasértés

az infl ci kezdete gut ra v ge elektrogyenge kor kezdete
Az infláció kezdeteGUT éra vége elektrogyenge kor kezdete
  • Az Univerzum elkezdi felfúvódását.
  • Lokális inhomogenitások és anizotrópiák jelennek meg.
  • A sugárzás „csomósodásba” kezd, kialakul a szubsztancia, a fermion típusú anyag.
  • Ebben a pillanatban mindössze 1 kg fermion található az Univerzumban.
az er s k lcs nhat s lecsatol dik
Az erős kölcsönhatás lecsatolódik
  • Az elektronukleáris erőből lecsatolódik az erős nukleáris kölcsönhatás.
  • Leptonok, fotonok, neutrínók, W+, W- és Zo részecskék, kvarkok, gluonok és megfelelő antirészecskéik szintézise.
  • Eltüntet ill. létrehoz bizonyos egzotikus részecskéket.
az infl ci v ge
Az infláció vége
  • Miközben galaxis méretre duzzad az Univerzum, hőmérséklete egy pillanatra 0 K-re csökken.
  • Létrejön az abszolút vákuum amely lehetővé teszi az energia „anyaggá” válását.
  • Kb. tonnányi anyag (szubsztancia) keletkezik, ettől újból felforr a Világ.
a gyenge nukle ris k lcs nhat s is lev lik elektrogyenge korszak kezdete
A gyenge nukleáris kölcsönhatás is leválikElektrogyenge korszak kezdete
  • Szétválik a gyenge nukleáris és az elektromágneses kölcsönhatás.
  • Ezzel teljessé válik a ma ismert kölcsön-hatások világképe.
  • A folyamat

közé esik.

a harmadik szim metria s rt s v ge hadron korszak kezdete
A harmadik szim-metria sértés végeHadron korszak kezdete
  • Ez az elektrogyenge korszak vége.
  • Az elektromos és a gyenge nukleáris kölcsönhatások szétváltak.
szabad kvarkok elt n se hadron korszak v ge
Szabad kvarkok eltűnéseHadron korszak vége
  • Kialakulnak a nukleonok (protonok és neutronok).
  • Szabad kvarkok többé nem léteznek, nagyon erősen bekötik magukat, azóta nehéz a megfigyelésük.
lepton antilepton sz tsug rz s lepton ra kezdete
Lepton-AntileptonszétsugárzásLepton éra kezdete
  • Elkezdődik a könnyű elemi részecskék pl. e+ e- anihilálódása, fotonokká történő szétsugárzódása.
a fermionok szubsztancia kialakul sa i
A fermionok (szubsztancia) kialakulása I
  • Az Univerzum egyszerűbb mint valaha.
  • Elemi részecske (fermionok) és sugárzás (bozonok) egyvelege.
  • A gyors tágulás ellenére teljes statisztikai egyensúlyban van.
  • További állapota nem függ attól, hogy mi volt az előtörténete.
  • Azok a részecskék vannak túlsúlyban amelyek küszöbhőmérséklete a mellékelt érték alatt van ezek:
fermionok ii
Fermionok II
  • Csak a proton és neutron arány változott az előbbiek óta.
  • A protonok javára változik meg az arány mivel ezek a könnyebbek.
  • Továbbra is a:
nukleoszint zis kora
Nukleoszintézis kora
  • Az Univerzum már annyira hideg, hogy az egyszerű atommagok az ütközés következtében már nem esnek szét, de még annyira forró, hogy a nehezebb elemek magjai folyamatosan jöhetnek létre a magfúzió révén.
  • D, He magok szintézise.
  • Nyomokban megjelennek a magasabb rendszámú elemek magjai.
fermionok iii neutr n k lecsatol d sa lepton ra v ge
Fermionok IIINeutrínók lecsatolódásaLepton éra vége
  • A csökkenő hőmérséklet miatt a neutrínók kifagynak az előbbi anyaglevesből.
  • Azóta szabadon mozognak az Univerzumban.
fermionok iv
Fermionok IV
  • A megmaradt elektron – pozitron párok szétsugárzódása.
  • Ez a folyamat felmelegíti egy kicsit az Univerzumot.
  • Még mindig túl nagy a hőség ahhoz, hogy beindulhasson a He magok termelése.
  • Ettől a pillanattól a hőmérséklet értéke csak a fotonokra vonatkozik.
nukleoszint zis
Nukleoszintézis
  • Az Univerzum elég hűvös ahhoz, hogy a 3-as és 4-es He stabil legyen.
  • A D szoros ezen a hőmérsékleten ellenben még nem nyílhat meg, tehát a nehezebb magok termelése még nem jelentős.
  • A létező részecskék lényegében szabadok.
  • Jelentőssé válik a neutron radioaktív bomlása.
a deut rium szoros r dioakt v szelep a nukleoszint zis kezdete
A deutérium szorosRádioaktív szelepA nukleoszintézis kezdete
  • Beindul a deutérium szintézise amely minden más kémiai elem atommagjának az alapköve, ezáltal lehetővé válik a könnyű magok keletkezése.
a nukleoszint zis v ge
A nukleoszintézis vége
  • Befejeződik a könnyű elemek magjainak szintézise, ezek aránya a mai napig változatlan.
atomok kialakul sa
Atomok kialakulása
  • A hőmérséklet annyira lecsökken, hogy az atommagok megköthetik az addig szabad elektronokat.
  • Ettől a pillanattól kezdve a fotonok szabadon mozoghatnak az Univerzumban.
  • A Világegyetem átlátszó és sötét lesz.
ad