Dr. Lóránt Zoltán főigazgató, c. egyetemi docens

1. Polgármester Akadémia Önkormányzati pénzügyek Dr. Lóránt Zoltán főigazgató, c. egyetemi docens 2010. február 26-27.

2. A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi • Korszerűtlen állam, magas kiadási szint • Alacsony foglalkoztatottság • Egészségtelen reálgazdasági szerkezet • Magas finanszírozási igény

3. Az államadósság mértékének és GDP-hez viszonyított arányának alakulása Forrás: PM, PM Konvergencia jelentés 2010. január * prognózis

4. A Világbank üzleti környezetfelmérése szerint 2008-ban: • a magyar gazdaságot a fejlettségi szintjéhez képest az országok 23%-a előzi meg, • a magyar állami intézményekhez, önkormányzatokhoz képest viszont az országok 46%-ában jelent kisebb terhet az üzleti szféra számára az ottani állami intézményrendszer működése, • az elmaradásunk különösen a hatósági eljárások, a befektetők védelme, a jogszerűen szerzett tulajdon igazolása és az adófizetés bonyolítása területén nagy. A versenyképesség összevont mutatója szerinti rangsorban Magyarország – 2009. évben a 45. helyet, míg 2000. évben a 27. helyet foglalta el.

5. Az államháztartás és a magángazdaság működésének legfontosabb különbségei

6. A közpénzügyi vagy pénzügyi-jogi viszonyok legfontosabb jellemzői, hogy: ·a pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendel-kező testületek szabályozzák, ·  a közfeladatok ellátása, a közszükségletek kielégíté- se és emellett más célok érdekében történik ·  mindez a GDP (GNP) egy jelentős részének közpon-tosításával valósul meg, és ·  a központosított eszközöket az államháztartás alrend-szerei útján újra elosztják Mindezt a pénzügyi politika határozza meg

7. GDP≈ 24 804 Mrd FtKiadás: 67,5% ∑ 16 758 Mrd Ft Hiány:870 Mrd Ft ! A magyar államháztartás(alrendszerei a 2010. évi költségvetési törvényben) Központiköltségvetés Helyiönkormányzatok 3194 Polgármesteri Hivatal ~2200 helyi kisebbségi önkormányzat ~12500 költségvetési intézmény Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok Társadalom-biztosítás Elkülönített államipénzalapok Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak) Forrás: 2010. évi költségvetési tv./ PM

8. Államháztartásban szükséges reformok • Államszervezet • Önkormányzatok • Oktatás • Egészségügy • Közszolgáltatás (Több mint száz törvény módosításával!, 2/3-os!)

9. A helyi önkormányzatok kettős gazdasági funkciót látnak el: • Közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak; • Helyi infrastruktúra- és adóztatási politikájuk révén befolyá- • solják a települések gazdasági fejlődését

10. A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása • * ebből: 10 000 fő feletti 118 • 5 000 – 10 000 fő közötti 103 • 5 000 fő alatti 61 • ** ebből: 10 000 fő feletti 2 • 5 000- 10 000 fő közötti 42 • 2 000 – 5 000 fő közötti 625 • 1 000 – 2 000 fő közötti 477 • 500 – 1 000 fő közötti 668 • 200 – 500 fő közötti 698 • 200 fő alatti 334 Forrás: MÁK; KSH

11. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMA MEGYÉNKÉNT (2008. 12. 31.) Forrás: MÁK

12. Az önkormányzati törvény hat kötelezően ellátandó települési feladatot jelöl meg: • az egészséges ivóvíz-ellátás, • az alapfokú oktatás, • az egészségügyi és szociális alapellátás, • a közvilágítás, • a helyi közutak és a köztemető fenntartása, • a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének • biztosítása ÁGAZATI TÖRVÉNYEK

13. Az önkormányzatok bevételei között megkülönböztetjük: • állami támogatást és hozzájárulást, • támogatás értékű működési bevételeket, • átengedett központi adókat, • helyi adókat, • intézményi működési bevételeket és egyéb bevételeket, • felhalmozási bevételeket, • hitelt.

14. Helyi önkormányzatok bevételei milliárd Ft ** előirányzat * Ez azt jelenti, hogy az összes bevétel nem tartalmazza sem a nemzetközi, sem a hazai piacon felvett hiteleket Forrás: PM

15. A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai és támogatásai Forrás: MÁK

16. A HELYI ADÓT, AZ ADÓMÉRTÉK MAXIMUMÁT KIVETŐ ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA

17. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona (1991-2008) Forrás: PM, MÁK

18. Hosszúlejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány valamint a rövidlejáratú hitelállomány milliárd Ft Forrás: MÁK

19. Az ingatlanvagyon-kataszter Önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 26.) Korm. rendelet A Korm. rendelet előírta: • az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter felmérését, • folyamatos nyomon követését, • és naprakész vezetését. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza: • a törzsvagyon és a nem törzsvagyonba tartozó egyéb vagyon szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat (értékbeli és naturális), • az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéket, • a becsült értéket (piaci értéket). Az ingatlanvagyon-vagyonkataszternek meg kell egyezni: • a számviteli nyilvántartásokkal • a földhivatalnál az önkormányzat nevén szereplő vagyonnal

20. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona Adatok: milliárd Ft-ban Forrás: MÁK

21. Az önkormányzatok likviditási mutatóinak alakulása pénzeszközök rövid lejáratú kötelezettségek követelések + értékpapírok + pénzeszközök rövid lejáratú kötelezettségek = =

22. Fejlesztési források (milliárd forint)

23. Célkitűzés megvalósítása európai uniós forrásból Pénzügyi feltételrendszer DÖNTÉS Sajátforrás EU-s támogatás Egyéb kiegészítő forrás • központosított előirányzat; • hitel felvétele. Kockázat Projekt utófinanszírozása

24. Az EU-s pályázatok elutasításának okai

25. Kockázat növelő tényezők • Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!), • EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre, • Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör. • PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak, • Intézményfenntartó megyék eladósodása, • Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata, • A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.

26. A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők • költségvetés • infrastruktúra • munkaerő • oktatás, tudományok helyzete • informatika • intézményrendszer • kultúra • turisztika

27. Önkormányzatok Európában Forrás: OECD

28. Államháztartás ellenőrzése Állami Számvevőszék (külső ellenőrzés) Kormányzati ellenőrzés Közigazgatási Hivatalok Független könyvvizsgálat (MKK) Belső ellenőrzés MÁK* VPOP APEH KEHI** Saját Felügyeleti Országos hatáskörű szervek Belső ellenőrzési egységei Költségvetési intézmények FEUVE – Kontroll A folyamatban épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (*) előzetes (ex-ante), folyamatba épített kontroll, utólagos (ex-post) (**) különböző típusú ellenőrzések a Kormány megbízásából, EU források 5-15%-os ellenőrzése

29. Az Áht. 120. §-a következő 120/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészült ki: „Az államháztartás pénzügyi ellenőrzésének szervezete 120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el”.

30. Az Áht. 48. §-a a következő s) ponttal egészült ki: (A pénzügyminiszter) „s) ellátja – az Állami Számvevőszék és a Miniszterelnöki Hivatal véleményének kikérésével – az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés koordinációjával és harmonizálásával kapcsolatos jogszabály előkészítési feladatokat, beleértve az ellenőrzési módszertan és a szakképzés feladatait is”

31. Az államháztartási ellenőrzés célja, hogy elősegítse • az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását, • az államháztartás alrendszerét megillető bevételek beszedését, • az államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását, • a központi költségvetés és a zárszámadás megalapozottságát, • az államadósság célszerű kezelését, • a vagyonkezelés hatékonyságát és szabályszerűségét, • a számviteli és bizonylati rend betartását.

32. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) • § • Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerveként • Állami Számvevőszék jön létre, amely csak az Országgyűlés- • nek és a törvénynek van alárendelve. • (2) Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi • ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meg- • határozott feladatkörében – az e törvényben meghatározott • kivételekkel – általános hatáskörrel végzi az államház- • tartás ellenőrzését.

33. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 2. § (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Az Állami Számvevő-szék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást.

34. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 2. § (3) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költség- vetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a tár- sadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormány- zatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását. (Ötv.!!!)

35. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 2. § (4) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.

36. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 2. § (5) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségve- tésbőlgazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az ál- lami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.

37. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 2. § (6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás al- rendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyara- pító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon el- idegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok be- tartását.

38. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 2. § (8) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során figyelem- mel kíséri az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését, véleményezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat, illetőleg ilyen javaslatot tesz. (A törvény 2004. évi módosítása pontosítja az Ásztv. szövegét, ugyanis az Állami Számvevőszék nem az „állami”, hanem az „államháztartáson belüli” számviteli rend ellenőrzését végzi el. Minthogy az államháztartás külső és belső ellenőrzése az elle-nőrzés tárgyának azonossága miatt számos helyen összefügg, indokolt, hogy az Állami Számvevőszék „figyelemmel kísérje” a belső ellenőrzés működését).

39. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 2. § (9) Az Állami Számvevőszék – a 2. § (5)-(6) bekezdése sze- rinti ellenőrzési feladataival összefüggésben – vizsgálhatja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkeze- lő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik il- letve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szer- ződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szer- vezetnél. (Üvegzseb tv. !!!)

40. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 5. § Az Állami Számvevőszék – külön törvény rendelkezé- seinek megfelelően – ellenőrzi a pártok gazdálkodását.

41. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 16. § (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi. (2) Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását, a pártok parlamenti frakciói számára az Országgyűlés által – külön törvény alapján – folyósított hozzájárulás felhasználását és a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait törvényességi szempontok szerint ellenőrzi. 16. § (2) Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását rendszeresen ellenőrzi.

42. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 18. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke az év során vég- zett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat államtitkot és szolgálati titkot, valamint törvény által védett egyéb titkot. A vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatban hozható személyes adata közérdekből nyilvános adat és a jelentésben nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető.

43. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) • 19. § (2) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést • végző személy felelős • az ellenőrzési feladatnak a vizsgálati programban foglaltak • szerinti végrehajtásáért, • b) azért, hogy a vizsgálati program által meghatározott körben • minden lényeges tény megállapításra (feltárásra) és írásban • rögzítésre kerüljön, • c) a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű meg- • alapozásáért. • 21. § (2) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést • végző személy a vizsgált szerv bármely helyiségébe beléphet, • annak bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosí- • tást kérhet.

44. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 25. § (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki arra 8 munka- napon belül írásban észrevételeket tehet, illetve intézkedéseket rendelhet el. Az intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatni kell az Állami Számvevőszéket. Ha az intézkedések nem kielégítőek, arról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét, tájékoztathatja az Országgyűlést vagy az esetet a zárszámadáshoz kapcsolódó éves jelentésben ismerteti.

45. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény) 25. § (2) Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles. Egyéb mulasztás esetén a felelősség tisztázását, illetve érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az Állami Számvevőszéket.

46. Az ÁSZ elnöke dönt a törvényekben elő nem írt vizsgálatok gyakoriságáról • Az ÁSZ ellenőrzést végezhet – elnöki mérlegelés alapján – a Kormány kéré- • sére • Az ÁSZ elnöke ezen túl • Ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételére vonatkozó szerződéseket • Figyelemmel kísériaz államháztartás számviteli rendjének betartását és az • államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését, vélemé- • nyezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat (egyúttal maga is tehet • Javaslatot) • Véleményezi az állami vagyonkezelő szervezet belső ellenőrzési szabályzatát • Javaslatot tesz • az állami vagyonkezelő szervezet, illetve az állam legalább többségi befo- • lyása alatt álló, 200 millió Ft-nál nagyobb jegyzett tőkével rendelkező gaz- • dálkodó szervezetek felügyelő bizottságának elnökére • az MNV Zrt., a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és az elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálóira

47. A jelentések nyilvánosságának biztosítása • A vizsgálati jelentéseket az OGY elnöke, az érintett bizottságok vezetői, • a képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök és a felelős miniszterek • részére az ÁSZ elnöke kísérőlevéllel küldi meg. A levélben felhívja a fi- • gyelmet a legfontosabb megállapításokra, következtetésekre és javasla- • tokra • A jelentéseket az alkotmányos szervezetek vezetői is rendszeresen megkapják: • a köztársasági elnök, • az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb • Ügyész, az országgyűlési biztosok

48. A Számvevőszék javaslatainak hasznosulása • A javaslatok egyrészt az Országgyűlés ellenőrző és törvényalkotó munkájában • és a Kormány szintjén, másrészt pedig az ellenőrzötteknél hasznosulnak • Évente átlagosan 200 átfogó jellegű javaslat, többségében a Kormánynak, a • pénzügyminiszternek • E javaslatok mintegy 30%-a irányul a költségvetési gazdálkodás tipikus, • gyakran rendszerbeli hibáinak, ellentmondásainak feloldására, illetőleg • Joghézagok megszűntetésére, jogszabályok módosítására • Közel ezernyi javaslat az ellenőrzötteknek !!! • A javaslatok többsége az önkormányzati gazdálkodást érinti • Az ÁSZ következetesen nyomon követi, visszatérően ellenőrzi és elemzi a • Javaslatok hasznosulását és ezzel kapcsolatos tapasztalatairól is tájékoztatja • az Országgyűlést.

49. Az Országgyűlés 47/2006. (X. 27.) OGY határozata 3. Az Országgyűlés egyetért az Állami Számvevőszék 2006-2010. évi stratégiájának célkitűzéseivel, s azok-kal összhangban támogatja azt, hogy • ellenőrzéseivel kiemelten segítse a közigazgatás kor-szerűsítését, az államháztartás hatékony működését; • alakítsa át és korszerűsítse az állami költségvetés fejezeteinek és a jelentős nagyságrendű költségvetéssel rendelkező önkormányzatok átfogó ellenőrzését; • járuljon hozzá az EU-tagságból származó források mind teljesebb hasznosításához.

50. AZ ÁSZ STRATÉGIAI CÉLJA 2006-2010. • Megújítja a jelentős nagyságrendű költségvetéssel, illetve vagyonnal rendelkező önkormányzatok átfogó ellenőrzését: • kiegészíti azt teljesítményellenőrzési elemekkel; • az európai uniós források igénylési és felhasználási rendjének értékelésével.