Shakespeare dramaturgiája

1. Shakespeare dramaturgiája Hatáselemek Shakespeare drámáiban

2. Színházi hagyomány • „A legjobb játékosok a világon: mindegy nekik:tragédia, komédia, történeti, pásztori, víg-pásztori,historico-pásztori, tragico-historico, tragico-comico-historico-pásztorimű; helyegység vagy korlátlan színváltozás.Seneca nem elég nehéz, Plautus nem elégkönnyű nekik. Szereptudásra vagy rögtönzésre páratlanok.”Hamlet • Sok műfaj • Nagyon erős és gazdag középkori hagyomány. • Középkori expozíció a prológ. Néha kórus formában. (Rómeó, IV. Henrik – nyelvekkel telefestett hír, Téli rege – Idő – már moralitás figura.) Arisztotelészi dráma tartja színszerűtlennek, drámaiatlannak. • Epilógus – Ahogy tetszik (Rosalinda, Vízkereszt – Bolond dala,1. Vihar – Prospero) • Interlude (közjáték) – Szentivánéji álom (3. Közjáték.) • Némajáték – allegorikus figurákkal rejtett értelemet akarnak előre megvilágítani. ( Hamlet – Egérfogó). • Masque –arisztokratikus szokássá fejlődő népi hagyomány. Athéni Timon hölgyei (Timon). Téli rege farsangja. Lóvá tett lovagok egésze. (.4. Vihar – Ariel mutatványa). • Farce: Vásári színjáték hagyományának nyers komikuma. Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, a Windsori víg nők- Falstaff a szennyeskosárban. Rövid burleszk betétetek. • Pasztorál játék: Ahogy tetszik egésze kifordítás, paródia. • Karnevál-játék: Pünkösdi királyság vége. Falstaff halála. (később). Népi szokásrétegek beemelése.

3. Goethe: „Shakespeare drámáit sohasem szabad az olvasó szemével nézni.” Színházi őrület a korabeli Londonban Félmillió látogató 100-150 ezres Londonban. (5 millió ma Magyarországon.) Szinte mindenki, minden társadalmi osztály, csoport, jár színházba! Színház számára írt színész is volt, rendező is színháztulajdonos is.

4. A színház jövedelmező / a színház vállalkozás • Saját költségen kétszer felépítették a Globe-ot! (Tűzvész miatt leég - egy valódi ágyúból, amit elsütöttek a VIII. Henrik alatt.) • II.Richard 30-szor megy. Van 30-40-es széria. • Komédiák és románcok akkor is népszerűbbek a tragédiáknál. • Sokat fizetnek a szerzőknek. Második előadás jövedelme.

5. Színházi részvénytársaságok ----Globe 72 részvényes • A társulat tulajdona: • A darabok örökre. - (Másolás –lopás.) Shakespeare évi két darabra szerződött – ebből meggazdagodott. Átszámolva milliárdos bevétel. • A társulat - legjobbak. A társulat tőke, érték. vagyona 12 vezető színész.(Hatalmas játékhagyomány – passiók, egyetemi színjáték, mesterek. ) • Épület. • Díszlet, ami van. Bútor.

6. Színészmesterség Hatalmas játékhagyomány – passiók, egyetemi színjáték, mesterek. – Van honnan válogatni. Színészképzés! (Képzés nélkül is lehetett, tehetséggel vagy pénzzel, mint Shakespeare vagy Burbage).

7. Színészmesterség Fiatal fiúk / Nők. Inasok, tanulják tíz éves kortól. Van mesterük. Két-három fiúnál egy időben nincs több a társulatnál. Néhány tucatnyi sztár a részvényesek – elképesztően népszerűek. Nagyon gazdagok. – Rendszeres színházlátogató felismerte a színészeket. Voltak plakátok és szórólapok.

8. Shakespeare Színészre írta darabjait! Will Kempe elszerződése után bohócok helyett bolondok szerepelnek Shakespeare darabjaiban! Ez két különböző figura.

9. Shakespeare színpada • Állatviadalok arénáiból. (Lebontható színpad, hogy lehessen állatviadalt rendezni). • Söröző. Diót esznek az emberek. Hányáshoz sajtár van a nézőtéren. Kurvanegyed mellett. • Középkori szimultán körszínpad bekerítve - Globe. Színház az egész világ, nem csak egy metafora. Három–négyszintes színpad, csillagos ég a vásznon. Legtávolabbi néző 12 m. (Egyik feljegyzés Desdemona csodálatos arcjátékát emeli ki.) • Három szint lehetőségei. Tagolt világkép, mint a misztériumszínpadoknál. Középkor. Csakhogy a Pokol felemelkedett a földre és a mennyország is leszállt oda. (Polgári forradalom egyik első lépése a színházak bezárása.) • Dobozszínpad a maga szerkezeteivel: „fattyú konvenció”. Relatív világegyetemnek hazudja magát.” • Erzsébet-kori színpad: beéri önmagával, „önmagában teremt világot” „nyílt és teljes konvenció” Copeau

10. Shakespeare színháza – a Globe Színház Az épületről 1599-1613 (leégett), majd 1614-1642 (bezáratta a kormányzat) 30 m átmérőjű kétemeletes kívülről nyolcszög, belülről félkör alakú 3000 nézőhely

12. Shakespeare színháza – a Globe Színház A színpadról a színpad kb. 1 m magas, benyúlik a nézők közé a nézőtér fedetlen hármas beosztású színpad pokol előszínpad, hátsó színpad, erkély

13. Shakespeare színháza – a Globe Színház Színpadtechnika nincs világítás díszlet sincs kellék van (művér is) jelmez: gazdag előfüggöny nincs Három/négy szint

14. Shakespeare színháza – a Globe Színház Színészek a színtársulat 12-16 fő A színész legfőbb feladata a szöveg érthető elmondása (gyors tempó, blank verse) 2-2,5 óra tempó gyors jelenetváltások

15. A színház felépítése és hatása a dramaturgiára 1. Az épület adottságai miatt heterogén közönség minden réteget megcélzó dráma szükséges 2. Színpadfeléptés szimultán jelenetek, le-és kihallgatások 3. Nincs díszlet a szövegnek információgazdagnak kell lennie (szövegszínház van a közönség a szöveget alakítja képpé)

16. A színház felépítése és hatása a dramaturgiára 4. Nincs függöny halottak kivitele 5. 12-16 fő egy társulatban több a szerep, mint a színész, szerepösszevonások kellenek –Több szerepet játszanak. 6. Színészi játék a harsánytól jut el fokozatosan a belső átélésig

17. Drámák szerkezete. • Plautus– Tévedések vígjátéka • Seneca – Titus Andronicus – bosszúdrámák (közönségigény). Hamlet.. Trolillus 32 halott. • Történelmi peagent– Lovagi felvonulás. Történelmi események, színes és varázslatos hangulatú felvonulása. Királydrámák. • Krónikás játék – Legkonzekvensebben Shakespeare képviseli ezt a hagyományt. Rengeteg jelenet. Kontraszt technika. Nyílt drámaforma. Misztériumjáték a minta. 42 színben elmesélt Antonius és Kleopátra.

18. Goethe: „Shakespeare drámáit sohasem szabad az olvasó szemével nézni.” • Szövegszínház. • Közönség a szöveget, alakította át képpé. Ma a színház alakítja képpé a szöveget. (12. Nekrosius – Vihar-szél/ kövek, balta. 18. Othello26. Kövek 27. Hamlet az esőben.) • Szójátékok – replikák. • Az Erzsébet-korban a Színész feladat a szöveg érthető és értelmes felmondása volt. Szöveg-színház. Manapság alig lehet érteni. Gyönyörűség, humor elszáll. Iszonyatos tempóval meg pláne. Szóbeli kultúra. Más a memória, fantázia. Figyelmeztet Shakespeare is, hogy múlóban van ez a nézői érzékenység. • (31. . Mohácsi János. Nem lehet érteni.)

19. Hősök • Coriolanus. Páratlan: ellenszenves, ám kétségtelenül robosztus figura. Legnagyobb hős, képtelen megalkudni, embertelen. Heroikus képek. Csaták tizenkét fővel. Dobpergés és harsonák. • (24. Coriolanus) • Író számára nincs nagyobb elégtétel, mint olyan bonyolult alakot teremteni, aki végül az ő kezéből is kisiklik. • Robosztus, tömb szerű érzelmekkel operáló figurák.

20. Nyelv Blank verse. Marlowe öröksége. Jel. Arisztokraták, költészet, filozófia. Jelenetvégén rímes lesz. Agrippa versben a plebs prózában. Őrült prózában beszél – lehet nevetni. Hamletten is. Hogarth rajzain még mulatni megy az úri társaság a bolondok házába. Szonett a lírát.

21. Jelzések • Nagyon sok mindent csak jeleztek –vívás, halál. Naturális csata nemigen lehetett. Emelvény alatti bemélyedés elé néha függönyt húztak – hallgatózás. Naturalizmus mint gondolat sem ötlött föl bennük, vagyis egyes részeknél igen, de alapvetően gyermekként játszottak, gyermeki szemmel nézték. Jelzésekkel dolgozik. „A színháznak az a becsvágya, hogy az illúzió lévén önmagát elfeledtesse, minden becsvágy közül a legreménytelenebb. Minél szerényebb, minél több jelzéssel, utalással dolgozik a színház, minél inkább szabadjára engedi a képzeletet, annál több a lehetősége a tiszta művészi hatásra. Ki vonná kétségbe, hogy Shakespeare szőnyegporoló állványa köré gyűlt nép sokkal több esztétikai érzékkel rendelkezett, sokkal több készséggel az esztétikai boldogsághoz, mint a mi színházainkat megtöltő csőcselék.?” Thomas Mann • (6. . Vihar Tévedések / 7. Hajó OthelloNekrosius /.)

22. Kontraszt • Lényege a Sh.-i drámának, és nem csak a krónikás játéknak. Zenei szerkesztés. Tér. Dinamika. Energia. Tónus. Ellenpontozás, fokozás, kiállás ritmusa. Pörgetés – folyamat. „Szavakkal földíszített díszletek között halad, vagy rohan, a jelenetek egymásba kapnak, egymást sűrítik és erősítik és színezik és elevenítik, legtöbbször az ellentétesség erejével. • Hevesi • (10. Macbeth átrendezés 11. Athéni Timon jelenetváltás.)

23. Gyilkosság és vér Kegyetlenség és jelzés. Lefejező szerkezetük van… (13. Makbetas. – Lefejezés. 21. Othello Sepsi.)

24. Közönség megszólítása Közvetlenebb. Gonosz tényleg provokáció volt. Hamlet monológjai kifelé szöveg.

25. Szimultán játék Rómeó és Júlia halála. Több szinten egyszerre folyik a játék. Ahogy tetszik – fent és lent.

26. Metaszínház • A Vízkereszt. Ahogy tetszik. Fiúk –lányok- fiúk. Állöltözet. Szerepkettőzés. Ikermotívum nem olyan magától értetődő, mint az ókorban. Főszerepet nem kettőzik. Mellékszerep lehet, hogy hálásabb feladat. • Lelkiismeret furdalta, merev IV.Henrik és a hedonizmus óriása többször találkozik. Nagy drámai erő rejlik benne, kisebb drámaíró sem hagyná ki, pont a legnagyobb hatásvadász és kulisszahasogató hagyta volna el. Főurak és a nép szerepeit ugyanaz játszotta. • Paródia ereje. – önmagát játssza, harmadikként fogalmazza meg. Két világ tükörrendszere. Gondolat – fent ölik magukat a politikusok, a nép pedig csak éli életét. Csak Henrik az átjárás, tragikus, hogy Falstaff halálával a népé világot nem sikerül átemelni a fentiekhez. • (29. IV. Henrik, 3031.. tévedések. • Ez MOST nem kell!!