Mooréhné Szikszai Klára

1. Varázsszavak – hétköznapi szavak – „élő szók” – élő beszéd A mese, mint diagnosztikus eszköz Mooréhné Szikszai Klára Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ 1115 Budapest, Halmi u. 26.

2. „... az gyógyít a legjobban, aki a legjobban diagnosztizál” „Igyekezzünk segíteni az alapbántalmon, a kezelésben mindig individualizáljunk, iparkodjunk kitudni és tekintetbe venni a betegek teljes életrendjét és a legapróbb szokásait.” [Dr. Ranschburg Pál (XIX: század vége, XX. század eleje)]

3. Kommunikáció célja szociális szükségletek kielégítése INTERAKCIÓ Információcsere TRANZAKCIÓ Simmons-Mackie, Damico 1995. INTERAKCIÓDIAGNÓZIS REHABILITÁCIÓ BÁZISA Mesék, Meseolvasó lapok, Mese feldolgozás avatott használata - az interakció - a rehabilitáció bázisa lehet.

4. „Mese” szavunk évezredes, finnugor eredetű, a „beszélni” igéből fejlődött ki. Jelentem versben mesémet, de elrejtem értelmemet, kérem édes szeretőmet, fejtse meg nekem ezeket (XVII. sz. Balassa Kódex) Mese Rejtvény Rejtvényszerű példa Példázat A mese = népköltészeti műfaj, XVIII. század közepe

5. A mese amíg él, üzenetet hordoz. A mese nemcsak múlt és jelen, hanem múlt és jelen együtt, a kettő gyönyörű kontrasztja.

6. A varázsszavak átszövik a mesét, hajtásaik az örök érzetét, a változatlant, a szentet, az ünnepet jelentik. Az élő beszéd jelenti a változót, az újat, a profánt és a hétköznapot. A kétféle szolgálatú szavak csak együttesen, ellentétük által tartják egyensúlyban az emberi lelket.

7. A szimbólum, ha az nem kitalált, hanem megtalált, végtelen sok információt képes magába foglalni, mely belsővé válva átsegít a nehézségeken. A „régiek a csillagok állásából olvasták ki a mesék jelentését”… Hagyományunkat nem kitalálni, hanem megtalálni kell.

8. A mese személyiségfejlesztő és kognitív fejlesztő hatását szakirodalmi adatok igazolják. Kognitív feltérképezés mellett, mesék segítségével próbáljuk megadni a diagnózist és a terápia útját.

9. Ki esett bele a hamatcsöppbe? .............................. Mit kiáltozott? .............................. Kik segítettek neki? .............................. Mivel próbálták kimenteni? .............................. Hogyan múlt el a baj? .............................. Milyenek voltak a társai? .............................. A hangya Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis hangya. Beleesett egy harmatcsöppbe. Kétségbeesetten kiáltozott:- Segítség! Segítség! Megfulladok! Társai azonnal rohantak, hogy szalmaszálat keressenek amivel kimenthetnék a bajbajutottat. De mire találtak egy szalmaszálat, a harmatcsöpp felszáradt, és már nem volt semmi baj. A napi gyakorlatban használt osztályfoknak megfelelő Meixner olvasólapokkal vetjük össze a Meseolvasó lapok használatának eredményességét.

10. A mesefeldolgozás felnőttek esetében is alkalmazható terápiás célokra, de diagnosztikus vonatkozásban is nyújt adatokat Felnőtt korban, az idegrendszer érésének befejeződésével, a pályák kialakulásával egy történet felidézése, elmondása, a megfelelő kérgi központok együttműködése révén valósul meg. Ehhez képest jóval nagyobb, és egészen más, korábban aktív központi idegrendszeri területek mozgósítódnak a gyermekkorban megismert mesék felidézése során (Lurija, 1979.). A Szent Rókus Kórház Neurológiai osztályán a mesék használatát a neuropszichológiai intervenciós lehetőségeken belül a WESTERN AFÁZIA teszt részeredményeivel vetjük össze.

11. A színeket például mesekép, mint hívókép segítségével, asszociációs gyakorlatokkal próbáljuk előhívni:

12. Piros emlékeim: Piroska és a farkas

13. Fehér emlékeim: Hófehérke és a hét törpe

14. Kék emlékeim: Boldog herceg

15. „A gyermekkor tükörcserepei a hátunk mögül a lábunk elé világítanak mécsesként” - írja Sütő András (1982.) A mécseseket igyekszünk újra gyújtani a mesék, népmesék visszatérő nyelvi fordulataival.

16. Az emberi történet legősibb emlékei, emberségünk „tudatalatti” szférájának emlékei ott kísértenek állatmeséinkben, etiológiai mondáinkban, a mesék nem egy mágikus hiedelmében--- használjuk őket!

17. Irodalom: [1] Az elme sérülései, Kognitív neuropszichológiai tanulmányok, szerk.: Racsmány M.-Pléh Cs., Akadémiai Kiadó Bp. 2001 [2] Tanulmányok az afázia témaköréből, szerk.: Krasznárné Erdős F.- Feketéné Gacsó M. Eötvös József Kiadó Bp. 2005 [3] Nagy Olga, Hősök, csalókák, ördögök, Esszé a mesékről, Kriterion könyvkiadó, Bukarest, 1974 [4] Nagy Olga A táltos törvénye Népmese és esztétikum, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1978 [5] Nagy Olga, Világgá futó szavak, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990. [6] Nagy Olga, Lüdérc Sógor Erdélyi magyar népmesék Bukarest, 1969. [7] Buday – Ortutay, Nyíri és Rétközi parasztmesék Kner Izidor Könyvnyomda Gyoma, 1935. A háttér, fafaragások kalotaszegi kapukon Kútvölgyi Mihály fotói