1 / 27

Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye középtávú gazdaságfejlesztési stratégiája kialakítására

Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye középtávú gazdaságfejlesztési stratégiája kialakítására (tervezet). Előzmények. Nehézipari központ (a geográfiai adottságok ellenére külön-külön fejlesztett nagyvállalatok) Nagyüzemi mezőgazdaság Válság a ’90-es évektől

Download Presentation

Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye középtávú gazdaságfejlesztési stratégiája kialakítására

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén megye középtávú gazdaságfejlesztési stratégiája kialakítására (tervezet)

  2. Előzmények Nehézipari központ (a geográfiai adottságok ellenére külön-külön fejlesztett nagyvállalatok) Nagyüzemi mezőgazdaság Válság a ’90-es évektől A gazdasági szerkezet változtatásának kényszere DE! Társadalmi- és anyagi erő hiánya

  3. A stratégia készítést kiváltó okok, a stratégia készítés célja A régió fejlesztési programjait már számos tanulmány kidolgozta, pl.: - a 2007-2013 évekre vonatkozó fejlesztési terv, - a fejlesztési pólus program. Elméleti megfogalmazások, s nem kezelték megfelelő súllyal a gazdaság fejlesztését. A kamara gyakorlati szemléletű stratégiát kíván bemutatni.

  4. I. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai1. A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belül • a GDP növekedési ütem lelassult • az államháztartási kiadások rendkívüli módon megemelkedtek • az államadósság a GDP 80 %-át meghaladja • az államháztartási hiány növekedése egyre távolabbi időpontra veti vissza az euro bevezetését

  5. A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belülEgy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson /EU =100/

  6. 1. A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belül

  7. 1. A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belül A vállalkozásokat terhelő költségek kimagaslóan nagyok, ez versenyképességüket erősen rontja: • az adó- és járulékok • a termelés inputjai (energiaárak, kemikáliák) • a banki kamatok területén.

  8. 1. A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belül

  9. 1. A magyar vállalkozások versenyképessége a visegrádi négyek csoportján belül A magyar vállalkozások versenyhátránya, nem számszerűsíthető területeken: -magas adminisztratív terhek, bürokrácia -korrupció : 2001-ben a 31. helyről 2009-ben a 46. helyre került Magyarország -a közbeszerzés anomáliái -multinacionális cégek túlsúlya, hazai kkv-k kiszolgáltatottsága -az EU követelményeit, jóval meghaladó túlszabályozás -a hatóságok hozzáállása az ellenőrzésekhez -szakképzett, a gyakorlatban jól alkalmazható munkaerő hiánya -gyenge kereskedelemfejlesztési tevékenység -hitelhez jutás nehézségei -fizetési fegyelem hiány

  10. 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, 2000-2009

  11. 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, 2000-2009

  12. 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, 2000-2009Tartósan magas a munkanélküliség. 2009. végén: 24,4 %

  13. 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, 2000-2009Rendkívül alacsony az innovációs teljesítmény

  14. 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, 2000-2009Alacsonyak a beruházási teljesítmények

  15. 2. A megye gazdasági folyamatai a régión belül, 2000-2009Az ágazatok közül eltűnt a bányászat

  16. 3. Meghatározó különbségek a kistérségek fejlettsége között

  17. 3. Meghatározó különbségek a kistérségek fejlettsége közöttAz ipari központ, az autópálya: nagyobb esély

  18. 3. Meghatározó különbségek a kistérségek fejlettsége közöttÁlláskeresők száma az elmaradott kistérségekben magas.

  19. II. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságfejlesztési stratégiai céljai • A gazdaság versenyképességének jelentős növelése • A foglalkoztatottság érdemi növelése, a munkanélküliség csökkentése • Kistérségi különbségek csökkentése • A megye megtartó képességének növelése, vonzó jövőkép

  20. 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE • feladat: Vállalkozásbarát gazdasági környezet megteremtése Kormányzati, parlamenti feladatok: - versenyképes adórendszer - versenyképes energiaárak - kedvező vállalkozói hitelfeltételek - az adminisztratív terhek csökkentése Helyi feladatok: - versenyképes helyi adók, bérleti díjak - helyi vállalkozások védelme, preferálása - egyszerűsített, gyors ügyintézés - hatóságok prevencióra irányuló magatartása

  21. 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE 2. feladat: Innovatív iparágak fejlesztése Kormányzati, parlamenti feladatok: - nagybefektetők telepítése K+F tevékenységgel, KKV beszállítói lehetőségekkel - innovatív tevékenység adó- és járulékkedvezménye - fiatal kutatókipari alkalmazása esetén 5 év járulékmentesség Helyi feladatok: - mechatronikai vállalati kutatóközpont létesítése - innovációs parkok létrehozása a vegyipari alapanyagok továbbfeldolgozására, a nanotechnológia alkalmazására - a tradicionális kutatóintézetek visszaállítása - innovációs ismeretek és szolgáltatások bővítése

  22. 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE 3. feladat: Az innovatív fejlesztések humán feltételeinek biztosítása Kormányzati, parlamenti feladatok: - az általános iskolai képzés gyökeres átalakítása - a szakképzési rendszer átalakítása - gyakorlat-orientált felsőfokú képzés - a felvételi rendszer átalakítása - a tudás és az alkotás társadalmi megbecsülése Helyi feladatok: - a vállalatok és a szakképző intézmények napi kapcsolatának megteremtése - a gyakorlati oktatás kivitele vállalati területre - a beiskolázási keretszámok a gazdasági igények szerint - tehetséggondozás általános és középiskolában, egyetemen - az egyetemi képzés hiányosságainak megszüntetése

  23. 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE 4. feladat: A fejlesztések, az innováció pénzügyi támogatása Kormányzati, parlamenti feladatok: - A kkv-k számára kiírt technológia-fejlesztési pályázatok támogatási intenzitásának növelése akár 80 %-ig - megfelelő tőkealapok létrehozása - K+F területen működő fiatal kutatók járulékkedvezménye 5-10 évig - vállalati K+F tevékenység költségeinek adóból való levonhatósága Helyi feladatok: - helyi innovációs pályázati rendszerek feltételeinek átalakítása - az innovációs pályázatok jogosultjai a vállalatok legyenek - az innovációs eredmények megvalósítása egyszerűsített pályázati rendszerrel - innovációs parkok létrehozása - kutatói ösztöndíjak (1-5 évre)

  24. 1. A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JELENTŐS NÖVELÉSE 5. feladat: Helyi vállalkozások felzárkóztatása Kormányzati, parlamenti feladatok: - kkv-k számára kedvező és egyszerű pályázati feltételek - kkv-k részvételi lehetőségének javítása a közbeszerzési eljárásokban - a kereskedelemfejlesztési tevékenység a hazai kkv-kat szolgálja - vállalkozói ismeretek megalapozása (oktatás gyerekkortól) Helyi feladatok: - decentralizált gazdaságfejlesztési források normativ rendszerű működtetése - megfelelő infrastruktúrájú telephelyek biztosítása - vállalkozási ismeretek terjesztése, vállalkozók továbbképzése - nyertes pályázók kötelező, támogatott képzésen

  25. 2. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉRDEMI NÖVELÉSE • feladat: Nagyobb létszámot foglalkoztatni tudó ágazatok fejlesztése • feladat: Alacsonyan képzett emberek munkába állítása • feladat: Pályakezdő munkanélküliség csökkentése

  26. 3. KISTÉRSÉGI KÜLÖNBSÉGEK CSÖKKENTÉSE • feladat: Kistelepülések megközelíthetőségének és alapellátásának javítása • feladat: Önellátó gazdaságok megteremtése és megszilárdítása • feladat: Speciális programok kialakítása • feladat: Vagyon- és életbiztonság javítása

  27. 4. A MEGYE MEGTARTÓKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE • feladat: Elvándorlás csökkentése, elvándorolt fiatalok visszacsábítása • feladat: Közösséghez tartozás erősítése

More Related