1 / 84

Analitikai Kémia

Analitikai Kémia. ANALITIKAI KÉMIA.

havyn
Download Presentation

Analitikai Kémia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Analitikai Kémia

  2. ANALITIKAI KÉMIA Az anyagok minden fizikai és kémia tulajdonsága, legkülönbözőbb fizikai és kémiai változásai szolgálhatnak analitikai kémiai eljárások alapjául. Az analitikai kémia egységét a különböző részterületeken nyert információk egymást kiegészítő jellege és az azonos folyamatok különböző céllal történő alkalmazása mellett, az azonos szemléletmód határozza meg. Ennek lényege a (fizikai) kémia törvényszerűségeinek tudatos alkalmazása az analitikai feladatok megoldására. Az analitikai kémia tehát a kémia alkalmazott tudományága.

  3. GYTK101-1 ANALITIKAI KÉMIA Tematika: I. Oldategyensúlyok kvantitatív leírása és analitikai kémiai alkalmazásaik 1-3. hét: Sav-bázis egyensúlyok 4-5. hét: Komplexképződési egyensúlyok 6. hét: Csapadékképződési egyensúlyok 7-8. hét: Redoxi egyensúlyok • II. Elválasztási módszerek • 9-10. hét: Elválasztási módszerek általános jellemzése, • fázisátalakulással járó módszerek • 11-12. hét: Kromatográfiás módszerek • hét: Az analízis előkészítő műveletei • 14. hét: Kémiai analízis végrehajtása. Felkészülés az írásbeli vizsgára.

  4. Ajánlott irodalom: Burger Kálmán: A mennyiségi analízis alapjai: kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó, Bp. 1999, Alliter, Bp. 2002. Pokol György-Sztatisz Janisz (szerk.): Analitikai kémia, BME Kiadó, Budapest 1999. D.A. Skoog, D.M. West, F.J. Holler: Fundamentals of analytical chemistry, Saunder College Publ. New York, 1988., 2006 Gyurcsik Béla, Károlyné-Lakatos Andrea, Labádi Imre: Analitikai Kémiai Számítások, Juhász Gyula Kiadó, 2007 Előadás anyaga: tanszéki honlap, Irinyi másoló (korábbi változat)

  5. Követelmények: • Az előadásokon, különös tekintettel a két számonkérő foglalkozásra, kötelező a részvétel. • -A március 31-i és az április 28-i héten 1 órás zárthelyi dolgozat az elméleti anyagból, nem számolási feladatokból (40%-tól elfogadott, 80%-tól jeles). Az elért eredmény befolyásolja a szigorlat érdemjegyét (gyógyszerészek), illetve fele arányban beszámít a félévi írásbeli kollokvium érdemjegyébe (kémia szakosok). • -Az aláírás feltétele, hogy a hallgató legalább egy számonkérőn vegyen részt (gyógyszerészek és kémia szakosok). Ha ezek átlaga az elégséges szintet nem éri el, a hallgató szintén vizsgára bocsátható, de csak ismételt vizsgára (kémia szakosok). • -A követelmények a félév folyamán nem változnak és az ETR-en az Annotáció címszó alatt olvashatók.

  6. ANALITIKAI KÉMIA 1. Kvalitatív vagy minőségi analízis: az anyagot képező komponensek azonosítása - milyen atomok - milyen atomcsoportok - milyen molekulák - milyen fázisok 2. Kvantitatív vagy mennyiségi analízis: az anyagot képező komponensek - mennyiségének - koncentrációjának - arányának meghatározása

  7. ANALITIKAI KÉMIA XVII. sz.: - Robert Boyle - sav-bázis mérések, indikátorok első nyomai XVIII. sz.: - Claude Joseph Geoffroy - ecetsav meghatározása hamuzsír segítségével. (1729) - Francis Home - hamuzsír vizsgálata. (1756)

  8. „A célból, hogy felfedezzük, hogy a savak milyen hatással vannak ezekre a hamukra, és, hogy megállapíthassuk, hogy a savak mekkora mennyisége roncsolhatná ezeket - amiből némileg következtethetnénk a hamuban lévő sók (hamuzsír) erősségére és mennyiségére - vettem egy drachma hamut és erre ráöntöttem egy olyan elegyet, amely 1 rész salétromsavat és hat rész vizet tartalmazott. Ezt az oldatot használom a továbbiakban is. Savelegynek fogom nevezni. Hozzáöntéskor pezsgés következett be, és ez csak 12 teáskanálnyi savelegy hozzáadása után szűnt meg. Ez a pezsgés minden kanál savelegy hozzáadásakor igen erős volt, de nem tartott hosszú ideig.”

  9. ANALITIKAI KÉMIA - Antoine Laurent Lavioisier: „Minden vegyész tudja, hogy ha egy ásványvíz olyan kis mennyiségű alkáliát tartalmaz, melyet kristályosítással már nem lehet elválasztani, akkor a mennyiségét oly módon lehet kiértékelni, hogy cseppenként telítésig adunk hozzá valamilyen savat.” (1778) - Tornbern Bergman: Az ásványok nedves úti elemzése. (1780) -Jeremiás Benjamin Richter: „Mivel a kémia matematikai részének tárgyát többnyire olyan testek képezik, amelyek oszthatatlan anyagok, vagyis elemek, és mivel ez a tudomány a köztük levő nagyságarányok meghatározását tárgyalja, ezért e tudomány számára nem tudtam rövidebb és illendőbb elnevezést találni a Stöchyometria szónál, a görög -ból (sztoicheion), mely valami olyasmit jelent, hogy tovább már nem osztható, és a -ból (metron), mely nagyságarányok megkeresését jelenti.” (1793)

  10. ANALITIKAI KÉMIA XIX. sz.: A század elején a kémiai minőségi elemzés legtöbb reakcióját már ismerik. - Joseph Louis Gay-Lussac - szulfidcsapadékok jelentősége. (1811) - Carl Remigius Fresenius - a minőségi kémiai analízis áttekinthető, mai napig is helytálló rendszere. (1841) - John Dalton - atomelmélet. (1808) - Föns Jakob Berzelius - atomsúly meghatározás, később Stanislaw Cannizzaro egységesítette a fogalmakat és az értékeket. (1860) Friedrich Mohr: Lehrbuch der Chemisch-analytischen Titrirmethode. (1855).

  11. Mohr árjegyzéke: Szorítócsapos büretta (60 ml-es, 0,2 ml-es beosztással) 1 Tallér 10 garas Pipetták 100 ml-es 20 garas 50 ml-es 15 garas 10 ml-es 10 garas Mérőüvegek (nyakukon vonással, hitelesítve) 500 ml-es 20 garas

  12. ANALITIKAI KÉMIA XIX. sz.: A század közepén megjelennek a redoxi mérések a titrimetriás meghatározások között. Mérőoldatok: - Margueritte - kálium-premanganát. (1846) - Frederich Penny - kálium-kromát. (1850) - Alphonse Du Pasquier - jódmérőoldat készítése.(1840) - Robert Wilhelm Bunsen - jodometria visszamérés elvén - kénessav mérőoldat. (1853)

  13. ANALITIKAI KÉMIA XX. sz.: - Schwarz - tioszulfát mérőoldat a jodometriában. (1956) - Gerold Schwarzenbach - komplexometria. (1946) A század második felében a klasszikus módszerek mellett egyre nagyobb teret hódítanak a műszeres vizsgáló módszerek.

  14. ANALITIKAI KÉMIA 1. Klasszikus analízis: Kémiai reakciók tervszerű sorozatának végrehajtása során megfigyeljük a változást (minőség), illetve mérjük az észlelt változás mértékét (mennyiség). 2. Műszeres analízis: Kémiai reakciók műszeres végpontjelzése. Kémiai rendszerek kölcsönhatását vizsgáljuk külső energiafajtákkal. A különböző módszerek által alkalmazott energiaféleségek: - elektromágneses hullámok (spektroszkópia) - elektromos energia (elektroanalitika) - hőenergia (termikus elemzések) - mágneses energia (mágneses mérések, tömegspektrometria).

  15. A kémiai analízis néhány típusa • Elemi összetétel meghatározása (pl. C, H, N analízis) • Komponensek koncentrációjának meghatározása (pl. vérkép) • Anyag tisztaságának meghatározása (pl. gyógyszeranalízis) • Szennyezők milyenségének és mennyiségének meghatározása (pl. nemesfémek „szennyeződéstérképe”) Szelektív reakciók – az anyagok egy adott körére alkalmazható Specifikus reakciók – kizárólag egy adott anyaggal játszódnak le

  16. ANALITIKAI KÉMIA I. Oldategyensúlyok kvantitatív leírása és analitikai kémiai alkalmazásaik: Térfogatos analízis (titrimetria) A mérőoldat (ismert koncentrációjú reagensoldat) mérendő anyaghoz történő adagolása titrálás útján történik. A mérőoldatot jól ismert reakcióban reagáltatjuk a meghatározandó komponenssel. A felhasznált mérőoldat térfogatát mérjük. A titrálás ekvivalenciapontja az, amikor a reakcióegyenletnek megfelelően ekvivalens mennyiségben reagáltatjuk a mérőoldatot a mérendő komponenssel. Végpontja pedig az, amikor ezt jelezni tudjuk. A fogyott mérőoldat térfogatának és koncentrációjának ismeretében kiszámíthatjuk a mérendő anyag mennyiségét.

  17. Térfogatos analízis (titrimetria, volumetria) Felhasználható kémiai reakciók, melyek: 1. a reakciópartnerek ekvivalens mennyiségének egymásra hatása során gyakorlatilag teljesen (kvantitatívan) végbe mennek (nincs szükség reagens feleslegre); 2. adott reakcióegyenlet értelmében, a sztöchiometria szabályai szerint játszódnak le (a képződött termékek összetétele pontos és nincsenek mellékreakciók); 3. gyorsak; 4. végpontjuk jelezhető/indikálható.

  18. Térfogatos analízis A titrimetriában használt reakciók két fő csoportja: 1. Az ionok egyesülésén (asszociációján) alapuló reakciók: - semlegesítési, sav-bázis reakciók (neutralizációs analízis) - komplexképződési reakciók (komplexometria) - csapadékképződési reakciók (csapadékos titrálások) 2. Elektronátmenettel járó reakciók (redoxireakciók): - oxidimetria (titrálás oxidáló mérőoldattal) - reduktometria (titrálás redukáló mérőoldattal) - jodometria (a jód-jodid rendszer közepes redoxipotenciálja révén mind redukáló, mind oxidáló rendszerek mérésére alkalmas).

  19. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK Sav-bázis elméletek 1. Arrhenius (Ostwald) elmélet (elektrolitikus) disszociáció savak H+-ra és savmaradékra disszociálnak bázisok OH--ra és kationra disszociálnak hiányosságok: (i) csak vizes közegben érvényes (ii) H+-ion oldatban önmagában nem létezhet (iii) spontán disszociációt feltételez (iv) sók hidrolízisét (pl. Na2CO3 v. NH4Cl) nem tudja értelmezni

  20. H+ sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 Sav-bázis elméletek 2. Brönsted - Lowry elmélet sav-bázis párok közötti protonmegoszlási reakciók savak H+ iont adnak le (protondonorok) bázisok H+ iont vesznek fel (protonakceptorok)

  21. 2. Brönsted - Lowry elmélet sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HNO3 + H2O<=> NO3- + H3O+ CH3COOH + H2O<=> CH3COO- + H3O+ HClO4 + HNO3<=> ClO4- + H2NO3+ H2O + CH3COO-<=> OH-+ CH3COOH H2O + (Na+) +OH-<=> OH- + (Na+) +H2O NH4++H2O<=> NH3 + H3O+

  22. 2. Brönsted - Lowry elmélet sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HNO3 + H2O <=> NO3- + H3O+ CH3COOH + H2O <=> CH3COO- + H3O+ HClO4 + HNO3<=> ClO4- + H2NO3+ H2O + CH3COO-<=> OH- + CH3COOH H2O + (Na+) + OH-<=> OH- + (Na+) + H2O NH4+ + H2O<=> NH3 + H3O+ HNO3 + H2O<=> NO3- + H3O+ CH3COOH + H2O<=> CH3COO- + H3O+ HClO4 + HNO3<=> ClO4- + H2NO3+ H2O + CH3COO-<=> OH-+ CH3COOH H2O + (Na+) +OH-<=> OH- + (Na+) +H2O NH4++H2O<=> NH3 + H3O+

  23. 2. Brönsted - Lowry elmélet jellemzői • a protonért folytatott versengés (kompetíció) • korlátja, hogy a savas funkciót a proton jelenlétéhez köti • nemvizes közegekre is alkalmazható • a sav erőssége erősen függ az oldószertől • értelmezi a disszociációt • értelmezi a hidrolízist • erős sav: konjugált bázispárja gyenge bázis • a savas vagy bázisos karakter függ attól, hogy milyen reakcióba visszük az anyagot, pl.

  24. 2. Brönsted - Lowry elmélet Amfolitok H2O + HCO3-<=> H2CO3 + OH- HCO3- + H2O<=> CO32- + H3O+ H2O + Hox-<=> H2Ox + OH- Hox- + H2O<=> Ox2- + H3O+ sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2

  25. 2. Brönsted - Lowry elmélet Öndisszociáció (autoprotolízis) H2O + H2O<=> H3O+ + OH- (K = 10-14 M2) H2SO4 + H2SO4<=> H3SO4++HSO4- (K = 10-4 M2) NH3 + NH3<=> NH4+ + NH2- (K = 10-22 M2) Savasság, bázikusság jellemzése az “ónium” ionok koncentrációjával

  26. Sav-bázis elméletek 3. Lewis-féle elmélet savak elektronpár befogadására képesek (akceptorok, pl. fémionok) bázisok elektronpár átadására képesek ( donorok, nemkötő e--párral rendelkező vegyületek) - magában foglalja és kiterjeszti a Brönsted - Lowry elméletet H3O+ + :Cl- <=> HCl + H2O BCl3 + :NH3 <=> Cl3B:NH3 - a komplexképződést is beolvasztja a sav-bázis reakciók körébe Cu(H2O)62+ + 4 :NH3 <=> Cu(NH3)42+ + 6 H2O - hátránya: nem tehető kvantitatívvá

  27. Sav-bázis elméletek 4. Uszanovics elmélet savak elektron vagy anion felvételére ill. proton vagy kation leadására képes vegyületek bázisok elektron vagy anion leadására ill. proton vagy kation felvételére képes vegyületek - a redoxireakciókat is beolvasztja a sav-bázis reakciók körébe - nem túl jól sikerült...

  28. A víz öndisszociációja H2O + H2O<=> H3O+ + OH- [H2O] = 55,5 M >> [H3O+] vagy [OH-], állandó H3O+-t mostantól H+-nak jelöljük Kv = [H+].[OH-] = 10-14 M2 tiszta vízben: [H+] = [OH-]

  29. A pH fogalma Kv = [H+].[OH-] = 10-14 M2 tiszta vízben: [H+] = [OH-] = 10-7 M semleges kémhatású vizes oldatban: pH = pOH = 7 pH = -lg10[H+] “p”X = “-log10”X A disszociáció egyensúly jellegéből adódóan: pKv =pH + pOH = 14 minden vizes oldatban! savas kémhatású vizes oldatban [H+] > [OH-]; pH < 7 lúgos kémhatású vizes oldatban [H+] < [OH-]; pH > 7

  30. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK Brönsted - Lowry elmélet Savak és bázisok erősségének jellemzésére -az oldószerrel való protonmegoszlás egyensúlyi állandóját használjuk sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HA + H2O <=> A- + H3O+ Ks savi disszociáció állandó, HA-nak H3O+-hoz viszonyított savi erősségét fejezi ki H2O + A- <=> OH- + HA Kb bázisos disszociáció állandó, A--nak OH--hoz viszonyított báziserősségét fejezi ki

  31. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK Ks.Kb =  = [H3O+][OH-] = Kv Konjugált sav-bázis párra: Táblázatokban mindig a semleges forma erősségére vonatkozó adatok vannak feltüntetve.

  32. KÉMIAI EGYENSÚLY KVANTITATÍV JELLEMZÉSE • Anyagmérleg: az adott anyag különböző előforduló anyagféleségek egyensúlyi koncentrációinak összege. • Töltésmérleg: az elektronra vonatkozó anyagmérleg; a pozitív és negatív töltésű ionok egyensúlyi koncentrációinak összege megegyezik. • Az egyensúlyi koncentrációk közötti összefüggések (tömeghatás törvényének alkalmazása); egyensúlyi állandók

  33. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Erős savak (HA) és erős bázisok (BOH) pH-ja HCl <=> H+ + Cl-NaOH <=> Na+ + OH- HA <=> H+ + A-BOH <=> B+ + OH- A disszociáció gyakorlatilag teljes. anyagmérleg: cs = [A-]cb = [B+] elektroneutralitás: [H+] = [A-] + [OH-][OH-] = [B+] + [H+] tömeghatás törv: Kv = [H+][OH-]Kv = [H+][OH-] [H+]2 - cs [H+] - Kv= 0 [OH-]2 - cB [OH-] - Kv= 0

  34. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Erős savak (HA) és erős bázisok (BOH) pH-ja HCl <=> H+ + Cl-NaOH <=> Na+ + OH- HA <=> H+ + A-BOH <=> B+ + OH- A disszociáció gyakorlatilag teljes. ha c 10-5 mol/dm3 akkor: [H+] >> [OH-][OH-] >> [H+] anyagmérleg: cs = [A-]cb = [B+] elektroneutralitás: [H+] = [A-] [OH-] = [B+] [H+]= cs[OH-] = cb pH = pcs pOH = pcb

  35. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Erős savak (HA) és erős bázisok (BOH) pH-ja Pontszerzési lehetőség: azonos koncentrációjú erős sav és erős bázis pH-ja közötti összefüggés Excel ábrán bemutatva - önálló munka!

  36. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak és bázisok pH-ja (BRÖNSTED EGYENLET) cs koncentrációjú (HA) és cb koncentrációjú konjugált bázis (BA) pár HA + B+ + A- + OH- <=> A- + B+ + H2O anyagmérleg: cs + cb = [A-] + [HA]; cb = [B+] töltésmérleg: [H+] + [B+] = [A-] + [OH-] tömeghatás törvénye: ; Kv = [H+][OH-] BRÖNSTED EGYENLET [H+]3 + (cb + Ks)[H+]2 - (Ks .cs + Kv)[H+] - Ks.Kv = 0

  37. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE BRÖNSTED EGYENLET Alkalmas gyenge savak vagy gyenge bázisok (beleértve a hidrolizáló sókat is) illetve pufferoldatok pH-jának számítására. Gyenge savak pH-ja (cb = 0) HA <=> H+ + A- [H+]3 + Ks[H+]2 - (Ks .cs + Kv)[H+] - Ks.Kv = 0

  38. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja (cb = 0) HA <=> H+ + A- Lehetséges elhanyagolások: - A gyenge sav azért sav, azaz oldata egyértelműen savas kémhatású. Ks > 10-7 és [H+] >> [OH-] [H+]2 + Ks[H+] - Ks .cs = 0 - A gyenge sav valóban gyenge, azaz a disszociáció mértéke < 5%. cs >> [H+] [H+]2 = Ks .cs pH = 1/2 pKs + 1/2 pcs

  39. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja

  40. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja Gyenge sav [H+]3 + Ks[H+]2 - (Ks .cs + Kv)[H+] - Ks.Kv = 0 Gyenge sav = erős sav pH = pcs

  41. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja HA <=> H+ + A- Lehetséges elhanyagolások: - A gyenge sav azért sav, azaz oldata egyértelműen savas kémhatású. Ks > 10-7 és [H+] >> [OH-] töltésmérleg: [H+] = [A-] + [OH-] helyett: [H+]  [A-] anyagmérleg: cs = [A-] + [HA] - A gyenge sav valóban gyenge, azaz a disszociáció mértéke < 5%. cs >> [H+] anyagmérleg: cs [HA]

  42. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge bázisok pH-ja (cs = 0) -Teljes analógia a gyenge savaknál elmondottakkal. -Teljes “szimmetria” a számításra alkalmas összefüggésekben, azzal, hogy: Ks helyett Kb cs helyett cb és [H+] helyett [OH-] (és fordítva) szerepel. [OH-]3 + Kb[OH-]2 - (Kb .cb + Kv)[OH-] - Kb.Kv = 0 [OH-]2 + Kb[OH-] - Kb .cb = 0 [OH-]2 = Kb .cb pOH = 1/2 pKb + 1/2 pcb Kv = [H+][OH-] ill. pKv = pH+pOH segítségével a pH számítható

  43. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE „Hidrolizáló” sók oldatának pH-ja 1. Gyenge sav erős bázissal képzett sójának pH-ja (gyenge bázis pH-ja) (Na+) + A- + H2O <=> (Na+) + HA + OH- (Na+) + CH3COO- + H2O <=> (Na+) + CH3COOH + OH- 2. Gyenge bázis erős savval képzett sójának pH-ja (gyenge sav pH-ja) HA+ <=>A + H+ NH4+ <=>NH3 + H+ Mivel a legtöbb esteben a K értékek a semleges molekulára vannak megadva (CH3COOH, ill. NH3), a számítás során figyelembe kell venni, hogy: Kv = KsKb. Pontszerzési lehetőség: Számítsa ki a 0.025 mol/dm3 koncentrációjú NH4Cl oldat pH-ját a megfelelő egyenletet felhasználva (Kb = 1,7510-5) - önálló munka!

  44. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Pufferoldatok (tompító, v. kiegyenlítő oldatok) pH-ja Olyan vizes oldatok, amelyek - gyenge savból és a gyenge sav erős bázissal alkotott sójából állnak (pl. NaAc + Hac, Ac- = acetátion; HAc/Ac-) - gyenge bázisból és a gyenge bázis erős savval alkotott sójából állnak (pl. NH3×H2O + NH4Cl; NH3/NH4+) Azaz konjugált gyenge sav-bázis párok összemérhető analitikai koncentrációjú oldatai. Henderson-képlet: pH = pKs + p(cs/cb) pOH = pKb + p(cb/cs)

  45. Pufferoldatok (tompító, v. kiegyenlítő oldatok) pH-ja BRÖNSTED EGYENLET Lehetséges elhanyagolások: 1. savas kémhatású pufferoldatban Ks > 10-7 és [H+] >> [OH-] 2. lúgos kémhatású pufferoldatban Ks < 10-7 és [OH-] >> [H+] 3. gyakorlati pufferoldatban cs és cb >> [H+] ill. [OH-]

  46. Pufferoldatok (tompító, v. kiegyenlítő oldatok) pH-ja Miért puffer? pH-ja viszonylag érzéketlen az erős sav vagy erős bázis hatására. HA/A- + erős sav (H+): A- + H+ <=>HA HA/A- + erős bázis (OH-): HA + OH- <=>A- + H2O Mitől függ a pufferoldat pH-ja? pH = pKs + p(cs/cb) - A gyenge sav ill. bázis pK-jától. - A cs / cb aránytól, és amíg c >> [H+] ill. [OH-], addig közel független a koncentrációtól. E képletben a fentiek miatt cs/cb helyett az ns/nb kifejezést is használhatjuk.

  47. Pufferoldatok (tompító, v. kiegyenlítő oldatok) pH-ja -Gyakorlati puffertartomány: pK  1 pH egység (Az erős sav is “pufferel” pH 0 - 1, ill. az erős bázis pH 13-14 között.) - A pufferek sem tudnak “végtelen” mennyiségű savat vagy lúgot elviselni jelentős pH változás nélkül.

  48. Pufferoldatok (tompító, v. kiegyenlítő oldatok) pH-ja 1. Erős sav hatása: 2. Erős bázis hatása: Pufferkapacitás - megadja, hogy a pufferoldat 1 dm3-éhez mennyi erős savat vagy erős bázist kell adni ahhoz, hogy pH-ja egységnyit változzon.

  49. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE K K K K K d1 d2 d3 d (n-1) dn H A H A H A …...… HA A n n -1 n -2 K K K K K n (n-1) (n-2) 2 1 K d1 H A H A + H k + (k-1)+ + n n -1 K n Lépcsőzetes disszociáció (ill. asszociáció): disszociáció asszociáció - protonálódás Bármely i = 1, … , n-re: , azaz log Kn-i = pKdi

  50. SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Többértékű savak és bázisok pH-ja 1. Lépcsőzetes disszociáció: Pontszerzési lehetőség: Bizonyítsa be, hogy bármely i = 1, … , n-re: pKsi + pKb(n-i+1) = 14 - önálló munka!

More Related