Az állam fogalma

1. 5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekheztk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142- Fogalmak: állam, államformák, politikairendszerek, a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia

2. Az állam fogalma • Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer • Erőszak-szervezet amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert, hatalmát intézményeken keresztül gyakorolja (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok)

3. Az állam feladatai Klasszikus állami funkciók • Belső: rend védelme • Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés • Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása • Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása Modern állam funkciók • Szervező - pl. tömegközlekedés • Gazdasági befolyásoló (ösztönző) – a szabad piaci verseny gazdasági hátrányait mérsékli • Szociális : szegénység elleni küzdelem) • Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást • Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó • az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása • környezetvédelem

4. Az állam típusai • Ókori • Ókori keleti (ún. ázsiai) típusú (egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai) – despotikus (a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett despota=uralkodó) • A föld közös tulajdona (faluközösségek) • Antik típusú (athéni demokrácia, római arisztokratikus köztársaság) • Poliszpolgár kettős földtulajdona: magántulajdon+ társtulajdonosa a közös földnek • Klasszikus rabszolgaság • Poliszpolgárok szabadsága – Athén: közvetlen demokrácia,Róma: választott hivatalnokok

5. II. Feudális állam • A földtulajdon a gazdasági és politikai hatalom alapja • a jobbágy használja a földesúr tulajdonát képező telekbirtokot – egyénileg érdekelt • a) Patrimoniális állam • „Az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik • - a hatalom egyik alapja a kereszténység, a másik a földbirtok • a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik • a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja, Hűbéri állam • b) Rendi monarchia • az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat • rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja • az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

6. c) Abszolút monarchia • az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz • eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő abszolutizmusok • Közös: • - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) • nincs rendi gyűlés • zsoldos hadsereg • királytól függő hivatalnoki réteg • Az abszolutizmus vége: • felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél • a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés • változás: Anglia : alkotmányos monarchia • Franciaország: forradalom

7. III. Polgári állam • Az európai történelmi fejlődés eredménye: • Tudati előkészítője a felvilágosodás volt: • az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti jog, Grotius, Locke) • társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta az állam kialakulását, az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani • a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu) • népszuverenitás, népfelség elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau) • angol alkotmányos monarchia (1689) • az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789) • francia forradalom (1789)

8. IV. A modern tömegdemokráciák (XX.sz.) A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre. 1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok érvényesülése 3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5. kisebbségi jogok védelme

9. A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása→ jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika

10. V. Diktatúraa modern kori diktatúrák önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek1. autoritáriuscél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása- a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó)- nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja, - a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekébenpl. Horthy-rendszer, mai arab államok

11. 2. Totális diktatúrákA kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amely nem ismer különbséget állam és társadalom között. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. A totális államokban az uralkodó párt monopol szerepe, azaz lényegében egypártrendszer érvényesül.)

12. Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus. - ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, faji uralom)- egypártrendszer – a hatalom alapja a pártban viselt pozíció- a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik,- nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek - mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig- kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat- titkosrendőrség hegemóniája(Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, 1948-63-ig az 1956-os forradalom megszakításával)

13. I. feladat • A forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre! • „A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára a rendszerváltások, forradalmak idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak) • Mi a közvetlen demokrácia lényege? • A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára? • Mi ennek az oka? • Mi a közvetlen demokrácia klasszikus példája? • Hol és mikor volt erre példa a történelemben? • Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon? • Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokráciaintézményének helyi vagy regionális szinten? • Melyek a közvetlen demokrácia korlátai?

14. Közvetett és közvetlen demokrácia Közvetlen demokrácia - ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak • modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat • választás célja: a hatalom átruházása

15. II. Feladat A népszavazás • Alkotmányunk a jogi alapot tekintve két fajtáját ismeri az országos népszavazásnak: kötelezően elrendelendő, illetve fakultatív (mérlegelés alapján elrendelt). …a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3) bekezdés). • …a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel . Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást…Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező . Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad …. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés). Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G1OVcpP

16. A fakultatív referendumot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100,000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján rendeli el. Így lesz az Országgyűlésnek három döntési lehetősége: nem rendeli el a népszavazását, vagy elrendeli, s ekkor ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazás tartásáról rendelkezik (az elrendelt megerősítő népszavazás mindig ügydöntő). A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést.Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G2qj5f6

17. http://www.valasztas.hu Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért?

18. IV. Feladat Hogyan indokolja Robespierre a terror szükségességét? ( Francia foor., jakobinus diktatúra, 1784) A forradalmi kormány eszméje éppen annyira új, mint maga a forradalom, amely megalkotta. Hiába keressük a politikai írók könyveiben – ők nem látták előre ezt a forradalmat – vagy a zsarnokok törvényeiben. Mivel ez utóbbiak elégedettek voltak azzal, hogy visszaélhetnek hatalmukkal, csak igen kis mértékben kutatták ennek törvényes eredetét. Az arisztokrácia ezt a két szót a terror fogalmával azonosítja, vagy éppen rágalmazza. A zsarnokok csak botránkozni tudnak nevének hallatára, de még jó szándékú emberek számára is talányt jelent. Ebből az következik, hogy meg kell magyarázni mindenkinek a forradalmi kormány fogalmát, hogy legalább a jó polgárok magukévá tegyék a közérdeket szolgáló alapelveket.A kormánynak az a funkciója, hogy a nemzet erkölcsi és fizikai erőit a forradalmi kormány létrehozására irányítsa.Az alkotmányos kormány célja a Köztársaság fenntartása, a forradalmi kormányé pedig annak megalapítása.

19. III. Példa Mi a demokrácia lényege Arisztotelész szerint? A demokrácia milyen formáit különböztette meg? Mi a legnagyobb veszély a demokráciában Arisztotelész írása szerint?

20. „Mert ha feltételezzük, hogy szabadság elsősorban a demokráciában van, mint némelyek állítják, és egyenlőség is, akkor ez úgy valósul meg a legjobban, ha mindenki egyformán részt vesz a kormányzásban. Minthogy azonban a nép többségben van, s viszont a többség akarata dönt, akkor az szükségszerűen demokrácia. Egyik fajtája tehát a demokráciának a következő: a vezető tisztségek cenzushoz [csak meghatározott vagyonnal rendelkezők tölthetik be a hivatalt] vannak kötve, ez azonban alacsony, s aki ezt megszerzi, az a kormányzásban részt vehet, aki elveszti, az nem vehet részt; egy másik formája a demokráciának, mikor mindenki, akinek polgársága nem vonható kétségbe, részt vesz az államügyek intézésében, de a hatalom a törvényé, megint más formája az, mikor mindenki, aki polgár, jogosult a vezető tisztségekre, a hatalom azonban itt is a törvény. Ismét más fajtájú demokrácia az, amely egyébként olyan, mint az előbbiek, de a hatalom birtokosa a nép, nem pedig a törvény. Más szóval ez az, mikor mindenben a népszavazás dönt, nem pedig a törvény. Ezt a helyzetet a demagógok teremtik meg. Egy oly demokratikus államban, mely a törvényen nyugszik, nem támadhat népvezér, mert ott a polgárok legjelesebbjei foglalják el az első helyet; ahol azonban nem a törvény az uralkodó, ott felbukkannak a népvezérek. Mintegy egyeduralkodóvá válik a köznép, sok egyes emberből tevődve össze, a tömeg nem egyénként, hanem együttesen gyakorolja a hatalmat.” (Arisztotelész)

21. A forradalmi kormánynak rendkívüli tetterőt kell tanúsítania, éppen azért, mert háborút visel. Kevésbé kötik pontosan körvonalazott és szigorú előírások, mert a körülmények viharosak és gyorsan változók; főként azért, mert állandóan új erőforrásokat kell felkutatnia és gyorsan felhasználnia a megújuló és szorongató veszélyekkel szemben.Az alkotmányos kormány elsősorban az egyén szabadságával törődik, ezzel szemben a forradalmi kormány a közszabadság biztosításával. Az alkotmányos rendszerben majdhogynem elegendő, ha az egyént megvédelmezik a közhatalom túlkapásaival szemben. A forradalmi rendszerben viszont maga a közhatalom kénytelen védekezni az ellene irányuló lázadás ellen. A forradalmi kormány a jó polgároknak tartozik azzal, hogy biztosítsa számukra a nemzet teljes támogatását. A nép ellenségeinek csak a halállal tartozik.Ezek a fogalmak kielégítő magyarázatot adnak azoknak a törvényeknek az eredetéről, amelyeket forradalminak nevezünk. Csak ostoba vagy romlott szofisták mondják önkényesnek és zsarnokinak ezeket a törvényeket, olyanok, akik ellentétes fogalmakat kevernek össze: egy és ugyanazon rendszerben akarják megvalósítani a háborút és a békét, az egészséget és a betegséget, vagy helyesebben szólva ők a zsarnokság visszaállítását, a haza pusztulását kívánják. Amikor az alkotmány elveinek betű szerinti végrehajtását követelik, csak azért teszik, hogy büntetlenül áthághassák azokat. Hitvány gyilkosok ők, kockázat nélkül szeretnék megfojtani bölcsőjében a Köztársaságot, ezért minden erejükkel arra törekednek, hogy gúzsba kössék, és ily módon saját magukat szabaddá tegyék.A francia forradalom dokumentumai, 157-158. old.