HELYZETKÉP AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÉPTÁVÚ POZÍCIÓJÁRÓL: HIÁNY ÉS ADÓSSÁG (2012-2026)

1. HELYZETKÉP AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZÉPTÁVÚ POZÍCIÓJÁRÓL: HIÁNY ÉS ADÓSSÁG (2012-2026) Simor András ÁSZ konferencia 2012. május 15.

2. Az előadás szerkezete • Az államadósság jelenlegi szintje és az ide vezető út • Az adósságkivetítés célja és korlátai • Módszertan és alapfeltevések • Eredmények (2012-26) • Költségvetési egyenleg • Adósságpálya • Érzékenységvizsgálat • „Fiskális rés”

3. 1. Az államadósság jelenlegi szintje és az ide vezető út

4. Az államadósság meghaladja a hasonló fejlettségű országokban tapasztalt szintet Forrás: Eurostat; 2010-es adatok Pirossal jelölve az IMF besorolása szerint fejlettnek számító országokat

5. 2001 óta tartó, szinte folyamatos növekedés után az adósságráta az elmúlt 3 évben a GDP 80 százaléka körül alakult

6. A válság előtt az adósságrátát a hiány emelte,a növekedés-kamat-árfolyam hármas összességébencsökkentette. 2008-tól a hatás fordított…

7. …pedig az adósság átlagos finanszírozási költségetrendszerűen csökkent az elmúlt 10 évben Megjegyzés: Az implicit kamat az adósságra fizetett átlagos kamat. Forrás: saját számítás

8. 2. Az adósságkivetítés célja és korlátai

9. A középtávú kitekintés célja • Az államadósság és az államháztartás középtávú strukturális helyzetének bemutatása • A hazai és uniós fiskális szabályok teljesülésének, valamint a kritériumok felé történő konvergencia vizsgálata • A szuverén adósságok középtávú alakulása a figyelem középpontjába került • Magyarországon eseti elemzéseket kivéve eddig nem készült rendszeres hosszútávú kitekintés

10. Korlátok • Változatlan fiskális politika melletti technikai kivetítés • A változatlan fiskális politika elvi meghatározása és számszerűsítése nem triviális • Nem előrejelzés, nem a legvalószínűbb pálya • Hosszú időtáv: a makrogazdasági és fiskális pálya bizonytalanságai összeadódnak és kumulálódnak • A Széll Kálmán Terv 2.0 hatása nem szerepel a makrogazdasági pályában

11. 3. Módszertan és alapfeltevések

12. Az államadósság előrejelzése Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens” • Az adósság technikai előrejelzésének tényezői • Elsődleges egyenleg (PB) • Reálgazdasági növekedés (G) • A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) • Reálárfolyam változása (RER) • Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg : • Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg < < PB Dinamikus komponens: R+RER-G PBst PB0 PB1 • Kedvező: • Magasabb PB • Magasabb G • Alacsonyabb R • Alacsonyabb RER (reálfelértékelődés) PBst Emelkedő adósság Csökkenő adósság

13. Makrogazdasági feltételezések • Adósságválság lecsengése, a kockázati prémium mérséklődése. • Kibocsátási rés 2015-re záródik. • A finanszírozási költségek mérséklődésével a külső forrásbevonás mennyisége és felvevőpiacaink bővülése is kedvezőbbé válhat. • Növekvő aktivitás és bővülő foglalkoztatás, fokozatos visszatérés a válság előtti munkanélküliséghez. • A válság előtti növekedési ütemek visszatérését azonban nem tételezzük fel. • 2016-tól - évi 2,1 százalékról fokozatosan évi 2,5 százalékra növekvő potenciális GDP-bővüléssel számoltunk • mind a fejlett európai országokhoz való felzárkózási folyamatot, • mind pedig a termelési tényezők bővülését tekintve megalapozott.

14. A kivetítés makrogazdasági pályája

15. A költségvetési kivetítés módszertana Változatlan fiskális politika - értelmezése nem egyértelmű • Hatályos jogszabályok (vagy bejelentett és kellően részletezett intézkedések) • Bevételek és kiadások kivetítése a jogszabályok mentén • Fokozatosan érvényesülő intézkedések teljes hatásának bemutatása (Diákhitel, köznevelési törvény, nyugdíjreformok stb.) • Jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartása • A demográfiai folyamat hatásainak figyelembe vétele mellett • Nominális GDP-vel indexált bevételek és kiadások

16. Elsődleges egyenleg főbb mozgatórugói • Széll Kálmán terv 2.0 2015-től a GDP 1,4 százalékával javítja az egyenleget. • Köznevelési törvény a GDP 0,6 százalékával növeli a nettó kiadásokat. • EU-transzferek csökkenése következtében (költségvetési ciklus) saját finanszírozású beruházások emelkednek, ami a GDP 0,9 százalékpontjával emelheti a hiányt. • Nyugdíjkiadások • inflációval történő indexálás • korhatáremelés, jogosultsági feltételek szigorítása, megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének átalakítása következtében a GDP 2,5 százalékával csökkennek a teljes horizonton. • Demográfiai hatások mérsékeltek, főként a horizont második felében jelentkeznek (2026-után már érzékelhető lesz a hatás). • Elsődleges egyenleg átmeneti romlás után trendszerűen javul, a 2016. évi 1,4 százalékos szintről indulva fokozatosan éri el a GDP 2 százalékát.

17. Hozamokra, finanszírozásra vonatkozó feltételezések • Kockázatmentes hozamok emelkednek • Kockázati felár számottevően csökken, de tartósan meghaladja a válság előtti szintet • Államháztartás finanszírozása • Devizabetétek leépülnek • EU/IMF hitelek lejárnak, piaci refinanszírozás • Forintkibocsátás részaránya folyamatosan emelkedik • A devizaarány 2026-ra 50 százalékról 33 százalékra csökken

18. Jelenlegi, historikus minimumáról növekedhet az adósság implicit kamata • Az emelkedő és a válság előttinél tartósan magasabb finanszírozási költség okai: • Jelenlegi szintben még alig érződik a válság hatása, mert nagy az EU/IMF hitelek súlya • Lassú átárazódás • Emelkedő kockázatmentes hozam • Bár csökkenő, de tartósan magasabb prémium szint • Forintfinanszírozás arányának növekedése

19. 3. Eredmények

20. Tartósan a GDP 3 százaléka alatti és csökkenő ESA-hiány

21. A dinamikus komponens és az adósságstabilizáló elsődleges egyenleg • A növekedés (G), a reálkamat (R) és a reálárfolyam (RER) viszonyának kitüntetett szerepe van az adósságdinamikában • Minél nagyobb a dinamikus komponens (R-RER-G), annál magasabb elsődleges többlet szükséges az adósság csökkentéséhez • (R-G) 1,1 százalék • (R+RER-G) 0,8 százalék • Hosszútávon az adósságot stabilizáló elsődleges költségvetési többlet a GDP 0,5 százaléka • Ennél kedvezőbb egyenleg csökkenti az adósságot

22. Az adósságráta 15 év alatt 60 százalék alá mérséklődhet

23. A célok gyors eléréséhez további gazdaságpolitikai lépések szükségesek • Az Alaptörvényben megfogalmazott 50 százalékos adósságráta 15 éven belül történő eléréséhez további lépések szükségesek: • vagy tartósan magasabb növekedésre (G), • vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre (R), • vagy további fiskális egyenlegjavításra (PB) van szükség. • Az egyes tényezők lehetséges hatásának megítélésében segítenek az érzékenység vizsgálatok.

24. Érzékenységvizsgálat – a költségvetési egyenleg sokat nyom a latban • Alappálya: 2026-ra a bruttó adósság 59,4%-ra csökken • Parciális érzékenységek, policy reakciók és visszacsatolások nélkül (2017-ben bekövetkező tartós sokkok) • Közel szimmetrikus érzékenységek Az adósság elmozdulása az alappályától 2026-ban (GDP arányában)

25. Érzékenységvizsgálat

26. Az 50 százalékos adósságcél elérésének lehetősége az elsődleges egyenleg javításán keresztül • „Fiskális rés” - változatlan növekedési és kamatkörnyezet mellett mekkora egyenlegjavulás szükséges az adott adósságcél adott horizonton történő eléréséhez • Parciális hatásvizsgálat - minden más változatlansága mellett • Adósságcél: Alaptörvényben foglalt 50 százalék 2026-ban • A szükséges egyenlegjavulás mértéke az is időzítéstől függ - kivárásnak „ára” van

27. Fő üzenetek • Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet. • Ezzel az adósság elérheti a Maastrichti Szerződés szerint elvárt 60 százalékos szintet, de meghaladja az Alaptörvény 50 százalékos adósságcélját. • Ennek eléréséhez vagy tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség. • Az államháztartás elsődleges egyenlege átmeneti romlást követően a kivetítési horizonton trendszerűen javul és hosszú távon a GDP 1,9 százaléka körül stabilizálódik. • Ez az egyenleg képes ellensúlyozni a feltételezett 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet 0,8 százalékkal meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta csökkenését.

28. Fő üzenetek (folytatás) • Az egyenleg átmeneti visszaesését egyes bevételek kiesése (különadók, a fél-szuperbruttó és az EU források csökkenése) és új kiadások (így a pedagógus életpálya-modell) okozzák. • Középtávon ugyanakkor a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben javítják az egyenleget. • A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései tartósan – 2015-től évente 1,4 százalékkal – javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából • A növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától. • Elemzésünk ún. technikai kivetítés, nem pedig előrejelzés. Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be.

29. Köszönöm a figyelmet!