1 / 73

NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3. előadás Szövettan A szervek szövettana

NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3. előadás Szövettan A szervek szövettana. A szervek szövettana Szerv: meghatározott működést végző, térben elhatárolt növényi rész Vegetatív szervek: gyökér, szár, levél Generatív szervek: virág, termés. Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek

gianna
Download Presentation

NÖVÉNYSZERVEZETTAN Sejttan és szövettan 3. előadás Szövettan A szervek szövettana

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NÖVÉNYSZERVEZETTANSejttan és szövettan3. előadásSzövettanA szervek szövettana

  2. A szervek szövettana • Szerv: meghatározott működést végző, térben elhatárolt növényi rész • Vegetatív szervek: gyökér, szár, levél • Generatív szervek: virág, termés • Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek • Rügy: embrionális hajtáskezdemény

  3. A szár elsődleges szöveti szerkezete • 1. Kétszikű szár • 3 fő szövettáj: • epidermisz (protoderma (dermatogén) • elsődleges kéreg (alapmerisztéma (peribléma) • központi henger vagy sztéle (pleróma) Gracza, 2004 Doronicum orientale (32 ×)

  4. A szár elsődleges szöveti szerkezete 1. Kétszikű szár 3 fő szövettáj: epidermisz elsődleges kéreg sztéle 32 × Epidermisz Elsődleges kéreg Sztéle Elsődleges kéreg Epidermisz Eryngium planum

  5. 1. Kétszikű szár • Epidermisz (l. áll. szöveteknél) • Feladata, megalakulása • Kutikula, viasz, függelékek • faji sajátosság • szár, levél, generatív szervek • Elsődleges kéreg: • Hipoderma: bőrszövet alatti 1 vagy több sejtrétegű, asszimiláló és szilárdító szövetekből áll (kollenchima vagy szklerenchima) • Kéregparenchima: nagyizodiametrikus parenchima sejtek, intercellulárisok, raktároz: keményítő, cukor, kiválaszt: tejcsövek, kristályok (idioblaszt); a föld alatti módosult szárakban raktároz, vízi növényeknél levegőt tartalmaz intercellulárisok. • Kéreghatár (keményítős hüvely): az EK legbelső sejtsora, szorosan illeszkedik, dús keményítő (és fehérje) tartalom.

  6. Kétszikű szár • Epidermisz • Elsődleges kéreg • Hipoderma • - Kollenchima • - Klorenchima • Kéregparenchima • Lizigén járat Epidermisz Kollenchima Klorenchima Hipoderma Elsődleges kéreg Kéregparenchima Lizigén járat

  7. 1. Kétszikű szár • Sztéle (központi henger): • Periciklus: a sztéle legkülső sejtsora (v. rétege) Funkciói: szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat, járulékos szerveket képezhet. • Szállítószövet: összefüggő gyűrű alakú, v. nyalábos - szabályos kör(ök) mentén • Előforduló nyaláb típusok: kollaterális nyílt, bikollaterális, koncentrikus • Bél és bélsugár: parenchimatikus alapszövet. • A bél: a szár közepén, lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban, raktároz. • A bélsugár: sugárirányban az edénynyalábok között, mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak) • szakadások (rexigén) keletkezhetnek: üreges szár

  8. 1. Kétszikű szár • Sztéle (központi henger): • Periciklus: • a sztéle legkülső sejtsora (itt rétege) • Funkciói: • szilárdítás (szklerenchima), parakambiumot alakíthat, járulékos szerveket képezhet. • Szállítószövetek • összefüggő gyűrű alakú • nyalábos kollaterális nyílt bikollaterális koncentrikus • Bél és bélsugár: Ep. EK Sztéle EK Ep.

  9. 1. Kétszikű szár • Sztéle (központi henger): • Szállítószövetek • összefüggő gyűrű alakú (A) • nyalábos kollaterális nyílt (B) bikollaterális (C) koncentrikus (D) A C B D

  10. 1. Kétszikű szár • Sztéle (központi henger) • Bél és bélsugár: • A bél: lehet élő v. holt, elfásodhat - részt vehet a szállításban. • A bélsugár: mindig élő, keresztirányú szállítás ill. raktározás (keményítő, olajak) - szakadások (rexigén)

  11. 1. Kétszikű szár • Előforduló főbb szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004 Doronicum orientale 32 ×

  12. 1. Kétszikű szár • Előforduló szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004 Scutellaria hastifolia 32 ×

  13. 1. Kétszikű szár • Előforduló szárkeresztmetszetek: Gracza, 2004 Prunella grandiflora 32 ×

  14. 1. Kétszikű szár • Előforduló szárkeresztmetszetek: Egeria densa Gracza, 2004 Elodea calitrichoides

  15. 2. Egyszikű szár • Epidermisz • Nem különül elsődleges kéregre és sztélére • Hipoderma: szklerenchimából áll • Alapszöveti parenchimában szórt helyzetű kollaterális zárt nyalábok: befelé nagyobb, kifelé kisebb • Másodlagos vastagodásra nem képes: zárt edénynyaláb • Hiányzó háncsparenchima Gracza, 2004 Zea mays

  16. Az egyszikű és kétszikű szár szerkezetének összevetése Gracza, 2004 Egyszikű szár km. Kétszikű szár km.

  17. A gyökér elsődleges szöveti szerkezete • Embrió: gyököcske, rügyecske, sziklevelek • 3 fő szövettáj: rhizodermisz (dermatogén) elsődleges kéreg (peribléma) sztéle-központi henger (pleróma) [kaliptra-gyökérsüveg (kaliptrogén)] Gracza, 2004

  18. A gyökér szöveti szerkezete • Rhizodermisz (epibléma) • Élő, vékonyfalú, felszívó sejtek (nincs kutikula és sztóma) • Gyökérszőrös zóna, vagy mikorrhiza • Elsődleges kéreg: • Exodermisz: • a kéreg külső sejtsorai elparásodnak, bőrszöveti szerep • Kéregparenchima: raktározás (keményítő, tejnedv, nyálka), keresztirányú szállítás. Gracza, 2004 • Endodermisz (Kéreghatár) • az EK legbelső sejtsora, a sejtek radiális falaiba szuberin rakódik vagy el is fásodik, jellegzetes vastagodások: U, O, Caspary-pontos • áteresztő sejtek: nincs sejtfalvastagodás

  19. EK Endodermisz Rhizodermisz Rhizodermisz+gyökérszőrök Elsődleges kéreg Endodermisz Sztéle Elsődleges kéreg Rhizodermisz

  20. A gyökér szöveti szerkezete • Sztéle • Periciklus = perikambium: • a gyökér központi hengerének legkülső sejtsora • működése 4 féle: • oldalgyökér képzés • hullámos kambium • parakambium • másodlagos bőrszövet • Szállítószövetek • egyszerű nyalábok, sugaras elrendeződésben • Kétszikűekben: 2-3-4-5-6 • Egyszikűekben: 7-9-sok • Bél és bélsugár: Endodermisz Periciklus Egyszerű fanyalábok Egyszerű háncsnyalábok Sztéle

  21. A gyökér szöveti szerkezete • Az egyszerű nyalábok elhelyezkedése a sztélében Gracza, 2004 Diarch, triarch, tetrarch és pentarch sztéle az aranyfürt (Aster linosyris) gyökerében

  22. A gyökér szöveti szerkezete • Bél és bélsugár: • Parenchimatikus alapállomány • Raktározás: keményítő, zsíros olajok, kristályok • Elfásodhat (szilárdít és részvétel a szállításban)

  23. A gyökér szöveti szerkezete • Oldalgyökér képződése • Elágazódási övben, a gyökérszőrös zóna felett • Perikambiumból, fanyalábok irányában Gracza, 2004

  24. A gyökér és a szár találkozása Gracza, 2004 • A szárban kétszer összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- és háncsnyalábja is elágazik • A szárban ugyanannyi annyi összetett nyaláb van, amennyi egyszerű nyaláb a gyökérben: a gyökér fa- vagy háncsnyalábja elágazik

  25. A levél szöveti szerkezete • A lomblevél szöveteinek kialakulása • 3 fő szövettáj: • színi epidermisz (protoderma) mezofillum (prokambium + alapmerisztéma) • fonákiepidermisz (protoderma) Bolgár, 1999

  26. A levél szöveti szerkezete • Epidermisz felépítése – típusok (l. 3. óra) • Általában 1 sejtrétegű (kiv. fikusz, kaucsukfüge) • Viasz, kutikula, szőrképletek fajra jellemző • Sztómák helyzete: • Általában csak a fonákon (dorziventrális levél) • Színi és fonáki epidermiszen (izolaterális levél, fűfélék) • Csak a színi oldalon (vízinövények, vízen úszó levele) • Csak hidatódák vannak ( vízinövények, alámerült levelei)

  27. A levél szöveti szerkezete • Mezofillum: klorenchima – asszimiláló alapszövet • Elhelyezkedése: színi és fonáki epidermisz között • Szerkezete: levéltípustól, megvilágítás mértékétől függően változik • Szilárdító szövetek: főér szállítónyalábja környezetében, ill. itt az epidermisz alatt • Kristálytartó (idioblaszt) és váladéktartó sejtek, vagy járatok A mandarin (Citrus reticulata) levele, KM Idioblaszt Lizigén olajtartó járat 32 ×

  28. A mandarin levele Idioblasztok, rombusz alakú kristállyal Oldódásos (lizigén) járat

  29. A levelek szerveződési formái • I. Lomblevél • Homogén levél: a mezofillum csak szivacsos parenchimából áll, pl.: árnyéknövények, félélősködők • Heterogén levél: a mezofillum szivacsos és oszlopos parenchimából áll: • Izolaterális (unifaciális) • Dorziventrális (bifaciális) • Radiális szimmetriájú • II. Tűlevél • III. Kranz-anatómiájú levelek • Oszlopos vagy paliszád parenchima: szorosan záródó, a felületre merőleges irányban megnyúlt sejtek, sok kloroplasztiszt tartalmaznak, sötétebbek • Szivacsos parenchima: izodiametrikus sejtek, sok sejtközötti járattal

  30. Izolaterális (unifaciális) lomblevél • A levéllemez mindkét oldalát azonos megvilágítás éri, pl.: fűfélék, • a színi és fonáki epidermisz közel azonos, mindkettőn van sztóma, kutikula és viasz • Felépítése: • színi epidermisz • oszlopos (paliszád) parenchima • szivacsos parenchima • oszlopos (paliszád) parenchima • fonáki epidermisz Búza levélkeresztmetszet

  31. Dorziventrális (bifaciális) lomblevél • A levéllemez egyik oldalát éri a megvilágítás, leggyakoribb típus • a színi és fonáki epidermisz nem azonos, a mezofillum kétrétegű • Felépítése: • színi epidermisz: vastagabb, kutinosodott, sztóma nélküli • oszlopos (paliszád) parenchima • szivacsos parenchima • fonáki epidermisz: vékonyabb, kevésbé kutinosodott, sztómákat tart. 100 × színi epidermisz oszlopos parenchima szivacsos parenchima fonáki epidermisz Fagus sylvatica - bükk Fagaceae

  32. Színi epidermisz Kollenchima A főér nyalábja farész háncsrész háncskorona Oszlopos (paliszád) parenchima Szivacsos parenchima Klorenchima Kollenchima Fonáki epidermisz Kék iringó (Eryngium planum) – dorziventrális lomblevél KM

  33. A mecseki zergevirág (Doronicum orientale) és a dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) dorziventrális lomblevelének szöveti szerkezete

  34. Radiális szimmetriájú levél • Csöves, belül üreges leveleknél, pl.: hagyma • Felépítése: • színi epidermisz • oszlopos (paliszád) parenchima • szivacsos parenchima • fonáki epidermisz (jellegtelen) • színi epidermisz • oszlopos parenchima • szivacsos parenchima • fonáki epidermisz

  35. Kranz-anatómiájú levelek • C4-es fotoszintézisű növényekre jellemző, A CO2 primer fixációja és a CO2 redukciója térben elkülönül • Felépítése: • epidermisz • mezofilláris parenchima • a nyalábok körül hüvelyparenchima: a kloroplasztiszokban nincs gránum tilakoid: nincs vízbontás • epidermisz Kétféle asszimiláló szövet: a nyalábhüvely és a mezofillum

  36. Tűlevél • Több évig él, fotoszintetizál • Felépítése: • Epidermisz: vastag falú, kutinnal fedett sejtek, süllyesztett sztómák • Hipoderma (szklerenchima): vastag falú sejtek • Karos paliszád parenchima: betüremkedő sejtfal, hatékony fotoszintézis • benne: gyantajáratok • Endodermisz • Sztéle (központi henger): periciklus, 2 kollaterális edénynyaláb, transzfúziós szövet: parenchimatikus alapszövet Rolf Dieter-Müller

  37. Pinus sylvestris - erdeifenyő Pinaceae (syn. Abietaceae) Epidermisz Szklerenchima Karos paliszád parenchima Gyantajáratok Sztéle Periciklus Szklerenchima Transzfúziós szövet Koll. nyílt nyalábok 32 × Süllyesztett sztómák

  38. Pinus sylvestris - erdeifenyő Pinaceae (syn. Abietaceae) 400 × Karos paliszád parenchima Szklerenchima gyűrű Epithél sejtek Gyantajárat Szklerenchima Epidermisz

  39. Pinus sylvestris - erdeifenyő Pinaceae (syn. Abietaceae) 400 × A sztéle részei: Periciklus Transzfúziós szövet Szklerenchima 2 koll. nyílt nyaláb háncselemek faelemek

  40. A levél szöveti szerkezete • Fellevelek • lomblevélhez hasonló, egyszerűbb Az Eryngium planum gallérkalevelének keresztmetszete, színi és fonáki epidermisze

  41. A levélnyél szöveti szerkezete • Hasonló a levél főér körüli részéhez, arányaiban eltér: több szállító és szilárdító, kevesebb asszimiláló alapszövet. • Lombhullás: leválasztó réteg: elnyálkásodó sejtek + pararéteg • Levélripacs = paraszövettel lezárt sebhely Gracza, 2004

  42. A levélnyél szöveti szerkezete Gracza, 2004

  43. A levélnyél szöveti szerkezete Az Eryngium planum levélnyelének KM-i képe Színi epidermisz Mezofillum Szállítónyalábok Fonáki epidermisz Alapszöveti (raktározó) parenchima Farész Háncsrész Háncskorona (szklerenchima) Klorenchima Kollenchima Fonáki epidermisz

  44. A generatív szervek szöveti szerkezete • 1. A virág és kialakulása Gracza, 2004 Váczi, 1995 A mák (Papaver somniferum) virágszerveződése HM (Gracza)

  45. A virág szöveti szerkezete • Takarólevelek • Csészelevelek: a lomblevélhez hasonló, egyszerűbb • Sziromlevelek: epidermisz gyakran papillás, kevés sztóma, nem működőképes, illóolajok (illatanyagok) A Doronicum orientale sziromlevelénekillóolajat tartalmazó epidermisze és a Scutellaria hastifolia sziromlevelénekpapillás epidermisze

  46. A virág szöveti szerkezete • Takarólevelek • Sziromlevelek: KM: levélszerű felépítés, egyszerűbb, 1-2 tagból álló nyalábok

  47. A virág szöveti szerkezete A Doronicum orientale és az Aster amellus fészekvirágzatának hosszmetszete

  48. A virág szöveti szerkezete • Ivarlevelek • Porzók: filamentum – porzószál anthera – portok theca - portokfél Ny – nyaláb Lo – pollenzsák C – csatló St – portokfél F - porzószál Váczi, 1995 Váczi, 1995

  49. A virág szöveti szerkezete • Ivarlevelek • Porzók szöveti szerkezete: • Epitécium – külső epidermisz • Endotécium – rostos réteg • Parenchima – 2-3 sejtsor • Tapétum – dús plazmájú, nagymagvú sejtek • Benne: sporogén szövet Váczi, 1995

  50. A virág szöveti szerkezete • A pollenek megjelenési formái: Váczi, 1995

More Related