1 / 28

Sejttan

Sejttan. Sejtmembrán. Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel Alkotórészei: Foszfatidok: 2 rétegben, apoláris részeikkel fordulnak egymás felé Az egyes molekulák oldalirányban könnyen mozognak Fehérjék

taran
Download Presentation

Sejttan

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Sejttan

  2. Sejtmembrán • Sejtet határoló hártyarendszer, elválasztja a sejten belüli teret, de össze is köti a sejten kívülivel • Alkotórészei: • Foszfatidok: • 2 rétegben, apoláris részeikkel fordulnak egymás felé • Az egyes molekulák oldalirányban könnyen mozognak • Fehérjék • Lehetnek felszínen elhelyezkedők, bemerülők, vagy a membránt teljesen átérők • Szénhidrátok: • Fehérjékhez vagy lipidekhez kapcsolódnak • A hártya külső felületén helyezkednek el

  3. A membránok specifitását a fehérjék és a szénhidrátok adják • A membránok vékonyak, nagy felületűek, rugalmas, hajlékony tulajdonságúak • Típusai: • Határoló membrán: sejthártya • Belső membránok: ER, Golgi-készülék, lizoszómák, vakuolumok • A membránokon keresztül zajlanak a sejt transzportfolyamatai

  4. A transzport folyamatok • Szabad transzport: • Részecskék önállóan jutnak át a membránon • A folyamat diffúzió • Energiát nem igényel • Pl: víz, szteroidok, légzési gázok, lipidoldékony kisebb molkeulák • Könnyített transzport: • Fehérjékből álló transzportrendszer végzi a szállítást – megköti és a másik oldalon leadja, vagy csatornát képez • Szubsztrátspecifikus • Pl: glükóz, aminosavak, ionok • A könnyített transzport lehet: aktív és passzív

  5. Passzív transzport: • ha a molekula átjuttatása nem igényel energia befektetést • Ha koncentráció különbséggel megegyező irányba szállít (nagy konc.-tól a kicsi felé) • Aktív transzport: • ha a molekula átjuttatása energia befektetést, vagy ATP-t igényel • Konc,.különbséggel szemben szállít (kis konc.-tól a nagy felé) • Membránáthelyeződéssel járó transzport: • Endocitózis: sejthártya lefűződik membránhólyag alakban • Ha szilárd anyagot vesz fel: fagocitózis • Ha folyadékot vesz fel: pinocitózis • Exocitózis: a membránhólyagok a sejthártyához vándorolnak és kiürülnek

  6. Sejtmembrán, sejthártya • 5-10 nm vastag • Fehérjéihez szénhidrátok kapcsolódnak – glikokalix • A sejthártya terméke a sejtfal • Baktériumnál: szénhidrátot, fehérjét, lipideket tartalmaz • Gombák sejtfala kitines • A növények sejtfalában pedig, pektin, cellulóz és az idősebbeknél lignin van

  7. Endoplazmatikus retikulum (ER) • Kiterjedt tömlő alakú hártyarendszer a citoplazmában, a sejtmagtól a sejthártyáig terjedhet • Kapcsolatban áll a sejtmaghártyával • Típusai: • Simafelszínű endoplazmatikus retikulum – SER • membránlipidek és szteroidok szintézise folyik itt • Mérgező anyagok lebontását is végzi, méregtelenít • A máj sejtjeiben van sok

  8. Durvafelszínű endoplazmatikus retikulum – DER • Felületén riboszómák vannak, itt zajlik a fehérjeszintézis • A kész fehérje a DER üregeibe kerül, és ott nyeri el végleges térszerkezetét

  9. Golgi-készülék • Belső membránrendszer, széleiről hólyagocskák fűződnek le • ER és a sejthártya között található • Az ER-tól kapott fehérjéket átalakítja, átcsomagolja és a rendeltetési helyére küldi, vagy kiüríti a sejtből • Itt szintetizálódnak egyes poliszacharidok (kitin, pektin)

  10. A lizoszómák • DER-ről, Golgi-készülékről, sejthártyáról lefűződő hólyagocskák, melyek bontóenzimeket tartalmaznak – így a sejten belüli emésztést végzik • Savas kémhatásúak • Típusai: • Fagoszóma vagy előlizoszóma: • Lebontandó anyagot tartalmazza, emésztés még nem folyik benne • Ha ez idegen anyag: heterofág lizoszóma • Ha saját anyag: autofág lizoszóma

  11. Elsődleges lizoszóma • Csak emésztőenzimeket tartalmaz, azokat raktározza • Másodlagos lizoszóma • Egy fagoszómából és egy elsődleges lizoszómából jön létre • Intenziv emésztés folyik benne • Harmadlagos lizoszóma, maradványtest • Emésztés már kismértékű • Tartalmuk emészthetetlen • Szerepük: a sejtbe bekerült anyagok, az elöregedett sejtalkotók, lárvakori szervek lebontása

  12. A riboszóma • rRNS-ből és fehérjéből felépülő sejtalkotók, a fehérjeszintézis helyei • A sejtmagvacskában jönnek létre • 2 alegységből áll • Prokariótákban. kicsik, szabadon a sejtplazmában • Eukariótákban: nagyobbak, szabadon és ER-hez kötve is előfordulnak

  13. A sejtplazma (citoplazma) • A sejt alapállománya: • kitölti a sejtet • magába zárja a sejtalkotókat • Nyersanyagokat tartalmaz • 2 részre osztható: • Vizes fázis (citoszol): vízben oldott sók, szénhidrátok, fehérjék, valamint lipidek és nukleinsavak • Sejtváz (citogél): fehérjék térhálózata, melyek párhuzamosan vagy szabálytalanul helyezkednek el a vizes fázisban; folyamatosan bomlik és újraépül

  14. A mitokondrium • Energiatermelő sejtalkotó, minden eukarióta sejtben megtalálható • Alak: hosszúkás vagy fonal • Számuk: sejttípusonként változó – intenzív anyagcseréjű sejtnek több • Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű • Szerkezete: • Külső membrán: sima • Belső membrán: betűrődések – felületnövelő • Alapállomány: belső membránon belül • Saját DNS az alapállományban

  15. Funkciói: • Külső membrán: elhatárolás • Belső membrán: magas a fehérjetartalma, itt zajlik a terminális oxidáció és ezzel együtt az ATP szintézis • Alapállomány: citrát kör helyszíne • Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját fehérjeszintetizáló apparátus • Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza • Anyai öröklődésű

  16. A színtest • Kizárólag növényi sejtalkotók, a fotoszintézis helye • Alak: moszatokban lemez vagy szalag; moháktól lencse alakú • Számuk: fényviszonyoktól függ • Mérete: µm-es, vagyis baktérium nagyságrendű • Szerkezete: • Külső membrán: sima • Belső membrán: redőzött – gránum tilakoid, sztróma tilakoid • Alapállomány(sztróma): belső membránon belül • Saját DNS

  17. Funkciói: • Külső membrán: elhatárolás • Belső membrán: magas a lipid és fehérjetartalma, itt vannak a színanyagok, itt zajlik a fotoszintézis fényszakasza • Alapállomány: sötét szakasz helyszíne • Saját DNS: semiautonóm – saját riboszómák és saját fehérjeszintetizáló apparátus • Típusai: • Zöld színű: kloroplasztisz - fotoszintézis • Sárga vagy vörös: kromoplasztisz – csalogatás • Színtelen: leukoplasztisz – raktározás • Eredetét az endoszimbionta elmélet magyarázza

  18. Az endoszimbionta elmélet szerint a mai mitokomdriumok és színtestek valaha önálló prokarióták voltak, melyeket egy eukarióta sejt bekebelezett, de nem emésztette meg, hanem sejten belüli együttélés jött létre. E prokarióták alakultak át hosszú idő alatt színtestté és mitokondriummá. • Színtest őse: fotoszintetizáló kékbaktérium • Mitokondrium őse: heterotróf baktérium • Bizonyítékok: mérete, belső membrán prokarióta jellegű, semiautonom, képes önállóan osztódni

  19. A sejtmag • Eukarióta sejtekre jellemző, információt tartalmazó sejtalkotó, hártyával körülvett maganyag • Alakja: gömb, ovális, pálcika, karélyos • Általában a sejt közepe táján, ritkán a hártya mellett • Száma: általában egy, ritkán több • Felépítése: • Maghártya: • Kettős falú, kapcsolatban áll az ER-mal • pórusok törik át: szelektív szűrő • Bejutnak a szabályozó fehérjék • Kijut mRNS és a riboszómák alkotórészei

  20. Magplazma (magnedv) • Sejtplazmához hasonló felépítésű, fehérjék, ionok, szerves molekulák vizes oldata • Ebben: kromatin állomány – DNS + hiszton fehérje; sejtosztódáskor jobban összetömörül és kromoszómákká alakul • Magvacska (nukleolus) • Apró, tömör testecske • Riboszómák készítésének helye: olyan DNS szakaszt tartalmaz amelyről rRNS és riboszómális fehérje szintetizálódik

  21. A kromoszómák két kromatidából állnak, melyek a befűződésnél kapcsolódnak egymáshoz. A kromoszómát a befűződés karokra osztja. • Egy adott faj bármilyen sejtjében a rá jellemző számú, alakú és nagyságú kromoszóma van. • Ha minden kromoszóma csak egyszer van jelen: a sejt haploid (n) pl: ivarsejtek • Ha minden kromoszóma két példányban található meg: a sejt diploid (2n) pl: testi sejtek • Az ember testi sejtjeiben 46 darab, azaz 23 pár kromoszóma van. A párok egyik tagja apai eredetű, másik tagja anyai eredetű – homológ kromoszómapárok

  22. A sejtközpont • Valamennyi állati és növényi sejtben megtalálható • 2 egymásra merőleges helyzetű, hengeres képződmény • A hengerek falát 9 db, egyenként 3 csőből álló köteg alkotja, melyek a henger palástja mentén rendeződnek • Szerepe a sejtosztódás irányítása

  23. Felépítésükben mikrotubulusok és mikrofilamentumok vesznek részt Mikrotubulusok: Cső alakú képződmények Tubulin nevű fehérje építi fel – globuláris fehérje Feladatuk a sejten belüli szállítás, pl: kromoszómák mozgatása sejtosztódáskor A mozgásszervek

  24. A sejtközponthoz kapcsolódnak – a sejtközponttól távolabbi folyamatosan épül, a másik folyamatosan bomlik, így a csőben lévő molekulák befelé áramolnak

  25. Mikrofilamentumok: • Aktinmolekulák összekapcsolódásával keletkezik • A sejtben hálózatot alkot • Irányítják az egész sejt mozgását, osztódó sejt kettéfűzését • Miozin kapcsolódásával az állati izomműködés alapja • Csilló, ostor: • Határozott belső szerkezettel rendelkező, mozgástevékenységet végző plazmanyúlványok • Egysejtűben a sejt mozgatását végzi; de megtalálható a többsejtű szervezetben is, pl: orrnyálkahártya, hímivarsejt • Csilló: sok, rövid • Ostor: kevés számú, hosszú

  26. Szerkezetük megegyezik - alapi test + csilló, ostor • Alapi test: 9x3 mikrotubulus • Csilló, ostor: 9x2 + 2 mikrotubulus • Működése: • alapi test irányítja • A kerületen lévő csövek elcsúsznak • A csillók mozgása összehangolt, az ostoroké csapkodó vagy körkörös

  27. A sejthalál • A sejtek élettartalmát genetikai program határozza meg, ez a program feltehetően azt határozza meg, hogy egy sejt hányszor osztódhat. • Az utolsó osztódás után a sejtek még sokáig életben maradhatnak, de előbb-utóbb öregedni kezdenek, és végül elpusztulnak. • Két különböző mechanizmussal lezajló sejthalált ismerünk: • Nekrózis, nem programozott sejthalál • Apoptózis: programozott sejthalál

  28. Programozott sejthalál: • A sejtben feldarabolódik a DNS • A sejt membránja ép marad, a citoplazma a benne lévő sejtalkotókkal együtt feldarabolódik és un. apopttótikus testek keletkeznek, melyeket a fagociák távolítanak el. • Egy sejtet érint • Nem programozott sejthalál: • Károsító tényezők hatására bekövetkező traumás folyamat • Általában sejtcsoportot érint • A membránok károsodásával jár, a sejt megduzzad és felszakad • Genny keletkezésével jár

More Related