Szilvásy György Péter 2013. november 21.

1. „Rendészeti Ágazat Doktoranduszainak V. Országos Fóruma” Alkotmányjogi megjegyzések a katonai ügyészi és katonai bírói jogviszonyok kapcsán Szilvásy György Péter 2013. november 21.

2. VISSZATEKINTÉS Hatályos Btk. (2012. évi C. tv.) 127. § (1) bek. E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

3. a) 2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról11.§ (1) Ügyésszé azt a cselekvőképes magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgával rendelkezik. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.b) 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról5. § (1) A katonai bíróvá való kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre történő előterjesztéshez a honvédelemért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.

4. A Hszt. hatálya alá tartozó szervek hivatásos állományú tagja KIZÁRÓLAG VÁDLOTT lehet a büntetőeljárásban.

5. A fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet idején még egységes a szabályozás, sőt az eredeti Hszt.-ben is. De ma már külön törvények szabályozzák az eltérő jogviszonyokat.

6. Indokolt-e? • ne ugyanazon szerv tagjai járjanak el „társaik” ügyében (de: katonák? – ügyészek, bírák?) • egyszer nyomozó, másszor ügyész/bíró? (de: beosztott ügyészek, bírák) • lehetnek ülnökök (de egyesbíró vagy másodfokú tanács tagja nem)

7. Ráadásul a Be. szerint: • 472. § (1) A katonai büntetőeljárásban első fokon és másodfokon hivatásos bíróként katonai bíró, első fokon ülnökként katonai ülnök jár el. • (2) Az elsőfokú bíróság a 14. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdés a)–v) pontjában meghatározott bűncselekmények esetén tanácsban, egyéb esetekben ülnökök közreműködése nélkül, egyesbíróként jár el. • (3) Az első fokú bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanácsban is eljárhat, ha megállapítja, hogy a vád tárgyává tett bűncselekmény a vádirati minősítéstől eltérően súlyosabban minősülhet. • (4) A katonai büntetőeljárásban az ülnök a vádlottnál alacsonyabb rendfokozatú – az (5) bekezdés esetét kivéve – nem lehet. A tanácsot rendszerint annak a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek [megj.: OGY őr nem is lehet, nem rendvédelmi szerv] az ülnökeiből kell megalakítani, amelynél a vádlott az elkövetés időpontjában szolgálatot teljesített. Igazságszolgáltatási érdekből ettől a szabálytól el lehet térni.

8. Természetesen újraszabályozásra szorulna a fogalmazói/titkári tisztség ellátásának, a bírói tanács összetételének, a hivatásos szolgálati jogviszonyban eltöltött idő beszámításának stb., stb. kérdése is.

9. Köszönöm a figyelmet! szigyp@gmail.com