Rendszerfejleszt ési projektek problémái

1. Rendszerfejlesztési projektek problémái • Hosszú, a tervezettet meghaladó fejlesztési idő • Nem normázható tevékenységek • A projekt megkezdése előtt nem világos az elérendő cél • Magas fejlesztési költségek, ezzel szemben kevés kimutatható eredmény • Elhúzódó fejlesztés • A várható eredmények számszerűsítése nehéz • Az elkészült rendszerek nehezen módosíthatók, rugalmatlanok • Hiányos dokumentáció • Rendszer funkcióinak helytelen megválasztása • Rossz programtervezés

2. Rendszerfejlesztési projektek problémái • Kielégítetlen felhasználói követelmények • Követelmények nem megfelelő leírása a felhasználói oldalon • Gyakori a redundáns adattárolás • Azt jelzi, hogy baj van a rendszer integráltságával • Új eszközökön régi rendszer valósul meg • A régi rendszer megoldásait automatikusan átviszik az újra, az új eszközök sajátosságait figyelmen kívül hagyják

3. Egy 1979-es felmérés az USA-ból • Kifizetett, de le nem szállított szoftver: 29% • Leszállított, de sikeresen sohasem használt: 47% • Jelentős átdolgozással használt: 19% • Változtatások után használt: 3% • Változtatás nélkül használt: 2%

4. A megoldás 1980-as évek: Rendszerszervezési módszertanok. Cél: nagy rendszerek, projektek kézben tartása. Alapjai: • strukturált programozás (modulokból építkezés), • projektvezetési módszertanok, • dokumentálási rendszerek. Strukturált módszertanok:SSADM = Structured Systems Analysis and Design Method (Strukturált rendszerelemzési és tervezési módszertan) Technikák (módszerek) gyűjteménye: részben már korábban léteztek, pl. E-K modell. Lehetnek diagrammra épülők és nem diagrammra épülők.

5. Strukturált módszertanok alapelvei • Elemzés felülről lefelé: alrendszerekre, funkciókra, folyamatokra bontás • Tervezés alulról felfelé: hierarchikus építkezés alapelemekből, pontos, részletes terv. • Logikai (mi történik)és fizikai (hogyan történik) vizsgálatok szétválasztása. Logikai: a rendszer működésének belső logikája, viszonylag állandó.Fizikai: a tényleges megvalósítás adott eszközökön. • Fokozatosság: pl. egy új egyednél először csak a nevét és kapcsolatait határozzuk meg, az attribútumai csak később adjuk meg. • Iterativitás: amit egyszer már megterveztünk, az – akár többször is – módosításra szorulhat.

6. Információs rendszerek komponensei • Adatok: bemeneti (input), kimeneti (output), tárolt (adatbázis) • Folyamatok (feldolgozások): lekérdező, karbantartó. Részletezettség szerint: összetett folyamatok, elemi folyamatok, funkciók, eljárások • Interfészek: pl. karakteres, grafikus. Tartalmazhat feldolgozási részt is (ellenőrzés, hibakeresés, adatcsoportosítás, adatrendezés) Adatbázis Feldolgozás Felhasználó interfész interfész

7. Információs rendszerek fejlesztésének szakaszai Megvalósíthatósági vizsgálat Rendszerelemzés, rendszertervezés Kivitelezés Bevezetés a gyakorlati alkalmazásba Üzemeltetés, módosítások Hosszabb idő, sokszori módosítás után a rendszer toldozottá válik, elavul, indokolttá válhat egy teljesen új rendszerrel való helyettesítése.

8. A rendszer életciklus-modellje SSADM

9. A rendszerfejlesztés költsége és a kudarc kockázata • Megvalósíthatósági vizsgálat • Rendszerelemzés • Rendszertervezés • Kivitelezés • Bevezetés

10. Az SSADM szerkezete A rendszer három dimenziója, és a kapcsolódó technikák: • Adatok: logikai adatmodell, relációs adatmodell, fizikai adattervezés • Folyamatok: adatfolyam modellezés, funkció meghatározás, I/O tervezés, dialógustervezés, menütervezés, logikai adatbázis folyamatok tervezése, fizikai folyamattervezés. • Idő: egyedtörténeti diagram, esemény-hatás diagram, logikai adatbázis folyamatok tervezése, fizikai folyamattervezés. • Testreszabás: csak a ténylegesen szükséges technikákat alkalmazzuk.

11. SSADM = 5 modul = 7 szakasz Megvalósíthatóság-elemzés (elhagyható) 0. Megvalósíthatóság eldöntése Követelmény elemzés (elemzés) 1. Jelenlegi helyzet vizsgálata 2. Rendszerszervezési változat kiválasztása Követelmény specifikáció (elemzés és tervezés) 3. Követelmények meghatározása Logikai rendszerspecifikáció (tervezés) 4. Rendszertechnikai változat kiválasztása 5. Logikai rendszertervezés Fizikai rendszertervezés (tervezés) 6. Fizikai rendszertervezés

12. 1. Jelenlegi helyzet vizsgálata A felmérés fő irányai: • Adatok feltárása • Folyamatok feltárása • Követelmények meghatározása A felmérés fő fázisai: • Először a fizikailag létező rendszert vizsgáljuk, amely bizonyos kötöttségeket hordozhat magában (szükségmegoldások, módosítgatások). • Ezután eltekintünk a fizikai elemektől, és a rendszer működési logikáját tárjuk fel. Követelmény katalógus: készítése a projekt kezdetén indul el, és folyamatosan bővül, a megvalósítandó követelmények informális leírását tartalmazza

13. 3. Követelmények meghatározása A tervezett rendszert logikai szinten vizsgáljuk. Adatgyűjtés: • Interjúk • Dokumentumok Fő szempontok: • Adatok • Funkciók • Felhasználói interfész Adatbázis Feldolgozás Felhasználó interfész interfész

14. 3. Követelmények meghat.: Adatok • A meglévő rendszer logikai adatmodellje(az 1. szakaszban már elkészült) • A tervezett rendszer logikai adatmodellje. Lényegében egyed-kapcsolat modell, amely felülről lefelé (top-down) elemzéssel készül, és csak a legfontosabb tulajdonságokat tartalmazza (kulcsok, stb.). Követelmény katalógus alapján: a meglévő rendszert mivel kell bővíteni (új egyedek, tulajdonságok, kapcsolatok), esetleg mit lehet elhagyni. • A tervezett rendszer normalizált logikai adatmodellje. A normalizált modell a tulajdonságokból kiindulva, alulról felfelé (bottom-up) módszerrel készül, és független az előző egyedmodelltől. A kétféle eredmény össze-hasonlításával kapjuk a végleges modellt.

15. 3. Követelmények meghat.: Funkciók, stb. • Meglévő rendszer fizikai folyamatai (az 1. szakaszban már elkészült) • Meglévő rendszer logikai folyamatai (az 1. szakaszban már elkészült) • Tervezett rendszer logikai folyamatai • Tervezett rendszer funkciói Eszköz: adatfolyam-diagaramm • Felhasználói interfész: prototipizálási technikával, a felhasználóval egyeztetve. Eredményeként jönnek létre a képernyőtervek, dialógusok és menük. • Dokumentálás: fogalom-meghatározások, diagramok, kísérő szöveg.

16. 5. Logikai rendszertervezés Logikai adatmodell: a korábbi szakaszokból örököljük. Feldolgozások: • karbantartó eljárások tervezése (lekérdezést is tartalmazhat) • Lekérdező eljárások tervezése Dialógusok tervezése: • dialógusszerkezet • menüszerkezet

17. 6. Fizikai rendszertervezés Létrehozandó: • Adattervek • Feldolgozástervek • Interfész-tervek Adatbázis Feldolgozás Felhasználó interfész interfész

18. Adattervek: logikai adatmodell átalakítása fizikai adattervvé. • Első közelítésű terv: egyedtípusokból relációsémák. • Finomított terv: idő-követelmények figyelembe vétele. Feldolgozástervek: funkciók áttekintése, majd részletes specifikációk elkészítése. • Adattervezéstől független elemek • Fizikai adattervre épülő elemek Interfész-tervek: • Adat-funkció interfészek • Felhasználói interfészek (képernyőtervek, nyomtatványok, listaformátumok) fizikai megtervezésével nem foglalkozunk.

19. SSADM technikái - Folyamatmodellezés Eszköze:AFD = Adatfolyam diagram (= Adatáramlási diagram), DFD = Data-flow diagram. Főbb elemei: • Folyamat • Adatfolyam • Adattár • Környezeti elem

20. Az AFD elemei Folyamat: információ-átalakítás. Tartalma: • Azonosító (sorszám), • Szervezeti egység (pl. pénzügy) vagy beosztás (pl. raktáros) neve, logikai AFD-n üresen marad • Folyamat megnevezése. Az AFD döntési jelképet nem tartalmaz, a döntést is folyamatnak tekintjük.

21. Adatfolyam.Tartalma: Adat megnevezése (nyilvánvaló esetekben elhagyható)

22. Adattár: fájl, kartoték stb. Típusai: törzsadattár, átmeneti adattár. Karbantartást csak az adattár felé mutató nyíllal jelöljük (annak ellenére, hogy az adatot előbb ki kell olvasni, majd módosítva visszaírni). Tartalma: • Azonosító (betű + szám). Betűjelek: M=manuális, D = digitális, L = logikai, T = temporális. • Megnevezés. Áttekinthetőség érdekében több példányban is szerepelhet, ezt a bal szélen kettős vonal jelzi.

23. Környezeti elem: a vizsgált rendszer határain kívül eső objektum (adatforrás vagy adatigénylő). Pl. partnervállalat, vállalat másik szervezeti egysége, adatszolgáltatást igénylő hivatal (pl. KSH). Tartalma: • Megnevezés, • Azonosító (szükség esetén). Áttekinthetőség érdekében több példányban is szerepelhet, ezt ferde vonal jelzi.

24. Hierarchikus szerkezet Magasabb szintű áttekintő diagram(a folyamatok alrendszereket is jelölhetnek), Több részletes diagram. Általában 2-3 szintet alkalmaznak. Egy diagram mérete általában max. A4, max. 7-10 folyamat.

25. Hierarchiaszintek szabályai • Nulladik szint: kapcsolat diagram, ahol a teljes rendszer egyetlen folyamat. Elkészítése nem kötelező. • Ha egy adattárat a magasabb szinten csak egy főfolyamat használ, akkor csak az alacsonyabb szintű diagramon tüntessük fel. • Sorszámozás alszámokkal (pl. 2 folyamat alfolyamata 2.1, adattárnál D2/1, környezeti elemnél c1) • Egyensúly szabály: a részletező diagram külső kapcsolatai egyezzenek meg a megfelelő főfolyamat külső kapcsolataival. • Elemi folyamat:(jele *) amely már tovább nem bontható. Szöveges leírása max. fél A4-es oldal legyen.

26. 1. szint

27. 1. szint(felső rész)

28. 1. szint(alsó rész)

29. 2. szint: 1. folyamat kifejtése

30. 2. szint: 2. folyamat kifejtése

31. 2. szint: 3. folyamat kifejtése

32. 2. szint: 6. folyamat kifejtése

33. AFD-k alkalmazása Fizikai és logikai szintű leírásra egyaránt alkalmas: • Elemzéskor (1. szakasz): először fizikai AFD, azután logikai AFD • Új rendszer tervezésekor (3. szakasz): a tervezett rendszer logikai AFD-je

34. A folyamatmodellezés gyakorlati lépései 1. A meglévő rendszer első szintű fizikai AFD-je.A következőkre koncentráljunk: • a rendszer határai, • környezeti elemek és be-kimenő adatfolyamok, • a rendszer fő funkciói (alrendszerei). • A rendszerben használt dokumentumok, nyomtatványok összegyűjtése a kitöltésért felelős egységek megnevezésével. • Dokumentumáramlási diagram készítése: csomópontok a szervezeti egységek, nyilak az áramlást jelzik. 2. Részletesebb fizikai AFD-k elkészítése. 3. Logikai AFD-k elkészítése. Folyamatos ellenőrzés a felhasználókkal együttműködve.

35. SSADM technikái - Logikai adatmodellezés • Az adatok belső logikai szerkezetének leírása, függetlenül a feldolgozási követelményektől, tárolóeszközök lehetőségeitől, stb. • Egyed-kapcsolat modell (EK), röviden Egyedmodell • Egyedek leírása. • Később továbbléphetünk egyed-tulajdonság-kapcsolat modellre (ETK).

36. Jelölésrendszer Könyv Egyed: 1:1 kapcsolat: N:1 kapcsolat: N:M kapcsolat: Nincs sokágú kapcsolat! Könyv Olvasó Könyv Olvasó Könyv Olvasó

37. Rekurzív kapcsolat Alkatrész darabjegyzék: Alkatrész

38. A kapcsolat jellege Egy egyed kötelezően (teljesen) vesz részt a kapcsolatban, ha minden egyedpéldány részt vesz legalább egy kapcsolatban  folytonos vonal. Ellenkező esetben az egyed esetlegesen (részlegesen) vesz részt a kapcsolatban  szaggatott vonal. Könyv Olvasó Könyv Olvasó Ha a jelleggel nem akarunk foglalkozni, mindenütt folytonos vonal alkalmazható.

39. Kizáró alárendelt kapcsolatok Nappali időpont: pl. kedd 8-10 Levelező időpont: pl. 2006. okt. 13, 14-16 Kurzus Nappali időpont Levelező időpont

40. A logikai adatmodellezés gyakorlata Általában minden kapcsolatot 1:N-re hozunk: • N:M-nél új egyedet veszünk fel, • 1:1-nél a két egyedet összeolvasztjuk (ha az célszerű) Elnevezések: • Minden egyed különböző névvel szerepeljen. • Kapcsolat neve képezhető az egyedek neveiből, pl. • Könyv-Olvasó kapcsolatnál KÖ-OL.

41. SSADM technikái - Funkciók meghatározása Az SSADM 3. szakaszában végzendő, nem diagram alapú technika. Funkció: a felhasználó szempontjából egy egységet képező folyamat. Általában a legalsó szintű AFD egy folyamatának felel meg, de kivételesen lehet folyamat része, vagy több folyamat együttese is. Az AFD rendszerszervezői, a funkció felhasználói szemléletű.

42. Funkciók típusai Feldolgozás típusa szerint: • lekérdezés, • karbantartás Megvalósítás módja szerint: • online, • offline • mindkettő A kezdeményező szerint: • felhasználói (környezeti elemből kiinduló adatfolyam által képviselt esemény indítja el), • rendszerfunkció (a funkció végrehajtása „belülről” indul, pl. meghatározott időnként ellenőrizni kell a kölcsönzési idők lejártát).

43. Űrlap funkció meghatározáshoz (tájékoztató jelleggel; a gyakorlatban ennek csak egyes elemeit használják)

44. Az űrlap fontosabb rovatai - 1 • Funkció neve és azonosítója • Funkció típusa: lásd fent • Felhasználói szerepkörök: mely felhasználó-csoportoknak lesz jogosultsága (online funkció esetén) • Funkcióleírás: input, output, feldolgozás leírása • Hibakezelés: teljességében csak a fizikai tervezés során tölthető ki. • AFD eljárás(ok) • I/O leírások: a rendszer határait átlépő adatfolyamokat kell megadni. • I/O szerkezetek: I/O szerkezeti diagramok megadása.

45. Az űrlap fontosabb rovatai - 2 • Követelménykatalógusra hivatkozás: mely felhasználói igény kielégítésére kellett létrehozni a funkciót. • Tömegszerűség: időegység alatt hányszor kerül sor a funkció végrehajtására. • Lekérdezések: visszakeresési útra való hivatkozások. • Közös feldolgozás: ha a funkció olyan feldolgozást tartalmaz, amelyet a rendszerben máshol is alkalmazunk, akkor erre lehet itt hivatkozni. • Dialógusnevek: a funkcióhoz kapcsolódó dialógusokra hivatkozás. • Szolgáltatás szintjére vonatkozó körülmények: pl. a válaszidőre vonatkozóan: Leírás = „válaszidő”, Célérték = 3 sec, Tűrés = 10 sec.

46. I/O szerkezeti diagramok A funkció meghatározás része. Megadás Jackson-diagrammal: • Téglalapok és összekötő vonalak • Ismétlődés jelzése csillaggal

47. Példa: Adott könyvre várakozó kölcsönzők adatainak lekérdezése.

48. Relációs adatelemzés Logikai adatmodellezés: felülről lefelé (top-down) Relációs adatelemzés: alulról felfelé (bottom-up). A fejlesztésnek abban a szakaszában végezzük, amikor a tulajdonságtípusokról már elég részletes információnk van. A két módszer eredményét összehasonlítjuk, és addig finomítjuk az elemzéseket, amíg az eredmények meg nem egyeznek.

49. A relációs adatelemzés lépései • Tulajdonságtípusok összegyűjtése. • Relációsémák felírása a tulajdonságtípusokból (esetleg I/O szerkezetek alapján). Normalizálatlanok lehetnek, még 1NF sem kötelező. • Normalizálás 3NF-ig (tovább menni csak ritkán kell). • Konszolidálás: azonos kulcsú sémák összevonása. Eredmény: relációs adatbázis séma.

50. Relációsémák írásmódja Relációséma neve:vastag betű. Attribútumok (tulajdonságok):egymás alá. Kulcs: aláhúzva. Külső kulcs: csillaggal. Halmaz attribútum, ismétlődő csoport(beágyazott tábla):behúzással. Példa: Dolgozó adószám név lakcím munkahely beosztás