Kommunikáviós módszerek az iskolában

1. Kommunikáviós módszerek az iskolában

2. A kommunikációs módszer megválasztásának alapkérdései 1. ÉLETKOR: testi szellemi fejlődés szakaszossága: - tényleges és biológiai életkor - egyéni eltérések figyelembevétele - életkornak megfelelő fizikai terhelés 2. KÉPESSÉGEK: (színvonala): - azonos életkor – különböző képességek - környezet meghatározó szerepe 3. TANANYAG nehézségi foka: - természetes mozgások - sportági mozgáskészségek - képessé tétel 4. MOZGÁSTAPASZTALAT: - amikor oktatunk, feltételezzük, hogy valami régebbi mozgástapasztalatra építhető az új mozgásművelet. - KINESZTÉZIA= MOZGÁSEMLÉKEZET

3. 5. ÉRDEKLŐDÉS, MOTIVÁCIÓ: - Többlettartalom más tantárgyakkal szemben: nehézség – veszélyesség - élmény-ismeret együtthatása - mozgásigény jelenléte - sikeres végrehajtás nyújtotta örömélmény - sikerélmény ereje - kudarc, mint motiváló tényező + igényszint - kíváncsiság motiváló ereje - a tanuló környezetével való kapcsolata - a tanár dicsérete, biztatása - elmarasztalás motiváló ereje - az eredmények és a teljesítmény ismertetésének motiváló ereje - az értelmesen megfogalmazott célok motiváló ereje - célfeszültség

4. A kommunikációs módszerek osztályozása A módszereket többféle képen lehet osztályozni: • az elsajátítandó tudás jellege szerint (ismeret v. képesség) • funkció szerint, (új ismeret, tudást elmélyítő, megszilárdító módsz.) • a visszajelentés módszerei alapján, (direkt, indirekt) • az információs csatorna szerint,(verbális, vizuális, kinesztetikus) • az irányítás dominanciája szerint, (magyarázat, előadás; gyakorlás) • az irányítás orientációját tekintve. (input, output)

5. Információs csatorna szerinti módszerek Az elnevezés azon érzékszervekre utal, amelyek által elsődlegesen történik az információfeldolgozás: verbális vizuális Nevelésfilozófiai kérdés – melyik módszer a hatékonyabb! VERBÁLIS ISMERETNYÚJTÁS Minden oktatás elemi eszköze: verbális módón ismertetjük a célokat, feladatokat. Formái:előadás – testnevelés órán nem alkalmazzuk Elbeszélés: - alkalomszerű rövid előadás: élmények leírása testnevelésben nem alkalmazzuk Beszélgetés - kötetlen kérdés feleleten alapszik - alkalmazása: mit – miért - kritériumai: rövid ideig tartson ne lehessen igen nemmel válaszolni a tanuló kérdezhessen a kérdés ne tartalmazza a feleletet

6. Magyarázat: segít az összefüggések megértésében, a cselekvési elvek és törvényszerűségek felfedezésében. Funkciója: v.milyen lényeges dolog jelenség, cselekvés megvilágítása, megértetése másokkal, akik nincsenek tisztában a dolog jelenség cselekvés céljával, annak lényegét, vagy végrehajtási módját nem ismerik. Típusai: Kauzális : elemzi a testill. testrészek elmozdulásának okait. Törvényszerű: a mozgásfolyamat során érvényesülő törvényszerűségeket (mechanikai) elemzi. Funkcionális: a mozgásfolyamat részeinek az egész mozgásfolyamatban betöltött szerepére világít rá. Strukturális: a mozgásfeladaton belül az egyes helyzeteket a mozgásszerkezet szemszögéből elemzi.

7. A magyarázattal szembeni kritériumok: - életkornak megfelelő - érthető - rövid - csak a legfontosabb ismereteket tartalmazza (vezető művelet, fontossági sorrend) - értelmi szintnek megfelelő legyen - tartalmazza a mozgásfeladat célját (motiváló erő nagyobb terhelések eltűrésére) Fontos feladat: verbális jellegű tantárgyakkal való kapcsolat: elmélet + gyakorlat

8. VIZUÁLIS ISMERETNYÚJTÁS = SZEMLÉLTETÉS A mozgásos cselekvéstanulás egyik legfontosabb eszköze. Szemléltetés fajtái: - belső szemléltetés: kinesztézisen alapszik - külső szemléltetés: közvetlen: közvetett: bemutatásképes ábrázolás bemutattatás Közvetlen szemléltetés: bemutatás: - Pontos legyen – motiváló erő. - Mindig tükröznie kell a mozgásfeladat lényeges összetevőit. mikor ne mutassunk be: - figyelemfelhívás a részletekre – nem beszélhetünk bemutatás közben - tanár egészségi állapota, kora - nem tudja hibátlanul kritériumok: - a tanulók megfelelő távolságra legyenek - megfelelő síkból lássák - tükörképet mutassunk

9. Bemutattatás: - ha beszélni akarunk a feladat közben - ha nem tudjuk hibátlanul bemutatni Közvetett szemléltetés: a helyes mozgásképzet/minta kialakításához, megértéséhez közbeiktatott eszközöket használunk. Eszközei: fényképek, sorozatfelvételek, film, hurokfilm, poszterek, rajzok, rajzírással készített ábrák. Technikai eszközök: filmvetítő, képmagnó, fényképezőgép, számítógép Előnyei: - a helyzetek elemezhetők - lassítható, megállítható, ismételhető - motiváló hatás Hátrányai: - nem ad reális képet a mozgásfeladat nehézségi fokáról - csak helyzeteket mutat - anyagi vonzat – drága

10. Technikai eszközök: Mágneses tábla: sportjátékokban a játékosok helyezkedése szemléltethető - taktika Digitális fényképezőgép: azonnali visszajelentést biztosít a tanuló mozgásvégrehajtásáról – álló és mozgóképekkel egyaránt. (mozgóképfelvétel: időkorlátos) Digitális kamera: A mozgáscselekvésről azonnal visszajelzést ad, időkorlát nélkül Számítógép: nem csak visszajelzést ad a mozgáscselekvés végrehajtásáról, de megfelelő programok segítségével elősegítheti a hibajavítást, a mozgásfeladat megértését is. Összehasonlítás lehetőséget biztosít.

11. A kommunikációs módszerek osztályozása A módszereket többféle képen lehet osztályozni: • az elsajátítandó tudás jellege szerint (ismeret v. képesség) • funkció szerint, (új ismeret, tudást elmélyítő, megszilárdító módsz.) • a visszajelentés módszerei alapján, (direkt, indirekt) • az információs csatorna szerint,(verbális, vizuális, kinesztetikus) • az irányítás dominanciája szerint, (magyarázat, előadás; gyakorlás) • az irányítás orientációját tekintve. (input, output)

12. Funkció szerinti módszerek Megszűnik az egyoldalú információáramlás Legfőbb módszer a gyakorlás RÁVAZETŐ ELJÁRÁS: utánzás: formája megegyezik a mindennapi élet mozgásfeladataival hasonlat: belső szemléltetés játékos cselekvéstanulás: a gyerekek korábbi tapasztalataira épít, ezt használja fel az új feladat könnyebb megértéséhez. Segítségadás: felhasználható rávezető eljárásként a cselekvéstanulásban fajtái: manuális, segédeszköz alkalmazása, hangjelzés alkalmazása célgyakorlatok: szervi tulajdonságok fejlesztése a cél (képességek, készségek kialakítása) Rávezető gyakorlatok a mozgásfeladat lényeges elemét könnyített formában tartalmazzák Kényszerítő helyzetek: a tanulandó anyag nehezített feltételek közötti gyakorlását jelenti.

13. Előkészítő gyakorlatok vezetésének módszerei Klasszikus módszer: - elmondás - bemutatás, vagy bemutattatás - egyszeri végrehajtás - hibajavítás, - folyamatos gyakorlás hibája: - túl aprólékos - lassú (csak összetett, több elemből álló gyakorlat esetén alkalmazható) Összevont módszer (közlés): a klasszikus módszer egyes részmozzanatainak összevonásából jön létre. elemei: - közlés - bemutatás, célja és előnye: a gyakorlási idő meghosszabbítása

14. Utasítás módszere: jobb időkihasználást tesz lehetővé. Előnye: a gyakorlatvégzéssel egy időben ismerik meg a feladatot. vezetés módja: - felszólító módot használ - nem használja a főnévi iganevet, tsz.1.személyt - csak felbontható gyakorlatoknál alkalmazható Folyamatos gyakorlatvezetés: a tanulók megállás nélkül, folyamatosan végzik a feladatot. fajtái: - utasítással vezetés - közbeiktatott gyakorlattal vezetés - „átmenet most” vezényszóval történő gyakorlatváltással vezetés - gyakorlatlánccal történő folyamatos vezetés

15. Ütemezés, számolás Célja: tempó, ritmus változtatásával a terhelés növelése, vagy csökkentése Ütemezés: gyors, élénk, közepes, lassú Ütemezés eszközei: számolás, síp, dobolás, zene, hangjelzés A számolás lehet: egyhangú színes: - iránymeghatározás - habajavítás - alapforma megnevezése - elégedettség, elégedetlenség - dinamikát érzékeltethet – lágy, kemény - hangjelzést adhat: hangemelés – leengedés Ütemtartás nélküli gyakorlatok: Megindítás: megegyezik az ütemtartásos gyakorlatokéval megállítás: - ismétlésszámot adok és befejező helyzetet - vezényszóval

16. Végrehajtásra vonatkozó utasítások: Lehetnek a gyakorlat előtt vagy közben: - hibajavítás közben - eredményesebb munkára ösztönzés - a megjegyzés könnyen érthető és konkrét legyen - bemutatással egy időben ne beszéljünk A gimnasztikai gyakorlatok általános vezényszavai Megindítás: - RAJTA! - GYAKORLAT RAJTA! A gyakorlat megindítása előtt mindig el kell rendelni a kiindulóhelyzetet!!!! Megállítás: - GYAKORLAT ÁLLJ! - GYAKORLAT ELÉG! A gyakorlatok megállítása után biztosítani kell a kényelmes testhelyzetet!!!! (Pl.: Kart le!)

17. A kommunikációs módszerek osztályozása A módszereket többféle képen lehet osztályozni: • az elsajátítandó tudás jellege szerint (ismeret v. képesség) • funkció szerint, (új ismeret, tudást elmélyítő, megszilárdító módsz.) • a visszajelentés módszerei alapján, (direkt, indirekt) • az információs csatorna szerint,(verbális, vizuális, kinesztetikus) • az irányítás dominanciája szerint, (magyarázat, előadás; gyakorlás) • az irányítás orientációját tekintve. (input, output)

18. A sportági készségek oktatásának kommunikációs módszerei Az elsajátítandó tudás jellege szerinti módszer A sportági tartalmak oktatásmódszertani elemzésénél a következőkből kell kiindulni: - Az oktatásra váró ismeretet jellemző vagy meghatározó készség milyen?? Nyílt – vagy – zárt - Az adott készségcsoport összetettsége - A tanulók életkora előképzettsége A tapasztalatok és tudományos vizsgálatok alapján a következő oktatási módszereket alkalmazzuk a sportági tartalmak oktatására: - egész (globális) oktatási módszer - rész (parciális) oktatási módszer - egész – rész – egész oktatási módszer Verbális és vizuális Kommunikációs lehetőségek

19. A tananyag elrendezése szerinti módszerek Körben bővülő oktatásmenet Az egyszerűtől haladunk a bonyolultabb felé, fokozatosan gazdagítva a mozgáskészségeket. Ez a módszer alkalmazkodik a képességek fejlődésének üteméhez – vagyis mindig a képességek színvonalának megfelelően alakítja a készségeket. A módszer lényege: az elsajátításra váró készségekhez szükséges ismereteket a begyakorlás mértékétől függően állandóan bővíteni, gyarapítani kell. A módszer alkalmazásának sajátosságai - zárt és - nyílt mozgáskészségek estén. Zárt készségek: gyakorlóhelyzetek alkalmazása Nyílt mozgáskészségek: feladathelyzetek alkalmazása

20. A kommunikációs módszerek osztályozása A módszereket többféle képen lehet osztályozni: • az elsajátítandó tudás jellege szerint(ismeret v. képesség) • funkció szerint, (új ismeret, tudást elmélyítő, megszilárdító módsz.) • a visszajelentés módszerei alapján, (direkt, indirekt) • az információs csatorna szerint,(verbális, vizuális, kinesztetikus) • az irányítás dominanciája szerint, (magyarázat, előadás; gyakorlás) • az irányítás orientációját tekintve. (input, output)

21. A visszajelzés szerinti módszerek Tanár ismertetés közlés hibajavítás hibajavítás FELADAT CÉL gyakorlat gyakorlat gyakorlat kérdés kérdés végrehajtás végrehajtás végrehajtás Tanuló Direkt módszer = közvetlen módszer Többnyire a tanulás első szakaszában alkalmazzuk (gyakorló helyzetek) Technikai jellegű tudás

22. A visszajelzés szerinti módszerek Tanár ismertetés instrukciók FELADAT CÉL kísérletezés Tanuló Indirekt módszer = közvetett módszer A készségé alakulás fázisában alkalmazzuk (feladat helyzetek) Taktikai jellegű tudás

23. A kommunikációs módszerek osztályozása A módszereket többféle képen lehet osztályozni: • az elsajátítandó tudás jellege szerint(ismeret v. képesség) • funkció szerint, (új ismeret, tudást elmélyítő, megszilárdító módsz.) • a visszajelentés módszerei alapján, (direkt, indirekt) • az információs csatorna szerint,(verbális, vizuális, kinesztetikus) • az irányítás dominanciája szerint, (magyarázat, előadás; gyakorlás) • az irányítás orientációját tekintve. (input, output)

24. Az irányítás orientációja szerinti módszerek Input módszer: Bemeneti követelmények meghatározása Képes-e / tudja-e? - óvoda - általános iskola - középiskola - BSc; MA/MSc

25. Az irányítás orientációja szerinti módszerek Output módszer: kimeneti követelmények meghatározása Mire legyen képes / mit tudjon - bölcsőde - óvoda - általános iskola - középiskola - BSc; MA/MSc

26. A kommunikációs módszerek osztályozása A módszereket többféle képen lehet osztályozni: • az elsajátítandó tudás jellege szerint(ismeret v. képesség) • funkció szerint, (új ismeret, tudást elmélyítő, megszilárdító módsz.) • a visszajelentés módszerei alapján, (direkt, indirekt) • az információs csatorna szerint,(verbális, vizuális, kinesztetikus) • az irányítás dominanciája szerint, (magyarázat, előadás; gyakorlás) • az irányítás orientációját tekintve. (input, output)

27. Funkció szerinti módszerek Új ismeret: verbális és vizuális módszerek alkalmazása Tudás elmélyítése: direkt módszerek – változatlan körülmények (mindkét mozgáskészség típus esetén) Tudás megszilárdítása: direkt és indirekt módszerek – változó körülmények (nyílt mozgáskészségek esetén)