1 / 77

Az elhízás és az elhízás okozta megbetegedések étrendi kezelé

Az elhízás és az elhízás okozta megbetegedések étrendi kezelése. Serfőző Mária dietetikus. A táplálékunk minősége és mennyisége alapvetően meghatározza életünk minőségét.

gasha
Download Presentation

Az elhízás és az elhízás okozta megbetegedések étrendi kezelé

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az elhízás és az elhízás okozta megbetegedések étrendi kezelése Serfőző Mária dietetikus

  2. A táplálékunk minősége és mennyisége alapvetően meghatározza életünk minőségét. A bevitt táplálékból fedezzük az életműködéseinkhez szükséges energiát és abból építjük újjá testünk anyagait, sejtjeit, szöveteit nap mint nap. Életünk és szervezetünk épségének megőrzése táplálkozásunk függvénye.

  3. Kérdések • MENNYIT ? • MIT ? • MIKOR ? • HOGYAN ?

  4. Obesitas • Önálló betegség • Számos betegség rizikófaktora (hypertónia, hyperlipoproteinaemia, diabetes mellitus)

  5. Mikor beszélünk elhízásról?

  6. Állapotfelmérés BMI: (body mass index) Testsúly (kg-ban) Testmagasság (m2 – ben) Pl.: ha egy hölgy 1,72 m magas és 63 kg, akkor a következőképpen számolunk a BMI alapján: 63 1,72 x 1,72 = 21,29

  7. A kiszámított értékek alapján: 18-25 között:a testsúly normális 25-30 között:a szervezet túltáplált FOGYNIA KELL (hamarosan a rossz táplálkozásával összefüggő következmények léphetnek fel, pl.: cukorbetegség, magas vérnyomás, köszvény, zsíranyagcserezavarok, érelmeszesedés, viszértágulás, vese- és epekő, izületi gyulladás, és felbukkan az infarktus fenyegető réme is, balesetek!!) 30 fölött:azonnal diétázni kell 1,72 m - 75 kg BMI: 25 1,72 m - 85 kg BMI: 28 1,72 m - 95 kg BMI: 32

  8. Korábban alkalmazták az ideális testtömeg meghatározására a Broca, illetve a módosított Broca indexet. Férfiak esetében az ideális testsúly = (cm-ben kifejezett testmagasság-100) -10 % Nők esetébenaz ideális testsúly = (cm-ben kifejezett testmagasság-100) -15 %

  9. Felnőttek ideális testsúlya:

  10. Alapanyagcsere kiszámítása Nőknél: 700+7x testsúly kg Férfiaknál: 900+10x testsúly kg Túlsúly, ill. elhízás esetén nagyon fontos ismernünk a kiindulási testsúlyt. Ismernünk kell a jelenlegi kalóriabevitelt (Étkezési napló !) Ehhez képest: - 500 kcal/nap = - 0,5 kg/hét = - 2,0 kg/hónap = - 12 kg/fél év Fogyókúrázó nő energiaigénye: 1200 - 1400 kcal Fogyókúrázó férfi energiaigénye: 1400 - 1600 kcal

  11. A túlsúly étrendi kezelésében akkor lehetünk a legeredményesebbek, ha az általános alapelvek alkalmazása mellett megpróbáljuk azokat - a lehetőségeken belül - egyénre szabottá tenni. Az első lépés természetesen az energiaszükséglet kiszámítása.

  12. A napi kalóriaszükségletet befolyásoló tényezők • alapanyagcsere • fizikai aktivitás • testmagasság • jelenlegi testtömeg • életkor • nem

  13. A diéta célja • testtömeg csökkentése • az elért testtömeg megtartása • a testtömeg csökkentést, majd megtartást biztosító nyersanyag-kiválasztás és konyhatechnológiai ismeretek megszerzése, alkalmazása

  14. A diétával szemben támasztott követelmények • a test zsírtartalmának csökkenésével együtt ne csökkenjen a zsírmentes testtömeg • a testtömeg csökkenése ne járjon együtt anyagcserezavar kialakulásával • a diéta mellett ne jelentkezzen kifejezetten éhségérzet • biztosítsa a megfelelő tápanyagellátást

  15. A diéta összeállításának menete • az elhízás mértékének megállapítása • az ideális testtömeg meghatározása • az alapanyagcsere kiszámítása • az energiaszükséglet, a tápanyag-szükséglet megállapítása • megfelelő étkezési ritmus kialakítása

  16. 1200 kcal energiatartalmú mintaétrend R: csirkemellsonka, retek, fekete kenyér T: gyümölcs, dexi 1 db E: paradicsomleves, párolt marhaszelet,csőben sült brokkoli U: kefír V: főtt tojás, franciasaláta (öntet: joghurt+só+citromlé+mustár) R: körözött, uborka, bakonyi barna kenyér T: gyümölcs, korpovit keksz 1,5 dkg E: csirkesült, kelkáposztafőzelék U: kockasajt, retek, dexi 1 db V: natur sertésmáj, párolt sárgarépa, párolt karfiol, f.kenyér R: köményes sajt, újhagyma, korpás zsemle T: gyümölcssaláta, dexi 1 db E: rostonsült hal, petrezselymes burgonya, uborkasaláta U: 2 dl tej V: rakott káposzta • 1. nap • 2. nap • 3. nap

  17. MENNYIT ? együnk ? Alapanyagok: • Felvágottak: 4 dkg (pl: párizsi, zala, pulykajava, cs.mell sonka) • Sertéskaraj, marhahús: 7 dkg nyersen • Hal: 10 dkg nyersen • Csirke: 15 dkg csonttal, bőre nélkül (cs. mellből 8 dkg) • Túró: 8 dkg (reggeli, vacsora) • Trappista sajt: 4 dkg (reszelve többet mutat) • Kenyérfélék: 5 dkg/étkezés (teljes kiőrlésű legyen) • Rizs: 6 dkg nyersen (keverhető: gombával, brokkolival,…) • Burgonya: 20 dkg/étkezés • Zöldborsó: 20 dkg/étkezés • Kukorica: 20 dkg/étkezés Korlátlanul fogyaszthatóak: • A nyersen ehető zöldségek (pl.: retek, hagyma, uborka, paprika, paradicsom, cékla, karalábé, sárgarépa……)

  18. Diabetes mellitus A cukorbetegség komplex anyagcserezavar, ahol a szénhidrát-anyagcsere zavara dominál. A betegség oka az abszolút vagy relatív inzulinhiány. A hasnyálmirigy inzulintermelő képessége csökken, vagy megszűnik; avagy a sejtek hiányosan reagálnak az inzulin vércukorcsökkentő hatására.

  19. A diabetes felosztása 1-es típusú (IDDM) • klasszikus • lassan kialakuló autoimmun forma (LADA) 2-es típusú (NIDDM) • primer hyperlipidaemiahoz csatlakozó • ifjúkori, nem inzulindependens (MODY) gesztációs diabetes hiánytáplálkozáshoz társuló diabetes

  20. Néhány diabetes-szel kapcsolatos alapfogalom • emelkedett éhomi vércukor-szint (IFG) • csökkent glükóztolerancia (IGT) • glükózintolerancia

  21. Az étrendi kezelés célja • a testtömeg normalizálása és megtartása • a vércukorértékeket tartósan a normális értékekhez legközelebb eső tartományban tartani

  22. A diéta főbb szempontjai • a cukorbeteg étrendjének energia-tartalma a beteg tápláltsági állapotához és fizikai aktivitásához igazodjon • a cukorbetegnek nem kell speciális diétát tartania • a diabeteses étrend nem szénhidrát-szegény, hanem szénhidrátgazdag • minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia

  23. Táplálkozási piramis

  24. Az étrend tápanyag-összetétele Az anyagcserebetegségek dietotherápiájában fontos táplálkozási ajánlás, hogy az energiát adó tápanyagok megfelelő arányban legyenek jelen a napi táplálékban. Ez annyit jelent, hogy a táplálékkal bevitt energia 15-20 %-át fehérjéből, 30 %-át zsírból, 50-55 %-át szénhidrátból kell fedezni.

  25. FEHÉRJÉK (tej, tejtermékek, hús, húskészítmények, tojás) • fő építőköveink • szerepet játszanak pl.: az izomműködésben, sejtfelépítésben • 1 g/testsúlykg • válogatni kell a zsírtartalom szerint

  26. ZSÍROK állati eredetű zsírok és növényi olajok összefoglaló neve 2000 kcal 30 %-a:600 kcal (ez ? g zsiradék?) ha: 1 g zsír elégetésekor 9,3 kcal energia keletkezik, akkor : a 600 kcal= 64 g =6,4 dkg zsiradék alapanyag-válogatás! (rejtett zsír: húsok, tejtermékek, felvágott) 1 dl kefír = 65 kcal 10 dkg gépsonka = 160kcal 1 dl tejföl = 200 kcal 10 dkg sz.kolbász = 360 kcal 1 dl tejszín = 290 kcal 10 dkg téliszalámi = 520 kcal Tévhit: „olajjal főzök, sütök, mégsem fogyok”

  27. Esszenciális zsírsavak közül: (a kívánatos arány 5 :1) Linolsav (n-6) 1-2 en% Linolénsav (n-3) 0,2 en%

  28. ZSÍRADÉKOK ENERGIATARTALMA (10 dkg-ra): Sertészsír 900 kcal Étolaj 900 kcal Rama marg. 760 kcal Vaj 750 kcal ÉDESIPARI TERMÉKEK ENERGIATARTALMA Cukor 400 kcal Glukonon 390 kcal Fruktóz 400 kcal Csokoládé 570 kcal Diab csoki 560 kcal (átlag) (átlag) Nápolyi 550 kcal Diab.nápolyi500 kcal (átlag) (átlag)

  29. Próbáljunk meg olyan ÉTELKÉSZÍTÉSI TECHNOLÓGIÁKATalkalmazni, melyekkel megvalósítható a minimális zsírbevitel !! pl.:grillsütő teflonedények, teflontepsik jénai tálak sütőpapírok sütőben sült húsok, vagdaltak római tál pároló szekrények stb.

  30. Zsírszegény konyhatechnológia

  31. Bővebben a szénhidrátokról 1.

  32. Bővebben a szénhidrátokról 2.

  33. Glikemiás-index Glikemiás-indexen azt értjük, hogy az adott étel vércukorszintet emelő hatása milyen arányú a szőlőcukor vércukorszintet emelő hatásához képest – ezt %-ban fejezzük ki.

  34. A glikemiás-indexet növeli: • a növények sejtfalát sértő, ezáltal az enzimeknek könnyebben hozzáférést biztosító hatások (pl. pelyhesítés, intenzív főzés, aprítás, turmixolás, reszelés) • a szénhidrátok vizes oldatban történő bevitele (üdítőital, limonádé)

  35. A glikemiás-indexet csökkenti: • nagy amilóztartalom • rövid ideig tartó hőközlés • magas élelmirost-tartalom • egyidejűleg fogyasztott fehérje és zsiradék A cukorbetegeknek célszerű kerülniük a nagy glikemiás-indexű élelmiszereket, s előnyben részesíteni a kis glikemiás-indexű élelmiszerek fogyasztását.

  36. A túlsúly különösen káros a diabeteses betegeknél. A cukorbetegek számára megfelelő étrendhez nélkülözhetetlen: • annak ismerete, hogy a különféle táplálékok és az elfogyasztott étel mennyisége miként hat a vércukor-szintre • a megfelelő ételek kiválasztása • a rendszeres, kellő időben történő étkezés

  37. Az 1-es típusú diabeteseseknél – normál testsúly esetén - arra van szükség, hogy a ténylegesen elfogyasztott élelmiszerhez igazítsák az adagolt inzulin mennyiségét. A 2-es típusú diabetes fellépésekor a legtöbb ember súlyfelesleggel rendelkezik. A 2-es típusú diabetes kezelésének leghatékonyabb módja a testsúlyfeleslegtől való megszabadulás.

  38. Az élelmianyagok mennyiségének kiszámításához ismerni kell az egyes tápanyagok élettani haszonértékét, vagyis azt az energiamennyiséget ami 1 g fehérje, 1 g szénhidrát vagy 1 g zsír szervezetben való elégésekor keletkezik. 1 g szénhidrát = 4 kcal energia 1 g fehérje = 4 kcal energia 1 g zsír = 9 kcal energia

  39. A gyakorlatban célszerű az étrend energia- és szénhidráttartalmát megadni, e kettőből ugyanis már következik a fehérje és zsírtartalom is. Önmagában, csak a szénhidrát-tartalom előírása a beteget félre-vezetheti, mert amiben nincs szénhidrát, abból korlátozás nélkül fog fogyasztani, ezzel túllépi a számára javasolt energiabeviteli határt.

  40. Az étrend energia-, szénhidrát és zsírtartalma közötti összefüggés

  41. Hiperlipoproteinaemiák alapfogalmak: • koleszterin • triglicerid • VLDL • LDL • HDL

  42. A koleszterinszegény diéta alapelvei • a telített zsírsav fogyasztásának csökkentése • a telítetlen zsírsavak növelése • a koleszterin bevitel csökkentése • a diétás rost fogyasztás növelése

  43. A koleszterin diéta célja • a testsúly normalizálása • a dohányzás elhagyása • magas vérnyomás rendezése • táplálkozás–életmód–életvitel megváltoztatása • a betegség különböző típusaihoz alkalmazkodva, a megemelkedett szérum-koleszterin (LDL) és/vagy szérum triglicerid- (VLDL, kilomikron) szint csökken-tése, valamint a HDL-szint növelése

  44. Rost definíció 1. • A diétás (élelmi) rost az ehető növényi részeknek vagy analóg szénhidrátoknak az a része, amely ellenáll az emésztésnek és az emberi vékonybélben való abszorpciónak, s teljesen vagy részlegesen fermentálódik a vastag-bélben. A diétás (élelmi) rostot poli-szacharidok, oligoszacharidok, lignin és a hozzájuk kapcsolódó növényi anyagok összessége alkotja.

  45. Rost definíció 2. A diétás (élelmi) rost kedvező fiziológiai hatásokat fejt ki: • elősegíti a jó bélműködést, és/vagy hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, • és/vagy hozzájárul a vér glükózszintjének csökkentéséhez." AACC: The definition of dietary fiber. Report of the Dietary Fiber Definition Committee, 1-39, 2001.Mosonyi Új diéta 2002./2

  46. Egészséges ember számára: 25 - 35 g /nap Terápiás céllal: 35 - 45 g/nap Ajánlott rostfogyasztás

  47. Élelmi rostok fajtái • vízben oldódó élelmi rostok (pektin, hemicellulóz, inulin, növényi gumik) • vízben nem oldható élelmi rostok (cellulóz, lignin)

  48. Legfontosabb diétás rost források • cellulóz: zöldségfélék, korpák, hüvelyesek, teljes kiőrlésű lisztek, gyümölcsök héja • pektin: birsalma, alma, málna, ribizli, cseresznye, szőlő, sárga- répa • hemicellulóz: magok külső héja, fás szövetek • inulin: csicsóka • lignin: fás szövetek

  49. A rost élettani hatásai Diabetesben: 5 – 15 g rost étkezésenként - késlelteti a glükózfelszívódást - növeli az inzulinérzékenységet, növekszik az inzulinreceptorok száma - a vércukorszint az étkezést követően kevésbé emelkedik, a szérum inzulinszintje csökken, javul a glükóztolerancia - a cukorbeteg állapota javul, csökken az inzulinszükséglet, a szövődmények kialakulása elmarad, vagy elhúzódik

More Related