A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon

1. A felvilágosodás pedagógiai eszméi Magyarországon

2. Mi a felvilágosodás? Sapere aude!

3. „UTILE QUOD MONSTRAT”

4. Az eszmék forrásai Locke „A múzsák járvány istenségek, nem pirulhatunk, hogy hozzánk később jöttek. Piruljunk, ha örömmel nem fogadjuk” Báróczi Sándor „Egy olyan szellemi mozgalomban mint az európai felvilágosodás, mindenki sorra átvesz, majd továbbad valamit. A kérdés inkább az, mit tud átvenni, mit kezd azzal amit átvett, és mit ad tovább.” Kosáry Domokos Francke Fenelon Salzmann Rochow Rousseau

5. Az eszmék közvetítői • Könyvtárak • Fordítások • Prédikációk • Előadások • A főúri magánnevelés kéziratos dokumentumai • Sajtó • Könyvek - kézikönyvek - tankönyvek

6. A felvilágosodás nevelési irodalma korabeli hazai könyvtárakban • Főúri magánkönyvtárak (Ráday Gedeon, Teleki Sámuel, Széchényi Ferenc, Festetics György) • Iskolai könyvtárak (Katolikus, református és evangélikus iskolák könyvtárai) • Értelmiségiek könyvtárai (Péczeli József, Tompa Ádám, Váradi Szabó János) Festetics könyvtár Keszthely Marosvásárhely Teleki Téka Sárospatak

7. Fordítások • Bárány György Francke fordítása (1711) • Székely Ádám Locke fordítása (1771) • Salzmann fordítások : • -Igaz Simon (1797) • Campe fordítások: • - Kováts Ferenc (1780) • - Földi Ferenc (1789) • - Bárány Péter (1791) • - Andrád Sámuel (1793)

8. Prédikációk A felvilágosodás kori prédikáció, mint sajátos kommunikációs műfaj • Molnár János a jó nevelésről (1777) • Gombási István a szülők felelősségéről (1784) • Almási Szalai János a gyermek értelmének formálásáról (1794) • Herepei János a leányok neveléséről (1797) • Kozma Gergely a nevelésügy reformjáról (1802) • Fábián József a tanítók kötelességeiről (1818)

9. Előadások A kéziratos pedagógiai előadások jelentősége a felvilágosodás nevelési Eszméinek népszerűsítésében • Rátz István előadásai Sárospatakon • Márton István előadásai Pápán • Zákány József előadásai Debrecenben

10. A főúri magánnevelés kéziratos dokumentumai Széchényi Ferenc családja körében

11. Ráday Pál: „Oktatás..” (1723) • Az apa (Ráday Pál) • A kézirat (1723) • A nevelő (Fatavich Ferenc) • A fiú (Ráday Gedeon) Ráday Pál Pécel

12. Teleki László: „A nevelésről” (1796) • Az apa: Teleki László • A kézirat: „Education..” 1796 • A nevelő: Szabó András • A gyermekek: Teleki József, Teleki Ádám, Wesselényi Miklós Teleki József Teleki László Szirák Zsibó

13. Festetics György:„Planum” 1799 • Az apa (Festetics György) • A kézirat • A nevelők (Péteri Takács József, Kultsár István) • A fiú (Festetics László) Kultsár István Festetics György Festetics László

14. Egy magyar nevelő a Burgban • Az uralkodó ( I. Ferenc) • Görög Demeter, a trónörökös nevelője • A kézirat (1809) • A tanítványok (Ferdinánd, Ferenc Károly) I. Ferenc Ferenc Károly Görög Demeter

15. A felvilágosodás nevelési eszméi és a sajtó • A felvilágosodás kori hírlapok és a nevelés • Felvilágosodás kori folyóirataink a nevelésről

16. A felvilágosodás nevelési eszméit tükröző magyarkézikönyvek és tankönyvek

17. Molnár János1728-1804 • „Jól a fejébe kell a Gyermeknek verni, hogy őtet az Isten nem azért teremtette, hogy tsak magának éllyen, hanem azért, hogy az Istennek, Hazájának s Fejedelmének hasznos szolgálattyára légyen” • „Az Oskolabéli Tudományok tanításában a Mester hadja el, ami az haszonra nem nagy érdemű.” • „Az emlékezetet úgy gyakoroltassa, hogy az elmének futamattya el ne nyomattassék.” 1776

18. Tóth Pápai Mihály1752-1831 • „Valamit tsak nékik megmutathat természetben, vagy mesterséggel készült formában, azt mutassa meg.” • „Szoktassa a gyermeket ítélet-tételre.” • „„Tilos a gyermeket bottal, ököllel, pofon agyba -főbe ütni, üstöküket rángatni” • A jó tanítónak „istenfélőnek, tanítványait szertőnek, jókedvűnek, békességes tűrőnek, soldjával megelégedőnek, nemtsak elegendő tudományúnak, hanem a tanításra is alkalmatosnak” kell lennie. 1797

19. Fáy András1786-1864 • „Szabadon nőjjön fel 10 esztendős koráig, mint a szarvas az erőben.” • „Játék érje a játékot, s az ezek körül lévő tárgyak fejtegessék teste és lelke tehettségeit.” • „Tíz esztendős korában neveléséhez kezdenék. A vallás és a természet tudománnyai velejével táplálnám értelmét, példaadásokkal formálgatnám akaratját.” • „Egyik tehettségére nézve is önmunkásságát el nem ölném.” • „Nevendékem természetére és polgárságára való tekintettel dolgoznám a Természettel kezet fogva annak boldogságán.”

20. Szilasy János(1795-1859) • „Kettős czélja vagyon a nevelésnek: első az, hogy az ember jó embernek neveltessék, második pedig az, hogy a közéletben hasznos társ legyen.” • „A nevelés tudománya azon szabályok rendbe szedett foglalatja, melyek szerint az ember erői s tehetségei kifejtődnek s műveltetnek.” • „A mindennapi tapasztalás az a közönséges eszköz, mellyet a jóltevő természet kisdedségünktől utolsó pillanatunkig oktatásunkra rendelt.”

21. OKTATÁSPOLITIKA A FELVILÁGOSODÁS KORI MAGYARORSZÁGON

22. Mária Terézia reformjai Oktatáspolitikai reformintézkedései • 1766 - az iskolák összeírása • 1769 - az iskolaügy feletti felügyelet királyi felségjog • 1774 - a Felbiger-féle reform • 1776 - az ország tankerületekre osztása • 1777 - Ratio Educationis Mária Terézia

23. Ratio Educationis 1777 Általános elv: a hasznosság Szerzői:Ürményi József, Makó Pál, Tersztyánszky Dániel, Kollár Ádám Cél:a közboldogság, jó állampolgárok nevelése A tankötelezettség kérdése A tolerancia elve Az iskolarendszer reformja népiskolák -tankönyvek középfokú oktatás felsőoktatás Értékelése Ürményi József A magyarországi közoktatás első átfogó állami szabályozása CSAK A KATOLIKUS ISKOLÁKRA VONATKOZÓAN VOLT ÉRVÉNYESÍTHETŐ!

24. A protestánsok reformjai • 1769- új tanterv az erdélyi iskolák számára • 1770 - a Debreceni Református Kollégium új tanterve • 1777 - tiltakozó felségfolyamodvány a Ratio Educationisnak a protestánsokra való kiterjesztése ellen(Teleki József) • Bessenyei György szerepe • A tiltakozás eredményei

25. A jozefinizmus neveléspolitikája • 1781- A Ratio Educationis megerősítése • 1781 - Norma Regia- A Ratio érvényének kiterjesztése Erdélyre • 1781. - A türelmi rendelet és tanügyi következményei „közös iskolák” • 1784. - A nyelvrendelet és tanügyi következményei II. József

26. A felvilágosult rendiség oktatásügyi törekvései • 1791- tanulmányi bizottság létrehozása • 1793 -törvényjavaslat a „nemzeti nevelés általános rendezéséről” • 1795 - Sándor Lipót „emlékirata” a magyarországi nevelésügyről • 1806 - A II. Ratio Educationis I. Ferenc

27. A protestánsok reformtörekvései • 1806 - Systema rei Scholasticae Evangelicorum Aug. Conf. In Hungaria (Schedius Lajos) • 1807 - Ratio Institutionis (Budai Ézsaiás) Schedius Lajos Budai Ézsaiás

28. Tessedik Sámuel(1742-1820) • Tessedik Sámuel élete és munkássága • Pedagógiai tevékenysége • Az iskola, és jelentősége a magyar nevelés történetében Tessedik lakóháza Szarvason Tessedik Sámuel Az iskola tervrajza Az épület napjainkban

29. KÉT EURÓPAI HÍRŰ MAGYAR TANINTÉZET

30. Gyakorlati Gazdasági Tanintézet Szarvas(1780-1806) • Tessedik Sámuel (1742-1820) • Pedagógiai tevékenysége • Az iskola, és jelentősége a magyar nevelés történetében Az iskola tervrajza Az épület napjainkban

31. Alapítás: Festetics György 1796 Az első felsőfokú mezőgazdasági tanintézmény Európában Parasztiskola Erdésziskola Kertésziskola Lovásziskola Intézők képzése Jogászképzés GeorgikonKeszthely(1796-1848) Tanárok: Asbóth János, Nagyváthy János, Pethe Ferenc