1 / 32

Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus fleit@vcst.bme.hu

Környezetvédelmi intézkedési terv kidolgozása a nagy tömegben elhullott állatpopuláció kezeléséhez és/vagy elhelyezéséhez. BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus fleit@vcst.bme.hu.

fadhila
Download Presentation

Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus fleit@vcst.bme.hu

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Környezetvédelmi intézkedési terv kidolgozása a nagy tömegben elhullott állatpopuláció kezeléséhez és/vagy elhelyezéséhez BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Dr. Fleit Ernő egyetemi adjunktus fleit@vcst.bme.hu

  2. Az szkf esetek alakulása a világban a 2001-i állapotnak megfelelően az USDA adatai alapján. A számok a tényleges, konfirmált szkf vírus előfordulásokat jelölik.

  3. Néhány ellentmondás és kihívás • Járványügyi hatékonyság – hosszú távú környezeti hatások bizonytalansága • Felelősségi és kárelhárítási (költségviselői) jogkörök • Interdiszciplináris munka követelménye

  4. Biológiai biztonság • Baktériumok (lépfene) • Vírusok (száj és körömfájás) • Prionok (BSE) • Antibiotikumok (klóramfenikol)

  5. A brit száj és körömfájás járvány lefutásának dinamikája 2001-ben

  6. A terjedés dinamikája

  7. Devon, Anglia 2001

  8. Potenciálisan jelentkező környezeti hatások Rövid távú hatások –hosszú távú következmények Égetés – bűz, füst (szálló por, CO, NOX) emissziók, emocionális hatások

  9. és az azonnal jelentkező gazdasági veszteségek…Az USA importkorlátozások hatásai az EU tagállamokban

  10. Hosszú távú környezeti hatások • Felszínalatti vizek szennyeződése (vírusok, prionok, KOI, N és P formák) • Máglyákról származó lerakódó szerves mikroszennyező anyagok (dioxinok, PCB, stb.) • Hosszú távú környezetegészségügyi problémák

  11. Néhány megválaszolatlan kérdés a helyszíni elföldeléssel kapcsolatban • A nagy tömegű tetem lebomlási folyamatai ismeretlenek (biológiai biztonság kérdései) • A „monodeponiás” elhelyezés hogyan hat a lebomlási és csurgalékvíz képződési folyamatokra? • Meddig kell lezárni a területet? Mekkora védőtávolságot kell alkalmazni? • Lakosság epidemiológiai szűrése és közegészségügyi monitorozásának módszerei?

  12. A gyakorlati ártalmatlanítás prioritásai • Fertőzés veszélyének azonnali csökkentése (karantén, leölés, fertőtlenítés) • Költségek minimalizációja (műszaki intézkedések, szállítás, munkaerő költségei) és a közvetett költségek (piacvesztés) elkerülése • Környezeti ártalmak és kockázat minimalizációja (rövid és hosszú távon)

  13. Hazánkban az EU-ban alkalmazott prioritási sorrend NEM tartható • 1. Feldolgozás (~ ATEV telepek) • 2. Égetés erre jogosult égetőműben • 3. Lerakás megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakón • 4. Helyszíni elföldelés • 5. Máglyázás

  14. A feldolgozás • Problémák • Szállítási útvonal hossza • Korlátos feldolgozó kapacitás • Hűtőkapacitás (ideiglenes tárolás) • Előnyök • Hatékony kórokozó megsemmisítés • Végtermék hasznosítás/visszaforgatás • Társadalmilag elfogadott módszer

  15. Égetés (égetőműben) • Előnyök • Hatékony kórokozó megsemmisítés • A tetemek fűtőértéke hasznosul • Az emissziók monitorozása megoldott • Az emissziók kibocsátása szabályozható (többlet költségekkel) • Hátrányok • Szállítás • Hideg tároló kapacitás hiánya • Ideiglenes határérték túllépések előfordulhatnak (CO, VOC, NOX, dioxin, por, stb.)

  16. Az égetés során lehetséges expozíciós utak

  17. Lerakás (engedélyezett és megbízható műszaki védelemmel ellátott lerakón) • Előnyök • Alacsony környezeti kockázat • Alacsony állategészségügyi kockázat • A helyszíni infrastruktura (nehézmunkagépek) megléte • Hátrányok • Az engedélyezési folyamat hosszadalmas és bonyolult • A fertőző állattetemek lerakása után a helyszínt le kell zárni (gazdaságossági problémák) • Szállítási kockázat (fertőzésveszély) • Költséges megoldás • Férgek, madarak megjelenése gondot jelenthet

  18. Helyszíni égetés -máglyázás • Előnyei • Hatékony kórokozó megsemmisítés • Egyszerű megvalósíthatóság a helyszínen • Nincs szállítás • Hosszú távú környezeti hatások alig vannak • Hátrányai • Füst, légszennyezőanyagok jelentős terhelést képviselnek • A monitorozás gyakorlatilag megoldhatatlan (VOC, CO, NOX. SO2, por, stb.) • Negatív lakossági reakciók és emóciók • Viszonylag nagy területet igényel (1 marha – kb. 2-3 m2) • Szénhidrogén vegyületek kellenek a begyújtáshoz • A fennmaradó hamut el kell szállítani

  19. Helyszíni elföldelés • Előnyei • A vírus előkerülésének kockázata minimális • A kockázatos és költséges szállítás elkerülhető • Az egyik legolcsóbb megoldás • Társadalmilag elfogadott „diszkrét” módszer • Hátrányai • Hidrogeológiai szempontból kevés hazai helyszínen alkalmazható biztonsággal • A környezetkárosítás mértéke, időtartama nem ismert • Elfogadható fajlagos terhelési értékek nincsenek kidolgozva az egyes talajtípusokra, hidrogeológiai egységekre • Toxikus bomlástermékek (NH4, NO2, stb.) jelennek meg a talajvízben

  20. A hullagödör aljának a felszín alatti vízszinttől mért távolsága legalább 1 méter legyen, majd a következő rétegrend: • 1 m szigetelő alzat (pl. vízzáró agyagborítás) a hullagödör alján • 1 m vastagságban a tetemek • 1 méter vastagságban takaró és szigetelő réteg, illetve feltalaj • + 1-1 méter biztonsági tartalék a felszínen és a hullagödör alján a technikai pontatlanságok (helyszíni pontatlanság, emberi mulasztások, stb. miatt)

  21. Alternatív módszerek • Komposztálás • Fermentáció – biogáz generálás • Mobil égetők alkalmazása

  22. Komposztálás • Feltételei – alkalmazási köre, korlátok: • Minden állati hulladékot sterilizálni kell • A C:N:P arányokat be kell állítani • Főleg a kisebb és magas víztartalmú állatok komposztálhatók (csirke, hal) • A csurgalékokat kezelni kell (vízzáró alzat, drénezés, stb.) • Egyszerű műszaki berendezésekben megvalósítható • Kisrágcsálók, madarak, rovarok távoltartásáról gondoskodni kell • Hőmérsékleti korlátok (téli időszak) • Szakismeretek szükségesek a megvalósításhoz

  23. Helyszíni (mobil égetők) alkalmazása

  24. Működési alapelv

  25. T-350-es légpaplanos gyorségető működés közben

  26. Előnyök: Reziduális anyagok jelentős térfogatcsökkenése Kisebb emissziók Gyorsabb égetés (kapacitásnövekedés) „Békeidőben” számos egyéb célra is alkalmazható (pl. növényi nyesedékek, erdészeti anyagok, éghető építési maradványok, stb. égetésére)

  27. Kitekintés és a jövő tennivalói • A jelenlegi problémákból következő feladatok • A hazai feldolgozó, lerakó és égetőkapacitás felülvizsgálata (ATEV telepek auditja, környezetvédelmi engedélyezési eljárások megindítása, kiterjesztése, a szükséges technikai felkészüléssel együtt) • A potenciális elhelyezési/égetési helyszínek környezeti felmérése, használatba vételük feltételrendszerének meghatározása (országos felmérés szintjén, egységes kockázatelemzési módszerek alkalmazásával)

  28. Kitekintés (folytatás) • Innovatív technológiák kísérletes vizsgálata (komposztálás, stb.) • Mobil égető berendezések szükség szerinti beszerzése • Szakmai párbeszéd kezdeményezése és folytatása a hazai szakhatóságok között az intézkedési terv tartalmi követelményeiről és megvalósíthatóságnak feltételeiről

  29. Ajánlott honlapok a továbbolvasáshoz • FAO's Role in Emergencies:http://www.fao.org/reliefoperations/media/download/ENG.PDF • FAO Emergency Partnerships:http://www.fao.org/focus/e/disaster/partnr-e.htm • OIE International Animal Health Code:http://www.oie.int/eng/normes/mcode/a_summry.htm • OIE Manual of Standards for diagnostic tests and vaccines:http://www.oie.int/eng/normes/mmanual/a_summry.htm • WHO cummunicable disease, surveillance and response:http://www.who.int/emc/surveill/index.html • AUSVET. Plan:http://www.aahc.com.au/nahis/index.htm • Australian Veterinary Emergency Plan (AUSVETPlan):http://www.aahc.com.au/ausvetplan/ • Global Emergency Management:http://hoshi.cic.sfu.ca/~anderson/G7.html • Emergency Management Links:http://www.csu.edu.au/faculty/health/aemf/testdrive.html • Canadian Centre for Emergency Preparedeness:http://www.ccep.ca/ • Supercourse on Monitoring Disease in the Population:http://www.pitt.edu/~super1/lecture/lec0032/index.htm • List of FAO Reference Laboratories and Collaborating Centres:http://www.fao.org/WAICENT/FAOINFO/AGRICULT/AGA/AGAH/EMPRES/centres.htm • List of OIE Collaborating Centres:http://www.oie.int/eng/OIE/organisation/en_listeCC.htm • List of OIE reference laboratories:http://www.oie.int/eng/OIE/organisation/en_listeLR.htm

More Related