Download
1 / 9
90 likes | 161 Views
A CLLD-LEADER megközelítés helye és lehetősége a magyar fejlesztéspolitikában VIAB 2013 . 06. 11. Finta István Ph.D . finta @ rkk.hu. Mi a jó módszer?. A rendelkezésre álló forrás önmagában nem garancia a célok elérésére. Mi a cél? Ágazatfejlesztés, vagy területfejlesztés?
E N D
A CLLD-LEADER megközelítés helye és lehetősége a magyar fejlesztéspolitikában VIAB 2013. 06. 11. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu
Mi a jó módszer? • A rendelkezésre álló forrás önmagában nem garancia a célok elérésére. • Mi a cél? Ágazatfejlesztés, vagy területfejlesztés? • Mindkettő, ahol az arány az ország területi egységeinek sajátosságai, igényei és lehetőségei alapján határozható meg?
Melyek a LEADER megközelítés sikeres megvalósításának fontosabb elemei • Az elemek egyúttal megkülönböztető sajátosságok, amelyekre a központilag vezérelt programok soha nem képesek! • A területi egység helyzetének (gazdasági szereplők, környezeti állapot, szociális problémák, stb.) nem csupán statisztikai számbavétele. (Kvalitatív helyi információk.) • Helyi szereplőkkel való megfelelő kommunikáció, eredményes motiválás, együtt gondolkodás (tervezés). Erre alkalmas személyzet rendelkezésre állása. • Személyes jelenlét (a területi egység kérdése, ahol ez biztosítható).
A LEADER, mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai szervezeti-eljárási szempontból A hatósági tevékenység (feladatellátás) jellemzői: • az eljárás általában kérelemre indul; • alá-fölé rendeltségi viszony, közigazgatási eljárás; • az ügyintéző a hivatalban fogadja az ügyfelet, végzi tevékenységét; • a fejlesztési célokat és feltételeket jogszabály határozza meg; A fejlesztéspolitika nem igényel hatósági beavatkozást (nem gyámügy, nem szabálysértés, nem építésügy, stb.) Ügynökségi típusú fejlesztési tevékenység: • Nem „hivatalból” jár el, megjelenik a projektgenerálás, de a tevékenység meghatározó eleme a pályázatkezelés. • Többnyire megyei, vagy regionális léptékben szerveződik, a helyi szinttel való tényleges kapcsolata esetleges. • A fejlesztési célokat területi szinten, program formájában határozzák meg.
A LEADER, mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai szervezeti-eljárási szempontból LEADER típusú fejlesztési tevékenység: • A munkaszervezet dolgozója megkeresi a célcsoport tagjait (pl.: kecskesajt gyártók, vagy kézművesek, vagy népművelők); • Elősegíti a projektötletek, fejlesztési célok megfogalmazását, kezdeményezi a szereplők közötti együttműködést. • A közösen kialakított projektet a LEADER program támogatja. (Siker esetén új termék (innováció), együttműködés (hálózat kialakulása) • Sokkal több alkalmas munkaerőt igényel, mint az ügynökségi, vagy hatósági feladatellátás, ezért – ha működik – drágább. • Viszont egyetlen módja a hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű térségek megmozdításának.
Kérdések • A központi tervező, döntéshozó megérti-e a nem ágazati típusú fejlesztési megközelítés lényegét, annak előnyeit, az alkalmazhatóság területeit? • Beépítik-e ezt a módszert az egyes OP-ék tervezése, végrehajtása során? • A rendelkezésre álló források elegendőek-e egy országos lefedettségű hálózat (HACS-ok) működtetéséhez? • Alkalmassá teszik-e, alkalmassá válnak-e a hálózat dolgozói a LEADER megközelítés végrehajtására?
