1 / 11

A magyar nyelvtörténeti kutatások forrásai

A magyar nyelvtörténeti kutatások forrásai. Összeállította: Dóber Valéria. A nyelvemlékek típusai 1. A nyelvtörténeti kutatások fontos forrásai az elmúlt korokból ránk maradt írott emlékek Fajtáik: I. Az írás módja szerint 1. kéziratos emlékek 2. nyomtatott emlékek.

emma
Download Presentation

A magyar nyelvtörténeti kutatások forrásai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A magyar nyelvtörténeti kutatások forrásai Összeállította: Dóber Valéria

  2. A nyelvemlékek típusai 1. • A nyelvtörténeti kutatások fontos forrásai az elmúlt korokból ránk maradt írott emlékek • Fajtáik: • I. Az írás módja szerint • 1. kéziratos emlékek • 2. nyomtatott emlékek

  3. A nyelvemlékek típusai 2. • II. aszerint, hogy milyen nyelvi anyagot őriznek: • 1. szórványemlékek • 2. glosszák • 3. szójegyzékek • 4. szövegemlékek, kódexek

  4. A szórványemlékek • Idegen nyelven írt szövegben szórványosan, elszórtan szerepelnek magyar szavak, főleg földrajzi nevek, személynevek

  5. A legjelentősebb szórványemlékek 1. • 950 körül – Bíborbanszületett Konstantin: • A birodalom Kormányzásáról • 1018/1109 – A veszprémvölgyi apácák adománylevele (görög/ latin nyelvű változat, dunántúli magyar helynevek) • 1055 – A tihanyi apátság adománylevele • Az első magyar mondat: „feheruuaru rea meneh hodu utu rea = Fehérvárra menő hadútra és tulajdonnevek, köznevek

  6. A szórványemlékek 2. • 1200 körül – Anonymus, valószínúleg III. Béla király jegyzője: Gesta Hungarorum • Személynevek, helynevek: saruar/sárvár; satmar/szatmár; matra/mátra

  7. A glossza • Jelentése: Nem szerves része a szövegnek,hanem a szövegek megértését szolgáló lapszéli vagy a sorok közé beírt jegyzet. Eredetileg a latin szöveg olvasóját segítette az egyes szavak, szókapcsolatok megértésében

  8. A legjelentősebb ránk maradt glosszák • 1410 körül – Marosvásárhelyi sorok és glosszák • 1490 körül – Szalkai glosszák • 15. sz. – Sermones Dominicales • (prédikációs gyűjtemény)

  9. Szójegyzékek • Jelentése: az ómagyar korban a szótárak elődjeként használták; a szavakat még fogalomkörök szerint csoportosították; a latin nyelvű szavak fölé jegyezték be a magyar jelentést • Két fontos szójegyzékünk: • 1. 1395 körül – Besztercei szójegyzék • 2. Schlagli szójegyzék

  10. A szövegemlékek • Jelentése: olyan nyelvemlékek, amelyek már összefüggő magyar nyelven írt szövegek • Lehetnek: hosszabbak vagy rövidebbek; • Kéziratosak vagy nyomtatottak; • Egyházi vagy világi témájúak

  11. A legjelentősebb szövegemlékek • Halotti beszéd és könyörgés-1195 • Ómagyar Mária-siralom- 13.sz. • Margit-legenda-1310/1510 • Sylvester János: Új Testamentum-1541 • Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia-1590

More Related