a brit parlament n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A Brit Parlament PowerPoint Presentation
Download Presentation
A Brit Parlament

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 58

A Brit Parlament - PowerPoint PPT Presentation


  • 128 Views
  • Uploaded on

A Brit Parlament. -áttekintés-. KÉSZÍTETTE: HAJDÚ ANITA TÓTH BARBARA. URALKODÓ (II. Erzsébet 1952-…). Alsóház Tagjait a 659 választási kerületből választják az állampolgárok Mandátum 5 évre szól. Felsőház öröklés útján kerülnek ki tagjait, számuk nem fix CSOPORTOSÍTÁSUK

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A Brit Parlament' - edita


Download Now An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a brit parlament

A Brit Parlament

-áttekintés-

KÉSZÍTETTE:

HAJDÚ ANITA

TÓTH BARBARA

uralkod ii erzs bet 1952
URALKODÓ (II. Erzsébet 1952-…)

Alsóház

Tagjait a 659 választási kerületből választják az állampolgárok

Mandátum 5 évre szól

  • Felsőház
  • öröklés útján kerülnek ki tagjait, számuk nem fix
  • CSOPORTOSÍTÁSUK
    • öröklöt t tisztségűek
    • Élethosszra szóló tisztség
          • Ex-miniszterelnökök
          • Nyugdíjazott LB bírák
          • Vallási főtisztséget ellátóak
a k lts gvet si rendszer reformjai
A KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER REFORMJAI
  • 1980-as évektől jelentős változások
  • A kormány hagyta jóvá a reformokat (öröklött jogkör)
  • Nép tájékoztatása: Parlamenti tájékoztató iratok
  • Végrehajtó ügynökségek létrehozása 1980. (élén:elnök, költségvetési autonómia)
  • Köztisztviselők 75%-a dolgozik ügynökségekben ma
  • 1990-es évek: kormány nagy költségvetési reform
  • Kincstár eltulajdonítási rendszert indítványoz
  • Elmúlt években egyszerűsítések; költségvetési számokat lecsökkentették 167-ről 52-re
  • Pénzügyi Stabilitás törvénykönyv: kincstár készítsen összefoglalót a pénzügyi és adósságkezelésről
alapelvek i
ALAPELVEK I.
  • A szárazföldi európai országoktól eltérő-íratlan alkotmány
  • írott alkotmány hiányosságaira rámutat
  • Íratlan alkotmány=értékek rendszere, nem átfogó normák összessége
  • kis ellentmondás amit az íratlan alkotmány előír és amit valójában tesznek
alapelvek ii
Alapelvek:

Közpénzek felhasználásának és az adózás törvényes jóváhagyása

Minisztériumok tevékenységeinek a Parlament által jóváhagyott szabályszerűségei

A minisztériumok kiadásait jóváhagyó Kincstári delegáltak a végső parlamentáris hatóságtól függnek

Alkotmányos

értékek(nyíltság,

pártatlanság, méltányosság)

alapelvei:

Nyíltság

Állandóság

Felelőség

Méltányosság

Hatékonyság

ALAPELVEK II.
alapelvek iii
ALAPELVEK III.
  • Egyetemesség elve: minden kiadást és bevételt költségvetési dokumentumba foglalnak- nincs törvénybe foglalva
  • Egység elve: hiányzik; külön törvényeket és eljárásokat használnak az éves bevétel és kiadás becsléseire
  • Sajátosság elve: módosításra szorul; sajátosság az aktuális kiadásokra jellemző, a tőkeberuházást nem ellenőrzik közvetlenül
k lts gvet si rendszer szerepl i
Királynő: az ország, a végrehajtás és a Parlament bizonyos részének a vezetője  csekély a monarchia hatalma

Megegyezés szerint miniszterei tancását követi

Parlament: Királynő, választott Alsóház, kinevezett Felsőház

Hármójuk konszenzusa kell a törvényhozáshoz

Miniszterelnök: a nyertes párt elnöke, automatikusan a kormány feje

A Királynő nevezi ki formálisan

Javaslatára a Királynő kinevezi a kormányminisztereket

A kormány nem törvényes egység, de átható döntéshozó ereje van

Kincstár= Pénzügyminisztérium

Kiváltság alapján jön létre, a költségvetési folyamatokat irányítja

KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER SZEREPLŐI
korm ny s a miniszterek szerepei s feladatai i
KORMÁNY ÉS A MINISZTEREK SZEREPEI ÉS FELADATAI I.
  • Kormány: kevés jogi erő
  • Miniszterelnök: nagy hatalom, de ez nem jelenthető ki

Szuverén joga van: kinevezni, lemondatni minisztereket, összehívni, feloszlatni Parlamentet, egyéb királyi kiváltságok

A közigazgatás vezetője is, Kincstár ruházta rá a hatalmat 1968-ban (hétköznapi felelőséget a Kormány egy minisztere gyakorol)

korm ny s a miniszterek szerepei s feladatai ii
KORMÁNY ÉS A MINISZTEREK SZEREPEI ÉS FELADATAI II.
  • Kormány:
  • 100 miniszter Parlamenti képviselők

Lordok Házának főnemesei

  • Kabinet fő döntés-hozó testülete: 20 miniszter

(államtitkárok és rangidős miniszterek)

  • Különös jogi egység
  • Nagyságának nincs limitje (Minisztériumi és más fizetések 1972. évi törvénye)
  • Minisztériumok: majdnem minden kormányminiszter tagja
  • Egyéni felelősség  minisztériumi politika iránt
  • Kollektív felelősség  a kormánypolitika felé
  • Csak a parlament vonhatja őket felelőségre
miniszt riumok
MINISZTÉRIUMOK
  • A kormánynak nincs szüksége parlamenti jóváhagyáshoz létező, vagy alakuló minisztériumok egyesüléséhez vagy eltörléséhez
  • Belügyminisztérium, Államkincstár: kiváltságokból származó autoritások
  • Egyes minisztériumok: írott jog által jöttek létre 1946-ig
  • Minisztériumok számáról és létrehozásukról a kormány dönt
  • 1975-ös törvény engedi a minisztériumok vagy hivatalok feloszlatását, de az elmúlt 30 évben a miniszterelnök kezdeményezte ezeket, parlamenti jóváhagyás nélkül
v grehajt gyn ks gek
VÉGREHAJTÓ ÜGYNÖKSÉGEK
  • 1980-as években jöttek létre
  • Kb. 130 középautonóm ügynökség
  • Éves jelentést készítenek
  • Nem jog hozta létre őket  1990. évi kereskedelmi törvény: megenged olyan kereskedelmi alapok létrehozását, melyben a minisztérium nagyrészt maga finanszírozza működésüket
nem miniszt riumi nyilv nos szervek
NEM MINISZTÉRIUMI NYILVÁNOS SZERVEK
  • Az általános kormánynak részei
  • Speciális parlamenti törvény, Királyi okirat vagy Társasági törvény legalizálja őket
  • Szerkezetük nincs megszabva
  • Kormányzati személyzet vezeti őket, nem végrehajtó tagokat is tartalmaz
  • Funkciói: végrehajtó, adminisztratív, kereskedelmi, szabályozási és tanácsadói
  • 2003-ban 811 db volt
nemzeti eg szs g gyi szolg lat nesz
NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (NESZ)
  • 1948-ban jött létre
  • Cél: mindenki számára egészségvédelem biztosítása
  • 1977-ben törvény: egészségügyi hatóságok létrehozása
  • 1990. Közösségi gondoskodás törvény: nagy változások
  • 1995-re független NESZ trösztök: összes egészségügyi ellátás biztosítása
  • Egészségügyi minisztérium vezeti; adófizetők támogatják
  • Éves költségvetésben megszavazzák a forrásait; parlamenti jóváhagyás
rangid s k ztisztvisel k feladatai i
RANGIDŐS KÖZTISZTVISELŐK FELADATAI I.
  • Közigazgatási szabályzat, nem törvény
  • Köztisztviselők: állandóak és pártatlanok
  • Közigazgatást miniszterek irányítják a Királynő nevében
  • 1996-ban a közigazgatási szabályzatot törvényes okmányba vették fel
  • Alapvető elvek: megfelelő, hatékony, tényleges közpénzhasználat biztosítása
  • 1990-es években módosítás a hatékony közigazgatás fenntartásáért skót, wales-i köztisztviselőkre is a szabályzat érvényes
rangid s k ztisztvisel k feladatai ii
RANGIDŐS KÖZTISZTVISELŐK FELADATAI II.
  • Kormányi döntéssel hozták létre 1996-ban a rangidősekből álló közigazgatást
  • Kevés lehetőség a változtatásra
  • Közös fizetésük, szerződésük, munkaértékelésük és képzési rendszerük van
  • Politikai semlegesség előírás növekvő politizáció
  • Mivel a szabályzat érvényes rájukEgyesült Királyság miniszterei (skót miniszterek is), ezért politikai semlegességet követelnek
sz mvev hivatal
SZÁMVEVŐ HIVATAL
  • Kincstár hozza létre, minden minisztériumban
  • Számvevő: legidősebb tagja a minisztériumoknak vagy az ügynökségeknek; felelős: saját egységen belül vezetőkért beosztottakért
  • Egyéb felelősség: minisztériumainak kimutatásai és azok továbbításai
  • Kincstári memorandum: Személyes tulajdon, szabályosság, jutányos pénz fontossága pénzügyi döntéseknél
  • Költségvetési előírásokat minden számvevőre lehet alkalmazni
parlamenti bizotts gok szerepei
PARLAMENTI BIZOTTSÁGOK SZEREPEI
  • Képviselőházi szabályok hozzák létre
  • Alsóház vizsgálóbizottsága a legfontosabb a költségvetési folyamatban
  • A vizsgálóbizottságok állandóak, más bizottságokat bizonyos törvény létrehozására hoznak létre
  • 1979: minden minisztériumban van egy vizsgálóbizottság
  • 20 nem minisztériumi vizsgálóbizottság
  • Nincs olyan költségvetési bizottság, amely feladata csak a költségvetési stratégia vizsgálata és a költségvetési ajánlatok módosításának beterjesztése lenne (mindig vizsgálatot indít az éves költségvetés és az előzetes költségvetési jelentések kapcsán)
  • Összekötő bizottság: melyik bizottsági jelentést tárgyalják az alsóház plenáris ülésen
  • Felsőházi választott bizottságok: nem foglalkoznak közvetlenül költségvetési ügyekkel (pl.: gazdasági ügyek bizottsága)
szubnacion lis korm nyok szerepe i
SZUBNACIONÁLIS KORMÁNYOK SZEREPE I.
  • Egyesült Királyság: egységes ország  Skócia, Wales, Észak-Írország bizonyos adminisztrációs felelősség
  • 1997: Parlament Skóciában; Wales: Gyűlés
  • Parlament elfogadja: 1998-as skót törvényt és a wales-i kormánytörvényt, é-írországi gyűlést
  • Skót Parlament: teljes törvényhozó erő, több kormányfunkciót lefedve, teljes költségvetést fogad el az összes skót minisztérium alapjairól
  • 2000: nyilvános pénzügyi és elszámolási törvény – törvényes keret a közpénz ügyeket és forrásokat illetően, meghatározza a skót pénzügyi ellenőrzés és felelős hivatalnokok számára a feladatokat
  • Legtöbb támogatás a skót önkormányzatoknak
  • Skót parlament: költségvetés allokációjáért és a helyi önkormányzatok kiutalásaiért felel; alap jövedelemadó rátájának megváltoztatása
szubnacion lis korm nyok szerepe ii
SZUBNACIONÁLIS KORMÁNYOK SZEREPE II.
  • Wales: nincs teljes jogalkotó hatóság
  • Gyűlés fogadja el az éves költségvetést  nincs közpénz ügyekre, forrásokra törvénye
  • Helyi kormányzatok, másodlagos törvényhozók
  • Egyesült Királyság: hely kormányok élén választott tanácsosok; működésük: helyi kormányrendeletek, törvények által szabályozott
  • Helyi hatóságok: maguk készítik és fogadják el költségvetésüket
  • Kiadás jóval nagyobb, mint a bevétel  helyi hatóságok nagyban függenek a központi kormánytól
k lts gvet si folyamat t rv nyes l p sei
KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMAT TÖRVÉNYES LÉPÉSEI
  • 3 elkülöníthető, összekapcsolódó szakasz
  • 1. Költségvetési ciklus: pénzügyi részletet, gazdasági és hatósági adózást határoz meg; megjeleníti a folyamat jövedelem oldalának tetőpontját
  • 2. Költségvetési előirányozás: költségvetést követi, közpénzek engedélyezése
  • 3. Jelentés: parlament felé számol be (közpénzeket mire, mennyire hatékonyan költötték el)
k lts gvet si el k sz let s korm nybesz mol
KÖLTSÉGVETÉSI ELŐKÉSZÜLET ÉS KORMÁNYBESZÁMOLÓ
  • Előkészületre nincs törvényi keret
  • Döntő kincstári szerep; költségvetési tervezetet előkészít, továbbküld kabinet jóváhagyására
  • Pénzügyminiszter prezentálja a költségvetést a költségvetési napon az alsóháznak
  • Költségvetésre vonatkozó adóintézkedéseket pénzügyi törvényként jelentik be és a költségvetési nap után pár nappal kihirdetik
  • A költségvetési tervezet előirányzott kiadásai: források felhasználása, minisztériumok pénzszükségletei, a parlamenti házak, ombudsman, helyi önkormányzatok utalásai, kórházak, egyéb egészségügyi szervezetek költségei
k lts gvet si sszeg
KÖLTSÉGVETÉSI ÖSSZEG
  • Az összes bevétel, kiadás és pénzügyi egyensúly nincs törvényben meghatározva
  • 1998: pénzügyi törvény
  • Kincstár teljes hatáskört ad a költségvetési összeg definiálására
  • Éves pénzügyi beszámoló és költségvetési jelentés és gazdasági és pénzügyi stratégiai jelentés: kincstári költségvetési előkészület és ellenőrzés összegei
  • Különbség: folyó- és tőkebefektetés között
  • Kiadás ellenőrzésére elkülönített összegek
  • 1998: két fő kiadási összeg
    • 1. minisztériumi kiadási limit
    • 2. éves kezelési kiadás
p nz gyi szab lyok
PÉNZÜGYI SZABÁLYOK
  • 1997 óta 2 előírás (a parlament nem hagyott jóvá törvényt ezek hitelesítésére)
    • 1. aranyszabály: a kormány csak a folyófizetésekbe való befektetéseire ad kölcsön, nem pedig a finanszírozásokra
    • 2. fenntartható beruházási szabály: a közszektor nettó adóssága állandó és előrelátó szinten tartása. A nettó államadósság a GDP 40%-a alatt marad
ltal nos bemutat s
Általános bemutatás
  • A költségvetés alapvetően két oldallal rendelkezik:
    • Bevételek
    • Kiadások

A folyamat legfontosabb lépései:

    • A pénzügyminiszter beszédet mond a Parlamentben, melyben ismerteti a kormány pénzügy-politikai stratégiáját

2. Az adózással kapcsolatos rendelkezések már a beszéd elhangzása előtti éjjel érvénybe léphetnek (az Alsóház alaposan kivizsgálja a „Finance Bill-t”)

ltal nos bemutat s1
Általános bemutatás
  • 3. A Felsőházhoz kerül, itt megvitatják majd jóváhagyják a tervezetet
  • 4. Megállapítják a minisztériumok költségeit
  • 5. Az Alsóház elfogadja a főbb előirányzatokat(becslések)

Ezek után jóváhagyják az Appropriation Act-et(ráfordítási törvény)

a k lts gvet s elfogad sa s a k lts gvet si vita a parlamentben
A költségvetés elfogadása és a költségvetési vita a Parlamentben
  • a becslések(tervezetek) bemutatása: április –március
  • Megfontolási idő: 3 nap, még a „nyári szünet előtt” kell végrehajtani(június vége előtt)
  • Az ideiglenes jogi hatalomnak április 01. előtt el kell foglalnia a helyét
  • Az Alsóház a költségvetési év előtt 3-4 hónappal elfogadja a „Vote on Account-ot”
vote on account
Vote on Account

Engedélyezik a minisztériumok és alkotmányos testületek kiadásait

Ez az éves kiadások 45%-a

Törvényhozói hatalommal ruházza fel a Konszolidációs Alap, mely megszabja az adott évben elvonható összegeket

Ez egy időtálló szabály, és nem rendelkezik törvényes alapokkal

sk cia
Skócia
  • Skóciában, ha a költségvetési év előtt nem fogadják el az éves költségvetést, akkor az adott hónapra eső forrás nem haladhatja meg:
    • Az előző évi költségvetés 1/12-ed részét
    • Az előző évben ugyanarra a hónapra eső részt
a k lts gvet si m dos t sok
A költségvetési módosítások
  • Az Alsóház nem javasolhatja a teljes költségvetés kiadásainak összetételének megváltoztatását,a kiadásainak vagy bevételeinek a csökkentését vagy növelését
    • Ennek alapja a 48. sz. alsóházi rendelet(300 éves)
    • Ilyet csak a Korona kérhet
    • A közalapok célját,tárgyát a Korona maximálja
    • Nem térhetnek el nagyban a parlamenti beszédben foglaltaktól
a forr sok j v hagy sa 1
A források jóváhagyása 1.

A végrehajtó hatalom joga az adónemek és azok szintjeinek a megállapítása

A parlament jóváhagyja az állami bevételeket az év kezdete után

Az Egyesült Királyság adónemei állandóak

Az adók mértékét a költségvetéstől eltérő időben fogadják el

a forr sok j v hagy sa 2
A források jóváhagyása 2.
  • A kormányzati hatalom veti ki a személyi jövedelemadót, a vállalati adókat, melyeket minden törvényhozási évben meg kell újítani
    • Elfogadják a pénzügyi törvényt, új kötelezettségeket rónak ki
    • Az állami kötelezettségek rátáját az előreirányzott kiadásoknak megfelelően szabják ki
ad emel si javaslatok
Adóemelési javaslatok

300 éven keresztül az Alsóház kezdeményezhette vagy a kormányfő, de ez a rendszer 1967-ben megváltozott

1 napos vita>>második olvasat>>speciális bizottság

A bizottság elnöke dönti el, hogy mely ügyek kerülnek megvitatásra

Ez a Felsőházban már csak formalitás, mivel nem változtathatja meg a javaslatot, így 1 nap alatt végbemegy

slide35

Néhány jövedelmi adóváltozás és az érvényben lévő adók törvényerőre lépnek a pénzügyi beszéd után azonnal

  • A beszedett illetmények bevételeit a minisztériumok megtarthatják és felhasználhatják a Konszolidációs Alapokon kívül
    • Ezt segélykeretként kezelik
    • Ha sufficites akkor csak a Parlament engedélye mellett költhetik el
a k lts gvet si hitelkeret term szete szerkezete s tartalma
A költségvetési hitelkeret természete, szerkezete és tartalma
  • A Kincstár előjoga a költségvetés megszabása; előírja, hogy mit vessenek alá parlamenti ellenőrzésnek, és mit a kiadási ellenőrzésnek
  • A kiadások elfogadása:
    • Források felhasználása alapján
    • Nettó központi követelmény alapján
gra t rv ny 2000
GRA törvény 2000
  • =>gondoskodik az adott év alatt befolyó bevételekről
    • Ha túl sok a bevétel, akkor a felesleget extra bevételként vissza kell utalni a Konszolidációs Alapba
    • A tőkeberuházásokat nettó módon irányozza elő
    • Lábjegyzetekben kell kifejteni a költségvetési hitelkeretet, ha ezt elmulasztják nem lehet ide besorolni az adott tételt
gra t rv ny 20001
GRA törvény 2000
  • A költségvetési hitelkeretről az Alsóház a beszerzési folyamat során külön döntést hoz
  • Amikor ezeket kihirdetik a Parlamentben minden minisztériumot és programot külön osztályoznak
    • Nem költségvetési kiadások
    • Központi kiadások
    • önkormányzati kiadások
vesztes g tvitel a k lts gvet si hitelkeretbe s a j v beni hitelkeretbe
Veszteségátvitel a költségvetési hitelkeretbe és a jövőbeni hitelkeretbe

a költségvetési év április 01.-én kezdődik

Főszabály szerint nem előlegezhetnek meg a jövőbeni költségvetésből összegeket, mivel ezek egy évre vannak meghatározva

A pénzügyminisztériumot ruházzák fel ellenőrző hatáskörrel

A kiadáskorlátokat 3 évre szabják meg, melyeket 2 évente felülvizsgálnak; a miniszterek átviteleit is felülvizsgálják

Cél: elősegítsék a középtávra való tervezést és elkerüljék az költséges év végi rohamot

llamad ss gok elfogad sa 1
Államadósságok elfogadása 1.
  • Nincs különálló államadóssági törvény, csak számos rendelet létezik ebben a témában
    • Pénzügyminisztérium tekintélyes hatalommal rendelkezik az adósságmenedzsment terén
    • A Parlament felé adósságkorlátokat ajánl az adópolitikai célok érdekében
    • 1877 kincstárjegyi törvény: Értékpapírokat hozhatnak forgalomba

1968 Állami Kölcsön Törvény felállította a Nemzeti Kölcsönalapot

llamad ss gok elfogad sa 2
Államadósságok elfogadása 2.
  • 1988 az Adósságmenedzsment Iroda kezeli az Adósságkezelő Elszámolást
  • Változások a 1968-as torvényhez képest:
    • A Pénzügyminisztérium joga az értékpapírok:
          • Vásárlása
          • Birtoklása
          • Átadása
          • Beváltás
llamad ss gok elfogad sa 3
Államadósságok elfogadása 3.
  • Az éves kölcsön és adósság irányelveit minden költségvetési évben újra kell fogalmazni
  • 1997 óta ez az irányelv a nettó államadósságot illetően a GDP 40%-a alatt marad
  • 2003-as önkormányzati törvény: Anglia és Wales önkormányzati kölcsönöket vehet fel, melyeket tőkeberuházásokra használhat fel
      • Szigorú szabálykövetés és megfontoltság
      • Valutaalapú kölcsönhöz a kincstár jóváhagyása kell
      • Öncélú kölcsönök tilalma
ad ss g j t ll s garancia
Adósság jótállás/garancia

gazdasági és pénzügyi tervezés(feltételes kötelezettségvállalás)

Kincstári konszenzus szükséges

Jelentéskészítési kötelezettség: olyan mérleg mely felméri a kormány pénzügyi céljait és szabályait, melyet összehasonlít a kormány európai kötelezettségeivel

A jelentés útmutatója a maastrichti GDP 60%-a alatt maradás

kihirdet s menete
Kihirdetés menete

Első olvasat

Második olvasat

BIZOTTSÁGI VITA

Második olvasat *

Harmadik olvasat*

el

a k lts gvet s v grehajt sa
A költségvetés végrehajtása
  • 1866: a költségvetés végrehajtása annak elfogadása után a törvényben leírt módon történik
    • a kincstár széleskörű kontrollt gyakorol a végrehajtás felett, adminisztrációs eszközök által
          • Ellenőrzés aránya felől dönt
          • Felügyeli a gyakorlati megvalósítását

1866. Évi 14.tc.: a minisztérium költekezésére való felhatalmazását a végrehajtás belső intézkedései teszik lehetővé, nem a törvény önmagában

sz ks g llapot t bbletkiad sok tartal kalapok 1
Szükségállapot, többletkiadások, tartalékalapok 1.

A nem várt követeléseket, igényeket a Parlament elé kell terjeszteni

1862 Vésztartalék Alap létrehozása

1874 Vésztartalék Törvény: olyan kiadásokat eszközölhetnek, melyet nem szavaztak meg, és sürgős vészhelyzetben van rá szükség

Kincstári szabályok rendezik a visszafizetés kereteit

Előző évi költségvetés 2%-a lehet

k szp nztervez s s a korm ny vagyon nak s ad ss g nak az igazgat sa
Készpénztervezés és a kormány vagyonának és adósságának az igazgatása

A felelősség elve, valamint a pénzügyi célok figyelembe vétele jellemzi a hosszútávú kivitelezhetőség érdekében

A Nemzeti Kölcsön Törvény hatalmazza fel erre

1997-ben a Kincstárra áttevődik a management joga a Bank of Englandről

1998-ban létrejön a az új végrehajtó ügynökség, a DMO, mint a köztartozás pénzügyi műveleti ügynöksége

a korm ny elsz mol sa s a p nz gyi jelent s
A kormány elszámolása és a pénzügyi jelentés
  • A számvetési /számviteli keret
    • 2000 GRA törvény: a számvitel készpénz alapját gyarapodási alapra változtatta meg
    • A forrásszámlák átvették a felhasználási számlák helyét
    • Minisztériumok felhasználása:
      • Irányelvek figyelembe vétele
      • Likviditási mutatók és pénzügyi helyzet figyelembe vétele
      • A forrásszámlák valósak és reálisak legyenek
a korm ny bank gyi el k sz letei
A kormány bankügyi előkészületei
  • Konszolidációs Alap koncepciója: a kincstár kötvényeket hoz forgalomba a minisztériumok számára ebből az alapból
          • Bank of England
  • Jelentéstételi kötelezettség: a költségvetés előtti jelentés és az adósság kezelésről szóló jelentés
  • Havi jelentés:
      • Nem írja elő torvény, de ez a szokás
      • „KSH” és pénzügyminisztérium által gyűjtött adatokat felhasználja
      • Központi kormányzat kiadását, bevételét tartalmazza
      • Nettó adósság, kölcsönök kifejezése nettóban
ves kimutat sok s jelent sek
Éves kimutatások és jelentések
  • GRA törvény megkülönbözteti a minisztérium számláit és a teljes kormányzati számlákat
  • Közpénzfelhasználást számlakészítési kötelezettség illeti
      • Szerzett források, melynek tulajdonosa a minisztérium
      • Forrásfelhasználás az előírtaknak megfelelően
k ls elsz mol s
Külső elszámolás
  • 1866 létrejön a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke tisztség
  • 1998: Nemzeti Elszámolási Iroda; közelszámolás i fórum létrehozása
  • Az ÁSZ igazgatásilag független, az elnökét a királynő jelöli ki a miniszterelnök javaslatára
      • Nem viselhet egyéb tisztséget
      • Nem tölthetnek be állást egyik parlamenti kamarában sem
      • Ez 1 független közhivatalnoki szerep
      • NAO feje, 1983-ban hozták létre
k ls elsz mol s1
Külső elszámolás

A NAO pénzügyileg független, költségeit a Parlament által rendelkezésre bocsátott pénzből kell fizetni

Az ÁSZ elnök fizetése a Konszolidációs Alapból történik

Torvény biztosítja a működési függetlenséget

Az ÁSZ készíti elő és vizsgálja a NAO költségvetését

Az elszámolási költségeket a Konszolidációs Alapból kell finanszírozni

k ls elsz mol s2
Külső elszámolás

Elszámolás és kinevezés/megbízás:

-1982: Helyi önkormányzati törvény(szerep, funkciók)

-1988: elszámolási kinevezés

elsz mol sok ltal nos fedezete
Elszámolások általános fedezete

2000 GRA torvény: pénzügyi elszámolás esetén a minisztériumi számlákat az ÁSZ felügyeli

  • központi kormányzati számlákat is elszámoltat
  • végrehajtó ügynökségeken keresztül
  • van akiket nem vizsgál: lakásszövetkezetek, felsőoktatás
  • cégtörvény alapján nem vizsgálhatja a KFT-ket
  • megegyezés alapján is eljárhat
elsz mol si form k
Elszámolási formák
  • Minden kifizetést számlával kell igazolni, amely a Parlament által előirányzott célokra történt
  • A felülvizsgálatok a 19. század végén kezdődtek el
  • Eltörölték a kötelező tranzakció felülvizsgálatot
  • 1983-tól kezdve az ÁSZ jelentős hatalommal rendelkezik> elszámolási tanúsítvány
          • Valós, tárgyilagos, a Parlament céljait figyelembe vette-e
          • A fedezett pénzügyi tranzakciók egyensúlyban vannak-e az illetékes hatalommal, mely őket irányítja
  • Helyi önkormányzatok elszámolási bizottságokat alapíthattak tanulmányok készítésére, információk lehívására
vizsg l d si fel lvizsg lati hatalom
Vizsgálódási(felülvizsgálati) hatalom
  • Az ÁSZ hatalmát önálló törvény rögzíti
  • Hozzáférést kell biztosítania bármely dokumentumokhoz, mely kapcsolatban van a minisztériumi számlákkal
  • Az ÁSZ-nak mindent biztosítania kell

Jelentési kötelezettség és közzététel

1866 az ÁSZ köteles bemutatni a kincstári elszámolásait a Konszolidációs Alap számláiról és egyéb speciális költségvetési számlákról

jelent si k telezetts g s k zz t tel
Jelentési kötelezettség és közzététel

Ha a pénzügyminisztérium nem terjeszti elő 10 hónapon belül ezt a jelentést, akkor az ÁSZ jogosult erre

  • A NAO évente 60 jelentést készít
  • Minisztériumi kimutatásokat kötelező bemutatni az ÁSZ-nak a 8 hónappal a költségvetési év kezdete után, melyre 2 hónapot kap felülvizsgálni
  • A teljes kormányjelentés során az ÁSZ-nak meg kell bizonyosodnia afelől, hogy az adatok valósak és a számlák tárgyilagosak