Magyar Múzeumok Országos Képeslap Katalógusa az Interneten 140 éves a képeslap!

1. Magyar Múzeumok Országos Képeslap Katalógusa az Interneten140 éves a képeslap! dr. Bereczki Ibolya

2. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, az Arcanum által végzett digitalizálási programok • Magyar Múzeumi Kiadványok adatbázisa:Megyei és országos múzeumok évkönyvei és periodikái - két év alatt 960.000 oldal, 5000 kötet: www.museum.hu – Digitális Könyvtár • Magyar Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti gyűjtemény katalógusa • Budapesti Történeti Múzeum plakátgyűjteménye • Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum: látványdigitalizálás • A Duna mappáció

4. Képeslapgyűjtemények digitalizálása - Alapkoncepció • Országos szintű gyűjtemények feltárása • Összehasonlítása • Publikálása a legkönnyebben hozzáférhető módon • Első lépés az 1945 előtti képeslapok feldolgozása • A legnagyobb gyűjtemény feltárása, digitalizálása és publikálása – Zempléni Múzeum, Szerencs • „Minta” gyűjteményekkel történő összehasonlítás

5. Egy kis visszatekintés • A képeslap anno… • Előzmények – vizitkártya, borítékos, kézzel írt, díszített lapok • Gyors karrier • 1865 – az első kísérlet a boríték nélküli, „díjjegyes” lap küldésére – Karlsruhe, 5. Német postakongresszus nem járt sikerrel az elfogadtatás • 1869. október 1. – az Osztrák-Magyar Monarchiában az első levelező lap forgalomba hozatala – Correspondenz-Karte, egy hónappal később már magyar néven is: Levelezési-lapok • Gyors terjedését olcsóságának köszönheti (levél 5 krajcár, lev.lap 2 krajcár

6. A képeslap megszületése és karrierje Az első, mai értelemben vett képeslap 1870-ben • August Schwartz, Oldenburg • A posta űrlap címzési oldalának bal felső sarkában • postabélyeg nagyságú nyomtatott képen ágyú mögött álló tüzér alakja • 1878 - a levelező- és a képes levelezőlapok méretének szabványosítása: 140x90mm a régi 122x85mm. helyett. • A díjszabás egységesítése, az ár a levéltarifa fele • 1890-es évek – a nyomdai sokszorosítás térhódítása • 1896- az első magyar kiadvány - Magyar Királyi Posta 32 lapos színes sorozata a millenniumi ünnepségekre

7. A képeslap • A századforduló és az utolsó békeévek – tömeges terjedés • 1899 - „Hungária” Képeslap Gyűjtő-egyesület, „Képes Levelező-Lap – Klökner József • A folytatás a 20. században • Az elektronikus korszak világában sem múlik el – 2001-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3 millió képeslapot továbbítottak. • SMS-MMS-elektronikus levelezőlap • Gyűjtők, gyűjtemények • Nosztalgia, személyesség, kézbe fogható emlék • Tömegtermékből „ereklye” • A képeslap mint történeti és néprajzi forrás – városképi ábrázolások, történelmi események, kultúrhistóriai vonatkozások

8. A programban résztvevő intézmények • A szerencsi Zempléni Múzeum • Több mint 900,000 képeslap tematikus rendben, ebből 125,000 db digitalizálva. • Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest • 25,000 képeslap, egyedi kép tematikus rendben, a teljes gyűjtemény digitalizálva • Magyar Mezőgazdasági Múzeum • 3000 képeslap tematikus rendben, a teljes gyűjtemény digitalizálva • Damjanich János Múzeum Szolnok • 2000 képeslap tematikus rendben, a teljes gyűjtemény digitalizálva

9. Miért éppen Szerencs? • Előzmények • Dr. Petrikovics László fogorvos magángyűjteménye és adománya 1967. július 15. • A múzeum születése – 1968. december 3 – a működés kezdete • 1991 októberétől a mai helyén található a tájmúzeum • 900 000 darabos képeslapgyűjtemény – az országban egyedülálló • Folyamatos gyarapodás, kutatószolgálat, hagyományos nyilvántartás – korlátozott hozzáférési lehetőségek • Nyitottság a gyűjtemény digitális feldolgozására • Fazekasné Majoros Judit múzeumigazgató – a gyűjtemény hozzáértő kutatója

11. Célok • Minél teljesebb országos katalógus a lehető legtöbb intézmény bevonásával • Alapszintű tartalmi feldolgozás a digitalizálással párhuzamosan • Mindenki számára kereshető hozzáférést biztosítani az interneten keresztül • Az archív állományok révén egyszerű és jó minőségű reprodukciós képesség • A gyűjtemények állományvédelme, az adatbázis és a reprodukciós lehetőség által

12. Összhangban a múzeumi nyilvántartás szabályaival • A képeslap a múzeumi nyilvántartás „rengetegében” • Kis helyen elfér, de borzasztó sok van belőle • Hová leltározzam? • Szekrénykataszter vagy egyedi leltári szám? • A muzeológiai leírás módja • A digitális nyilvántartás lehetőségei • Az adatbázisba rendezés technológiái • Gyarapítás, gyűjtemények befogadása • Értékes? • Értékesíthető?

13. A tartalmi feldolgozás kérdései • A tömeges módszerrel rögzítendő tartalmak meghatározása • Tartalom (téma, esemény, helyszín, személy) • Település név • Kiadó • Dátum • Postai adatok megléte • A tartalmi leírás módszere (csak a konkrét információ, közhelyek, ismétlődő nyelvi fordulatok elhagyása) • Másodlagos feldolgozás az adatbázis alapján (kutatók, gyűjteménykezelők)

14. Szakmai előkészítés • Duplumok és speciális anyagú, vagy formájú lapok leválogatása • Hiányok pótlása (kiállítások, vagy a gyűjtemény egyéb okból történő megbontása) • Kevésbé feltárt gyűjteményrészek rendezése (néprajzi tábor) • Az évtizedes gyűjtésből adódó problémák feltárása (változó szemlélet) • A digitalizálandó tartalom meghatározása (mihez kell a muzeológus, és mit lehet a szedőkre bízni?!)

15. Digitalizálás egyszerűen, gyorsan, olcsón • Canon RD X 10C nagyteljesítményű lapadagolós szkenner • 1500 képeslap digitalizálása / nap • Összesen 150,000 képeslap, 300,000 felvétel, sérülés egyetlen esetben sem történt! • Képminőség: 600 dpi, Tiff, true colour • Mentés: 8 TB archív állomány merevlemezeken; • 2 TB munkaállomány tömörítetlen Jpg; • 250 GB Interneten publikált állomány, tömörített és csökkentett méretű Ecw • Menet közben felmerülő problémák: • összetapadt képek • Képek körbevágása, forgatása (hátoldal) • hibás szkennelés (0,3%)

16. Manuális tartalmi feldolgozás a digitális képekről, előre meghatározott elvek szerint több szedő segítségével • A szedési elvek tematikus egységenkénti meghatározása • Többszörös képi és szöveg korrektúra • Menet közben felmerülő problémák: • Településnév változások • nehezen olvashatóság • idegen nyelvű névváltozatok • idegen nyelvű tartalmak szelektálása (mire keres egy magyar felhasználó) • szedési utasítások eltérő értelmezése a változatos tartalom miatt

17. Publikálás • Interneten • Teljes szövegűen kereshető adatbázisban, intézményenként, tematikus rendben • Reprodukcióra alkalmatlan képminőség, speciális formátum és vízjel • (van-e értelme a vizuális élmény korlátozásának, érvek pro és kontra?!) • Keresés helyre, tartalomra, kiadóra, évszámra, ezek kombinációjára • Kereshető szavak listázása, logikai operátorok, jobbról-balról csonkolás; szótávolság keresés • Találat kivilágított megjelenítése nézőképpel • Szöveg exportálása

18. Az Arcanum DVD sorozata • 10,000 pillantás Magyarországra • 10,000 pillantás Budapestre (ÚJ) • Vendéglátás Magyarországon (ÚJ) • Érdekesebb, tematikus gyűjteményrészek • Kényelmesebb felhasználás • Könnyebb böngészés • Csak kisebb korlátozásokkal publikált képanyag • A saját gyűjtemény érzete

20. A folytatás… • Szerencsen az 1945 utáni földrajzi gyűjtemények feldolgozása és integrálása az adatbázisba • A hazai múzeumok jelentősebb képeslapgyűjteményeinek digitalizálása • Múzeumi adatbázisok összekapcsolása • Egyéb közgyűjteményi, helytörténeti és tudományos képi adatbázisok közös keresése