magyarorsz g h m rs kleti viszonyainak v ltoz sai 1755 t l napjainkig n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Magyarország H?mérsékleti Viszonyainak Változásai 1755 -t?l napjainkig PowerPoint Presentation
Download Presentation
Magyarország H?mérsékleti Viszonyainak Változásai 1755 -t?l napjainkig

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 49

Magyarország H?mérsékleti Viszonyainak Változásai 1755 -t?l napjainkig - PowerPoint PPT Presentation


  • 206 Views
  • Uploaded on

Magyarország Hőmérsékleti Viszonyainak Változásai 1755 -től napjainkig. 1934. Sőreg Ádám. XXI. Metnet Találkozó és Szabadegyetem – Budapest – 2012. január 28. Hogyan befolyásolja mindennapi életünket az éghajlat változása?. KIVÁLTÓ OKTÓL FÜGGETLENÜL VÁLTOZIK:

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Magyarország H?mérsékleti Viszonyainak Változásai 1755 -t?l napjainkig' - dotty


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
magyarorsz g h m rs kleti viszonyainak v ltoz sai 1755 t l napjainkig

Magyarország Hőmérsékleti Viszonyainak Változásai 1755-től napjainkig

1934.

Sőreg Ádám

XXI. Metnet Találkozó és Szabadegyetem – Budapest – 2012. január 28.

hogyan befoly solja mindennapi let nket az ghajlat v ltoz sa
Hogyan befolyásolja mindennapi életünket az éghajlat változása?

KIVÁLTÓ OKTÓL FÜGGETLENÜL VÁLTOZIK:

  • A hőmérséklet, csapadékmennyiség, stb. átlagértéke, több évtizedes terjedelme
  • Különböző meteorológiai szélsőségek előfordulásának gyakorisága
  • Mindez hatással van egyes gazdasági ágazatok (mezőgazdaság, közlekedés, idegenforgalom) teljesítményére
  • Életvitelünkre, egészségünkre
  • AZ EMBERI TÖRTÉNELEM KEZDETE ÓTA ALKALMAZKODUNK E VÁLTOZÁSOKHOZ
magyarorsz g ghajlatt rt net nek nyom ban
Magyarország éghajlattörténetének nyomában
  • Réthly Antal életműve (1879-1975)
      • Közvetett források nagy tömegben, emellett kis számú műszeres megfigyelés is
  • Berkes Zoltán, Kakas József (~1946-66)
      • Budapest hőmérsékleti idősora 1780-tól, néhány állomás az 1870-es évtizedtől 1960-ig
  • Rácz Lajos (1990-es évektől)
      • Az elmúlt évszázadok éghajlatváltozásainak rekonstrukciója Réthly életműve nyomán
  • OMSZ napjainkbeli kutatásai csak az 1901 utáni időszakot vizsgálták
      • Szentimrey Tamás, Szalai Sándor (2001)
      • Domonkos Péter, Tar Károly (2003)
mi rt maradhatott az 1901 el tti id szakb l sz rmaz adathalmaz nagyr szt feldolgozatlan
Miért maradhatott az 1901 előtti időszakből származó adathalmaz nagyrészt feldolgozatlan?

Leggyakrabban három indokot olvashatunk, amelyek kivétel nélkül pontatlan állítások

...

Éghajlatváltozás kérdésének

közismertté, ” népszerűvé” válása

vs.

Alacsony érdeklődés

hazánk éghajlati múltja iránt (?)

slide5
Részlet az OMSZ éghajlati információs oldalairól-http://owww.met.hu/eghajlat/eghajlati_adatsorok/de/Navig/Index2.htm
  • „A XX. században általában már mindenütt a ma is használatos zsalus, ún. angol típusú hőmérőházakban folytak a mérések”– tömeges átállás 1923-1935 között
  • „A XX. század elejétől állnak rendelkezésre napi minimum és maximumhőmérsékleti adatok” – 1920-as évek vége előtti időkben csak 5 ilyen állomás létezett
  • „Száz évet jóval meghaladó mérési sor csak kevés helyről állt volna rendelkezésre” – a 100 évnél hosszabb adatsorok száma 20db, 11 pedig 150 éven felüli időtartamú
h m rs kletemelked s a 20 sz zadban elt r ll spontok
Hőmérsékletemelkedés a 20. században –eltérő álláspontok

+0,68°c

  • Szentimrey-Szalai (2001) és Domonkos-Tar (2003) ugyanazt a módszertant alkalmazva jutott teljesen más eredményre – kétszeres az eltérés következtetéseik között
  • Domonkos Péter és Tar Károly álláspontját erősíti meg az OMSZ inhomogenitásoktól nem mentes 4 adatsorának átlaga is

+0,34°c

dT (°C/évszázad)

+0,31°c

mindez a nemzeti ghajlatv ltoz si strat gia sorait olvasva nem mutatkozik
Mindez a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia sorait olvasva nem mutatkozik

HadCRUT3

  • „Magyarországon a globális átlaghőmérséklet 1°C-os emelkedése a helyi átlaghőmérséklet 1.5°C-os emelkedését vonj maga után”– következtetés: hazánk ”különösen veszélyeztetett”
  • Magyarország: +0.31-0.68°C / 100 év
  • Világátlag: +0.6°C / 100 év
  • Hol találjuk a fenti állítás empirikus bizonyítékát?
mit tud ny jtani egy 1755 t l 2011 ig terjed orsz gos k z ph m rs kleti adatb zis
Mit tud nyújtani egy 1755-től 2011-ig terjedő országos középhőmérsékleti adatbázis?
  • Magyar szakirodalomban először jelenik majd meg 250 évnél is hosszabb időszakot felölelő meteorológiai adatsor
  • Átláthatóság, transzparencia – 35 állomás hosszú adatsorának feldolgozása, majd az adatok teljeskörűen nyilvánossá tétele
  • Új módszertani eszközök: intervallumbecslés, a korábbi „lineáris trendfüggőség” feloldása, asszimetrikus homogenizáció használata
  • Átértékelheti a klímaváltozás és a társadalmi-gazdasági fejlődés kapcsolatát
  • Eszmei érték, tiszteletnyilvánítás a 18-19. század észlelőinek
elt r id t v elt r konkl zi
Eltérő időtáv, eltérő konklúzió

°C

1975

Nyári átlagos maximum- hőmérséklet változása 1975 és 2004 között

Országos középhőmérséklet nyáron (1755-2011)

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Forrás: saját kalkuláció, részletezés később

t a kezdetekt l az orsz gos k z ph m rs letek meghat roz s ig
Út a kezdetektől az országos középhőmérséletek meghatározásáig
  • Régi megfigyelések felkutatása
  • Hosszú idősorok összeállítása
  • Adatsorok egyöntetűvé tétele, korrekciók, hibabecslés menete
  • Országos középhőmérséklet számítás, eredmények kiértékelése
  • Összehasonlítás már megjelent kutatási eredményekkel
a magyar meteorol gia m rf ldk vei
A magyar meteorológia mérföldkövei
  • 1755: rendszeres meteorológiai mérések kezdete a Nagyszombati Egyetem matematikai tornyában
  • 1780 január: legrégebbi hőmérsékleti adatok Budáról
  • 1850-es évek: Bécsből szervezett mérőhálózat kb. 8-10 állomással
  • 1870: megalakul a M. Kir. Meteorologiai és Földdelejességi Intézet -> OMSZ
  • 1908 május: a kalocsai állomáson kerül első alkalommal rendszeresítésre angol hőmérőház
milyen inform ci kra van sz ks g
Milyen információkra van szükség?
  • Középhőmérsékleti adatok napi vagy havi bontásban, „tetszőleges” helyszínről
  • Az észlelések pontos időpontja

(pl. helyi középidő szerint 6-14-22 óra)

  • A létező legrészletesebb ismertető a műszerek típusáról, elhelyezéséről, beleértve az árnyékolási módszert is
  • Amennyiben lehetséges, havi abszolút szélsőértékek visszafejtése (5 állomás esetében)
forr sok a k zpontilag szervezett megfigyel sek kor ban s el tte
Források a központilag szervezett megfigyelések korában és előtte

1755-től 1870-ig

összesen 25db helyszín

  • Egyedi úton kiadott könyvek
  • Eredeti észlelési ívek
  • Kéziratok
  • Másodlagos források

(pl. korabeli újságokban havi rendszerességgel közölt adatok)

1850-től napjainkig

összesen 35db helyszín

  • K.k. Central-Anstalt für Meteorologie (1850-70)
  • OMSZ meteorológiai évkönyvek (1871-1989)
  • Időjárási havijelentés Magyarországról (1934-1995)
  • Global Summary of Day (GSoD) adatbázis 1973-tól
forr sok k ziratok
Források – kéziratok

Patkovich József, Pécs, 1849. január

1780. január, Buda, Weiss Ferenc jegyzetei

2 hossz id sorok ssze ll t sa
2. Hosszú idősorok összeállítása

Évi középhőmérséklet a 18-19. században

hossz id sorok k pz s nek alapelvei
Hosszú idősorok képzésének alapelvei
  • Havi középhőmérsékleti értékek és kiegészítő információk rendezése az egyes források szerint
  • Áthelyezések, észlelési óra változások pontos dátumának rögzítése
  • Napkainkbeli helyszín fényképes dokumentációja, a mérőhely által szolgáltatott adatok „minőségének” felmérése
  • Adathiány pótlása lehetőségekhez mérten, más adatsor részét nem képező mérések segítségével
    • pl. Pécs esetében az 1865-73 időszakban hiánypótlás a baranyavári észleléseket felhasználva
f nyk pes dokument ci
Fényképes dokumentáció

Nagykanizsa, Camping utca

Debrecen, Nemzetk. Repülőtér

Miskolc-Avas

Agárd, Velencei-tavi vízmérce

inhomogenit sok bizonytalans gi t nyez k
Inhomogenitások, bizonytalansági tényezők
  • Szisztematikus hibák
    • Észlelési időpontok megváltozása
    • Időben eltérő árnyékolási technikák

2. Egyedi, állomásszinten jelentkező hibák

    • Mérési környezet változásai az idő előrehaladtával (folyamatos, „nem klimatikus eredetű” hőmérsékletváltozás)
    • Állomás költöztetése, áthelyezése
    • Egy-egy műszer egyedi hibája, például elskálázás, nem megfelelő nullpont, stb.
szlel si id pontokb l ad d elt r sek
Észlelési időpontokból adódó eltérések
  • Az összes adattípus korrekciója valódi 24 órás középértékre
  • Óránkénti megfigyelések, átlagos napi hőmérsékleti görbék alapján (kb. 1 millió SYNOP távirat feldolgozása után kerültek kiszámításra a korrekciók)
  • A valódi 24 órás és a 3-4 adatpontból számított értékek közötti eltérés minden állomáson egyedi, elsősorban annak fekvésétől függ

(becslési hiba forrása)

szlel si id pontokb l ad d elt r sek1
Észlelési időpontokból adódó eltérések
  • Május hónapra jellemző óránkénti hőmérsékletek sokéves átlaga országosan
  • A módszer segítségével kiszámítható az átlagos eltérés:
  • 7-14-21 órás időpontok esetében a havi közép- hőmérséklet 0.51°c-kal magasabb lesz, mint óránkénti adatok használatával

14h (12 UTC)

21h (19 UTC)

24 órás átlaghőm.

Átlaghőmérséklet (°C)

7h (5 UTC)

Észlelési idő (UTC)

szlel si id pontokb l ad d elt r sek2
Észlelési időpontokból adódó eltérések
  • Korrekció hibájának becslése (minden évben és állomáson más-más eredményt kapunk)

Standard hiba: +/- 0.155°C

Forrás: saját kalkuláció az OMSZ állomások SYNOP táviratai alapján, 2001-2009

havi k z ph m rs kletek elt r se k l nb z szlel si id pontok eset n
Havi középhőmérsékletek eltérése különböző észlelési időpontok esetén

Forrás: saját kalkuláció az OMSZ állomások SYNOP táviratai alapján, 2001-2009

a h m r k rny kol s nak fejl d se
A hőmérők árnyékolásának fejlődése

Korai megoldások

(1755-1870)

Bádogernyő

(1851-1934)

Angol hőmérőház

(1908-)

Tányéros árnyékoló

(1995-)

  • Havi középhőmérsékletekben okozott eltérés az angol hőmérőházhoz képest:

-0.1 ... +0.4°C

-0.3 ... +0.2°C

-

-0.1 ... +0.1°C

Standard hiba: +/- 0.213°C éves szinten

Forrás: számos hazai és nemzetközi összehasonlító vizsgálat a 19-20. század során

egyedi hib k sz r se
Egyedi hibák szűrése

Töréspont jellegű inhomogenitás

Kumulatív, folyamatos változás

Mérési környezet fokozatos körbeépülése (városi hőszigethatás)

Növényzet (például egybefüggő fasor) növekedése a hőmérőház szomszédságában

Hőmérőház festésének elhanyagolása, fokozatos adatminőség-romlás

  • Állomás elköltöztetése az eredeti helyéről
  • Mesterséges hőforrás (pl. klímaberendezés kültéri egységének) elhelyezése a hőmérőház mellett
  • Korábbi hibásan skálázott hőmérsékletmérő műszer lecserélése
asszimetrikus t bbl pcs s homogeniz ci
Asszimetrikus-többlépcsős homogenizáció
  • A 35 állomás közül kiválasztásra kerülnek azok, amelyek soha nem voltak városi hőszigettel terhelt környezetben (állomástörténet!)
  • Statisztikai próba segítségével minden állomás adatsorát összevetjük 6 másikkal – cél a struktúrális töréspontok felkutatása
  • Easterling-Peterson teszt(1995)
  • A korrekciós rendszer az egyedi hibákat véletlen eloszlásúnak tekinti, hosszú távon várható értékük nulla
  • Az országos középhőmérséklet trendjén a homogenizációs eljárás nem változtat
omsz vs saj t m dszer miskolc eset ben
OMSZ vs. saját módszer Miskolc esetében
  • Áthelyezések: 1922_09, 1932, 1950, 1991
  • 1991-ben az állomás a Sajó völgyében lévő repülőtérről átkerült az Avasra, városias környezet + magaslati pozíció

Miskolc – Szentimrey-Szalai(2001)

Miskolc – saját kalkuláció

  • 1908 előtti adatokat az OMSZ Szomolnokról (Felvidék) pótolta
asszimetrikus t bbl pcs s homogeniz ci1
Asszimetrikus-többlépcsős homogenizáció
  • Példa: Debrecen esetében töréspontkeresés

Amennyiben 2 forrás +/- 1 év pontossággal ugyanarra az időpontra mutat: akkor struktúrális töréspont állapítható meg

Minden állomás homogén szegmensekre osztódik fel, a korrekciók során ezeket használjuk az adatsorok kölcsönös egyöntetűvé tételéhez

Debrecenben például az 1853-70, vagy az 1950-1960.04-ig tartó időszak homogénnek tekinthető

orsz gosan tlagolt vi k z ph m rs klet 1755 t l 2011 ig
Országosan átlagolt évi középhőmérséklet 1755-től 2011-ig
  • Készült homogenizált idősorok térbeli interpolációjával, az 1951-2000 időszak sokéves átlagától vett eltérés alapján
  • Lineáris trendszámítás vs. Henderson-mozgóátlag

°C

I. 1834

II. 1863

III. 2007

2011:

10.57°C

I. 1940

slide40

°C

OMSZ adatsorok

kezdete

Országos átlaghőmérséklet

NYÁRON

°C

Országos átlaghőmérséklet

TÉLEN

rendk v li hideg 1929 febru r
Rendkívüli hideg – 1929 február

Havi abszolút minimumhőmérséklet Havi középhőmérséklet

Országos átlag: -9.2°c

A havi középhőmérsékleti adatok valódi 24 órára vetített, homogenizált értékek

Forrás: az Országos Meteorológiai Szolgálat Évkönyvei, 1929. évf.

Schneider, M.: Jahrbuch Meteorologischen Beobachtungen im Jahre 1919-1938

OMSZ – Éghajlati adatsorok 1901-2000, Budapest, Debrecen, Szeged, Szombathely

vsz zadok h hull mai sszehasonl t s
Évszázadok hőhullámai - összehasonlítás

Havi abszolút maximumhőmérsékletek országos eloszlása (egész fokra kerekítve)

Forrás: Réthly-Simon (1998)

Kruspér (1866)

Kreil (1854)

Forrás: OMSZ, Időjárási Napijelentés

GSOD daily data, version 7

sszegz s f bb k vetkeztet sek
Összegzés – főbb következtetések
  • Magyarország átlaghőmérséklete napjainkban kb. 1-1.4 fokkal magasabb, mint a 18. század közepén, a „kis jégkorszak” végén
  • A melegedés szinte kizárólag a téli félévben következett be, a nyári átlaghőmérsékletek erőteljes oszcillációja figyelhető meg
  • A 20. század folyamán 0.3-0.4°c-kal lett melegebb hazánk éghajlata, ez a manapság irányadónak tekintett globális átlagnál jóval kisebb mértékű változás
  • Az intervallumbecslés módszere kidolgozásra került, következő lépés az egyes havi és éves adatok konfidencia intervallumainak kiszámítása (a mérések bizonytalansága a múltba visszatekintve folyamatosan növekszik)
h m rs kletemelked s a 20 sz zadban elt r ll spontok1
Hőmérsékletemelkedés a 20. században –eltérő álláspontok

Orsz. középhőmérséklet

+0.40

+0.31

+0.31

+0.38

+0.68

dT (°C/évszázad)

Szentimrey-Szalai

OMSZ 4 állomás

Domonkos-Tar

HUNTEMP 35

CRUTEM3

j orsz gos k z ph m rs kleti adatb zis
Új országos középhőmérsékleti adatbázis
  • Összesen 35 állomás hosszú havi középhőmérsékleti idősora, ebből 25db terjed ki legalább 100 éves időtartamra
      • Eredeti adatsor
      • Valódi 24 órás átlagértékekre és angol hőmérőházas árnyékolásra korrigált változat
      • Egyöntetűvé tett, inhomogenitásoktól „mentes” adatsor
  • Országos átlaghőmérséklet minden egyes hónapban 1755 és 2011 között
  • Havi abszolút mininum- és maximumértékek 5 állomáson – Budapesten pl. 1811-2011 között