Horváth Dániel MTA Kutatásszervezési Intézet horvath.daniel@mail.iif.hu

1. Továbbtanulás és médiaJelentkezési tendenciák és a diploma értékének megjelenése a sajtóbanJelentkezési tendenciák kutatás – műhelykonferencia Budapest, 2010. június 16. Horváth Dániel MTA Kutatásszervezési Intézet horvath.daniel@mail.iif.hu

2. A kutatás bemutatása • A kutatás vizsgálja a felsőoktatás sajtóban történő megjelenését, azon belül is elsősorban a jelentkezési tendenciák és a diploma értékének megítélését • A vizsgálat kezdeti fázisában egy-egy rövidebb időszakra fókuszáltunk • Az elemzést a Népszabadság online változatában fellelhető cikkekre alapoztuk  ebben találtuk a legtöbb, e témával foglalkozó cikket (régebben külön tematikus melléklet) • Kiegészítésként egyéb hírforrást is felhasználtunk (Magyar Nemzet Online, Index)

3. A kutatás hipotézisei • A média hatással van a jelentkezési tendenciákra • A hatás jellege (pozitív, negatív) nem határozható meg egyértelműen, de a média „véleményformáló ereje” mindenképpen tetten érhető • A média a jelentkezési tendenciák mellett a diploma társadalmi presztízsére is hat • A média gyakran eszköz a különféle érdekek érvényesítésére • Hipotéziseink közül a kutatás jelenlegi fázisában nem mindegyiket tudjuk igazolni, illetve elvetni

4. A felsőoktatás, mint téma • NOL 2006. január – 2010. május • 285 megvizsgált cikk a felsőoktatással kapcsolatban • Leggyakrabban megjelenő témák (domináns téma szerint): • Tandíj – 23,6% (átpolitizált téma!) • Felsőoktatás átalakítása, fejlesztése, finanszírozása – 17,1% • Jelentkezők, felvételi – 13,3% • Külföldi felsőoktatás – 6,1% • Munkaerőpiac – 5,2%

5. Cikkek eloszlása havi bontásban

6. A cikkek típusai • Bekategorizálható típusok: • Rövidebb, kizárólag az aktuális téma, esemény (pl. felvételi) legfontosabb adatait közlő írások  fontos a naprakészség • Nagyobb lélegzetvételű cikkek szakértői anyagok alapján, bizonyos eseményekhez kapcsolódva, azokat részletesen elemezve, szakértőket megszólaltatva  pl. a felvételihez, DPR-hez kapcsolódó Educatio anyagokon alapuló cikkek • Vélemények, esszék, hozzászólások  bizonyos nézőpontból, határozottan állást foglaló írások

7. A cikkek típusai – eseményhez kötődő cikkek

8. A cikkek típusai – eseményhez nem kötődő cikkek

9. A cikkek hangvétele • Általánosságban kritikus hangvétel, sokkal ritkább a pozitív hangvételű cikk • Leggyakoribb negatív témák a felsőoktatással kapcsolatban: • A diploma elértéktelenedése (általánosságban) • Növekvő frissdiplomás munkanélküliség • Bizonyos intézmények színvonaltalansága • A szakmai gyakorlat és nyelvtudás hiánya • Vidéki főiskolák nehéz helyzete • A bolognai folyamat árnyoldalai • Természettudományos és műszaki felsőoktatás nehéz helyzete • Stb…

10. A cikkek hangvétele • Pozitívumok: jóval ritkábban kerülnek említésre, akkor is csak egy-egy intézmény, képzés kapcsán • Intézmények és munkaadók együttműködése • A magyar felsőoktatással kapcsolatban általánosan pozitív jelenségről a cikkek nem számolnak be • A felsőoktatással kapcsolatos általánosan negatív kép a közvéleményben is elterjedt

11. Jelentkezési tendenciák • A megvizsgált cikkek 13,3%-a foglalkozik a témával • A hallgatók számának alakulásával kevés cikk foglalkozik bővebben, a számok csak kiindulási alapot szolgáltatnak • A cikkek fő megállapításai: • Egyáltalán nem kell több hallgató a felsőoktatásba; nem kell több diplomás • Sokaknak csak a papír fontos, ezért a gyengébb színvonalat biztosító intézményekbe is van jelentkező • Túl sokan jelentkeznek humán szakokra • A jelenlegi pontrendszer nem alkalmas a jelentkezős rangsorolására (BSc/BA és MSc/MA képzésre jelentkezők esetében egyaránt), nem ad képet a valós tudásukról • A vidéki főiskolákra nehéz évek várnak (városaikra is…) • Közép- és hosszútávon nincs biztosítva a felsőoktatás utánpótlási bázisa

12. Jelentkezési tendenciák • További említések: • Kevesebben jelentkeztek mesterképzésre (bizonyos szakokon), mint ahány államilag finanszírozott hely van • Főleg a term.tud. (tanári) mesterszakokon rossz a helyzet • Éppen ezért sok kevésbé kiváló hallgató is bekerült a mesterképzésekre • A felsőoktatásba történő bekerülésnél a mainál jóval erősebb versenyre lenne szükség. Ma gyakorlatilag nincs verseny • Felsőoktatásban a ‘90-es években a 18-23 éves korosztály 10%-a vett részt, ma ez az arány 46%, ami már-már túl sok. (Mindenki bejuthat az egyetemre. NOL 2009.02.05.)

13. Jelentkezési tendenciák és tandíj-kérdés

14. Jelentkezési tendenciák és tandíj-kérdés • „Ha bevezetik a tandíjat, csökken a jelentkezők száma”- Az e kérdéssel foglalkozó cikkek 2/3-a ilyen hangvételű, főként ellenzéki politikusok említik ezt az esetleges hatást • „A tandíj nincs hatással a jelentkezők számára” - Az e kérdéssel foglalkozó cikkek 1/3-a ilyen hangvételű, főként szakértők és kormánypárti oktatáspolitikusok említik ezt.

15. A diploma értéke • A megvizsgált cikkek mindössze 5,2%-a foglalkozik a témával – ez a probléma fontosságát ismerve igen kevésnek mondható • Főbb megállapítások: • A szak népszerűsége és a diploma (munkaerőpiaci) értéke sokszor igen eltérő • „Diplomával tovább élsz” – figyelemfelkeltő cím, de… • Minél magasabb a diploma presztízse, annál könnyebb érvényesülni vele (a cégek sokszor figyelembe veszik) • Különbségek: műszaki-bölcsész, intézmények közti különbségek… • A diploma önmagában nem érték, csak ha gyakorlati tudás, nyelvtudás is társul hozzá, ám ez sokszor hiányzik

16. A diploma értéke • További megállapítások: • Ha a cégek részt vesznek a hallgatók képzésében, akkor az ott megszerzett diplomát is többre tartják (pl. MOL) • Regionális különbségek: ahol a diákok könnyebben tudnak elhelyezkedni, oda szívesebben mennek (SZE mérnökképzés + győri ipari cégek) • „Diplomával könnyebb” – kutatás, mely cáfolt több eddigi megállapítást (frissdiplomás munkanélküliség, bölcsészek hátrányos helyzete, stb.) • A diplomások többsége – ha esetleg nehezen is – megtalálja számításait • Informatikusok példája: sokkal kisebbek a diplomás-nem diplomás közti különbségek (28%), mint a területi különbségek (Bp – vidék; kb. kétszeres eltérés)

17. Mit gondolnak az emberek a diploma értékével kapcsolatban? • Ennek nem reprezentatív vizsgálatát cikkekhez írt kommentek és fórumbejegyzések segítségével végeztük • Figyelembe kell venni, hogy a véleménynyilvánítás e formáját elsősorban a kritikus szemléletű olvasók alkalmazzák • Vizsgálat: • „Mit ér a diploma” c. fórumtopic (2008. április – 2009. november) • A Népszabadság „Diplomával könnyebb” c. cikkéhez írt kommentek (2010. június 10.)

18. Mit gondolnak az emberek a diploma értékével kapcsolatban? • Sokszor még akkor is pesszimista az emberek vélekedése, amikor épp valami pozitív eredményt/fejleményt mutat be a sajtó – ez betudható annak, hogy általánosságban negatív képet fest a média a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatáról • Pl.: „Diplomával könnyebb” – mégsem olyan katasztrofális a frissdiplomások helyzete (Educatio kutatás) A cikket kommentálók főbb megjegyzései ezzel kapcsolatban:

19. „Diplomával könnyebb” – főbb megjegyzések: • Nem valósak az adatok • Régiek az adatok – az első BSc/BA évfolyam végzettjeivel már más lesz a helyzet • Hiányzik a gyakorlati tudás • Műszaki-bölcsész különbség • Nagy intézményi és területi különbségek A média többnyire kritikus beállítottsága miatt az emberek kételkednek a pozitív kicsengésű eredményekben is…

20. „Mit ér a diploma?” – főbb megjegyzések • „Nem a diploma megléte számít előnynek, hanem a hiánya hátránynak” • Diploma mellett gyakorlati tapasztalatra is szükség van, de a hazai oktatási rendszer ezt nem biztosítja • Nem éri meg a fáradságot; kidobott pénz és idő • „Túlképzettség miatt oda sem vesznek fel, ahová azelőtt esélyem lettem volna • A diplomás elsősorban szemléletét tekintve más – „A diploma azért jó, hogy önmagam számára több legyek” • „Sokan azért írnak rosszat a diplomáról, mert nekik nincsen” • „Jó egyetem – jó diploma – jó munkahely” • „A gyakorlat megszerzésére rengeteg lehetőség van, csak élni kell vele”

21. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Horváth Dániel MTA Kutatásszervezési Intézet horvath.daniel@mail.iif.hu