Az interregnum és Károly Róbert uralma

1. Az interregnum és Károly Róbert uralma 83. Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható

2. Előzetes tudnivalók • Interregnum: a szó jelentése „királyi uralkodás közötti időszak”, ebben a konkrét helyzetben 1301 és 1311 között azt jelenti, hogy nem volt a nemesség egésze által elfogadott és elismert király. • Az Anjou család Franciaországból származott el Dél-Itáliába. V. István lánya Mária, Sánta Anjou Károly felesége volt, ő Károly Róbert nagyanyja. • Károly Róbert igazi neve Caroberto (ejtsd: Karoberto) ma már nem használják ezt a nevet, de a Károly Róbert pontatlan. És a Károly sem pontos, noha újabban I. Károlyként szoktak hivatkozni rá.

3. Az interregnum 1301-(1308), 1310 • 1301. III. András halála, férfiágon kihal az Árpád-ház • Az országban oligarchák uralkodnak (még IV. Béla uralkodása alatt kezdődött a helyzet kialakulása). • Az oligarchák birtokaikon jogokat gyakoroltak, pénz verettek, rendeleteket adtak ki, várakkal és erős hadsereggel rendelkeztek

4. A legnagyobb oligarchák • Csák Máté (Északnyugat) • Aba Amádé (Északkelet) • Borsa Kopasz (Tiszántúl) • Kán László (Erdély) • Kőszegiek (Dunántúl és Szlavónia egy része) – horvátul: Gissingovci, német eredetűek, Herren von Güns • Babonicsok (Dunántúl és Szlavónia egy része) - horvátul: Babonići • Subicsok (Tengerpart) – horvátul: Šubići

5. A trónkövetelők • Caroberto (Károly Róbert), dél itáliai Anjou • III. Vencel (Vaclav) a cseh Přemysl házból • Ottó, a bajor Wittelsbach házból

6. A trónutódlás körüli harcok kialakulása • Az 12 éves Anjou-harceg 1300 augusztusában partra szállt a dalmáciai Spalatóban, a Subicsok, valamint az esztergomi érsek, Bicskei Gergely állt mellette. A pápa is támogatta. Katonailag a Habsburgok támogatták. • 1301-ben Esztergomban királlyá koronázzák, de nem a szent koronával, ezért a tartományurak nem ismerik el hatalmát. • II.Vencel cseh király, Vencel nevű fiát (a majdani III. Vencel cseh királyt), a kalocsai érsek, Székesfehérvárott, a Szent Koronával megkoronázta, felveszi a László nevet. De ezt sem ismerik el, mert a koronázás az Esztergomi érseket illeti meg. Mégis sokan 1304-ig Vencelt királynak tekintették • III. Bonifác pápa követe, Boccassini Miklós bíboros, Vencelhíveinek egy részét Károly mellé állította.

7. Harc a trónért • 1302-ben Károly Róbert Buda ostromával próbálkozott, sikertelenül • Vencelt 1304-ben apja hazaviszi a Szent Koronával együtt, cseh király lesz. 1305-ben lemond a magyar trónról, Ottó bajor herceg javára, a koronát is átadja neki. • Ottót a veszprémi és a csanádi püspök is megkoronázza. Uralma 1307 nyarán omlott összeamikor Kán László vajda Erdélyben elfogta és a Szent Koronát is elvette tőle. • Károly Róbert céljaa tartományurakkal, kiskirályságokkal elismertetni hatalmát.

8. Károly Róbert hatalomra jutása • 1307-ben az Anjouk hívei beveszik Budát (László volt budai rektor vezetésével). • 1307. október 10-én Rákos mezején tartott országgyűlésen a tartományurak nagyobb része, a főpapok és a köznemesek is kikiáltották Carobertot királyukká. • 1308-ban Magyarországra érkezik Gentile de Montefiore bíboros, a pápa legátusa (követe), aki többször is támogatja Cerobertót. A Pápa egyértelműen Carobertót támogatja. • 1308. november 10-én tárgyal Csák Mátéval, aki ekkor ismeri el Károlyt kiránynak. • 1309. június 15-én egy Gentile által felszentelt koronával koronázták másodszor királlyá. • Harmadjára az 1310-ben visszaszerzett Szent Koronával augusztus 27-én megkoronázták, végérvényesen király lett.

9. Károly Róbert feltételezett koponyája után rekonstruált arca. Skultéty Gyula alkotása.

10. az Anjou-k címerpajzsa, Árpád-sávok és Anjou-liliomok,1307–1395 A rozgonyi csata a Képes krónikából

11. 1311 Károly Róbert első támadása Csák Máté ellen. 1311 szeptemberében a kassaiak megölik Aba Amadét. 1312 kora tavaszán az Amadé-fiakKároly Róbert ellen léptek fel. Rozgonyi csata (1312. június 15): Csák Máté, valamint az Amadé-fiakcsapataiKassa ellen fordultak. Borsa Kopasz seregével együtt a Kassához közeli Rozgonynál legyőzte a két kiskirály hadait. A tartományurak hatalma ezután sem tűnt el. 1315-ben Károly szövetkezett János cseh királlyal Veselí várát visszafoglalta Mátétól. Felszabadult még Liptó, Zólyom és Árva vidéke is. A király székhelyét Budáról Temesvárra teszi át. 1316-ban Károly elfoglalja Visegrádot. 1317-ben Magyarország belsejében három irányban is sikereket értek el a királyi seregek: Leverték a zempléni oligarchát, Petenye fia Pétert Borsa Kopasz-féle tartomány ellen vezetett hadak ütközeteire Debrecen melett, valamint Adorján váránál került sor. Hadjárat indult az erdélyi Kánok ellen is A harcok Csák Máté halálával zárultak le a király megszerezte a még megmaradt területeket. 1323-ban Károly Róbert udvarával Temesvárról Visegrádra költözött. Az oligarchák elleni harc (1310-1323)

12. Károly Róbert uralmának második fele (1323-1342) • A király uralmának első felében hosszasan harcolt • a hatalomért és a királyi címért • a tartományurak ellen • Uralmának második szakaszában országa újjászervezésén dolgozott • Kormányzati reformokat • Katonai reformokat • 3. Pénzügyi és adóreformot vezet be

13. Kormányzati reformok • A tartományuraktól megszerzett területek igazgatásának megszervezése. • 1320 után: • - A várak élén nem várnagyok álltak, hanem a vajda és a bán familiárisai • A királyi kápolna tevékenységét a kápolnaispán, az uvari papság vezetője alá rendelték, és rábízták a királyi középpecsét használatát. Ezzel a kancelláriától függetlenül okmányokat adhatott ki. • Az udvarban jelentősen megerősödött az írásbeliség, jóval több oklavelet adnak ki. 1329-től kancelláriai jegyzetekkel látták el a királyi okleveleket, és regisztrumokba (királyi könyvekbe) vezeték azokat • 1331-től használta Kátoly Róbert a titkos pecsétet, majd nem sokkal később külön kancellária is használta. • Változás a nádori (A király után a legmagasabb közjogi méltóság)bíráskodásban is: a nádor elsősorban vidéken és nem a királyi udvarban bíráskodott

14. Katonai reformok • A kiinduló helyzet • A királyi várbirtokok eladományozása miatt kevés volt a hadra fogható erő • Magánhadseregek jöttek létre, ezeknek a nemesi család ura parancsolt, nem a király. • A változtatások • A banderiális hadrend beveztése, haderejét az urak saját zászlajuk alatt hadba vonuló csapataira (az ún. zászlósurak seregeire) építette. • A lovagi kultúra megújulása (A király hívei és előkelő családok tagjai lehettek lovagok). • A királyi testőrség és a fegyveres kíséret lovagokból állt. (1326-ban létrehozta a szent György lovagrendet)

15. Az új arisztokrácia kialakítása • A régi arisztokráciával gondjai voltak, hozzá hűséges embereket akart helyzetbe hozni. Nem támaszkodhatott az oligarchákra és kiszolgálóikra. • Az úja arisztokrácia képviselői (Druget Fülöp, Debreceni Dósa, Csák Ugrin és Nekcsei Dömötör tárnokmesterek) • Az ország fontos posztjaira is az új ariszrokrácia tagjait állította a király. • Az 1310-es évek közepétől az országbírók: Hermány Lampért (1313-1324), Köcski Sándor (1324-1328) Nagymartoni Pál (1328-1349).

16. Gazdasági reformok • Az uralkodó érvényesítette jogait a bányászat, pénzverés és kereskedelem (adózás, vámok) területén • Az ország nehéz gazdasági helyzetben volt, a kincstár üres volt. Jövedelmekhez kellett jutni. • A legyőzött oligarchák birtokait arra használta, hogy kiadja őket honor-birtoknak, a birtok haszonélvezője a jövedelem előre meghatározott részét fizette. • A királyi birtokok jövedelme mellett regálékat határozott meg (akik a királyi jogokat gyakoroltak fizettek). • Az árútermelés és pénzgazdaság támogatása (adóbevétel). • Bevezette a nemesfémek felvásárlásának monopóliumát. Alacsonyan szabták meg a felvásárlási árat, így nagy jövedelemhez jutottak. • 1323 minőséges (állandó értékű) ezűstdénár verése. Pénzverő kamarák gyakorolták ezt a jogot, amiért fizettek a királynak. • 1325-ben a firenzei aranyforint mintájára magyar aranyforint verését rendelte el. • A két pénznemet egyszerre használva tudott működni a gazdaság (a tisztán aranyforint alapú működés megbukott 1328-ban) • 1329-ben a cseh mintára, cseh pénzverők elkezdték az ezüstgarasok verését. • A törvényes pénz forgalma kizárólagossá vált Magyarországon. • pénzverő- és bányakamarákat szervezett, amelyek egyszerre látták el mindkét funkciót.

17. Adóreform • A kincstár konszolidációja miatt volt rá szüksége. • Eltekintett az évi kötelező pénzbeváltástól ami a pénz évenkénti cseréje volt, amikor rontottak az összetételén, és így jutottak haszonhoz. • Kapuadót (portális adó) vezetett be. • A városok a kamara-használatát fizették. • A vámregálék a királyi kincstárba jutottak. A fontosabb útvonalakon fekvő nagyobb városokban harmincadot fizettettek, amit sokáig a szó szerinti harmincad részként értelmeztek. • 1336-ban a falvakban megszüntette pénzújítást.

18. Károly Róbert aranyforintja Károly Róbert ezüstgarasa

19. Külkereskedelem • Fontos uticélok: Velence, Bécs, Krakkó. • A XIV. század első két évtizedében az ország gazdasági külkapcsolatai a mélypontra süllyedtek. • A király védelmezte a kereskedőket, de kötelezte őket a vám és a harmincad megfizetésére. • A fő kiviteli cikkek: • Nemesfémek • bor, gabona • birka, disznó, szarvasmarha • A fő behozatali cikkek: • luxuscikkek (ékszerek, ruhadíszek) • Fűszerek • hadi felszerelések • textiláruk (bíborszövetek, posztó, vászon)

20. Egyéb események Károly Róbert uralkodása alatt • 1318. összetűzés a püspökökkel az egyházi javak miatt. Később a Pápa tizedet hajtott be, de a király ebből is tizedet szedett. Beleszólt a püspöki székek kiosztásába, és érvényesítette velük szemben is a királyi hatalmat. • 1326-ban a Kőszegiek és Babonicsok lázadása. (Az előtte már arisztokratává vált családok ellene szervezkedtek) • A Kőszegiek több szlavóniai és Vas megyei várait fegyveresen elfoglalta. • 1330-ban Záh Felicián merénylete a királyi család ellen (nem tudni pontosan milyen okból), majd családja kiirtása. • 1330. Igényt tartott a Havasalföldre a kun származású Basarab vezetésével, bolgár támogatással önálló fejedelemség jött létre. 1330 őszén a magyar sereget a Vöröstorony-szorosban győzték le.

21. Dinasztikus politikája • Károly Róbert négyszer nősült. • Mária, a halicsi fejedelem lánya. • Mária beutheni és tescheni hercegnő. • Beatrix, Károly cseh király, Luxemburgi János húga. • E házasságokból nem született utód. • 4. Erzsébet lengyel hercegnő, a lengyel király, Lokietek Ulászló leánya, gyermekeinek anyja (Lajos, András, István).

22. Károly Róbert esküvője Erzsébettel

23. Külpolitikája alapirányai • Luxemburgi János cseh király Lengyelország megszerzésnek törekvése beárnyékolta a magyar-cseh kapcsolatot. • Csehellenes magyar-osztrák szövetség jött létre. Az ellenségeskedésnek az 1332-es béke vetett véget. • Károly Róbertot dinasztikus kapcsolatban volt Lengyelországgal. • 1335-ben november 1-je körül Visegrádon megrendezett királytalálkozó, Károly Róbert magyar, János cseh és III.(Nagy) Kázmér lengyel király hármas szövetséget kötöttek • - János lemondott lengyelországi igényeiről. • - haKázmér örökös nélkül halna meg, Lengyelországot Károly valamelyik fia kapja meg. • Dalmáciára és Dél-Itáliára külön figyelmet fordított. • Fiát AndrástBölcs Róbert nápolyi király unokájával, Johannával jegyezte el, biztosítva számára a nápolyi trónt.

24. Balkáni politikája • Aktívan részt vesz Dragutin és Milutin háborújában • Dragutint támogatja aki katolizált, macsói bán is volt. • Bosnyák és horvát hívei is Dragutint támogatták. • Ő és hívei is több hadjáratot is vezettek, az utolsót 1324-ben. • 1331-től Dtefan Dušan támadja és szerzi meg déli tartományait. (Ezeket Nagy Lajos veszi vissza).

25. Károly Róbert halála és hagyatéka • 1342. július 16-án Károly Róbert hosszú betegség után hunyt el. Székesfehérvárott temették el. • Konszolidált országot hagyott maga után, gazdasági és dinasztikus értelemben is. • A trónon Lajos fia követte.

26. Felhasznált irodalom • Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. • Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) • Sima Ćirković: Történelem az általanos és társadalmi-nyelvi gimnáziumok 2. osztálya számára • Képek: • Károly Róbert feltételezett koponyája után rekonstruált arca. Skultéty Gyula alkotása: http://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_magyar_kir%C3%A1ly • az Anjou-k címerpajzsa, Árpád-sávok és Anjou-liliomok,1307–1395: http://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_magyar_kir%C3%A1ly • A rozgonyi csata a képes krónikából: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Rozgonyi_csata_KK.jpg&filetimestamp=20081217115343 • Károly Róbert aranyforintja és Károly Róbert ezüstgarasa: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:FlorenKarlaRobertazAnjou.jpg&filetimestamp=20110512051735, http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Charles_I_of_Hungary1.jpg&filetimestamp=20090805202733 • Károly Róbert esküvője Erzsébettel: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Karoly_Robert_eskuvoje_Erzsebettel.jpg&filetimestamp=20060922141521