slide1 n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A járulékszabályok változása 2012 . Készítette: Görgei Zsolt PowerPoint Presentation
Download Presentation
A járulékszabályok változása 2012 . Készítette: Görgei Zsolt

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 43

A járulékszabályok változása 2012 . Készítette: Görgei Zsolt - PowerPoint PPT Presentation


  • 139 Views
  • Uploaded on

A járulékszabályok változása 2012 . Készítette: Görgei Zsolt. A Tbj. alapelvi szinten változik. A társadalombiztosításban való részvétel – törvényben meghatározottak szerint – továbbra is kötelező .

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

A járulékszabályok változása 2012 . Készítette: Görgei Zsolt


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

A járulékszabályok változása

2012.

Készítette: Görgei Zsolt

a tbj alapelvi szinten v ltozik
A Tbj. alapelvi szinten változik
  • A társadalombiztosításban való részvétel – törvényben meghatározottak szerint – továbbra is kötelező.
  • A társadalombiztosítás rendszerében a biztosított – eltérő rendelkezés hiányában – az egyéni felelősség elvének megfelelően járulékfizetés alapján szerezhet jogot a saját maga és törvényben meghatározott hozzátartozója javára az egyes Tb. ellátásokra.
  • A pénzbeli ellátások összege - ha törvény kivételt nem tesz – arányban álla biztosítottnak az ellátás fedezetére szolgáló járulék alapjául szolgáló jövedelmével.
a tbj alapelvi szinten v ltozik1
A Tbj. alapelvi szinten változik
  • A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően – a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében – törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet
jelent sebb v ltoz sok
Jelentősebb változások
  • A járulék fogalma leszűkül, megszűnik a társadalombiztosítási járulék.
  • A korkedvezmény-biztosítási járulék is megszűnik 2013. január 01-től.
  • (A korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLVII. törvény 64.§; Magyar Közlöny 2011. évi 148. szám)
  • Bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó.
  • Magán-nyugdíjpénztári rendszer megszűnik.(Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. 48.§; MK 2011. évi 164. szám)
korkedvezm ny biztos t si j rul k
Korkedvezmény-biztosítási járulék
  • A korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke változatlanul 13 százalék.
  • Alapja a Tbj. 4. § k) pont szerinti jövedelem, kivéve a 21. § szerinti jövedelmeket (járulékalapot nem képező jövedelmeket).
biztos tott ltal fizetend j rul kok
Biztosított által fizetendő járulékok
  • Nyugdíjjárulék mértéke: 10 százalék a járulékfizetési felső határig.
  • A járulékfizetési felső határ:
  • évi 7.942.200 forint, napi 21.700 forint.
  • Minimálbér összege: 93.000 forint
  • Garantált bérminimum összege:108.000 forint
biztos tott ltal fizetend j rul kok1
Biztosított által fizetendő járulékok
  • Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék.
  • a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék,
  • a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék,
  • a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék.
  • A foglalkoztatott az „egyéni járulékokat” a Tbj. 4. § k) pontja szerinti jövedelme (kivéve a 21. § szerinti jövedelmét) után fizeti meg .
egyidej leg fenn ll biztos t si k telezetts ggel j r jogviszony
Egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony
  • Megszűnik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyra tekintettel nyújtott pénzbeli egészségbiztosítási járulék alóli mentesség.
  • A járulékalap után – főszabály szerint – mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.
  • A munkaerő-piaci járulékfizetés alól történő mentesítésre vonatkozó szabályok nem változnak.
az eg szs gbiztos t si s munkaer piaci j rul kot meg kell fizetni
Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot meg kell fizetni:
  • A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után is.
  • A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után továbbra sem kell fizetni.
az egyh zi szem ly ut ni j rul kfizet s
Az egyházi személy utáni járulékfizetés
  • Az egyházi személy után az egyház a minimálbér alapulvételével 10% mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 4% mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet.
  • A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.
felszolg l si d j borraval ut ni j rul kfizet s
Felszolgálási díj, borravaló utáni járulékfizetés
  • A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet.
  • A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet.
felszolg l si d j borraval ut ni j rul kfizet s1
Felszolgálási díj, borravaló utáni járulékfizetés
  • A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről.

12

biztos t si jogviszony biztos t si k telezetts g elb r l sa
Biztosítási jogviszony, biztosítási kötelezettség elbírálása
  • A segítő családtag kikerül a biztosítottak köréből.
  • Amennyiben a vállalkozó közeli hozzátartozója munkát végez a vállalkozásban, azt kell megvizsgálni, hogy ezt a tevékenységet milyen jogviszonyban végzi, és ez biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget eredményez-e.(Bejelentés!)
  • Vezető tisztségviselő Tb. jogállása változhat!
vezet tiszts gvisel t rsadalombiztos t si jog ll sa
Vezető tisztségviselő társadalombiztosítási jogállása

A Tbj. alkalmazásában társas vállalkozó:

  • a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el kivéve, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.
  • (Tbj. 4. § d) 5.)
  • A Tbj. 5. § (2) bekezdése alapján biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét is, ha a jogviszonyban a járulékalapot képező jövedelme a minimálbér 30%-át eléri. (választott tisztségviselő)
vezet tiszts gvisel
Vezető tisztségviselő
  • Nincs változás annál a betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság tagjánál, aki a társaság ügyvezetését munkaviszony keretében látja el.
  • Ha a vezető tisztségviselés megbízás alapján történik, vizsgálni kell, hogy a tag csak vezető tisztségviselői feladatokat lát el, vagy a tag a társas vállalkozásban egyidejűleg más tevékenységet is végez-e.

16

vezet tiszts gvisel1
Vezető tisztségviselő
  • Ha a tag megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, tehát mellette a társaságban más tevékenységet nem végez, a megbízásra tekintettel 2012-tól már társas vállalkozónak minősül.
  • Ha a tag a vezető tisztségviselést megbízásban látja el, és mellette a saját társaságában munkaviszonyban áll, vagy megbízás alapján végez valamilyen tevékenységet, akkor a vezető tisztség tekintetében a tag társas vállalkozónak minősül, tehát társadalombiztosítási szempontból a megbízást át kell minősíteni társas vállalkozói jogviszonnyá.

17

vezet tiszts gvisel2
Vezető tisztségviselő
  • Ha tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban ellátott vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell esetében alkalmazni.

18

vezet tiszts gvisel3
Vezető tisztségviselő
  • A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai a jövőben társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el.
  • (pl.: a vezetést eddig 0 forintért megbízási jogviszonyban látta el; 5.100,-Ft eü. szolg. jár.)
  • Kivételt képez ez alól, ha személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.
vezet tiszts gvisel4
Vezető tisztségviselő
  • Ha a tag a vezető tisztségviselői tevékenysége tekintetében társas vállalkozónak minősül, a biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
  • Figyelni kell a biztosítási jogviszony bejelentésére Art. szabályi szerinti bejelentésére (‘1041-es nyomtatvány)
a t rsas v llalkoz j rul kfizet se
A társas vállalkozó járulékfizetése
  • A biztosított társas vállalkozó
  • 10% mértékű nyugdíjjárulékot,
  • 8,5% mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot
  • a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
a t rsas v llalkoz j rul kfizet se1
A társas vállalkozó járulékfizetése
  • a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,
  • az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese .
  • (Figyelem! a Tbj. szerinti minimálbér!)
  • Havonta (2012.) ≠ havi átlagban (2011.)
  • A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

23

nem eva alany egy ni v llalkoz fizet si k telezetts ge
Nem EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége
  • Megszűnik a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó speciális járulékfizetési szabály
  • A biztosított egyéni vállalkozó
  • 10 % mértékűi nyugdíjjárulékot,
  • 8,5 % mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot
  • vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg.
nem eva alany egy ni v llalkoz fizet si k telezetts ge1
Nem EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége
  • a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,
  • az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
  • Havonta (2012.) ≠ havi átlagban (2011.)
  • Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

25

az eva alany egy ni v llalkoz fizet si k telezetts ge
Az EVA alany egyéni vállalkozó fizetési kötelezettsége
  • Az evás egyéni vállalkozó 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 % nyugdíjjárulékot fizet.
  • A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.
  • Magasabb összegű Tb. ellátások megszerzése érdekében vállalt magasabb összegű járulékalap havonta legalább a minimálbér másfélszerese lehet. (A nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni a magasabb összeg után.)
m sodfoglalkoz s v llalkoz k
„Másodfoglalkozású” vállalkozók
  • A járulékalapok változatlanok.
  • A fizetendő járulékok mértéke változik.
  • A heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytatóknak a járulékalapot képező jövedelem után
  • 7 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetni.
saj t jog nyugd jas
Saját jogú nyugdíjas
  • A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával:
  • öregségi nyugdíjban
  • rehabilitációs járadékban részesül,
  • Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi,
  • rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
slide29

Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy

  • növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
  • az a személy, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, (például Ausztriában állapítottak meg öregségi nyugdíjat)
slide30

Továbbra is saját jogú nyugdíjasnak kell tekinteni az öregségi nyugdíjban részesülő személyt:

  • aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (1949. évben vagy azt megelőzően született),
  • életkorától függetlenül azt a nőt, akinek 40 év jogosultsági idő alapján állapítottak meg öregségi nyugdíjat,
  • az 1954. évben vagy azt megelőzően született szolgálati nyugdíjban részesülő személyt,
  • a rehabilitációs járadékost.
slide31

A saját jogú nyugdíjas kategóriából kikerülnek azok a személyek, akik 2011. december 31-éig

  • korengedményes nyugdíjban,
  • előnyugdíjban,
  • bányásznyugdíjban,
  • szolgálati nyugdíjban részesültek,
  • de nyugdíjuk az öregségi nyugdíjkorhatár el nem érése miatt 2012. január 1-jével átminősül korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá.
slide32

A változás érinti:

  • a rokkantsági nyugdíjban,
  • baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőket is,
  • akik egészségi állapotuk miatt rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásra szerezhetnek jogosultságot
  • Ha a fent említett ellátásokban részesülő személy eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, társadalombiztosítási szempontból újból saját jogú nyugdíjassá válik.
nyugd j mellett v llalkoz i tev kenys get folytat k
„Nyugdíj” mellett vállalkozói tevékenységet folytatók
  • A korhatár előtti nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLVII. Törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 148. szám)kiegészítő tevékenység minősítését befolyásolja.
  • Korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűnnek, új ellátási forma.
  • Korábban kiegészítő tevékenységűnek minősülő vállalkozó főfoglalkozású biztosítottá válhat!
  • Egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 6.390 forint (napi: 213 forint)
rokkants gi nyugd j rendszer nek v ltoz sa
Rokkantsági nyugdíj rendszerének változása
  • A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Magyar Közlöny 2011. évi 162. szám)kiegészítő tevékenység minősítését befolyásolja.
  • Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás
  • Nem minősül saját jogú nyugdíjasnak a természetes személy.
  • Korábban kiegészítő tevékenységűnek minősülő vállalkozó főfoglalkozású biztosítottá válhat!

34

stermel
Őstermelő
  • A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg
  • a 4% természetbeni
  • és a 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
  • valamint 10% mértékű nyugdíjjárulékot

(kikerült a nyugdíjbiztosítási járulék)

stermel1
Őstermelő
  • Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után
  • 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és
  • 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
a k lf ldieket rint v ltoz sok
A külföldieket érintő változások
  • 2012. január 1-től nem terjed ki a biztosítása magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor.
  • További feltétel, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.
a k lf ldieket rint v ltoz sok1
A külföldieket érintő változások
  • A 2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés esetén is az előzőekben leírtakat kell alkalmazni, azzal, hogy a két éves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.
a magyar jogszab lyok szerint bejegyz sre nem k telezett k lf ldi foglalkoztat tbj 56 a
A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató Tbj. 56/A. §
  • A külföldi vállalkozás a járulékalapot képező jövedelemből nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot állapít meg és von le.
  • (magán-nyugdíjpéntári tagdíj megszűnt)
hat ly
Hatály
  • A módosítások 2012. január 1-jén lépnek hatályba, de a 2012. január 10-ig juttatott olyan 2011. december hónapra járó jövedelmeknél, melyeket a 2011. december havi bevallásban kell szerepeltetni, még a 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
eg szs g gyi hozz j rul s
Egészségügyi hozzájárulás
  • A 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja nemcsak az adóelőleg alapját képező jövedelem, de - az egyéb feltételek fennállása esetén - azokat a jövedelmeket is hozzájárulás terheli, amely után adót kell fizetni.
  • A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni eho kötelezettség alapja azonos lesz az adó alapjával, vagyis a kamatkedvezményből származó jövedelem 1,19-szerese után kell a 27 százalékeho-t megfizetni.
  • A változások nem érintik a magánszemélyt terhelő 14 százalékos mértékű hozzájárulás kötelezettséget.
eg szs g gyi hozz j rul s1
Egészségügyi hozzájárulás
  • Bevezetésre kerül a kifizetőt terhelő béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, melynek mértéke 10 százalék. (2011. december 31-éig mentes volt a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól a béren kívüli juttatás.)
eg szs g gyi hozz j rul s2
Egészségügyi hozzájárulás
  • Az Szja tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összege.