V á ls á g a szavak t ü kr é ben

1. A pénzügyi világválság magyarországi társadalmi kommunikációjának elemzése a 2008. augusztus 1. – 2009. január 1. közötti időszakból Válság a szavak tükrében

2. Készítette:Budapesti Kommunikációs és Üzleti FőiskolaKommunikációs Elemzések KözpontjaKözreműködött:Observer Kft.338 db kommunikációs aktor925 db szakértői megszólalás84 db vizsgált médium12 000 db kommunikációs aktus

3. Újszerűség, ilyen még nem volt • Soha nem a valóság, hanem csak a valóságról alkotott percepcióink alapján ítélkezünk és választunk • E percepciókat a társadalmi kommunikáció rendszere alakítja • Mi ezt a rendszert kutattuk: azt ahogyan a közszereplők és a média formálták, alakították az emberek percepcióit a válságról • Ilyet még nem csinált senki, közügyekről még nem született ilyen átfogó elemzés

4. Mit nem vizsgáltunk?A kommunikáció valóságtartalmát – vagyis hogy igaz-e, amit mondanak?A cselekedetek, kijelentések helyességét – vagyis jó-e, amit mondanak?

5. A kutatás tárgya és módszertana KOMMUNIKÁCIÓS AKTOROK, KÖZSZEREPLŐK A VÁLSÁGRÓL MÉDIA AZ AKTOROK SZEREPLÉSEIRŐLÉS A VÁLSÁGRÓL Szakértők, elemzők, véleményvezérek, kutatóintézetek stb. Politikai pártok Kormány= válságkezelő szervezet Állami szervezetek, MNB, PSZÁF Országos TV-csatornák, hírműsorok, magazinműsorok Leghallgatottabb rádiók, hír- és magazinműsorok Országos és regionális napilapok Hetilapok, magazinok On-line hírportálok Internet

6. FELTÉTELEZHETŐ HATÁS A LAKOSSÁGRA Szempontok • Egy-egy közszereplő önmagához képest mit mondott kronológia • Közszereplők egymásra hatása • Média-tudósítások – kronológia és tendenciák Volumen, vizsgálati korpusz • Aktorok – 338 közszereplő 925 megszólalása • Média – 84 médium összesen 11.879 tudósítása az Obsrever Magyarország Kft. adatbázisának segítségével

7. A válság témája azonnal átpolitizálódott • A politikai pártok csatározásának retorikai terepévéés eszközévé vált • Nem a helyzet megoldása a lényeg, hanem a másik kiszorítása és a szavazatgyűjtés • A politikai szempontok rendre felülírták a lakosság tájékoztatásának szempontjait • alig foglalkoztak azzal, hogy a lakosság megértse saját helyzetét. • A meglévő lövészárkok mentén megosztotta a közéletet, pl. optimista és pesszimista szakértőkre, médiatáborokra • A felek mást és mást értettek válság alatt • Mást és mást tartottak politikailag felelősnek a válságért • Más és más kiutat kínáltak a válságból

8. Az átpolitizálódásra utaló jelek • A pénzügyi világválság egy politikai kommunikációs hadjárat kellős közepébe robbant bele. Ebben az egyik fél azt próbálta bevinni a köztudatba, hogy Magyarországon mély válság van, amiért a kormány a felelős, a másik pedig épp ellenkezőleg, hogy az ország sikeresen túljutott a nehezén, és ígéretes jövő küszöbén áll. • A politikai felelősség kérdésének éles felvetése és folyamatos életben tartása • A politikai pártok közszerepléseinek kimagasló aránya a társadalmi kommunikáció rendszerében

9. Az átpolitizálódásra utaló jelek • A „szokásos” lövészárokharc, egymás lejáratása, sértő minősítése, sztereotípiák sulykolása • A politikai szimbólumok magas aránya (pl. Nemzeti csúcs és Gazdasági csúcs) a társadalmi kommunikáción belül (a legtöbb média-megjelenés a Nemzeti csúcs környékén volt) • A kormányzati hallgatás majd óriási kommunikációs aktivitás • A követhetetlenül sok programnak, bejelentésnek inkább politikai üzenetei voltak • Az „optimista” és „pesszimista” nyilatkozatok közti markáns eltérés

10. A pártok magatartása a válság következtében Fidesz • A pénzügyi világválság csak „leleplezi” a hazai válságot Kormány és MSZP • Október 10-ig a válság nem létezik egyáltalán • Október 10-től gyökeres fordulat • Külső válság SZDSZ • Tovább kellett volna vinni a reformokat MDF • Magyarországot a pénzügyi világválság legyengült állapotban érte

11. A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF válsággal kapcsolatos kommunikációja • Augusztus 25-i Monetáris Tanács ülés: visszafogott növekedés, az infláció lassú csökkenése • Király Júlia szeptember 17.: „Komolyabb megrázkódtatásra sem a magyar fogyasztónak sem a piacnak nem kell számítania” • Szeptember 19. PSZÁF: „Csekély a pénzpiaci válság hatása Magyarországon”

12. A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF válsággal kapcsolatos kommunikációja • Szeptember 29-i ülés: „Amerikai piacokon tapasztalt rendkívüli pénzügyi megrázkódtatás” • Október 8. MNB, Pénzügyminisztérium, PSZÁF 3 oldalú nyilatkozat: „a hazai pénzügyi közvetítőrendszer alapvető feladatait zavartalanul ellátja, és hogy a magyar bankrendszer tőkeerős és stabil, amely jelentős tartalékokkal rendelkezik a kedvezőtlen külső hatások kivédésére” • CÉL: a közvélemény megnyugtatása A betétesek pénze biztonságban van • Végig jellemző a tényszerű kommunikáció

13. A kormány válságkommunikációja gyenge és elégtelen volt A politikai szempontok rendre felülírták a lakosság korrekt tájékoztatásának szempontjait Október 10-ig tagadta, bagatellizálta, jelentős késéssel tájékoztatta a lakosságot • Helyette sikerpropagandát folytatott „Megcsináltuk” • Nem akarta legitimálni a Fidesz „válságkampányát” Október 10. után kommunikációs hiperaktivitásba kezdett • Szinte naponta új bejelentés, program és javaslat • Programok és bejelentések kibogozhatatlan rendszere

14. A kormány válságkommunikációja gyenge és elégtelen volt Elégtelen, az átlag polgár számára használhatatlan volt • Túl sok, nehezen érthető, a kisemberek hétköznapjaival nem nagyon foglalkozó tájékoztatás • Azt sugalmazta, hogy a kormány majd megvédi a lakosságot - az állammal szembeni lakossági elvárások erősítése, amit egyébként hevesen kritizálni szoktak Félrevezető volt • A kincstári optimizmus hamis illúziókba ringathatta a lakosságot. Nem fogták fel időben a veszélyeket. • Ebből sokaknak akár anyagi káruk is keletkezhetett

15. Az elégtelen kommunikáció jelei • Rengeteg, feldolgozhatatlan bejelentés dömping • A kormányzati tervek, intézkedések kibogozhatatlan rendszere • Rengeteg belső ellentmondás a nyilatkozatok között • Makrogazdasági és pénzügytechnikai kifejezések tömkelege, közérthetőség hiánya • A politikai szimbólumok magas aránya, inkább politikai üzeneteik voltak • Alig volt olyan kormányzati kommunikáció, amely a közemberek hétköznapjaival foglalkozott volna, a válság rájuk váró veszélyeivel (a 2009. márciusában kiadott Válságkalauz” csaknem féléves késéssel jelenik meg) • A „kincstári optimizmust” rendre felülírták a reálfolyamatok, megbízhatatlanság • Pozitívum: elkerülte a lakossági pánikot

16. A lakosság megkésett és többnyire értelmezhetetlen tájékoztatást kapott A hazai szakértők és média többsége késve figyelmeztetett a veszélyre • Szeptember közepéig alulreagálta a válságot, miközben külföldön már „dübörgött” a krízis • Többnyire a nemzetközi fejleményekről tudósítanak • Kevesen mondják meg, mi vár Magyarországra • Szeptember közepétől „túlreagálják” a válságot • Talán túl sok is az információ

17. A lakosság megkésett és többnyire értelmezhetetlen tájékoztatást kapott Megosztottság a politikai lövészárkok mentén • Optimista szakértői nyilatkozatok és médiumok, kincstári optimizmussal többnyire a kormány oldalán • Pesszimista szakértői nyilatkozatok és médiumok, többnyire kritikusak a kormánnyal és a válságkezeléssel szemben • Vegyes vagy kiegyensúlyozott nyilatkozatok és médiumok Kevés használható, hétköznapi információ a közembereknek • Főként makrogazdasági adatok és szakkifejezések • Érthetőségi problémák, belső ellentmondások, hiteltelenség, „túl van ez lihegve”

18. Érdekes-e még mai is a kutatás? • Igen, rendkívül tanulságos most is, mert: • Ez a döntős periódus, mert ekkor alakultak ki, ekkor rögzültek az alapvető társadalmi attitűdök, azok később már csak módosultak • Jól tükrözi a társadalmi kommunikáció működésének problémáit –állatorvosi ló esete • Felhívja a figyelmet a kommunikációóriási felelősségére, a kommunikációs szakértelem rohamosan növekvő társadalmi fontosságára • vizsgálati periódus 2008. augusztus 1. – 2009. január 1.