1 / 26

A vendéglátás fő munkafolyamatai

A vendéglátás fő munkafolyamatai. Vendéglátás-turizmus. A fő munkafolyamatok. beszerzés, raktározás, termelés, értékesítés, szolgáltatás.

deacon
Download Presentation

A vendéglátás fő munkafolyamatai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A vendéglátás fő munkafolyamatai Vendéglátás-turizmus

  2. A fő munkafolyamatok • beszerzés, • raktározás, • termelés, • értékesítés, • szolgáltatás. A beszerzés, a raktározás, a termelés és az értékesítés áruforgalmi folyamatnak számít. (A szolgáltatás során nem dolgoznak fel nyersanyagot, ezért nem része az áruforgalmi folyamatnak)

  3. Beszerzés • A beszerzés a tevékenység ellátásához szükséges eszközök, alapanyagok (stb.) biztosítását jelenti vásárlással. Ha előre megtervezik, akkor a költségeit lehet csökkenteni. Ma a vállalkozók szabadon dönthetnek arról, hogy mit, honnan szereznek be (szabad vagy többcsatornás termékforgalmazás). • Beszerzési forrás lehet a termelő, a nagykereskedő vagy a kiskereskedelem is. Akkor jár jól a vállalkozó, ha a termékforgalmazói lánc minél alacsonyabb szintjéről vásárol. • A beszerzési döntésnél figyelembe kell venni az árat, a minőséget, mennyiséget, a saját raktárkapacitást, a kereslet alakulását, az idényszerűséget, a szállítási és fizetési feltételeket, a szállító megbízhatóságát és távolságát.

  4. A beszerzéshez kapcsolódó szerződések • Szállítási szerződés: a szállító kötelességet vállal valamely termék szállítására, átadására az előírt feltételekkel (ár, fizetési feltételek, engedmények), a szállító köteles az árut a rögzített időpontban szállítani, a vevő pedig köteles az árut átvenni és kifizetni • Bizományos szerződés: a vevő a szállító bizományosa, az átvett áru nem lesz a tulajdona, hanem bizományosi díj fejében értékesíti azt, ha egy meghatározott idő alatt nem tudják az árut eladni, akkor a megbízónak vissza kell vennie (a vendéglátásban ritkábban fordul elő) • Kapacitás- lekötési szerződés: a vevő a szállító kapacitását leköti egy későbbi időpontra, ha a lekötött mennyiséget a vevő nem veszi igénybe, a szállító költségeit és az elmaradt nyereséget meg kell fizetni • Termeltetési szerződés: bérmunka, a vevő tulajdonában lévő anyagot a szállító a vevő igénye szerint feldolgozza, amelyért a vevő fizet • Szállítási keretszerződés: konkrét szállítási vagy átvételi kötelezettséget nem tartalmaz, lehetőséget ad azonban eseti megrendelésekre és ezeknek rögzíti a módját

  5. SZÁLLÍTÁS: áruk vendégeknek történő kiszállítása (házhoz szállítás), kitelepülés és a házon kívüli rendezvény, a termékeknek az üzletekbe juttatása és áruszállítás A szállítás megszervezése: nagyon szigorú egü-i előírások, minőségi szállítóeszközök, minőségromlás nélkül, • eladó fuvaroz: a szállítási költség általában a beszerzési ár részét képezi, • vevő fuvaroz: nagyon jellemző, a vállalkozó saját vagy bérelt szállítóeszközzel végzi, ennek költségei: üzemanyag, szerviz, gépkocsi vezetők és árukísérők bére és bérjáruléka

  6. ÁTVÉTEL: az eszközt a vásárlás helyén vagy az üzletben történő beérkezéskor át kell venni. Csak bizonylat (szállítólevél, számla) alapján történő, az átvétel során ellenőrizni kell. Az áruátvétel tényét igazolni kell az árut kísérő bizonylaton aláírással, bélyegzővel. • Mennyiségi átvétel: méréssel, számolással történik; a leszállított mennyiség megegyezik-e a bizonylaton szereplővel, ill. megfelel-e a megrendelt mennyiségnek • Minőségi átvétel: a minőségi átvételnél vizsgálni kell, hogy az áru megfelel-e a minőségi, szavatossági feltételeknek; érzékszervi vizsgálattal, a szavatossági idő ellenőrzésével, műszeres vizsgálattal, az áru kémiai összetételének elemzésével. • Értékbeni átvétel: olyan részletes ellenőrzést jelent, amikor azt vizsgáljuk, hogy az üzletbe szállított áru ára megegyezik-e a leszállított egységárakkal és mennyiségi szorzata az értékkel

  7. Beszerzési modellek • Fűrészfog modell: állandó időköz, állandó mennyiség • Ciklikus modell: állandó időközönként meghatározott készletszintre tölt fel. • Csillapításos modell: bizonyos készletszint elérésekor maximális készletszintre töltenek fel. • Kétraktáros modell: ha a készletszint egy meghatározott jelzőkészlet szint alá csökken, egy előre meghatározott (állandó) mennyiséget szereznek be.

  8. Raktározás • A beszerzett és átvett nyersanyagokat, árukat a felhasználásig megfelelő körülmények között, szakosítottan kell tárolni. • Az áruk minőségét és mennyiségét meg kell őrizni a tárolás folyamán, továbbá óvni kell a fertőződéstől, romlástól, szennyeződéstől. (fizikai, kémiai, biológiai) A szakosítás célja: • az élelmiszerek ne szennyezzék egymást, • egymástól idegen szagokat ne vegyenek át. • Különböző nyersanyagok más-más hőfokot igényelnek a tárolás során. (hűtőlánc, HACCP)

  9. Raktárhelyiségek • Földesáru-raktár a tisztátlan zöldség- és gyümölcsféléknek. • Szárazáru raktár a konzerveknek, tésztaféléknek, őrleményeknek, fűszereknek. • Fagyasztótér, ahol -18 °C alatt kell tárolni a mélyhűtött árut, fagylaltot. • Hűtőtér, ahol 0 és + 5 °C között kell tárolni a gyorsan romló nyersanyagokat, húst, tejtermékeket, hidegkonyhai készítményeket. • Italraktár a hordós és palackozott italok tárolására. • fogyóeszközök, a textília, a különböző tisztítószerek és egyéb anyagok tárolására.

  10. Árukiadási elvek • FIFO – first-in – first-out • LIFO – last-in – first-out • HIFO – high-in – first-out • LOFO – low-in – first-out

  11. Raktározás feltételei • Tárgyi feltételek • Személyi feltételek

  12. Termelés A vendéglátás az élelmiszerek nagy részét olyan nyersanyagként vásárolja, amelyet csak feldolgozva lehet értékesíteni. A vendéglátást a feldolgozóiparhoz hasonló termelőfolyamat jellemzi, ebből a szempontból a vendéglátást ipari jellegű tevékenységnek is tekinthetjük. alkalmazkodni kell a keresethez helyben és időben egyaránt (termelés és az értékesítés térben és időben nem választható el egymástól)

  13. A vendéglátó termelés olyan munkafolyamat, amely során az élelmiszer-nyersanyagokat konyhatechnológiai műveletek segítségével fogyasztói szükségletek kielégítésre alkalmas vendéglátó termékké alakítják át. • Részfolyamatai: • Előkészítés • Elkészítés • Befejező műveletek • Kiegészítő műveletek

  14. Előkészítés • nyersanyag kiválasztása, • vételezés, • tisztítás, • darabolás, • ételek jellegének megadása, • sütés idejének lecsökkentése, • adagolás megkönnyítése

  15. Elkészítés • Az előkészítet nyersanyagok bekerülnek a konyhára, ahol az elkészítés műveletét végzik. (sűrítés, lazítás, anyag kikészítése, ízesítés, fűszerezés, formázás, bundázás, hőkezelés (sütés, főzés, párolás), hőelvonás (hűtés, fagyasztás)) • Az étel elkészítése a nyersanyagok feldolgozása, majd az ezt követő hőkezelés következik. • A hőkezelés lehet: • főzés, • sütés, • párolás, • egyéb hőkezelési eljárás. • A készítendő étel jellegének megfelelően a feldolgozás történhet melegkonyhában, hidegkonyhában, cukrászkonyhában, ill. más üzemrészben.

  16. Befejező műveletek • A termelési folyamat befejező szakasza az elkészített ételek készen tartása, díszítése, ízesítése, tálalása. • A készen tartás során megfőzött, megsütött ételeket elkészítés után olyan körülmények között tartják, hogy azok meghatározott ideig állapotukat és jellemzőiket megőrizzék. • A tálalás az elkészített, fogyasztásra alkalmas ételek tálakra, tányérokra történő adagolása, elhelyezése. A tálalás módja elsősorban a felszolgálás módjától függ, amely eldönti, hogy tányérra, tálra tálalnak-e. • A díszítéssel a kitálalt étel megjelenési formájának színvonalát akarják fokozni. Díszíteni csak olyan nyersanyagokkal lehet, amelyek fogyaszthatók is.

  17. Kiegészítő műveletek • mosogatás (fekete- fehér mosogató, poharak, szállítóeszközök), • hulladéktárolás

  18. Értékesítés Az értékesítés a vendéglátásban és a nemzetgazdaság más területein megtermelt áruk eladása. Az értékesítés folyamata: • Az értékesítés előkészületei • Az értékesítés lebonyolítása • A fogyasztás befejezése utáni feladatok

  19. Értékesítés előkészítése • esetleges takarítás • üzleti felszerelések előkészítése • terítést • szerviz-asztal előkészítése • étlapok, árlapok, árcédulák előkészítése • pénztárgép, számítógép beállítása • éttermi kocsik és pultok előkészítése

  20. Értékesítés lebonyolítása • vendégek fogadása • rendelésfelvétel • felszolgálás • fogyasztás befejezése utáni feladatok • fizetés és számlázás • munkaterület rendberakása

  21. Az értékesítés lehet… • A forgalomba hozatal módja szerint: • Hagyományos (közvetlen, közvetett) • Új típusú (önkiszolgáló, büfészervíz, automata) • Értékesítés helye szerint: • Üzemen belüli • Üzemen kívüli (elvitel, házhozszállítás, rendezvény…) • Vendégek köre szerint: • Nyílt • zárt

  22. Az értékesítés lehet… • Értékesítés ideje szerint: • Egész éven át üzemelő üzlet • Idényüzlet • Értékesítés rendszere szerint: • Étlap szerinti • Menürendszerű • Büfészervíz • Értékesítés jellege szerint: • Azonnali • Viszont • Bizományos

  23. Felszolgálási módok • Angol felszolgálás • Francia • Svájci (tányérszervíz) • Orosz

  24. Értékesítés elszámolása Az értékesítőhelyen foglalkoztatott dolgozókat a bevétellel időszakonként el kell számoltatni, ezt a szakmai nyelv standolásnak nevezi. Az elszámolás történhet: • műszak végén, • naponta, ha egész nap ugyanaz a dolgozó volt, • hetente, ha egész héten ugyanaz a dolgozó volt. Az elszámolás menete: • A pénztárgép lezárása, • Záróállás és a nyitóállás alapján meg kell állapítani, hogy mennyi a pénztárgép szerinti bevétel. • Ezt össze kell vetni a meglévő pénzösszeggel. • Az értékesítésre átadott árukkal is el kell számolni. Erre szolgál a standív.

  25. Szolgáltatás Szolgáltatáson általában olyan tevékenységet értünk, amelynek eredménye nem kézzelfogható termék, nem jár anyagfelhasználással. • szállásadás • vendéglátó üzletekben: zene, a táncehetőség, a műsor, a különböző játékeszközök biztosítása, a ruhatár

  26. Szolgáltatás követelményei • kultúrált udvarias kiszolgálás • Az étteremben „a la cart” rendszerű szolgáltatás biztosítása • Az étteremhez tartozó különtermekben felszolgálás • A büfé nyitvatartási rend szerinti üzemeltetése • Szobaszerviz szolgáltatások teljes körű biztosítása • Tárgyalók kiszolgálásakor a tárgyalókban, illetve a mellettük lévő teakonyhába történő bekészítés • Szolgáltatóknak a Megrendelővel közösen kidolgozott szolgáltatási folyamatot minden esetben be kell tartania, az erre vonatkozó elvárásokat a szerződéstervezet tartalmazza • A reprezentációs étterem tárgyalók, konferencia terem kiszolgálásához állandóan rendelkezésre álló személyzet biztosítása

More Related