A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei c. kutatási projekt

1. A gazdaság kifehérítését célzó kormányzati intézkedések és a rejtett gazdaság:az EVA és az AM-könyv hatásaiSemjén András (MTA KTI), Tóth István János (MTA KTI) és Fazekas Mihály (Hertie School of Governance, Berlin) közös kutatása A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei c. kutatási projekt MTA-MEH együttműködési megállapodás MTA Közgazdaságtudományi Intézet projektvezető: Fazekas Károly kutatásvezető: Semjén András Vezető kutatók: Lackó Mária és Tóth István János

2. Nemzetközi irodalom a rejtett gazdaság méréséről: néhány fontos újabb üzenet A rejtett gazdaság mérése Közvetett módszer nemzetközi keresztmetszeti vizsgálatok: készpénzforgalom, háztartási energia-felhasználás alapján Közvetlen módszer empirikus megkérdezések (lakossági, vállalati survey-k) Fontos, viszonylag új felismerés: a direkt mikroszintű survey módszerek sokkal megbízhatóbbak, • mint azt korábban gondolták • mint a komplikált indirekt makro-módszerek MacDonald, 1994, Cleveland Leonard, 1994, Belfast informális munka a kérdezett „munkanélküliek” számára nem provokatív téma Williams és Windebank, 2001, Nagy-Britannia informális javak fogyasztási adatai és az informális munkát végzők survey-ből vett jövedelemadatai között meghökkentő összhang van

3. Eva: szabályozói szándék Az Egyszerűsített Vállalkozási Adó (továbbiakban eva) 2003. január 1-i bevezetésének deklarált céljai: • a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs és törvény szerinti adófizetési terheinek csökkentése • a költségelszámolások és az eredmény célzatos meghamisításnak visszaszorítása a megcélzott vállalkozási körben • az egyszerű szabályok és a méltányos mértékű teher révén az adózási morál javítása és a gazdasági aktivitás növelése a célzott vállalkozási körben • a mikro- és kisvállalkozások nagyobb vállalkozásokkal szembeni versenyhátrányának enyhítése a kedvezményes adózási és elszámolási szabályok révén • a törvénytisztelő magatartás elterjedtségének várt javulása hatására költségvetési bevételek növelése, a költségvetési politika átláthatóbbá tétele

4. Eva-kutatás: Mintavétel módszere, minta jellemzői Hólabda módszer Kérdezők ismeretségi köre a kiindulópont, további interjúk az első kérdezettek ismeretségi körében (bizalom szerepe központi az interjúszituációban!) evás interjúk megyék szerinti megoszlása Baranya: 1 3,1% Bács-Kiskun: 1 3,1% Jász-Nagykun-Szolnok: 2 6,3% Veszprém: 3 9,4% Tolna: 6 18,8% Komárom-Esztergom: 8 25,0% Budapest: 12 37,5% összesen:33100,0%

5. Eva-kutatás: Minta jellemzői • Csak városi vállalkozások (méretPaks és Budapest a két pólus). • Ugyanabban a városban maximum 4 interjú készült, Budapestet leszámítva • Budapest nagy súlya (37,5%) a mintában OK • 2003-ban közel 40%-os volt a Közép-Magyarországi Régió súlya az összes eváson belül (Benedek, 2005). • Szektorálisan meglehetősen heterogén minta, amely valamelyest a gazdasági szolgáltatások irányában torzított. (mintában 72%, sokaságban 58% - 2003) • A legjellemzőbb profilok: műszaki tervezés, mérnök (27%), jogász (18%), könyvelő, könyvvizsgáló (18%). Az interjúalanyok szakmái között szerepel még: tananyagfejlesztő, nyomdász, esztergályos, háztartási-gép szerelő, természetgyógyász, újságíró. • Vállalatméret 8 fő és 1 fő között oszlik meg, 1,67 fős átlaggal. (Alsó becslésnek tekinthetők, mivel nem kérdeztünk rá explicite a vállalat foglalkoztatott létszámára, így legtöbb esetben csak a tulajdonosok számát tudtuk meg.) • Árbevétel átlaga 6,25 millió Ft. Csak egy esetben volt probléma a 25 M limit. Inkább kisebbek. • Mióta evásak: • 2003 óta 45,5% • 2004 óta 24,2% • 2005 óta 12,1% • 2006 óta 6,1% • 2007 óta 2,1% Megfelelően hosszú tapasztalatok az eváról!

6. Erősbödő kritika az evával szemben Krekó - P. Kiss (MNB, 2007), Palócz (Kopint-Tárki, 2007), gazdasági szaksajtó, versenyképességi kerekasztal, stb. • a költségelszámolás hiánya a rejtett gazdaságban való részvételre (vevői szerepre) ösztönöz; • limittől távoli vállalkozások esetén „számlagyártás” és értékesítés más vállalkozások adóterhelésének csökkentésére, • foglalkoztatási viszony evás alvállalkozói viszonnyá történő elharapózó átalakításának hatására jelentős járulékkiesés • az evából származó 140 milliárd forintnyi bevételből végső soron csak 50 milliárd forint marad a költségvetésben, mert a többi pénz áfa címen visszaigényelhető

7. Fő kvalitatív megállapítások: eva • A Pénzügyminisztérium és több kutatóintézet számításainak, várakozásainak megfelelően elsősorban azok a vállalkozások választották az evát, amelyek viszonylag alacsony (jellemzően 60% alatti) költséghányaddal tudnak működni. • Néhány esetben magasabb (80%-os) költségek mellett tevékenykedő vállalkozások is választották az evát annak egyszerűsége, alacsony adminisztrációs terhe és alacsonyabb adminisztrációs költségei miatt. • Az eva egyértelmű hatása, hogy az ezt választók körében csökkent az adóelkerülés, gyakorlatilag az evára áttért vállalkozók között megszűnt az un. ’költségelés’ vagy ’számlagyártás’/’-vásárlás’. • A mintába került vállalkozások 65% teljes mértékben törvényesen működik, ami kimagaslóan magas aránynak mondható, tekintve a mikrovállalkozási szektor egyébként feltehetően igen magas érintettségét a rejtett gazdaságban. • A továbbra sem teljesen törvényesen működő evás vállalkozásokban is visszaszorulóban van a korábbiakhoz képest az adócsalás, annak mértéke többnyire az árbevétel negyede alatt marad. • A megmaradt „adótervezés” a hátterében szinte minden esetben a vevők kifejezett igénye áll: valamilyen okból számla nélkül szeretnének vásárolni. • Csak kis mértékben voltak igazolhatók azok a félelmek, amelyek az evás vállalkozások szürke gazdaságot növelő hatását várták a kontrollálatlan számlakiadás révén.

8. Eva a vizsgálat által alátámasztott pozitív mérlegének fő magyarázó okai A törvénytisztelet növekedése irányába történt egyértelmű pozitív elmozdulás meghatározó okai: • A relatíve alacsony adóterhelést a legtöbb adófizető elfogadható mértékűnek, indokoltnak tartja, ami automatikusan javítja az adófizetési morált. • A nyilvántartási és adózási szabályok ebben a körben jellemző egyszerűsége és átláthatósága a kisvállalkozások körében költségmegtakarítással jár • Az egyszerű és átlátható szabályozás miatt jelentősen megnőtt a lebukás esélye, ami növeli az adócsalás várható költségét. Ahol mégis az evás interjúk továbbra is a rejtett gazdaság jelenlétére utalnak, ott megállapítható, hogy ennek táptalaja a szereplők közt kialakult stabil kapcsolatrendszer, a szereplők közötti bizalom magas szintje

9. AM-könyv: szabályozói szándék • az alkalmi munkák minél nagyobb hányada váljon legálissá (www.magyarorszag.hu), különösen a mezőgazdaságban, az építőiparban és a háztartási alkalmazottak körében • az atipikus módon, alkalomszerűen foglalkoztatottak is részt vegyenek a közteherviselésben, és jogot szerezzenek egészségügyi és nyugellátásra

10. AM-könyves foglalkoztatás feltételrendszere • A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval a) legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesíthet munkaviszonyt. • A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. • Az egy naptári éven belüli napok száma 120-ról 200-ra emelkedik, ha több, de legalább három természetes személynél vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél vállal munkát a munkavállaló. • A mezőgazdasági idénymunkák esetében a havi 15 napos korlátozás nem érvényes, hanem összefüggően akár 90 napig is eltarthat az alkalmi foglalkoztatás. • A kifizetett munkadíj 1800 Ft/nap és 4600 Ft/nap közé kell, hogy essen

11. AM-könyvhöz kapcsolódó kedvezményekKözterhek mértéke viszonylag alacsony

12. Az AM könyves foglalkoztatás népszerűsége nő • Az AM könyv kiváltásának lehetősége 1997 óta létezik, de jelentősebb elterjedése csak a szabályozás többszöri módosítása (pl.: 2002: közterhek csökkentése, 2005: kék [magyar és EU-s] és zöld [nem EU-s] könyv bevezetése után • 2006-ban közel 420 ezer AM könyvet váltottak ki, aminek felét mutatták be az év leteltével (www.afsz.hu).

13. Az AM könyves interjúk mintájának belső szerkezete munkaerő-piaci szerep és ágazat szerintterv és tény

14. AM-könyv: fő kvalitatív megállapítások • Az AM könyvet elsősorban olyan vállalkozások használják, amelyek kibocsátása jelentős heti, havi, félévenkénti ingadozásnak van kitéve. • Az AM könyv használata nem korlátozódik a munkaerőpiac legalsó szegmensére, szakmunkások, magasabb végzettséggel rendelkező alkalmazottak esetében is gyakori. • Az AM könyvet használók döntő többsége (79%) valamilyen mértékben csal a könyv használatakor. Ennek legjellemzőbb módjai a munkanapok egy részének nem regisztrálása és a kisebb címletű (jellemzően a legkisebb 400ft-os) illetékbélyeg ragasztása. • Az ilyen csalásokon keresztül megvalósuló rejtett foglalkoztatás leginkább az építőipart jellemezte, ennél valamivel kedvezőbb volt a helyzet a vendéglátásban és a kereskedelemben. • Az AM könyv ennek ellenére mindenütt a gazdaság fehérítésének irányába hatott, de csak mértékkel: a teljesen illegális foglalkoztatás féllegálissá vált. • Az eltitkolt foglalkoztatás okai két domináns tényezőre vezethetők vissza, ez két csoportot definiál • Az egyik csoport munkavállalói megélhetési gondokkal küzdenek, munkaadóik vállalkozásai pedig tipikusan alacsony jövedelmezőségűek, így számukra a szürkegazdaságban való részvétel kritikus jelentőségű, ugyanis súlyos anyagi helyzetbe kerülnének a féllegális gazdaság nélkül. • A másik csoport jóval tehetősebb: itt a munkavállalóknak általában nincsenek megélhetési gondjaik, a munkaadók vállalkozásai pedig teljesen legális működés mellett is nyereségesek tudnának maradni. Azonban az ebbe a csoportba tartozó vállalkozók és munkavállalók általánosságban nem tartják indokoltnak a magas adóterhelést, nem bíznak a kormányzatban, ezért inkább eltitkolják jövedelmeik egy részét. • A szürkegazdaság tevékenységei során a fenti két csoport ezer szállal kapcsolódik egymáshoz, és a hosszú évek együttműködése stabilan működő gazdasági kapcsolatokat hozott létre. A rejtett gazdaság résztvevőire jellemző az egymás iránti kölcsönös bizalom magas szintje.

15. Vendéglátóipar - 1 • 22 interjú • 10 AM könyves munkaadó • 12 AM könyves munkavállaló • Földrajzi megoszlás viszonylag kiegyensúlyozott, de határozottan torzít az idegenforgalmi szempontból szezonális régiók (pl. Balatonfelvidék) irányába • Veszprém megye 12 interjú (55%), • Baranya megye 4 interjú (18%) • Budapest 3 interjú (14%), • Szolnok megye 2 interjú (9%) • Vas megye 1 interjú (4%) • Méret • Csak kisebb vállalkozások (10 fő alatti létszám minden esetben) • A nyári szezon alapján ezekben az átlagos foglalkoztatotti létszám 4,25 fő • Jellegzetességek • Erős szezonalitás (a megkérdezett vállalkozások 40 %-a teljesen szünetelteti tevékenységét szezonon kívül, de átlagban a többiben is felére csökken a létszám ilyenkor – ez nyilván nem jellemző az ágazat egészére) • 70% „családi” vállalkozás (de ezekben is van minimum 1-2 nem családhoz tartozó munkavállaló) • Árbevétel: A kérdésre válaszoló 30% válaszai alapján 6,3 millió forint az átlagos nettó havi árbevétel a szezonban • AM könyvesek túlsúlya a kérdezett vállalkozások dolgozói között: AM könyves 59%, teljesen feketén van foglalkoztatva 9%

16. Vendéglátóipar - 2 • AM könyv kínálta (részleges) legalitás előnyét elsősorban a munkaadók értékelik. AM könyves dolgozók 75%-a munkaadója kérésére váltotta ki a könyvet • Foglalkoztatási forma megválasztása (AM könyves vagy állandó bejelentett): • erős szezonalitású helyeken döntően a foglalkoztatás szezonalitása szerint dől el, ki milyen formában dolgozhat, • ahol a szezonalitás nem jellemző, ott elsősorban „adótervezési” célzattal használják az AM-könyvet • AM könyves állások döntően a szakképzettséget kevéssé igénylő alsó-középső szegmensben • konyhai kisegítő, mosogató általában AM könyvvel; • gyakran a pultos és a felszolgáló is AM könyvvel • Főpincér általában minimálbéres állandó bejelentett • Szakácsok egy része is AM könyves • Főszakács általában bejelenett vagy alvállalkozó • AM könyves munkavállalók jellemző csoportjai a szektorban • Jó családi hátterű diákok, hallgatók (kb. 40%) – nem kiszolgáltatottak, de a foglalkoztatási viszony jellege, bevallás, járulékfizetés egyáltalán nem fontos számukra (úgysem ebből lesz a nyugdíjuk) • Lecsúszás (alkoholizmus, tartós munkanélküliség) veszélyével küzdő kiszolgáltatott helyzetű kis csoport (5-10%) – kiszolgáltatott helyzetük miatt a bejelentés nem fontos számukra, csak az alkalmi jövedelem • Heterogén, közepesen képzett (érettségi, szakmunkás-bizonyítvány) csoport (kb. 50%) • AM könyves foglalkoztatás a csoport egyik része számára csupán mellékkereset (jellemzően van bejelentett munkaviszonya), ezért nem igazán érdekli az AM könyv kínálta legalitás előnyeit • Kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű másik alcsoport – kevéssé van abban a helyzetben, hogy érdekelje az alulbevallás

17. Vendéglátóipar - 3 • Munkaadók jelentős erőfölénye a foglalkoztatási viszony meghatározásában • Mindegyik foglalkoztatási formánál jelentős a járulékeltitkolás (tényleges jövedelmek alulbevallása), a zsebbe fizetés • Egyes állásokban a jatt a teljes jövedelem (nincs fix bér!),az AM könyves bejelentés csak a munkaügyi ellenőrzés kivédését szolgálja • Illegális kifizetésekhez a pénz döntően a borravalóból, ritkábban nem számlázott értékesítésből származik • Alulbevallás hiánya, alacsony volta leginkább azokban az esetekben jellemző, ahol a zsebbe fizetéshez szükséges nem regisztrált bevétel nem teremthető elő • AM könyv hatására a regisztrált munkaerő-kereslet nőtt, a tényleges nem változott • AM könyv hatása döntően fekete foglalkoztatás részleges vagy teljes átvitele a szürkébe • Kisebb részben határozott idejű szerződéseket is kiválthat (fehérből szürke)

18. Építőipar - 1 • 23 interjú • 15 AM könyves munkaadó (1-nek nem ebben a szektorban van a fő profilja) • 8 AM könyves munkavállaló • Földrajzi megoszlás erősen torzított • Veszprém megye 21 interjú (92%), • Budapest 1 interjú (4%), • Komárom-Esztergom megye 1 interjú (4%) • Méret • közepes nagyságúak és kisebbek (31 és 2 fő közti létszám) • a nyári szezon alapján az átlagos foglalkoztatotti létszám8,57 fő • Jellegzetességek • Gyenge szezonalitás (a megkérdezett vállalkozások 27%-ban van csak jelentős szezonális hatás) • 28% „családi” vállalkozás (de ezekben is minimum van 1-2 nem a családhoz tartozó munkavállaló), a többi nagyobb • Árbevétel: A kérdésre válaszoló 23% válaszai alapján az éves árbevétel 2006-ban 2 millió és 160 millió közé esik, éves átlag 55,7 millió forint

19. Építőipar - 2 • Mindenkit időbérben (óra vagy napi) foglalkoztatnak • AM könyv kínálta (részleges) legalitás előnyét (elsősorban a munkaadók) értékelik • AM könyves állások munka jellege és képzettség szerint az alsó-középső szegmensben (Képzettség számít, de nem meghatározó!) • Betanított és segédmunka 59% • Szakmunka 37% • 4 esetben (a 15-ből) szakmunkások bejelentve (minimálbér), lejjebb AM könyv • 2 esetben a tulajdonoson kívül mindenki AM könyves • 1 esetben a tulajdonos is AM könyves! • Szezonalitás szerepe nem meghatározó • 4 esetben (27 %) van jelentősebb létszám- és teljesítménycsökkenés télen a 15-ből • Munkafolyamatok hossza (rövidsége) is számít • 2 eset a 15-ből • Óriási a szakadék a valóság és a bejegyzések között • Munkaadók • 15-ből 3 (20%) állítja, hogy valóságosak a bejegyzések, max. 2 eset hihető • 10 esetben (67%) kevesebb nap, ebből 3 esetben (10%) alig kerül be bejegyzés • Bérek részleges eltitkolása teljesen általános; bélyegek nagysága gyakorlatilag minden esetben hamis; 8 esetben (>50%) a minimális 400 Ft • Munkavállalók • Egyetlen esetben sem valósak a bejegyzett adatok (napok száma és bér), különbség csak az eltitkolás mértékében van.

20. Építőipar - 3 • A különböző foglalkoztatási és bevallási lehetőségek vegyes mixe a majdnem feketétől a (lebukás lehetőségét gyakorlatilag már kizáró) világosszürkéig • Az AM könyv életidegen szabályozása eleve kizárja a teljes törvénytiszteletet a könyv alkalmazása során a szektorban • Szezonban a havi és napi munkaidő NAGYON hosszú (heti 6-7 nap, napi 10-12 óra) • Az ágazatban szokásos minimális napi bér is messze az AM könyvben még legális napi határ felett van • Trükközési lehetőségek a problémák megkerülésére könnyen elérhetőek, alacsony kockázatúak • Dátum utólagos bejegyzése ellenőrzéskor (viszonylag kockázatos) • Bér alulbevallása, alacsonyabb értékű közteherjegy ragasztása kockázatmentes • Nem a dolgozó nevére kiállított könyv használata (munkanélküli segély ne vesszen el) • Nem bejelentett dolgozók bújtatása (padlás, cső, stb) - mobilkommunikáció megkönnyíti a feketén dolgozók értesítését • Az esetek túlnyomó többségében (80%) a munkaadó és a munkavállaló közös rövid távú haszonmaximallizáló szemlélete gyakorlatilag konfliktusmentessé teszi a járulékcsalást • A fennmaradó 20%-ban az erőfölényben lévő munkaadó a dolgozói igénnyel szembehelyezkedve nem vállalja a nem ragasztással járó kockázatot • Egyéb tényezők is csalásra (fekete foglalkoztatásra) motiválnak • Könyv kiváltása a bejelentett (a ténylegestől gyakran különböző, távoli) lakóhelyhez kötött • Egyes esetekben a könyv kiváltása az iroda működési módja miatt feleslegesen időigényes • Ledolgozott és bejegyzett nap esetén a segélyt utólag visszavonják (szegénységi csapda) • Lebukási valószínűség egyes helyzetekben nagyon lecsökken (kis építkezés, pl. családi ház; hét vége) • Óriási a munkaadói erőfölény a szektorban, az esetek 95%-ában a munkáltató egyedül dönthet a foglalkoztatási formáról és a bevallás valóságtartalmáról (közteherjegy nagysága) • Munkavállalók gyenge egzisztenciális helyzete és alulinformáltsága nagy kiszolgáltatottsághoz és erős rövid távúszemlélethez vezet • Szinte csak a kézhez kapott nettó bér számít számukra • Nyugdíjjogosultság, legalitás csak a nyugdíjkor közelében értékelődik fel • Sok esetben a juttatási rendszer egyidejű igénybe vétele is csalásra motiválja a munkavállalót (munkavállaló maga kéri a munkaadót, hogy ne ragasszon be jegyet!)