Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 X. A törvényhozás szervezete (egy- és kétkamarás parlamentek); a parlamenti jog fogalma, forrásai • 24. A parlamentek kialakulásának története; A parlamenti jog fogalma és forrásai • 25. Egy- és kétkamarás parlamentek. A kétkamarás parlamentek történeti típusai • 26. Az egykamarás parlamentek. A parlamentek egyéb szervei • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

2. 24. A parlamentek kialakulásának története. A parlamenti jog fogalma és forrása

3. 1. Középkori előzmények (1) Királyi tanács (curiaregis): • Meghatározatlan, de lassan rendszeresülő összetétel • „Megkérdezés joga” • Főurak mellett lassan a köznemesek, polgárok is Rendi gyűlések: • Országos szinten is (az összes rendek) • Anglia: „mintaparlament” (1295) • Franciaország: ÉtatsGénéraux (1302) • Magyarország: kiindulópont: „székesfehérvári törvénylátó napok” - Aranybulla

4. 1. Középkori előzmények (2) A rendi gyűlések sajátosságai: • A rendek többnyire külön tanácskoznak (kivéve Angliát) • A rendi képviselők saját rendjüket képviselik • Kötött mandátum • Változó összetétel (uralkodó befolyásolja) • Korlátozott jogkör (új adók elfogadása, hadsereg felállítása); a rendek igyekeznek tágítani, a király szűkíteni

5. 2. A népképviseleti gyűlések megjelenése (polgári kor) • A polgári forradalmak kora • A képviselők már nem rendeket képviselnek, hanem az össznemzetet • Alapja a népszuverenitás • Általánossá és egyenlővé váló választójog • Szabad mandátum • Modern parlamentek (19. sz.)

6. 3. A parlamenti jog fogalma és forrásai (1) • Jogszabályok, jogszokások, precedensek • Tárgyuk: a TH feladat- és hatásköre, megalakulása, feloszlása, szervezete, működése, fegyelmi rendje, a képviselők jogállása • Precedens: konkrét ügyben való eljárás, amelyet utóbb a parlament irányadónak tekint • Parlamenti jogszokás ill. konvenció: ha a precedens követése elismert gyakorlattá vált • Parlamenti szokás: a TH állandó, megszilárdult gyakorlata (akár írott norma értelmezése is lehet)

7. 3. A parlamenti jog fogalma és forrásai (2) A parlamenti jog írott forrásai: • Alkotmány • Törvények (pl. választójog, képviselői jogállás) • Házszabály Házszabály-modellek: • Angol: határozati formában, egyszerű többséggel • Svéd: törvényi formában (1866 óta) • Francia: Alkotmányozó nemzetgyűlés ad felhatalmazást a parlamentnek a hsz. megalkotására; határozati forma

8. 25. Egy- és kétkamarás parlamentek. A kétkamarás parlamentek történeti típusai

9. 1. Fogalmi megalapozás Általánosságban: kétkamarás rendszer az, ahol a parlament feladatait - legalább részben - két együttműködő kamara látja el • Szűkebb értelemben: ha a törvényhozáshoz mindig szükség van mindkét kamara beleegyezésére is) • Ha a felsőház érdemben nem tudja megakadályozni, hogy az alsóház elfogadjon egy törvényt, akkor ez a szűkebb értelem nem áll Történetileg: • Rendi kor: elkülönült rendi kamarák (2-3-4) • Polgári kor: eleinte általános a kétkamarás rendszer

10. 2. Érvek a kétkamarás rendszer mellett • Tapasztalat: egykamarás rendszer korábban többnyire csak zavaros helyzetben volt (pl. Anglia: I. Károly kivégzése után) – bár kivételesen előfordult békés viszonyok között is (pl. Norvégia) • A népesség sokszínűségét jobban le tudja képezni • Szövetségi államokban a felsőház tudja képviselni a tagállami érdekeket • Az alsóházi képviselők érzik, hogy van korlátja a hatalmuknak (John Stuart Mill) • Második kamara: „chambre de réflexion” • A felsőházak kisebb létszámúak (operatív munka) • Kevésbé hajtja tagjait a népszerűségvágy • Magasabb követelmények a választhatóságra

11. 3. Érvek az egykamarás rendszer mellett • Nép csak egy van – tehát népakarat is – a parlamentnek egységesnek kell lennie • Sieyès abbé: „a népnek nem lehet ugyanazon időben két különböző akarata… ezért a törvényhozó test… csak egy lehet” • (Valójában fikció: a parlament – a kamarák számától függetlenül – nem föltétlenül a „népakaratot” fejezi ki)

12. 4. A felsőházak történeti funkciói Az arisztokrácia képviselete: • Kiváltságos rendek • Társadalmi címek és rangok viselői (felsőházi típusú kamarák) • Örökletesség ill. kinevezés alapján Demokratikus kontroll: • Ha a felsőházban is – többnyire – demokratikusan választott képviselők ülnek (pl. műveltségi, vagyoni cenzus alapján választott tagok) Szövetségi tagállamok képviselete: • Pl. USA

13. 5. A kétkamarás parlamentek típusai (1) Arisztokratikus felsőház: • Pl. Anglia: House of Lords (19-20. sz. fordulójáig) • Örökletes főnemesi cím: „peer”-ség – automatikusan felsőházi tagságra jogosítja a család elsőszülöttjét Kinevezésen alapuló felsőház: • Pl. 1848-as piemonti alkotmány • Legalább részben az uralkodó által kinevezett tagok Korporatív felsőház: • 20. sz. első felétől • Foglalkozási ágak, hivatásrendek képviselete (nem népképviseleti) • Pl. 1934-es osztrák, 1937-es ír alkotmány

14. 5. A kétkamarás parlamentek típusai (2) Szövetségi állami felsőház: • Oka: az állami főhatalom megoszlása szövetség és tagállamok között – tagállami érdekek megjelenítése a szövetségi TH-ban • Egyenlőtlen tagállamok egyenlő képviselete (USA), vagy • Tagállamok arányos képviselete (1871: Németország, bár Poroszország felülreprezentált) • (Unitárius államokban is lehetséges területi alapú felsőházi képviselet: Franciao. – a départements, Olaszo.: a régiók népe választja a szenátust)

15. 5. A kétkamarás parlamentek típusai (3) Népképviseleti felsőház: • A törvényhozás „megkettőzése”: a felsőházat és az alsóházat is általános választójog alapján választják • Pl. 1831-es belga alkotmány Egyéb: • Kinevezésen alapuló felsőházi tagság („a nemzet legkiválóbbjai”) • Betöltött tisztségen alapuló felsőházi tagság (pl. egyházi méltóság, állami hivatal alapján) • A „műveltség” képviselete (1869-es spanyol alkotmány: egyetemi rektorok, egyetemi tanárok, tudományos társulatok küldöttei)

16. 6. A két kamara egymáshoz való viszonya (1) A) Lényegi egyenjogúság: • Pl. Svájc: minden törvényjavaslatot mindkét háznak el kell fogadnia [kivételesen együttes ülésen döntenek – Bundesrat (szöv. kormány) megválasztása] B) Részleges felsőházi túlsúly: • Pl. USA: döntően egyenjogúak, de bizonyos kérdésekben a Szenátusnak többletjogai vannak (bírák, miniszterek, tisztviselők kinevezésénél, nemzetközi szerződések ratifikációjánál 2/3-os szenátusi többség kell; impeachmentnél a Szenátus bíráskodik)

17. 6. A két kamara egymáshoz való viszonya (2) C) A népképviseleti kamara túlsúlya: • A népképviseleti alsóház választja a kormányt (Anglia, Németország, Ausztria), vagy bizalmatlansági indítvánnyal leválthatja (Franciaország) • A törvényhozásban is az alsóháznak vannak döntő jogosítványai • pl. Németország: a Bundesratnak csak felfüggesztő vétójoga van a Bundestag által elfogadott törvényekkel szemben – de tagállami érdekeket érintő törvénynél szükséges a Bundesrat hozzájárulása • Pl. Franciaország: véleménykülönbség és az egyeztetési folyamat sikertelensége esetén a miniszterelnök az alsóháztól kéri a végleges döntést

18. 26. Az egykamarás parlamentek. A parlamentek egyéb szervei

19. 1. Egykamarás parlamentek A parlamenti feladatokat egyetlen (népképviseleti) kamara látja el. A 20. századig ritka, kivételes helyzet (pl. 1793 Fr. o.). Érvek: • A felsőházak fékező ill. egyensúly-funkcióját egykamarás rendszerben is meg lehet valósítani (bizottságok, harmadik olvasat, ellenzéki jogok) • Hatékonyabb (gyorsabb) Történetileg sajátos skandináv megoldás: az egykamarás parlament kétfelé osztása (relatív elkülönülés): • Norvégia: Storting kétfelé válik (Lagthing– Odelsting), külön tárgyalnak • Finnország: az Eduskuntán belül nagybizottságot hoznak létre – a törvényhozási folyamatban külön szerepe van

20. 2. A parlamentek egyéb szervei (1) A) Bizottságok: Cél: a plenáris ülés tehermentesítése (javaslattétel, döntés-előkészítés, véleményezés, ellenőrzés) Sajátos történeti modellek: • Anglia: a „ház mint bizottság” (kötetlenebb tárgyalás) • Franciaország: osztályrendszer – a parlamenti tagok közül sorsolják az osztályok tagjait 19-20. sz.: állandó és különbizottságok: • Részben politikai, részben szakmai szempontok szerint választják ki a bizottságok tagjait • Az egyes szakterületeken állandó bizottságok (pl. pénzügyi, igazságügyi, külügyi) • Külön- vagy vizsgálóbizottságok (ideiglenesek)

21. 2. A parlamentek egyéb szervei (2) B) Parlamenti „klubok”, frakciók: • Az azonos párthoz tartozó képviselők csoportja • A 20. századi modern tömegpártok idején már egységes, fegyelmezett csoport C) Országgyűlési tisztviselők: • Házelnök (képviseli a TH-t, szervezi a parlamenti munkát) • Anglia:Speaker (semleges közvetítő a király és a parlament között) • Kontinentális Európa: aktív politikus, de házelnökként törekszik a semlegességre

22. 2. A parlamentek egyéb szervei (3) • „Az ellenzék vezére” (Leader of Opposition): Angliában a hivatalban lévő kormányfő politikai ellenfele • Whip (= ostor): a pártfegyelem fenntartója a frakcióban • Jegyzők, titkárok: az elnök segítői az ülés vezetésében • Háznagy (főtitkár): az adminisztráció irányítója