Felsőfokú szakképzések szerepe a Gazdaságtudományi Intézet szakkínálatában

1. Felsőfokú szakképzések szerepe a Gazdaságtudományi Intézet szakkínálatában előadó: Demeter László tanársegéd a Vállalkozás-gazdaságtan Tanszéken, a Miskolci Egyetem Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskolájának PhD hallgatója (email: demeterl@ektf.hu)

2. A felsőfokú szakképzés meghatározása • a felsőfokú szakképzést Európa országaiban más és más módon definiálják, a képzésben végzettek más-más szintű és megnevezésű dokumentumot kapnak • felsőfokú szakképzés több országban a felsőoktatási intézményekben folyik, más államokban a középfokú szakoktatási intézményekben, egyes helyeken pedig mindkettőben • az egységes nemzetközi terminológia (ISCED rendszer) szerint középfokú végzettségre épülő, harmadik szintű szakképzés (ISCED 5 szint)

3. A magyar oktatási rendszer 2013-tól

4. A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban • a képzés megtervezéséhez egyrészt a modellt, másrészt az első programok beindításához az anyagi támogatást „Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése” c. PHARE projekt (Phare HU-94.05) biztosította • a program 19 nyertes pályázója 47 szak fejlesztését és alapítását tervezte • sor került a képzés jogi szabályozására: 1996. szept.-ben módosult az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény, illetve megjelent a felsőfokú szakképzések alapítására és indítására vonatkozó 45/1997. (III. 12.) számú kormány-rendelet

5. A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban • akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ): felsőoktatási intézmények által végzett, hall-gatói jogviszonyt eredményező, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközép-iskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, amely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel

6. A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban • 13 képzés indult 819 hallgatóval, további 16 képzés várt indítási engedélyre (MAB akkreditáció) és 4 program OKJ számra • a képzési programok szerkezetének jellemzője a modularitás (pl. alapismereti-, készségfejlesztő tantárgyi modul az összes óraszám 15%-a lehet) • kimenetként a nyelvtudás és az erről szerzett bizonyítvány előírásként szerepelt több képzés szakmai és vizsgáztatási követelményében • külső cégnél végzett szakmai gyakorlat nem volt előírva

7. A felsőfokú szakképzés változása • AIFSZ helyett felsőfokú szakképzésre módosul a képzés (A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2003. júniusi módosítása szerint) • a 2006-ban (1/2006. (II.17.) OM rendelet) kiadott új OKJ modern alapokra helyezte a szakmastruktúrát, a szak-képesítések számát 804-ről 416-ra redukálta • az új OKJ szerinti szakképzést a 2006-2008 között kiadott szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) alapján a felnőttképzésben 2007. január 1-től, az iskolarendszerű szakképzésben a központi programok kiadása után, de legkésőbb a 2008/2009. tanévben kellett megkezdeni

8. A felsőfokú szakképzés változása 2008-tól • a képzések összes kreditszáma 120, melyből min. 30, max. 60 kredit számítható be alapszakon • bevezetik a moduláris szerkezetet: az azonos szakma-csoportba tartozó szakmák rendelkeznek közös követel-ménymodulokkal, plusz minden elágazás vagy új szakma speciális modulokat is tartalmaz • a feladatprofil a betölthető munkakörben elvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája • a tulajdonságprofil azoknak a tulajdonságoknak (szakmai ismeretek és készségek, módszer, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek révén a személy képes a munkafeladatok elvégzésére

9. A felsőfokú szakképzés változása 2008-tól • minden szakmában kötelező az idegen nyelv/szakmai idegen nyelv tanulása/gyakorlása, de nincs kötelezően előírva a nyelvvizsga a szakmai vizsga megkezdéséhez, illetve a szakképesítő bizonyítvány kiadásához • külső cégnél végzett szakmai gyakorlat lett előírva (pl. IFO-n 360 óra, ÜSZ elágazásain 30 nap) • a képzés indításához a képzési programot kell készíteni, melyet a felsőoktatási intézmény szenátusa hagy jóvá, majd a rektor kéri az Oktatási Hivataltól a képzés indításának nyilvántartásba vételét

10. A felsőfokú szakképzés változása 2012-től (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról) • felsőoktatási szakképzésre módosul a képzés, amellyel felsőfokú szakképzettség szerezhető (oklevél tanúsítja, ami önálló végzettségi szintet nem igazol) • kivették az Országos Képzési Jegyzékből, kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatják • legalább 120 kreditet kell, és legfeljebb 150 kreditet lehet megszerezni, az azonos képzési területhez tartozó alap-képzési szakon a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90 lehet

11. A felsőfokú szakképzés változása 2012-től (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról) • a képzési idő legalább 4 félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg • a képzés modulokból épül fel: közös kompetencia modul (12 kr.), képzési terület szerinti közös modul (21 kr.), szakképzés modulja (87 kr.) • minden szakmában kötelező az idegen nyelv tanulása, néhány szakon van kötelezően előírva nyelvvizsga • min. egy félév (560 óra) szakmai gyakorlat lett előírva

12. A felsőoktatásban felvettek száma és az FSZ képzés aránya

13. A felsőfokú szakképzésbe beiratkozott tanulók és hallgatók létszáma 1999–2006 között

14. Az EKF-en indult FSZ képzések száma karonként

15. A GTI FSZ képzéseire felvett hallgatók száma

16. A GTI FSZ képzéseire felvett hallgatók aránya a GTI szakjaira felvett hallgatókhoz képest

17. Idegenforgalmi szakmenedzser szakra 2002-2012 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

18. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakra 2001-2005 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

19. Számviteli szakügyintéző szakra 2002-2005 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

20. Vállalkozási szakügyintéző szakra 2007-2008 között felvett hallgatók száma és az adott évfolyamból végzettek aránya

21. Üzleti szakügyintéző szak elágazásaira 2009-2011 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

22. Felsőoktatási szakképzésre felvett hallgatók száma az EKF-en 2013-ban GTI: 15 és 81 fő

23. FSZ szakok néhány érdekessége • összes felvett (nappali és levelező) 1999-2013 között: 1.603 és 659 fő (2.277 fő) • legmagasabb felvett nappalis létszám: idegenforgalmi szakmenedzser szakon 2000-ben 124 fő • legmagasabb felvett levelezős létszám: idegenforgalmi szakmenedzser szakon 2004-ben 74 fő • összes oklevelet szerzett (nappali és levelező) 1999-2011 között: 652 és 174 fő (826 fő) (43,8% és 26,4%) • legmagasabb oklevél szerzési arány (2008 előtt): 64,7% idegenforgalmi szakmenedzser szakon (2002) • legmagasabb oklevél szerzési arány (2008 után): 61,5% pénzügyi szakügyintéző szakon (2011)