Kínai tec hnológia

1. Kínai technológia

2. Három találmány amely a modernizálódás oka • Francis Bacon: Novum Organon 1620 • Nyomtatás • Iránytű • Puskapor

3. Again, it is well to observe the force and virtue and consequences of discoveries, and these are to be seen nowhere more conspicuously than in those three which were unknown to the ancients, and of which the origin, though recent, is obscure and inglorious; namely, printing, gunpowder, and the magnet. For these three have changed the whole face and state of things throughout the world; the first in literature, the second in warfare, the third in navigation; whence have followed innumerable changes, insomuch that no empire, no sect, no star seems to have exerted greater power and influence in human affairs than these mechanical discoveries. [Francis Bacon, "The New Organon and Related Writings", Library of Liberal Arts, 97 (New York: Liberal Arts Press, 1960), p. 118.]

4. Iránytű és mágnesesség • Chinanche „délre mutató kocsi” Han kortól kezdve ismerték. Jezsuiták iránytűnek hitték, de mechanikai stabilizátor volt. • Sinanshao „délt irányító kanál” a Han kor elején már ismert volt. Ez volt az iránytű őse. Geomanciánál, vagyis föld-jóslásnál használták.Ez a ma is népszerű Feng Shui.

5. Mágnesesség az ókorban • Görögök és kínaiak tudták hogy a mágnessel vasat lehet vonzani, és hogy bizonyos mágnesek taszítanak. • Kínában tudták, hogy mágnesezés után a vas is hat más vasakra. • Mindkét kultúrában mágikusnak tartották. • Kínában mérték, hogy hány tűt tud felemelni, ez alapján minőségi kategóriák voltak.

6. Mágnesesség elmélete • Arisztotelészi tudomány számára a mágnes nehéz probléma. • A kínai elmélet számára a vonzás és taszítás nem jelentett nehézséget. A borostyán vonzásához hasonlóan kezelték. A különféle qi-k egymásra hatásával magyarázták.

7. Iránytű • Ókori görögök nem ismerték, hogy a mágnes mindig egy irányba áll be. • Kínaiaknál ez volt az alapvető funkciója. • Valamikor a 7 és 10. sz. között megjelent a tű alak. Felismerték a mágneses és a csillagászati észak eltérését. • Ekkor hajózásban is használták.

8. Puskapor • Felfedezése bizonytalan, i.sz. kezdetétől a 9. századig változik a datálása. • 1044-es haditechnikai könyvben viszont már puskaporos fegyvereket írnak le. • Papírba csomagolt bombákkal füstöt és riadalmat keltettek. • 1221-ben már huoqiu néven vas bombákat használtak ostromkor.

9. Kínai tűzfegyverek • Dugattyús lángszóró (menghuoyukui) égő olajat szórt. • Tűzlándzsa 1132 óta. Kezdetben papírcső, amelybe faszént, vasreszeléket, porcelán törmeléket, arzén és puskapor keverékét töltötték és fanyélre erősítették. Későbbi változata bambuszból sörétet lőtt ki. • Gyújtóhajók, -szekerek, -madarak

10. Yüan (mongol) dinasztia kora • Mordály, a puska elődje. 1332-ben már feljegyezték. Volt kézi és tálszájú mordály. • Ágyú hasonló ehhez, 1236-ban egyik ostromnál 400 ágyút vetettek be. 1273-ban pedig ostromnál 90kg-os golyót kilövő ágyúról beszélnek, amely két méter mélyen fúródott a talajba. • Összevetés: Bizánc ostrománál 1453-ban egy Urbán nevű magyar mérnök készített ágyút II. Mehmednek. Ez 500 kg-os golyót lőtt ki, de Konstantinápolyt se mindig találta el, 3 óra volt újra tölteni és 6 hét után összeomlott a visszarugástól.

11. Ming dinasztia • Csökken a tűzfegyverek szerepe. Közelharc előtt lőttek velük, illetve ostromnál használták őket. • Évente 100000 kézimordály készült. • Ólomlövedéket kilövő kanócos fegyver a „madárcsőr muskéta”. Volt többlövetű változata is. • Kísérleteznek automatikus „elsütő-szerkezetű muskétával” de a kézikönyvek írója csak divatos újdonságnak tekintették. • Vízi és szárazföldi akna, tűzsárkány (rakéta, amelyik tüzes nyilakat szórt reptében)

12. Nyomtatás • Fadúcos nyomtatás a 6. századtól. • A legkorábbi megmaradt nyomtatvány egy Gyémánt Szútra 868-ból. • Írásjeleket összeállító nyomdagépet 1040-ben Pi Sheng találta fel. • A gyakori írásjelekből több volt, de így is hatott a kínai nyelv alakulására.

13. Probléma • Mind a három találmányt már évszázadokkal korábban ismerték Kínában. • Miért nem volt hát Kínára olyan hatásuk, mint Európára? • Nem egyszerre jelentek meg • A status-quót fenntartó államszervezet kezében voltak.

14. A puskapor Európában megszűntette a "professzionális" hadsereg előnyét a toborzottal szemben. • A nyomtatás a reformáció és más újító gondolatok elterjedésének eszköze volt. Kínában a rendeleteket nyomtatták, és elkobozták a buddhista és taoista szekták nyomdagépeit. • A Song kor után Kína elfordul a tengertől, tengeri kereskedelmét külföldiekre bízza.