Piróth István vezető tanácsos, főreferens

1. Az e-önkormányzat támogatás- és fejlesztéspolitikájának időszerű kérdései – az NFT I. tanulságai és az NFT II. jövőképe Piróth István vezető tanácsos, főreferens

2. Tartalomjegyzék • Az e-önkormányzat támogatáspolitikájának korábbi elemei • Hazai pályázatok, kiemelt programok és EU-s társfinanszírozású pályázatok települési önkormányzatoknak (2004-2006) • A GVOP 2004 4.3 intézkedés főbb adatai • A GVOP 2004 4.3. intézkedés nyerteseinek térbeli eloszlása • A GVOP 2004 4.3 intézkedés módszertani zárása • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv beavatkozási irányai • Közös közigazgatási szolgáltató központ • ASP központok modell-keretrendszer

3. Az e-önkormányzat támogatáspolitikájának korábbi elemei

4. Az e-önkormányzat támogatáspolitikájának korábbi elemei

5. Az e-önkormányzat támogatáspolitikájának korábbi elemei

6. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium saját pályázatai települési önkormányzatoknak(2003-2004) 424 pályázó vissza nem térítendő támogatása települési honlap létrehozásához, honlapjaik tartalmának kialakításához SZT IS 8-9 2130 pályázó jutott korszerű számítógépekhez SZT IS 17 2096 pályázó számára nyújtott internet-kapcsolatot és támogatott internet-hozzáférést ITP 1 és 3 96 pályázó támogatása új rendszerek bevezetésére, meglévők fejlesztésére, átvételre ITP 17 és 18

7. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium saját kiemelt programjai önkormányzatoknak(2004-2006) informatikai Közháló önkormányzatok e-Magyarország pontok önkormányzatok

8. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium EU-s társfinanszírozású pályázatai települési önkormányzatoknak (2004-2006) 39 pályázó nyert elektronikus közigazgatás infrastruktúrájának beruházásához GVOP 4.3.1 15 pályázó nyert az adatvagyona másodlagos felhasználásához GVOP 4.3.2 GVOP 4.4.2 44 pályázó pályázhat szélessávú internet-hozzáférés kiépítéséhez

9. A GVOP 2004 4.3 intézkedés főbb adatai

10. A GVOP 2004 4.3 intézkedés főbb adatai

11. A GVOP 2004 4.3. intézkedés nyerteseinek térbeli eloszlása

12. A GVOP 2004 4.3.1nyertes pályázatkifizetett támogatástartalma

13. A GVOP 2004 4.3.2pályázatkifizetett támogatástartalma

14. GVOP 4.3 módszertani zárása Szakmai anyagok • Állapot jelentés, és előrehaladási jelentés a GVOP 2004 4.3.1 és GVOP 2004 4.3.2 komponensek nyertes pályázatainak programjairól • Szakmai-módszertani útmutató az elektronikus önkormányzat fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megrendelő-oldali projektmenedzsmentjének kiépítéséhez és működtetéséhez • Best practices kézkönyv a GVOP 2004 4.3.1 és GVOP 2004 4.3.2 komponensek nyertes pályázatainak programjairól • Szakmai szójegyzék az elektronikus önkormányzat kialakításának tervezéséhez • A GVOP 2004 4.3.1 ésa GVOP 2004 4.3.2 komponensek nyertes pályázati programjai projektmenedzsmentjének átvilágítása

15. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv beavatkozási irányai 99 milliárd Ft 41 milliárd Ft

16. A közös közigazgatási szolgáltató központ helye és szerepe a korszerű közigazgatásban A központi közigazgatási szint • kiemelkedő a szabályozás területe • a központi nyilvántartásokat képező adatgyűjtés, feldolgozás és kezelés • országos, illetve az egész közigazgatás egészére vonatkozó ajánlások és szabványok • ellenőrzés • finanszírozás az AROP, illetve az EKOP • ügyvitele és ügyintézésének korszerűsítését teljes egészében az AROP tartalmazza. • jelentős IKT igényei vannak (pl. szerverfarm, kiterjedt belső hálózat stb.), back office eszközrendszer • front office saját közigazgatási szintjén, illetve a területi szint (pl. irodaközpontok) felé, állampolgárok irányába nem jellemző • az IKT igényeket nagyobb részben az EKOP fedezi. • üzleti vagy PPP konstrukció még nem jellemző

17. A közös közigazgatási szolgáltató központ helye és szerepe a korszerű közigazgatásban A területi közigazgatási szint 1. • a központi közigazgatás intézményeihez csatlakoztatja az önkormányzati hivatalokat • ügyvitel kiépítése, korszerűsítése: AROP • ügyintézés kiépítése, korszerűsítése: EKOP • ügyintézési rendszere: • a központi közigazgatásból vesznek át • a helyi önkormányzatoktól csatolnak hozzá • kapcsolatrendszere: • központi közigazgatás intézményei • települési önkormányzati hivatalok • állampolgárok

18. A közös közigazgatási szolgáltató központ helye és szerepe a korszerű közigazgatásban A területi közigazgatási szint 2. • központi rendszerekhez kötődő IKT igényeit az EKOP finanszírozza • saját intézményén belül használnak IKT infrastruktúrát (munkaállomásokon keresztül szerverekig) • az államigazgatáson belüli front office részt támogatja az EKOP • back office finanszírozása még megoldatlannak tűnik • javaslat: az ASP központok csatlakoztatása az irodaközpontok(XR) • (a ASP modell-keretrendszer kiépítésének támogatása az EKOP-ból) • üzleti vagy PPP konstrukció még nem jellemző

19. A közös közigazgatási szolgáltató központ helye és szerepe a korszerű közigazgatásban A helyi közigazgatási szint 1. • az önkormányzati hivatalok nagyobb részt az irodaközpontok szolgáltatásaira építik ki működésüket • támogatása a ROP-ok feladata • az önkormányzati hivatal ügyvitelének teljes eljárásrendje saját hatáskörében marad, • az ehhez szükséges igazgatási modernizációt, illetve IKT eszközöket (back office) a ROP-ok finanszírozzák. • az önkormányzati hivatalok kommunikációja kétirányú: • a hivatali front office megoszlik az irodaközpontok • és az állampolgárok között • szükséges forrás a ROP-ban van

20. A közös közigazgatási szolgáltató központ helye és szerepe a korszerű közigazgatásban A helyi közigazgatási szint 2. • önkormányzati hivatalok IKT igénye:, felhasználása: • a back office és a front office kiépítése igényli az állami támogatást, illetve a források pályáztatáson keresztüli allokációját • a kiépített infrastruktúrát részben „piacosíthatja” (pl. honlapján, portálján vállalakzók hirdetéseit jelentetheti meg) • a települések számossága, és gazdasági erejük alacsony mértéke megkívánja az IKT fejlesztések centralizálását, • javaslat: az önkormányzati hivatalok csatlakozása ASP központhoz • (a ASP modell-keretrendszer kiépítésének támogatása az EKOP-ból) • az önkormányzatok bevonhatnak piaci szereplőket (pl. piaci szereplővé válhat az önkormányzat, PPP konstrukció)

21. ASP központok modell-keretrendszer 1. Az elektronikus önkormányzat kiépítését szolgáló eddigi támogatás-és fejlesztéspolitika elért és várható eredményei (GVOP 4.3.1, GVOP 4.3.2., GVOP 4.4.2 intézkedések) mind fölrajzi kiterjedésükben (országos), mint az elektronikusan potenciálisan elérhető állampolgárok és kkv-k számosságát (5,5-6 millió fő, 15-18 ezer kkv) tekintve nagymértékű. Tehát ez a lefedettség érték, amelyet meg kell őrizni, illetve kiterjeszteni (v. ö. EKOP 17-18. oldal). 2. Az NFT II. operatív programjai kivétel nélkül tartalmaznak támogatáspolitikai hivatkozásokat, illetve terveket az információs társadalom vívmányainak további terjesztésére (v. ö. EKOP 25-26.oldal). Így az információs társadalom vívmányainak kiterjesztése –horizontális szakpolitikává válva – erős kormányzati szerepvállalást kap (különös figyelemmel az elektronikus közigazgatásra). Vagyis az elektronikus közigazgatáson belül, az elektronikus önkormányzat a politikában és a szakpolitikában elfoglalt helye szerint méltó figyelemben részesül.

22. ASP központok modell-keretrendszer 3. Az NFT II. operatív programjai, és különösen az EKOP prioritásainak több intézkedése (v. ö. EKOP 27-35. oldal) tartalmazzák az információs társadalom (az EKOP természetesen az elektronikus közigazgatás) IKT infrastruktúrájának további kiépítést, fejlesztését szolgáló támogatás- és fejlesztéspolitikai területeket. Azonban az EKOP IKT infrastruktúra fejlesztésével foglalkozó intézkedései az elektronikus önkormányzat vonatkozásában kizárólag a front office infrastruktúrájának fejlesztését támogatják (természetesen a szabályozási, standardizálási, integrációs stb. törekvések érintik az önkormányzati hivatalok back office-ét is.) Ezért az önkormányzati hivatali ügyvitel (kisebb részben az ügyintézés) back office IKT fejlesztése támogatásának szükségessége szakmai szempontok szerint átgondolt és indokolt, ám költségoldalról lehetőleg kímélő megoldást igényel.

23. ASP központok modell-keretrendszer 4. Az ASP központok hatékonysága, költségkímélő megoldásai (pl. outsourcing) ismeretében megállapítható, hogy az OP-kból hiányozni tűnő elektronikus önkormányzati ügyviteli back office fejlesztéséhez szükséges beruházások támogatása a kialakulóban lévő, illetve működő önkormányzati ASP központok modellértékű funkcionális és felhasználói bővítésével indokolható. (Hozzátéve, hogy az ASP az önkormányzati ügyintézés szükséges back office IKT infrastruktúrája természeteses kiszolgálja az önkormányzati ügyvitel front office igényeit is.) Tehát az ASP központok modell-keretrendszere kialakításának támogatása az önkormányzat működésének valamennyi elemét átfogó informatikai – IKT infrastrukturális, hálózati, sowtware-ellátottsági – szempontból igényelt, indokolt és jó megoldás.

24. ASP központok modell-keretrendszer kialakításának elemei • Az ASP központok modell-keretrendszere kialakításának támogatási lehetőségei – gyakorlati megoldások (pilot projekt) • A meglévő, folyamatban lévő elektronikus önkormányzati fejlesztések megismerése, értékelése • Az ASP központi szerepre alkalmas elektronikus önkormányzati fejlesztések kiválasztási kritériumai (a modell-keretrendszer pilot projektjeinek tervezett helyszínei) • Az ASP központok modell-keretrendszere kialakításának pilot támogatási, fejlesztési konstrukciója • Az ASP központok modell-keretrendszere kialakításának költségvetési konstrukciója

25. Kérem, tegyék fel kérdéseiket!Piróth Istvánvezető tanácsos, főreferensMiniszterelnöki HivatalElektronikuskormányzat-központ