1 / 60

K zigazgat s-szervez si s vezet si ismeretek

2. Tartalom. A szervez?si ?s vezet?si gondolkod?s fejlod?seA vezet?s folyamata, funkci?iA vezet?s gyakorlata, m?dszereiA szervezetek ism?rvei, fel?p?t?seA k?zigazgat?s muk?d?si folyamatai ?s t?mogat? technik?iA k?zigazgat?s minos?gfejleszt?seHum?neroforr?s- ?s k?zszolg?lati menedzsment. 3. 1.

allie
Download Presentation

K zigazgat s-szervez si s vezet si ismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    2. 2 Tartalom A szervezési és vezetési gondolkodás fejlodése A vezetés folyamata, funkciói A vezetés gyakorlata, módszerei A szervezetek ismérvei, felépítése A közigazgatás muködési folyamatai és támogató technikái A közigazgatás minoségfejlesztése Humáneroforrás- és közszolgálati menedzsment A tananyag felépítése és jellemzése A tananyag célja: az ágazati, funkcionális elvén alapuló közigazgatási szervezetrendszer muködéséhez (muködtetéséhez) szükséges alapveto szervezési és vezetési ismeretek bemutatása; az Európai Uniós csatlakozáshoz illetve az elektronikus technológiai váltáshoz kapcsolódó kormányzati stratégiák megismerése; valamint a közszolgálati menedzsment és a közszolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítása. A tananyag négy részre tagozódik: Az elso rész a közigazgatási szervezetek mindennapi muködéséhez kapcsolódó hagyományos vezetési ismereteket tartalmaz. A második rész a kormány newpublic management koncepcióját dolgozza fel. A harmadik rész az elektronikus technológia váltáshoz szükséges ágazati-szakmai felkészülés kérdéskörét tárgyalja. A negyedik rész a közszolgálati menedzsment fobb témaköreit mutatja be. A tananyag felépítése és jellemzése A tananyag célja: az ágazati, funkcionális elvén alapuló közigazgatási szervezetrendszer muködéséhez (muködtetéséhez) szükséges alapveto szervezési és vezetési ismeretek bemutatása; az Európai Uniós csatlakozáshoz illetve az elektronikus technológiai váltáshoz kapcsolódó kormányzati stratégiák megismerése; valamint a közszolgálati menedzsment és a közszolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítása. A tananyag négy részre tagozódik: Az elso rész a közigazgatási szervezetek mindennapi muködéséhez kapcsolódó hagyományos vezetési ismereteket tartalmaz. A második rész a kormány newpublic management koncepcióját dolgozza fel. A harmadik rész az elektronikus technológia váltáshoz szükséges ágazati-szakmai felkészülés kérdéskörét tárgyalja. A negyedik rész a közszolgálati menedzsment fobb témaköreit mutatja be.

    3. 3

    4. 4 Kialakulása:

    5. 5 A tudományok rendszerében való elhelyezést kell kifejteni. Kiemelendo: közös jellemzo, hogy a társadalomtudományok körében jelenik meg a vizsgált területük (mesterséges társadalmi rendszer) részelemei eltéroek integratív szerepük van Egy példán belül ismertesse a hallgatóság összetételének megfeleloen a tudomány interdiszciplináris jellegét! Példa: a szociológia által használt interjú módszer átvétele, adaptálása (lásd a 46. dián) Példa: a jogtudomány által használt jogi eszközök átvétele, alkalmazása (lásd a 18. ábrán) A tudományok rendszerében való elhelyezést kell kifejteni. Kiemelendo: közös jellemzo, hogy a társadalomtudományok körében jelenik meg a vizsgált területük (mesterséges társadalmi rendszer) részelemei eltéroek integratív szerepük van Egy példán belül ismertesse a hallgatóság összetételének megfeleloen a tudomány interdiszciplináris jellegét! Példa: a szociológia által használt interjú módszer átvétele, adaptálása (lásd a 46. dián) Példa: a jogtudomány által használt jogi eszközök átvétele, alkalmazása (lásd a 18. ábrán)

    6. 6 A szervezés és vezetés kialakulása idoben egybeesik: tartalmuk azonban eltéro (lásd: szervezés mint vezetési funkció, szervezetépítés) forrásuk: az emberi munka tapasztalatai és a tudományos gondolkodás céljuk: az eredményes munkavégzés (az eredményesség fogalmát lásd késobb a 34. dián) A jegyzet 6-8. oldalán lévo irányzatokat is itt kell bemutatni illetve azok tartalmát összevetni.A szervezés és vezetés kialakulása idoben egybeesik: tartalmuk azonban eltéro (lásd: szervezés mint vezetési funkció, szervezetépítés) forrásuk: az emberi munka tapasztalatai és a tudományos gondolkodás céljuk: az eredményes munkavégzés (az eredményesség fogalmát lásd késobb a 34. dián) A jegyzet 6-8. oldalán lévo irányzatokat is itt kell bemutatni illetve azok tartalmát összevetni.

    7. 7 Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a fogalmak összehasonlító elemzését a hozzájuk tartozó jogosítványok mértéke alapján lehet elvégezni, jobbról balra haladva a következe fogalom mindig tartalmazza az elotte állók jogosítványait. A fogalmak tartalmuk szerint úgy is összehasonlíthatók, hogy az irányítás a vezetéssel a felügyelet az ellenorzéssel mutat hasonló tulajdonságokat. A felügyelet és az ellenorzés a jogi normától való eltérés megállapítására (ellenorzés), illetve a jogszabálynak megfelelo magatartás kikényszerítése a jellemzo (felügyelet). A közös vonás az, hogy a jogi normában eloírt magatartási szabály vizsgálatára irányul. Az irányítás és a vezetés a fent leírt jogosítványokon túl célszeruségi utasításokat is adhat, az alárendelt szervezetnek (irányítás), illetve a beosztottaknak (vezetés). Az irányítás és a vezetés összehasonlításakor célszeru a szervezeti irányítás teljes köru jogosítványait konkrét példán keresztül bemutatni (példa: az irányított szervezet alapítása SZMSZ-ének jóváhagyása, költségvetésének, létszámkeretének jóváhagyása). Mutassunk rá arra, hogy a vezeto csak az irányítás által meghatározott cél és szervezeti keretek között határozhatja meg a szervezet muködését. Hívjuk fel a figyelmet az elvi és a közvetett irányítás eltéro sajátosságaira!Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a fogalmak összehasonlító elemzését a hozzájuk tartozó jogosítványok mértéke alapján lehet elvégezni, jobbról balra haladva a következe fogalom mindig tartalmazza az elotte állók jogosítványait. A fogalmak tartalmuk szerint úgy is összehasonlíthatók, hogy az irányítás a vezetéssel a felügyelet az ellenorzéssel mutat hasonló tulajdonságokat. A felügyelet és az ellenorzés a jogi normától való eltérés megállapítására (ellenorzés), illetve a jogszabálynak megfelelo magatartás kikényszerítése a jellemzo (felügyelet). A közös vonás az, hogy a jogi normában eloírt magatartási szabály vizsgálatára irányul. Az irányítás és a vezetés a fent leírt jogosítványokon túl célszeruségi utasításokat is adhat, az alárendelt szervezetnek (irányítás), illetve a beosztottaknak (vezetés). Az irányítás és a vezetés összehasonlításakor célszeru a szervezeti irányítás teljes köru jogosítványait konkrét példán keresztül bemutatni (példa: az irányított szervezet alapítása SZMSZ-ének jóváhagyása, költségvetésének, létszámkeretének jóváhagyása). Mutassunk rá arra, hogy a vezeto csak az irányítás által meghatározott cél és szervezeti keretek között határozhatja meg a szervezet muködését. Hívjuk fel a figyelmet az elvi és a közvetett irányítás eltéro sajátosságaira!

    8. 8 A szervezési és vezetési gondolkodás fejlodése Melyek a szervezés és vezetés kialakulásának társadalmi okai, elozményei? Határozza meg a szervezés általánosan elfogadott értelmezését! Határozza meg a vezetés fogalmát ás abból vezesse le a vezetés fobb sajátosságait! Határozza meg az irányítás fogalmát és abból vezesse le az irányítás fobb sajátosságait! Mi az alapveto különbség a vezetés és irányítás között? Határozza meg a felügyelete fogalmát és a felügyeletei tevékenység formáit! Mit értünk ellenorzés alatt és milyen résztevékenységekbol áll?

    9. 9 2. A vezetés folyamata, funkciói A fejezettel elérni kívánt célok

    10. 10 Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a vezetés lényegét az egyes irányzatok különbözo módon közelítik meg. Érdemes néhány példán szemléltetni a döntés elméleti, magatartástudományi és a matematikai irányzatok eltéro tartalmát. Mutassunk rá, hogy a jegyzet a vezetés folyamat elméleti megközelítésén alapul, példaként hivatkozzunk Fayol, valamint Gullick és Urwick Posdcorb funkció leírásaira. Fayol Posdcorb tervezés – tervezés szervezés – szervezés parancsolás – irányítás koordinálás – koordinálás ellenorzés – jelentés – pénzügyi elszámolás Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a vezetés lényegét az egyes irányzatok különbözo módon közelítik meg. Érdemes néhány példán szemléltetni a döntés elméleti, magatartástudományi és a matematikai irányzatok eltéro tartalmát. Mutassunk rá, hogy a jegyzet a vezetés folyamat elméleti megközelítésén alapul, példaként hivatkozzunk Fayol, valamint Gullick és Urwick Posdcorb funkció leírásaira. Fayol Posdcorb tervezés – tervezés szervezés – szervezés parancsolás – irányítás koordinálás – koordinálás ellenorzés – jelentés – pénzügyi elszámolás

    11. 11 Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a diák általában az adott téma fogalmaira, illetve osztályozásaira (típusok) koncentrál és ezt a hallgatónak célszeru a felkészülés megtervezésekor figyelembe venni. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a diák általában az adott téma fogalmaira, illetve osztályozásaira (típusok) koncentrál és ezt a hallgatónak célszeru a felkészülés megtervezésekor figyelembe venni.

    12. 12 Utaljunk rá, hogy ez a megközelítés a racionális döntési modellt mutatja be! Hívjuk fel a figyelmet, hogy léteznek más fontos döntéselméletek! Ilyen például Herbert Simon Korlátozott racionalitás címu munkája amely döntési helyzetek teljes köru megismerésének korlátaival foglalkozik. Emeljük ki a döntések követelményeit a jegyzet alapján! Utaljunk rá, hogy ez a megközelítés a racionális döntési modellt mutatja be! Hívjuk fel a figyelmet, hogy léteznek más fontos döntéselméletek! Ilyen például Herbert Simon Korlátozott racionalitás címu munkája amely döntési helyzetek teljes köru megismerésének korlátaival foglalkozik. Emeljük ki a döntések követelményeit a jegyzet alapján!

    13. 13 Mutassunk rá, hogy a szervezési funkció megjelenik az információ gyujtés, a tervezés és az ellenorzés funkcióiban is. Az ellenorzésnél célszeru utalni a 6.oldal 1.4. ábrájára (ellenorzés) ismétlo jelleggel. Utaljunk rá, hogy a „szervezés” (4.oldal 1.2.ába) mint alapveto fogalom eltéro tartalmú a szervezés mint vezetési funkcióhoz képest! Emeljük ki, hogy az ellenorzés visszacsatolásként is muködik és új ciklust indít. Mutassunk rá, hogy a szervezési funkció megjelenik az információ gyujtés, a tervezés és az ellenorzés funkcióiban is. Az ellenorzésnél célszeru utalni a 6.oldal 1.4. ábrájára (ellenorzés) ismétlo jelleggel. Utaljunk rá, hogy a „szervezés” (4.oldal 1.2.ába) mint alapveto fogalom eltéro tartalmú a szervezés mint vezetési funkcióhoz képest! Emeljük ki, hogy az ellenorzés visszacsatolásként is muködik és új ciklust indít.

    14. 14

    15. 15 2. A vezetés folyamata, funkciói 1. Mit értünk vezetési funkció alatt? 2. A vezetés folyamata milyen fázisokra bontható? 3. Helyezze el a tájékozódás (információ) funkciót a veze-tés folyamatába! Határozza meg az információ fogal-mát! 4. Melyek az információ-rendszer fobb elemei? 5. Határozza meg a terv, a tervezés és a tervszeruség fo-galmát! 6. Keressen példákat az egyes tervfajtákra! 7. Határozza meg a döntési folyamat elmeit, azok logikai sorrendjét! 8. Melyek a döntésekkel szemben támasztott általános követelmények? 9. Határozza meg a szervezés, mint vezetési funkció tevékenység tartalmát! 10. Mutassa be az ellenorzési tevékenység folyamatát!

    16. 16 3. A vezetés gyakorlata, módszerei A fejezettel elérni kívánt célok

    17. 17 Célszeru a bevezetoben utalni arra, hogy a közigazgatási szervezetek többsége hagyományos lineáris (vagy annak valamely változata, lásd a struktúrák bemutatásánál) struktúra típushoz tartozik ezért tárgyaljuk az ehhez igazodó klasszikus vezetoi stílusokat. Hívjuk fel a hallgató figyelmét, hogy rendszerint a vezetési stílus igazodik a vezetés jellegéhez. (pl. katonai rendészeti szervezetekhez autokratikus; kutatóintézetekhez liberális vezetési stílus illeszkedik. A hagyományos vezetési módszerek bemutatása során érvényesül a tananyagban az egységes igazgatási szemlélet, melynek alapján rendszerezzük a különbözo felsooktatási intézményekben szerzett ismereteket.Célszeru a bevezetoben utalni arra, hogy a közigazgatási szervezetek többsége hagyományos lineáris (vagy annak valamely változata, lásd a struktúrák bemutatásánál) struktúra típushoz tartozik ezért tárgyaljuk az ehhez igazodó klasszikus vezetoi stílusokat. Hívjuk fel a hallgató figyelmét, hogy rendszerint a vezetési stílus igazodik a vezetés jellegéhez. (pl. katonai rendészeti szervezetekhez autokratikus; kutatóintézetekhez liberális vezetési stílus illeszkedik. A hagyományos vezetési módszerek bemutatása során érvényesül a tananyagban az egységes igazgatási szemlélet, melynek alapján rendszerezzük a különbözo felsooktatási intézményekben szerzett ismereteket.

    18. 18 Mutassunk rá, hogy a vezetoi stílusok ritkán jelennek meg tiszta formában, jellemzo a stílusok együttes jelenléte. A liberális stílusnál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az nem azonos a vezetoi passzivitással, a szervezet magára hagyásával. Mutassunk rá, hogy a vezetoi stílusok ritkán jelennek meg tiszta formában, jellemzo a stílusok együttes jelenléte. A liberális stílusnál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az nem azonos a vezetoi passzivitással, a szervezet magára hagyásával.

    19. 19 Végezzük el az elonyök, hátrányok összehasonlításával a vezetési stílusok összehasonlító elemzését! Utaljunk arra, hogy ez minta lehet az ilyen típusú írásbeli feladatok megoldására!Végezzük el az elonyök, hátrányok összehasonlításával a vezetési stílusok összehasonlító elemzését! Utaljunk arra, hogy ez minta lehet az ilyen típusú írásbeli feladatok megoldására!

    20. 20 3.3 A vezetés eszközei Emeljük ki a vezetés eszközeinek igazgatási sajátosságait, annak jogi meghatározottságát. A jogi eszközöknél utaljunk a jogalkotás címu tárgynál tanultakra!Emeljük ki a vezetés eszközeinek igazgatási sajátosságait, annak jogi meghatározottságát. A jogi eszközöknél utaljunk a jogalkotás címu tárgynál tanultakra!

    21. 21 Hívjuk fel a figyelmet a téma és a szervezet mérete közötti összefüggésre! Pl. a kis községi önkormányzat polgármesteri hivatalában nincs lehetoség a munkaszervezet és vezetés szervezetének elkülönítésére.Hívjuk fel a figyelmet a téma és a szervezet mérete közötti összefüggésre! Pl. a kis községi önkormányzat polgármesteri hivatalában nincs lehetoség a munkaszervezet és vezetés szervezetének elkülönítésére.

    22. 22 Javasoljuk a testületi vezetés elonyeinek és hátrányainak összehasonlítását az egyszemélyi vezetés (21.dia) hasonló tulajdonságaival. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tanácsadó, ellenorzo jogosítvánnyal rendelkezo bizottságok csak a vezetés folyamatának egy-egy funkciójában muködnek közre. Javasoljuk a testületi vezetés elonyeinek és hátrányainak összehasonlítását az egyszemélyi vezetés (21.dia) hasonló tulajdonságaival. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tanácsadó, ellenorzo jogosítvánnyal rendelkezo bizottságok csak a vezetés folyamatának egy-egy funkciójában muködnek közre.

    23. 23 Javasoljuk a testületi vezetés elonyeinek és hátrányainak összehasonlítását az egyszemélyi vezetés hasonló tulajdonságaival.Javasoljuk a testületi vezetés elonyeinek és hátrányainak összehasonlítását az egyszemélyi vezetés hasonló tulajdonságaival.

    24. 24 3. A vezetés gyakorlata, módszerei Határozza meg a vezetés módszerének és stílusának fogalmát! Hasonlítsa össze az autokratikus, liberális és demokratikus stílusokat! Mutassa be a vezetés jogi eszközeit! Melyek a közvetlenül ható nem jogi eszközök? Ismertesse a közvetett hatású nem jogi eszközöket! Határozza meg a testületi vezetés lényegét, formáit! Mutassa be az egyszemélyi vezetést, hasonlítsa össze a testületi vezetéssel!

    25. 25 A köztisztviselo ismerje meg: A szervezettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, mint a muködés, környezet, struktúra, felépítés, a szervezeti kultúra. Képes legyen felismerni és megkülönböztetni az egyes szervezetek muködésének legjobb formáját. A közigazgatási szervezetek jellemzoit. Sajátítsa el stratégiai tervezés alapjait, módszereit, a projektben gondolkodás lényegét. Szerezzen jártasságot a szervezeti változások kezelésének módszereirol. 4. A szervezetek ismérvei, felépítése

    26. 4. A szervezet fogalma és jellemzoi

    27. 27 4.1 A szervezet fogalma és jellemzoi Öregedo szervezet elhatalmasodik az adminisztráció, elnyomja a kezdeményezo-készséget és a teljesítményt. az elismerést a struktúrában elfoglalt hely határozza meg, a kialakult helyzetért a külso körülményeket teszik felelossé, a muködés rugalmatlan, a hatásköröket leosztják, a feladatok elvégzése elott engedélyt kérnek, a konfliktusok gyakoriak, a konfliktusok kiváltó okait nem vizsgálják Fiatal szervezet a hatáskört kiterjesztve a feladatokat felvállalják, rugalmasan muködnek, kezdeményezoek, kreatívak, nagy teljesítményre képesek, mindent megtesznek, ami kifejezetten nem tiltott

    28. 28 4.1 A szervezet fogalma és jellemzoi Az optimális szervezetben a rugalmasság és a kontrollálhatóság egyensúlyban van, így képes gyorsan reagálni a környezet kihívásaira, teljesítménye kiszámíthatóvá válik, pontosan tudja, hogy mely tevékenysége, szolgáltatása által számíthat az ügyfelek, partnerek, felhasználók elismerésére, világos értékrenddel és tevékenységi körrel rendelkezik.

    29. 29 4.1 A szervezet fogalma és jellemzoi Formális szervezetek Jogi keretei vannak és a mindenkori deklarált hata-lom elvei szerint muködik. A fogalomba tartozik a szervezet munkastruktúrája, a feladatok, a hierarchia, a rögzített intézményi poli-tika, az eljárások és szabá-lyok stb., és azok az elemek is, amelyeket a hatékonyság és a gazdaságosság növelé-se érdekében hívtak életre. Informális szervezetek A társulási tevékenységekre összpontosít (munkacso-portok kialakítása, a munka-csoportok képessége az elismerés, a társulás, a biz-tonság, az önbecsülés iránti igényeik megszerzésére, a dolgozók általi ellenorzésen alapuló módszerek, az oldal-irányú kommunikációs csa-tornák muködtetése)

    30. 30 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezet környezete piaci tudományos- technikai társadalmi-gazdasági kulturális 2. A szervezet adottságai mérete, nagysága eroforrásai státusza eredete telepítettsége technológiája

    31. 31 4.2 A szervezet jellemzoi 3. Tevékenységi köre kiterjedése a szintek egymásra épülése komplexitás változékonyság tartósság 4. Szervezeti kultúra vezetok szerepe döntési hatáskörök szakmai felkészültség vezetési ismeretek célokkal való azonosulás motiváció vezetési elvek

    32. 32 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezeti kultúra a szervezeti tagok által osztott alapveto elofeltevések, hiedelmek és értékek rendszere, amelyek segítségével meghatározzák önmagukat és környezetüket. Jellemzoje, hogy alapvetoen rejtett, aki nem tud alkalmazkodni hozzá, azt bünteti, továbbá, hogy a hasznos és haszontalan változásokkal szemben egyaránt korlátot is jelent. A szervezeti ideológia a viszonylag összefüggo hiedelmek, amelyek az azt vallókat összekapcsolják, és környezetük ok-okozati összefüggéseit magyarázzák.

    33. 33 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezeti kultúra típusai Hatalom típusú – tekintélyes intézmény, gyors reagálási képesség, gyakran eredményesek, de nehezen mozdulnak, nagy a fluktuáció. Szerep típusú – az ésszeruség alapján muködik, nem elvárt a többlet teljesítmény, lassan mozdul, lassan változik – ott elonyös, ahol tömeges, rutin feladatokat kell végezni.

    34. 34 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezeti kultúra típusai Feladat típusú – a csoportra épít, a projektek, a mátrix szervezet jellemzi, rugalmas, a változásokhoz könnyen igazodik, nagy szabadságot enged a munkatársaknak, változó környezetben elonyös. Személyre alapozó – az egyénre épít, nincs utasítás, a feladatok megoldásának módja a munkatársak megegyezése, kvalifikált és innovatív munkatársakat igényel – addig muködik, amíg ki nem alakulnak a formális csoportok.

    35. 35 4.2 A szervezet jellemzoi A szervezeti kultúra alkalmazkodása a környezeti változásokhoz Alkalmazkodás – javul a kommunikáció, formális szervezet alakul ki, a teljesítmény fontossá válik. Alkalmazkodás felaprózódva – nincs valóságos kultúraváltás, a szervezet reprodukálja önmagát. Alkalmazkodás differenciálódással – a szervezet több egységre oszlik, figyelemmel az o tevékenységükre.

    36. 36 4.3 A szervezet felépítése, struktúrája Valamely közigazgatási szervezet szervezeti „sémájával” illusztráljuk a fogalmat. Jó példa a hallgatók munkahelyének szervezeti sémája is. Utaljunk szervezeti struktúrák sokféleségére, és ismertessük az új szervezeti formák kialakulásának okait.Valamely közigazgatási szervezet szervezeti „sémájával” illusztráljuk a fogalmat. Jó példa a hallgatók munkahelyének szervezeti sémája is. Utaljunk szervezeti struktúrák sokféleségére, és ismertessük az új szervezeti formák kialakulásának okait.

    37. 37 4.3 A szervezet felépítése, struktúrája Mondjon közigazgatási példát a lineáris szervezet muködésére! A szervezet jellemzése során térjen ki a horizontális kapcsolatok gyengeségére, illetve a szolgálati út idevonatkozó rendelkezéseire! (A hierarchiában következo elso „közös” fonökön keresztül kell a kommunikációt megvalósítani.) Mutassa be a lineáris (ágazati) struktúra jellemzoit közigazgatási példán keresztül! Ismertesse a struktúra fobb elonyeit: könnyen áttekintheto, az alá- és fölérendeltségi viszonyok tisztázottak és hátrányait: lassú reakcióképesség, rugalmasság alacsony foka.Mondjon közigazgatási példát a lineáris szervezet muködésére! A szervezet jellemzése során térjen ki a horizontális kapcsolatok gyengeségére, illetve a szolgálati út idevonatkozó rendelkezéseire! (A hierarchiában következo elso „közös” fonökön keresztül kell a kommunikációt megvalósítani.) Mutassa be a lineáris (ágazati) struktúra jellemzoit közigazgatási példán keresztül! Ismertesse a struktúra fobb elonyeit: könnyen áttekintheto, az alá- és fölérendeltségi viszonyok tisztázottak és hátrányait: lassú reakcióképesség, rugalmasság alacsony foka.

    38. 38 A lineáris – törzskari – szervezet 4.3 A szervezet felépítése, struktúrája Célszeru utalni arra, hogy közigazgatási szervezetek többségének jellemzoje a törzskar. Fontos a szervezeti méret és a törzskar létének fordított arányossága (kis szervezetre nem jellemzo). Az un. „magas” szervezetben középszinten is muködhet törzskar. Célszeru utalni arra, hogy közigazgatási szervezetek többségének jellemzoje a törzskar. Fontos a szervezeti méret és a törzskar létének fordított arányossága (kis szervezetre nem jellemzo). Az un. „magas” szervezetben középszinten is muködhet törzskar.

    39. 39 4.3 A szervezet felépítése, struktúrája Ismertesse az egyes szinteket, konkrét szervezeti egységeket megnevezo példák bemutatásával. Itt említendo meg a közigazgatásra jellemzo bürokratikus szervezeti forma (a Max Weber féle modell alapján). Példák: Funkcionális szervek: A: Pénzügyi B: Munkaügyi Ágazati szervek: 1) Muszaki igazgatási 2) Szociális igazgatási A vezeto feladata a funkcionális és ágazati szervezetek hatalmi befolyásának kiegyensúlyozása. Ismertesse a struktúra fobb elonyeit: növekedhet a munkatermelékenység, javulhat a rugalmasság és hátrányait: több koordinációs ráfordítást igényel, növelheti a formai túlszabályozottságot. Ismertesse az egyes szinteket, konkrét szervezeti egységeket megnevezo példák bemutatásával. Itt említendo meg a közigazgatásra jellemzo bürokratikus szervezeti forma (a Max Weber féle modell alapján). Példák: Funkcionális szervek: A: Pénzügyi B: Munkaügyi Ágazati szervek: 1) Muszaki igazgatási 2) Szociális igazgatási A vezeto feladata a funkcionális és ágazati szervezetek hatalmi befolyásának kiegyensúlyozása. Ismertesse a struktúra fobb elonyeit: növekedhet a munkatermelékenység, javulhat a rugalmasság és hátrányait: több koordinációs ráfordítást igényel, növelheti a formai túlszabályozottságot.

    40. 40 4.3 A szervezet felépítése, struktúrája A mátrix-szervezet A mátrix-szervezeti modell a hagyományos ágazati struktúra hatékonyságát növeli azáltal, hogy a vertikális (hagyományos) ágazati irányítás mellett a horizontális irányítással rugalmasabbá teszi a rendszert. Lásd bovebben vezetés-szervezés I. (Aula 1996. 176. o.) (A közigazgatásban nem jellemzo modell!) Más rugalmas struktúrák is léteznek, pl. team struktúra, divizionális struktúra, párhuzamos hierarchia. Elonye a mátrix szervezeteknek, hogy teljesítményösztönzo és innovatív, hátránya a horizontális és vertikális irányítási kompetenciák nagy koordinációs igénye, a magas konfliktusszint miatti túlzott versengés. A mátrix-szervezeti modell a hagyományos ágazati struktúra hatékonyságát növeli azáltal, hogy a vertikális (hagyományos) ágazati irányítás mellett a horizontális irányítással rugalmasabbá teszi a rendszert. Lásd bovebben vezetés-szervezés I. (Aula 1996. 176. o.) (A közigazgatásban nem jellemzo modell!) Más rugalmas struktúrák is léteznek, pl. team struktúra, divizionális struktúra, párhuzamos hierarchia. Elonye a mátrix szervezeteknek, hogy teljesítményösztönzo és innovatív, hátránya a horizontális és vertikális irányítási kompetenciák nagy koordinációs igénye, a magas konfliktusszint miatti túlzott versengés.

    41. 41 4.3 A szervezet felépítése, struktúrája Egyéb szervezeti felépítés típusok tenzorszervezetek divizionális szervezetek duál szervezetek konszernek, holdingok középpontos szervezetek koncentrikus felépítésu szervezetek

    42. 42 4.4 A szervezeti teljesítmény kapcsolata a szervezeti jellemzokkel

    43. 43 4.4 A szervezeti teljesítmény kapcsolata a szervezeti jellemzokkel Eredményességnek nevezzük az elért eredményeknek a kituzött célokhoz való viszonyát, azaz, hogy elértük-e a kívánt eredményt (eredményesség = eredmények/célok); megmutatja, hogy a létrehozott végeredmény megfelelo-e.

    44. 44 4.5 A környezet hatása a szervezetre

    45. 45 4.6 A közigazgatási szerveztek sajátosságai Célszeru példákkal illusztrálni az egyes sajátosságokat: A teljesség igénye nélkül: Nincs tényleges tulajdonosa: a közigazgatásban az ügyintézonek nincs közvetlen érdekeltsége sem tulajdonosként, sem fogyasztóként. Versenyszituáció hiánya: a közigazgatásban hatásköri és illetékességi szabályok kizárják a versenyhelyzetet. A szervezeti célrendszer összetettsége: az önkormányzatok részére több min 1600 törvényhely határoz meg feladatot. Szabályozottság: a hatósági munka folyamatokat az ÁE az ügykezelési szabályzat, ügyrendek, munkaköri leírások és az ágazati jogszabályok alapján végzik. Ciklikusság: az önkormányzati testületek muködése.Célszeru példákkal illusztrálni az egyes sajátosságokat: A teljesség igénye nélkül: Nincs tényleges tulajdonosa: a közigazgatásban az ügyintézonek nincs közvetlen érdekeltsége sem tulajdonosként, sem fogyasztóként. Versenyszituáció hiánya: a közigazgatásban hatásköri és illetékességi szabályok kizárják a versenyhelyzetet. A szervezeti célrendszer összetettsége: az önkormányzatok részére több min 1600 törvényhely határoz meg feladatot. Szabályozottság: a hatósági munka folyamatokat az ÁE az ügykezelési szabályzat, ügyrendek, munkaköri leírások és az ágazati jogszabályok alapján végzik. Ciklikusság: az önkormányzati testületek muködése.

    46. 46 4. A szervezetek ismérvei, felépítése I. Határozza meg a szervezet fogalmát, ismérveit! Ismertesse a szervezeti kultúra fogalmát, típusait! Határozza meg a szervezeti felépítés fogalmát, típusait és az egyes típusok alkalmazásának elonyeit, hátrányait! Ismertesse a környezet hatását a szervezetre! Sorolja fel a szervezeti teljesítmény összetevoit! Melyek a közigazgatási szervezetek specialitásai?

    47. 47 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái Példákkal szemléltesse az egyes elemeket, a teljesség igénye nélkül: Pl: Piaci mechanizmusok alkalmazása Szolgáltatók versenyeztetése. Egyes közszolgáltatások vállalkozásba adása szociális étkeztetés vállalkozásba adása Kiszerzodés A fovárosban a parkolási díj beszedése vállalkozásokkal kötött szerzodés alapján történik. Új menedzsment technikák alkalmazása Nagyrészt a vállalati szektorból átvett elvek és technikák (stratégiai tervezés, változásvezetés, minoségbiztosítási rendszerek.) Szervezeti és döntési decentralizáció A nagy, vertiákilsan tagolt szervezetek szétdarabolása ( a piramis „lelapítása”)Példákkal szemléltesse az egyes elemeket, a teljesség igénye nélkül: Pl: Piaci mechanizmusok alkalmazása Szolgáltatók versenyeztetése. Egyes közszolgáltatások vállalkozásba adása szociális étkeztetés vállalkozásba adása Kiszerzodés A fovárosban a parkolási díj beszedése vállalkozásokkal kötött szerzodés alapján történik. Új menedzsment technikák alkalmazása Nagyrészt a vállalati szektorból átvett elvek és technikák (stratégiai tervezés, változásvezetés, minoségbiztosítási rendszerek.) Szervezeti és döntési decentralizáció A nagy, vertiákilsan tagolt szervezetek szétdarabolása ( a piramis „lelapítása”)

    48. 48 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái

    49. 49 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái A stratégia a célállapot elérésének átfogó terve. A stratégiai terv az alapállapot és a célállapot közötti út leírására, feldolgozására szolgál. Ebbol kiindulva a stratégiák típusai: Az evolutív stratégia lényege a bázisalapú tervezés kerüli a kockázatot, a hagyományos tervezési elveket érvényesíti. Emiatt azt vallja, hogy kisebb kockázatot vállal és ezzel kisebb hasznot ér el. A jövokép-vezérelt stratégia alapja a kidolgozott jövokép. Tehát egy részletes és jól kidolgozott jövoképnek már a tervezés elején rendelkezésre kell állnia. Ebben a kreatív szemlélet jobban érvényesül, a cél eléréséhez a megoldások keresése fontosabb, mint a jelenlegi helyzetben meglévo lehetoségek kiaknázása.

    50. 50 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái A küldetés a szervezet létének általános célját, a vezetés törekvéseinek irányát, szándékait, értékeit fejezi ki. alapot nyújt az eroforrások ésszeru és takarékos felhasználásához, hajtóerot jelent a szervezet céljaival azonosulni szándékozók számára, hozzájárul az alkotó szervezeti kultúra kialakításához és megerosödéséhez.

    51. 51 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái A jövokép A szervezet elorevetített és kívánt jövobeni állapotát azonosítja. A jövoképben megjeleno stratégiai szándék irányulhat: az alapveto képességekre, a szervezet tevékenységére és pozíciójára, jelszavak megfogalmazására, jövobeni fejlodési elorejelzésekre.

    52. 52 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái A stratégia készítés eszköze a SWOT analízis

    53. 53 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái A SWOT elemzés segítségével csoportos munkában összegyujthetok egy eljárás, egy módszer vagy egy szervezet, esetleg projekt, vagy más folyamat legfontosabb jellemzoi. Jól alkalmazható valamely rendszer kiépítése során az egyes kulcsterületek kiinduló helyzetének feltárásához és rögzítéséhez, helyzetelemezéséhez a változtatások, fejlesztések végrehajtása elott. Világos képet adhat, hogy az érdekeltek hogyan vélekednek az értékelendo területrol, kiindulási alapot nyújt a fejlesztések irányának meghatározásához, de alkalmas arra is, hogy az érdekeltek valós, vagy feltételezett véleményeit összegyujtsük, az elvárásokat megismerjük.

    54. 54 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái 2. Projektszemlélet A projekt: egyedi szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott lépéssorozat, konkrét célokat meghatározott ido alatt kíván elérni, a célok eléréséhez meghatározott (humán és anyagi) eroforrásokat rendel. Szakaszai: létrehozás megvalósítás lezárás

    55. 55 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái 3. Változáskezelés, változásmenedzsment A szervezet egy vagy több alapveto jellemzojében (alaptevékenység és -technológia, struktúra, kultúra, környezet, stb.) bekövetkezo, jelentos mértéku változás. Változásmenedzsment: Bármely megvaló-sítás során a tervezett folyamatokhoz, adatokhoz, költségvetéshez képest a környezet hatására bekövetkezett válto-zások kezelése. (pl.: szervezeti felépítés, üzleti stratégia, gyártási eljárás, infor-mációrendszer, személyzeti politika, stb.)

    56. 56 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái 3. Változáskezelés, változásmenedzsment A változtatás típusai: elsofokú – a rendszer keretein belül zajlik le – nem lépünk ki a rendszerbol – pl. vezetés másodfokú – a rendszernek a megváltozása- kilépünk a rendszerbol – pl. átszervezés Változtatási stratégiák típusai: elomozdító, megkönnyíto – jutalmak kilátásba helyezése átnevelo – értékrend viselkedés megváltoztatása meggyozo – érveket, indoklásokat hoz fel hatalmi – utasítást, kényszert alkalmaz

    57. 57 4.7 A közigazgatási szervezetek fejlesztésének lehetoségei, technikái 3. Változáskezelés, változásmenedzsment A változás fogadtatása: engedelmeskedés – jutalom ígérete, vagy büntetés veszélye miatt azonosulás – a változás vonzó, ezért a szervezet tagjai képesek azt elfogadni beépítés – a változást képviselo személyben megbíznak, ezért elfogadják magyarázatait és beépítik saját értékrendjükbe Változásnál a fenti három tényezo arányok keverékét kell alkalmaznunk.

    58. 58 A változás ellen ható tényezok: az önmegerosítés szükséglete ismeretlentol való szorongás kialakult érték- és normarendszerek iránti tisztelet jövedelem, a presztízs és a hatalmi helyzet megorzésének szándéka A szervezeti változtatás ellenállásának kezelése: rásegíto taktika felvilágosító-oktató technika manipulatív taktika hatalmi taktika képzés, kommunikáció vezetoi támogatás tárgyalás, megegyezés

    59. 59 Ismertesse a New Public Management ismérveit, jellemzoit! Melyek a közigazgatási szervek fejleszté-sének lehetséges módszerei? Hatásozza meg a stratégiai tervezés fogal-mát, fobb lépéseit! Ismertesse a SWOT elemzés módszerta-nát! Határozza meg a projekt fogalmát és szakaszait! Mutassa be röviden a változáskezelést és a változásmenedzsmentet!

    60. 60 A vizsgázó ismerje a közigazgatási folyamatok alapveto jellegzetességeit, sajátítsa el a tananyag által bemutatott szervezet átvilágítási technikákat. Ismerje meg az elektronikus közigazgatás alapveto jellemzoit. Legyen képes bemutatni a csoportos szellemi alkotó technikákat és azok alkalmazhatóságát a közigazgatásban. Sajátítsa el az okelemzési technikák használatát és módszerét. 5. A közigazgatás muködési folyamatai és támogató technikái

    61. 61 5. A közigazgatás muködési folyamatai és támogató technikái

    62. 62 5.1 Elektronikus közigazgatás Az e-kormányzat az információtechnológia, szervezeti változások és új képességek kombinációjának felhasználását jelenti a közigazgatásban. Célja: javítani a közszolgáltatások színvonalán, megerosíteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkituzéseket. Az EU állásfoglalása szerint az alábbi három tevékenységet foglalja magában: infokommunikációs eszközök alkalmazása a közigaz-gatásban, a közigazgatás modernizációjával összefüggo munka-folyamatok és muködési egységek átszervezése, közigazgatásban foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselok, valamint az ügyfeleket jelento állampolgárok képzése az új eszközök kezelésének elsajátítására.

    63. 63 5.1 Elektronikus közigazgatás Elektronikus közigazgatás: közigazgatási funkciók elektronikus megvalósítása az Internet nyújtotta lehetoségek, technikai megoldások felhasználásával. Elektronikus irat: olyan elektronikus doku-mentum, melynek funkciója szöveg betukkel való közlése, és a szövegen kívül az olvasó számára érzékelhetoen kizárólag olyan egyéb adatokat foglal magában, melyek a szöveggel szorosan összefüggenek, annak azonosítását (pl. fejléc), illetve könnyebb megértését (pl. ábra) szolgálják.

    64. 64 5.1 Elektronikus közigazgatás Elonyei növekvo hatékonyság az információ megosztása miatt tranzakciókból eredo állami megtakarítás gyorsabban igénybe veheto szolgáltatások non stop rendelkezésre állás önkiszolgálás, kényelem bonyolultság csökkentése átlátható kormányzat

    65. 65 5.1 Elektronikus közigazgatás Hátrányai nehéz az információkat megtalálni elvész az ügyfél és az ügyintézo közötti személyes kapcsolat – (magyar polgárok ügyintézési attidudjei 2006) Szintjei: Jelenlét – statikus információk on-line felületeken Interakció – letöltheto urlapok, hivatkozások, csatolások Tranzakció – önkiszolgáló alkalmazások megjelentése Transzformáció – komplex szolgáltatás együttes, amely átlátható rendszert biztosít az állampolgárok számára Targetizáció – 2007-tol – automatizált szolgáltatások megjelenése, abszolút ügyfélközpontúsággal párosulva

    66. 66 5.2 Ügymenetvizsgálat Szemléltesse az ügymenetvizsgálat menetét egy felrajzolt folyamatábrával! Mutassa be az ügymenetvizsgálat folyamatát. Célszeru a szakirodalmi elozmények bemutatása nemzetközi (Taylor) és a hazai elozmények bemutatása (Fluck) Lásd: BKÁE ÁIF Közigazgatás szervezés és technológia kézirat, 2001.Szemléltesse az ügymenetvizsgálat menetét egy felrajzolt folyamatábrával! Mutassa be az ügymenetvizsgálat folyamatát. Célszeru a szakirodalmi elozmények bemutatása nemzetközi (Taylor) és a hazai elozmények bemutatása (Fluck) Lásd: BKÁE ÁIF Közigazgatás szervezés és technológia kézirat, 2001.

    67. 67 5.3 Átvilágítást támogató technikák KÉRDOÍVEK Nagy mennyiségu választ és információt kapunk rövid ido alatt. Típusai Nyílt – kérdés-felelet Zárt – adott feleletek Vegyes Mintavételi módszere Önkényes - olcsó Paneles – folyamatos vizsgálatot jelent Kvóta szerinti –különbözo csoportok szerinti minták Valószínuségi – ez a legjobb

    68. 68 5.3 Átvilágítást támogató technikák MUNKAKÖR ELEMZÉS Egyes dolgozók napi tevékenységét vizsgálja, célja a munkakör tartalmi elemeire irányul. Mit vizsgál? munkakör sajátosságait munkatartalmi tényezoit betöltojével szemben támasztott követelmények személyes kompetenciák Célszeru rámutatni arra, hogy a közigazgatás gyakorlatában a szervezet átvilágítására rendszerint az interjú és a dokumentum-elemzést résztechnikáit használják. Térjen ki a szervezetátvilágítás melyik fázisában használható és milyen eredmény várható az interjútól (elozetes adatgyujtés, információgyujtés stb.)!Célszeru rámutatni arra, hogy a közigazgatás gyakorlatában a szervezet átvilágítására rendszerint az interjú és a dokumentum-elemzést résztechnikáit használják. Térjen ki a szervezetátvilágítás melyik fázisában használható és milyen eredmény várható az interjútól (elozetes adatgyujtés, információgyujtés stb.)!

    69. 69 A munkanap fényképezés munka és költségigényes mégis szélesköru referencia áll rendelkezésre. A munka megszakítottságát az érdemi és az ügyviteli tevékenységek egymáshoz való viszonyát lehet vizsgálni. Fontos kihangsúlyozni, hogy az értékelést mindig külso szakértore kell bízni, az elfogultság elkerülésére céljából.A munkanap fényképezés munka és költségigényes mégis szélesköru referencia áll rendelkezésre. A munka megszakítottságát az érdemi és az ügyviteli tevékenységek egymáshoz való viszonyát lehet vizsgálni. Fontos kihangsúlyozni, hogy az értékelést mindig külso szakértore kell bízni, az elfogultság elkerülésére céljából.

    70. 70

    71. 71

    72. 72

    73. 73

    74. 74

    75. 75

    76. 76 5. A közigazgatás muködési folyamatai és támogató technikái Ellenorzo kérdések Rendszerezze a közigazgatás muködésének fejlesztését támogató technikákat! Melyek az elektronikus közigazgatás alapfogalmai, elonyei, hátrányai? Tegyen különbséget a szervezetátvilágítást támogató résztechnikák között! Hasonlítsa össze a csoportos szellemi alkotótechnikákat! Határozza meg a csoport fogalmát és ismérveit!

    77. 77 A fejezettel elérni kívánt célok A hallgató ismerje meg az ügyfélfogadás új, korszeru módszereit, sajátítsa el a közigazgatási minoségbiztosítás és minoségfejlesztés alapelveit. Legyen jártas a tananyag által bemutatott teljesítményértékelési módszerekben. Ismerkedjen meg az Ügyfélkarták és állampolgári tanácsok szerepével és közigazgatási hasznosításával, valamint a benchmarking módszereivel.

    78. 78 6. A közigazgatás minoségfejlesztése 6.1 A minoségmenedzsment fejlodése Minoségellenorzés - a végtermék ellenor-zése – Taylor -> termelés és ellenorzés elválasztása. Minoségszabályozás – a szabályozás mellett ellenorzés és visszacsatolás is megjelent, lehetové tette a beavatkozás, mielott a hibás termék elkészült. Minoségbiztosítás – a rendszerre vonat-kozik, a minoséget a termékbe/szolgáltatásba építjük – a termelo folyamatok mellett megjelentek a kiszolgáló, támogató folyamatok is.

    79. 79 Teljes köru minoségirányítás – valamennyi folyamatot integrálja (könyvelés, pénzügy, személyügy) – célja a vevoi elégedettség – a vevo fogalma a belso vevokre, munkatársakra is kiterjed. TQM – (Total Quality Management) -teljes köru minoségirányítás – nem foglalható szabványba, nem tanúsítható, de alapelvei vannak, mint az ügyfél és partnerközpontúság folyamatos fejlesztés, munkatársak bevonása 6. A közigazgatás minoségfejlesztése 6.1 A minoségmenedzsment fejlodése

    80. 80 Plan - tervezés Do - megvalósítás Check – ellenorzés, értékelés Act – beavatkozás, korrekció A folyamat ezzel nem áll meg, hanem magasabb szinten muködik tovább. A következo tervezésbe beépülnek a korábbi korrekciók, így egyre magasabb szinten valósul meg a folyamat. Ezért a ciklust a folyamatos fejlesztés ciklusának nevezzük. 6.2 A minoségügyi rendszerek közös alapja a PDCA ciklus

    81. 81 6.3 A Közös Értékelési Keretrendszer, CAF EFQM alapú önértékelési modell 1998-ban az EU közigazgatással foglalkozó minisztériumainak fotitkárai a közigazgatás-fejlesztési programot kidolgozták a minoségfejlesztés érdekében. 2000-ben mutatták be, 2002-ben fejlesztették tovább, 2006. évi hazai továbbfejlesztése is megtörtént. El kell mondani, mi is az z EFQM, El kell mondani, mi is az z EFQM,

    82. 82 6.3 A Közös Értékelési Keretrendszer, CAF

    83. 83 6.3 A Közös Értékelési Keretrendszer, CAF A CAF célkituzései: Kezeli a közigazgatást jellemzo egyedi sajátosságokat. A közigazgatási szervek számára a teljesítmény fokozására alkalmas eszközként szolgál. Híd szerepet tölt be a különféle minoségmenedzsment modellek között. Megkönnyíti a minoségi összehasonlító értékeléseket a közigazgatási szervezetek között.

    84. 84 6.3 A Közös Értékelési Keretrendszer, CAF A CAF elonyei: lehetové teszi a szervezetek számára az értékelési ismereteik elmélyítését és a fejlesztési intézkedéseikre történo nagyobb mértéku összpontosítást. lehetoséget ad a szervezet részére, hogy többet tudjon meg önmagáról nyilvános és ingyen hozzáférheto a szervezetek igényeik szerint szabadon felhasználhatják a modellt más minoségügyi modellekkel együtt is alkal-mazható

    85. 85 6.4 Teljesítmény a közigazgatásban A teljesítmény három elembol áll: gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség. A teljesítményértékelési folyamat, az alkalmazotti teljesítmény mérése mel-lett magába foglalja annak eldöntését is, hogy mit értékeljünk, ki értékeljen, melyik értékelési eljárást alkalmazzuk és hogyan ismertessük az értékelési eredményeket.

    86. 86 6.4 Teljesítmény a közigazgatásban Ügyfélkarták Alkalmazása Angliából – York – indult nagyobb figyelmet szentelnek az állampolgárok átfogó tájékoztatásának, teljes köruen figyelembe veszik az ügyfelek érdekeit, hangsúlyt helyeznek az állampolgárok részvételére a közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások meghatározásában és ellenorzésében. a megbízhatóság és pontosság, hatékonyság, minoségi szolgáltatások nyújtása, az adófizeto pénzéért a megfelelo érték garantálása.

    87. 87 Elonye, hogy arra készteti a közigazgatási szervezeteket, munkájukkal kapcsolatban minoségi standardokat állítsanak fel, és a követelmények megsértése esetén szankciók alkalmazását, illetve az ügyfelek részére panaszjoguk gyakorlását teszik lehetové. Állampolgári Tanácsok a helyi döntéshozatalban és a demokratikus folyamatokban való lakossági részvétel

    88. 88 6.4 Teljesítmény a közigazgatásban Állampolgári Tanácsok A módszer erénye, hogy segítségével megfontolt, konszenzusos döntések születhetnek a helyi közösséget érinto vitás kérdésekben, felkészíti, aktivizálja az állampolgárokat, számos kérdés eldöntésére, megvitatására alkalmazható, használható konkrét kérdések megválaszo-lásában, pl. egy ipari beruházás megvalósulása a településen, de elonyös egy adott intézkedéssel, tervvel kapcsolatos lakossági támogatás vagy ellenállás vizsgálatára és a támogatás megszerzésére, a nemzetközi gyakorlatban az állampolgári tanács kiemelt alkalmazási területe a jövotervezés, pl. településfejlesztési koncepció közös kidolgozása.

    89. 89 6.4 Teljesítmény a közigazgatásban Benchmarking Fogalma: A legjobb gyakorlatok keresése, tanulmányozása, összehasonlítása a szer-vezet saját gyakorlatával, és a tanulságok hasznosítása a szervezet saját gyakor-latának fejlesztésében. Kulcsszava: a „legjobb gyakorlat” (best practice): olyan megoldást jelent, ami máshol kiemelkedoen jól bevált.

    90. 90 6.4 Teljesítmény a közigazgatásban Benchmarking Nem univerzális csodaszer a szervezet minden bajának gyógyítására. Nem szolgai utánzásra való, hogy ne kelljen semmi újat kitalálnunk. Minden esetben mérlegelni kell, hogy mi hogyan szabható saját szervezetünk testére. Nem lehet vele eroforrások beruházása nélkül javulást elérni. Nem a holtidok hasznosítására találták ki, amikor éppen nincs jobb dolgunk.

    91. 91 6.4 Teljesítmény a közigazgatásban Benchmarking Fajtái: funkcionális – funkcionális területek összehasonlítása folyamat – összefüggo folyamatokat vizsgálunk stratégiai – stratégiák eredményességét hasonlítjuk össze kompetitiv – a versenytársak legjobb gyakorlatait vizsgáljuk A benchmark ismerete arra jó, hogy tudjuk, hol keressük a legjobb gyakorlatot, hol érdemes tanulmányozni a bevált megoldásokat. gyakori hiba, hogy csak a kiemelkedo teljesítményt keresik más szervezeteknél, majd automatikusan megkövetelik ugyanezt a teljesítményt saját szervezetüktol, anélkül, hogy tanulmányoznák és adaptálnák a legjobb gyakorlatot

    92. 92 6. A közigazgatás minoségfejlesztése Ellenorzo kérdések Rendszerezze a közigazgatás muködésének fejlesztését támogató technikákat! Melyek az elektronikus közigazgatás alapfogalmai, elonyei, hátrányai? Tegyen különbséget a szervezetátvilágítást támogató résztechnikák között! Hasonlítsa össze a csoportos szellemi alkotótechnikákat! Határozza meg a csoport fogalmát és ismérveit!

    93. 93 A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó ismerje meg a humáneroforrás menedzsment fogalmát, elemeit, módszereit, valamint a közszolgálati menedzsment ismérveit. Szerezzen alapismereteket HR stratégia kiala-kításában, az eroforrás igény tervezésében, a díjazási és ösztönzési rendszer kialakításában, a továbbképzési rendszer kialakításának fontosságában. Ismerje meg a nem képzés jellegu fejlesztési módszereket. Sajátítsa el a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb ismereteket, úgymint az alkalmazás feltételeit, a jogviszony létrehozását, módosítását, megszüntetését, az elomeneteli rendszer szabályait. A jogviszony tartalmára vonatkozó ismereteket szerezze meg, lássa át a felelosségi rendszer felépítését és ismerje meg annak legfontosabb szabályait

    94. 94 7. Humáneroforrás- és közszolgálati menedzsment 7.1 Az emberi eroforrás menedzsment (EEM) az alábbi tevékenységeket érinti: az emberi eroforrás stratégiát; az emberi eroforrás tervezést; a munkakör-tervezést; az ösztönzésmenedzsmentet; a munkaero-ellátást, -toborzást és -kiválasztást; a teljesítményértékelést; az emberi eroforrás-fejlesztést; valamint a munkaügyi kapcsolatokat.

    95. 95 7.1 Az emberi eroforrás menedzsment Az EEM meghatározásai Funkcionális megközelítés – az EEM nem más, mint az ellátandó funkciók egyike, a személyzeti tevékenység. Tágabb értelemben: a személyes és szervezeti célok egyideju maximalizására tervezett programok és tevékenységek Egyfelol tervezést, másfelol muködtetést jelent a szervezetben. Azon funkciók kölcsönösen egymásra épülo együttesét jelenti, amelyek a humán eroforrások hatékony felhasználását segítik elo – figyelembe véve mind az egyéni mind a szervezeti célokat.

    96. 96 7.1 Az emberi eroforrás menedzsment Az EEM fejlodésének szakaszai Személyügyi adminisztráció: a személyzeti funkció alapveto szerepe a munkaero foglal-koztatásához kapcsolódó adminisztratív teendok ellátása Személyzeti menedzsment: önálló szakte-rületként jelent meg a szervezeteken belül. A feladatok köre kiterjedt a szervezeten belüli kommunikáció támogatására és tanácsadásra a munkához kapcsolódó problémák megoldásához. A személyzeti szakapparátus feladata lett a személyek menedzseléséhez kapcsolódó technikák, rendszerek kialakítása és muködtetése, ami specializált szaktudást igényelt.

    97. 97 7.1 Az emberi eroforrás menedzsment Az EEM fejlodésének szakaszai Emberi eroforrás menedzsment: alapelvei Az emberi eroforrások egy szervezet legfontosabb eroforrása, és hatékony menedzselésük a siker kulcstényezoje. Az emberek menedzselésének elvei és módszerei szorosan kapcsolódjanak a szervezeti célkituzésekhez és megvalósítási stratégiájukhoz. A szervezeti kultúra és értékek, a szervezeti légkör és a vezetoi magatartás, mind-mind nagymértékben befolyásolják a sikert, ezért a szervezeti kultúrát menedzselni kell. A szervezet valamennyi tagját bevonja egy közös szervezeti cél megvalósításába. Stratégiai emberi eroforrás menedzsment

    98. 98 7.2 A közszolgálati menedzsment sajátosságai Normatív beszabályozottság – a közszolgálat egységes muködéséért Korlátozott szabadság helyi szinten Kormányzati HR stratégia kialakítása Képzési, ösztönzési rendszerek, pénzügyi lehetoségek kormányzati meghatározása Nem muködik a klasszikus EEM tevékenység, inkább csak személyzeti adminisztrációról beszélhetünk

    99. 99 7.3 Humáneroforrás - és közszolgálati menedzsment Közszolgálati reformok a világ országaiban: szolgáltatás színvonalának javítása a közszolgálat ellenorzése számonkérhetoség és felelosség az állami funkciókban a takarékosság a közpénzek felhasználásában a versenyképesség megtartása (pl. bérszínvonal) Fobb tendenciák: területi szint jelentoségének növekedése – hatáskörök átadásával alárendelt szervek önállóságának fokozása költségvetési gazdálkodás szabadságának erosödése képzési, továbbképzési programok a felkészültség javítására létszámleépítés

    100. 100 7.4 Az emberi eroforrás igény tervezése Létszámterv - hosszú távra biztosítani tudjuk szervezetünk számára a szükséges munkaerot. Létszámigény elemzése fentrol lefelé – vezetoktol a hr vonalhoz lentrol felfelé – szervezeti egységektol a hr vonalhoz A munkaero tervezés szakaszai munkaero igény elore jelzés munkaero kínálat elore jelzés akciótervek az eltérések kezeléséhez

    101. 101 7.5 Kiválasztás, toborzás A kiválasztás két módszerrel történhet: toborzás külso forrásból - munkaeropiacról toborzás belso forrásból – saját szervezeten belülrol A közigazgatás kiválasztási módszerei: nyilvános pályázat a kinevezés kötelezo közzététele képességvizsgáló módszerek felvételi vizsga próbaido gyakorlati vizsga KÖZIGTAD, mint a központi létszámtervezés eszköze, Tartalékállomány új szabályai

    102. 102 7.5 Kiválasztás, toborzás Ktv. új szabályai: kinevezés csak pályázat útján kivéve: tartós külszolgálat idotartama határozott ido áthelyezés pályázati szabályok kompetencia vizsgálat toborzási adatbázis – kiválasztás segítésére, tartinfo versenyvizsga

    103. 103 7.6 Díjazási, ösztönzési rendszer, juttatások Célja, hogy megszerezze, megtartsa és motiválja a szervezet számára szükséges munkaerot. Ösztönzési rendszer alapjai munkaero piaci információk megszerzése bérstruktúra kialakítása Ösztönzési csomag: teljesítménybérek változó bérek nyereség részesedés juttatások – természetbeli és pénzbeli

    104. 104 7.6 Díjazási, ösztönzési rendszer, juttatások A Ktv. díjazásra vonatkozó szabályai illetmény = alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék illetmények eltérítésének lehetosége – vezetoi kompetencia -> +30 -20%, szerzodés többletfeladatra alanyi jogon járó juttatások: 13. havi illetmény étkezési hozzájárulás, természetbeni étkezés ruházati költségtérítés jubileumi jutalom 25,30,35,40 év közszolgálat után célprémium, összkormányzati projekt-prémium -> maximum az éves illetmény 50-50%-áig terjedo mértékben, de nem lehet ugyanaz, mint a teljesítmény célkituzés!

    105. 105 7.6 Díjazási, ösztönzési rendszer, juttatások Egyéb juttatások Szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatások Pénz- vagy tárgyjutalom Jutalomüdülés Miniszter által adományozott emléktárgy Kitünteto cím, díj, oklevél, emléklap Állami kitüntetés Állami készfizeto kezesség lakásingatlanokra

    106. 106 7.7 Teljesítményértékelés, minosítés Teljesítményértékelés alkalmazásának célja, hogy: javuljon az alkalmazottak teljesítménye, képességeik kibontakozzanak a szervezet céljainak megvalósítása érdekében, ösztönözze és jutalmazza az egyéni erofeszítéseket, rákényszerítse a vezetoket, hogy a munkaköri leírásokat és egyéb szervezeti dokumentumokat rendszeresen felülvizsgálják, segítse a dolgozó és a vezeto elvárásainak pontos megfogalmazását.

    107. 107 7.7 Teljesítményértékelés, minosítés Teljesítményértékelés a Ktv. alapján: elso szint: a miniszter meghatározza az ágazatra vonatkozó kiemelt célokat második szint: a vezeto a tárgyévre vonatkozóan meghatározza a köztisztviselore vonatkozó teljesítmény követelményeket harmadik szint: a vezeto a tárgyév végén értékeli a köztisztviselo teljesítményét önkormányzatoknál: köztisztviselok számára -> jegyzo, jegyzo számára -> polgármester-> tájékoztatja a képviselo testületet a kituzésrol és az érékelésrol is

    108. 108 7.7 Teljesítményértékelés, minosítés TÉR A 301/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet alapján Új típusú fejlesztésközpontú, kompetencia-alapú egyéni teljesítményértékelés, évente ismétlodo célmeghatározás; és strukturált formában adott visszacsatolás; a vezeto által támogatott és figyelemmel kísért, a permanens fejlodést szolgáló folyamat, a végzett munka minoségét és minoségét (MIT), valamint a munkavégzés közben tanúsított viselkedést (HOGYAN) egyaránt értékeli.

    109. 109 7.7 Teljesítményértékelés, minosítés Bevezette a jutalmazás kötelezo elosztáson alapuló rendszerét, felso korlátot állapít meg a jutalmazás mértékére, a teljesítményértékelés eredményétol függoen alanyi jogot biztosít a jutalom minimális mértékére, az egyéni, valamint a közigazgatási szervezet teljesítménynövelésének egyik fo eszközévé is válhat.

    110. 110 7.7 Teljesítményértékelés, minosítés

    111. 111 A TÉR 3 lépése: Január – egyéni célmeghatározás Július – áttekinto megbeszélés November – év végi értékelo megbeszélés Egyéni cél: olyan kulcsfontosságú közigazgatási célkituzés, amelyre az értékelt a munkavégzése során befolyással lehet és amellyel elo tudja segíteni a szervezeti egység hatékony munkáját. Bevezetése: 2007 – minisztériumok 2008 – kormányhivatalok, központi hivatalok 2009 – területi államigazgatási szervek 7.7 Teljesítményértékelés, minosítés

    112. 112 7.7 Teljesítményértékelés, minosítés Minosítés alanyi jog, munkáltatói kötelezettség, négyévente, és minden magasabb besorolási fokozat elott és a köztisztviselo kérelmére értékelési szempontok (kötelezo), minosítési fokozatok és következményeik, a minosítési eljárás: a minosítés elokészítése, összeállítása, a minosítés ismertetése, átadása, aláírása, észrevételek lehetosége, a szakszervezet részvételi és észrevételezési joga, a minosítés bírósági megtámadása – hibás valótlan, személyiségi jogot sérto állítások esetén

    113. 113 7.8 Továbbképzés Célja: a helyes képzettségi arány megteremtése (túlképzettség, alulképzettség). A továbbképzések típusai: szolgálati: kötelezo, államilag irányított, ingyenes karrier jellegu: önkéntes, a munkáltató ösztönzésére, tandíjköteles Ktv. alapvizsga, szakvizsga szabályai alapvizsga továbbfejlesztése a versenyvizsga irányába

    114. 114 7.9 Nem képzés jellegu fejlesztési módszerek Olyan módszerek, melyekben az ismeretek megszerzése a munkavégzés különbözo eseményeihez kötodik, ezért gyakor-latorientált és egyéni felkészülést igényel. Típusai: rotáció a munkakör kiszélesítése belso áthelyezés betanítás betanítás részleges önállósággal részleges munkakör átadás mélyvízbe dobás

    115. 115 7.9 Nem képzés jellegu fejlesztési módszerek szeminárium teamben, projektekben való részvétel helyettesítés delegálás szakmai pályázatok kiírása felkérés eloadások megtartására tanulmányutak

    116. 116 7.10 A közszolgálati jogviszony alanyai MUNKAVÁLLALÓ köztisztviselo ügykezelo

    117. 117 7.10 A közszolgálati jogviszony alanyai A vezetoi megbízás: Osztályvezetoi, foosztályvezeto-helyettesi és fo-osztályvezetoi megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve szervezeti egység vezetésére, aki felsofokú végzettségu, szakvizsgázott, versenyvizsgázott köztisztviselo. A megbízás: foszabályként 6 évre szól kivéve: a határozott ideju megbízást a visszavonást kérelemre írásban indokolni kell indokolás nélküli lemondás (egyoldalú!). Fotisztviseloi kar: a Ktv. 2007. júniusi módosítása megszuntette.   

    118. 118 7.11 A közszolgálati jogviszony létesítése

    119. 119 7.11 A közszolgálati jogviszony létesítése A köztisztviselo kinevezése A közszolgálati jogviszony fogalma: a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges, többletjogokat és kötelezettségeket tartalmazó jogviszony. A közszolgálati jogiszony a kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan idore, írásban jön létre.

    120. 120 7.11 A közszolgálati jogviszony létesítése A köztisztviselo kinevezése Kinevezés kötelezo tartalmi és formai elemei: írásba foglalás és utalás a közszolgálati jogviszonyra alkalmazó szerv és köztisztviselo neve munkakör, feladatkör meghatározása besorolás, illetmény meghatározás, beállási szint munkavégzés helye elomenetelhez eloírt kötelezettség kinevezési jogkör gyakorlójának az aláírása köztisztviselo nyilatkozata arról, hogy elfogadja a kinevezést Csatolni kell a munkaköri leírást. A kinevezéskor esküt kell tenni.

    121. 121 7.11 A közszolgálati jogviszony létesítése A köztisztviselo kinevezése A kinevezésben a jogviszony létesítésekor próbaidot kell kikötni, legalább három, legfeljebb hat hónapig terjedhet ismételten nem hosszabbítható meg. A próbaido alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaido tartalmát pályakezdoknél a gyakornoki idobe be kell számítani.

    122. 122 7.11 A közszolgálati jogviszony létesítése A köztisztviselo kinevezése A kinevezés módosítása A kinevezés tartalmát a két fél egyetértésével lehet módosítani. Nem kell a köztisztviselo beleegyezése a kinevezés módosításához: fizetési fokozatban történo elorelépése, illetményének a Ktv. szerinti megállapítása, a közigazgatási szerven belüli átszervezés, a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás esetén.

    123. 123 7.12 A jogviszony megszunése MEGSZUNÉS A felek akaratától nem függ halál határozott ido lejárta hivatalvesztés életkor elérése vagyonnyilatkozat szándékos elmulasztása összeférhetetlenségi ok fenntartása MEGSZUNTETÉS A felek akaratától függ közös megegyezés áthelyezés lemondás felmentés azonnali hatállyal a próbaido alatt

    124. 124 7.12 A jogviszony megszunése Végkielégítés, elomenetel VÉGKIELÉGÍTÉS felmentés esetén a felmentési idore járó illetményen túl végkielégítésre is jogosult – (kivételek) felmentési ido legalább 2, legfeljebb 8 hónap lehet összege a közigazgatási szervnél jogviszonyban töltött idotol függ a felmentési ido utolsó napján kell kifizetni – kivéve köztisztviselo kérelmére - munkáltató döntése – utolsó munkában töltött napon ELOMENETEL a besorolást az iskolai végzettség és a közszol-gálati jogviszonyban töltött ido határozza meg gyorsított elomenetel Címadományozása szakmai tanácsadói, fotaná-csadói címek adományo-zása címzetes fojegyzoi cím – tartósan kiemelkedo szak-mai munkáért

    125. 125 7.13 A közszolgálati jogviszony tartalma A KÖZTISZTVISELO JOGAI munkaidejét beoszthatja, pihenoidore, szabadságra, munkaszüneti napra jogosult munkaido kedvezményre, a pályához való biztonságra sztrájkhoz érdekképviselet tagja lehet pártnak tagja lehet elomenetelhez és képzéshez köz érdekében a jogsza-bályoknak megfeleloen vé-gezni a tevékenységét KÖTELEZETTSÉGEI a munkáját személyesen végezni munkaidejét munkával tölteni munkaképes állapotban megjelenni munkatársaival együttmuködni továbbképzéseken részt venni kirendelésnek, kiküldetésnek eleget tenni vagyonnyilatkozatot tenni összeférhetetlenséget megszüntetni engedelmeskedni állami, szolgálati titkot megorizni

    126. 126 7.13 A közszolgálati jogviszony tartalma Vagyonnyilatkozat, összeférhetetlenség Vagyonnyilatkozat korrupció megelozésére, a közbizalom erosítésére vezették be nem általános köru, hozzátartozókra is kiterjed, szándékos elmulasztása: megszunik a jogviszony Összeférhetetlenség pártban tisztséget nem viselhet, országgyulési, önkormányzati képviselo nem lehet, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet (kivételek), nem lehet bíró, ügyész stb. gazdasági társaságban vezeto tisztségviselo, fb. tag. Célszeru a felsorolásból kiemelten tárgyalni az utasítás megtagadásának kérdését, példán keresztül kell tisztázni, mikor tagadhatja meg és mikor köteles megtagadni az utasítást a köztisztviselo.Célszeru a felsorolásból kiemelten tárgyalni az utasítás megtagadásának kérdését, példán keresztül kell tisztázni, mikor tagadhatja meg és mikor köteles megtagadni az utasítást a köztisztviselo.

    127. 127 7.13 A közszolgálati jogviszony tartalma Vagyonnyilatkozat, összeférhetetlenség Utasítás végrehajtása Megtagadhatja – ha azzal sajt életét, egészségét ve-szélyezteti, v. jogszabályba ütközik Meg kell tagadnia – ha mások életét, egészségét veszélyezteti, v. buncselek-ményt, szabálysértést kö-vetne el Köteles felhívni az utasítást adó figyelmét Kérheti az írásba foglalást – emiatt nem érheti hátrány, a felettes az írásba foglalást nem tagadhatja meg. Ha nem ért egyet, írásban megfogalmazhatja véleményét Rendkívüli munkavégzés napi 12, heti 48 órát nem haladhatja meg max. évi 160 óra írásban kell elrendelni azonos mértéku szabadidot kell biztosítani – pihenonap, munkaszüneti nap – dupla ido jár ha nem lehetséges 30 napon belül kiadni, meg kell váltani éves szabadido átalányt is meg lehet állapítani Célszeru a felsorolásból kiemelten tárgyalni az utasítás megtagadásának kérdését, példán keresztül kell tisztázni, mikor tagadhatja meg és mikor köteles megtagadni az utasítást a köztisztviselo.Célszeru a felsorolásból kiemelten tárgyalni az utasítás megtagadásának kérdését, példán keresztül kell tisztázni, mikor tagadhatja meg és mikor köteles megtagadni az utasítást a köztisztviselo.

    128. 128 7.13 A közszolgálati jogviszony tartalma Kirendelés Miniszterelnök döntése alapján kormányzati érdekbol központi szervezet vezeto köztisztviselojét Maximum 1 évre, írásban, legalább 10 nappal elotte értesíteni Nem szükséges a köztisztviselo hozzájárulása Kirendelés tartalmazza Idotartamot, illetményt, külön juttatásokat Felmerült költségeket Munkáltatói jogkör gyakorlóját Egyéb lényeges kérdéseket a kirendeléssel kapcsolatban

    129. 129 7.14 Felelosségi rendszer Büntetojogi felelosség A közszolgálati kötelezettség megszegését – jelentos társadalomra veszélyessége esetén - a közhatalom a büntetojog eszközeivel is üldözi. A köztisztviselo a Btk. szerinti hivatali buncselekményeket, vagy a közélet tisztasága elleni buncselekményeket követheti el, mint pl. a hivatali visszaélés, befolyással üzérkedés, vesztegetés, vesztegetés feljelentésének elmulasztása, közérdeku bejelento üldözése, stb. Elemei: bünteto felelosség, polgári jogi felelosség, fegyelmi és kártérítési felelosség, vezetok eredményfelelossége, etikai felelosség A dia célja a felelosségi rendszer késobb tárgyalásra kerülo elemeinek rendszerezése.A dia célja a felelosségi rendszer késobb tárgyalásra kerülo elemeinek rendszerezése.

    130. 130 7.14 Felelosségi rendszer Polgári jogi felelosség tipikus esete az állam-igazgatási jogkörben okozott kár Ptk. szabályai szerint Vezetok eredményfelelossége vezeto tevékenységé-nek eredményeirol köte-les számot adni, ettol függoen marad fenn a munkáltatói biza-lom a jövore nézve, a vezetoi megbízás visszavonását indokolni kell az érintett kérelmé-re.

    131. 131 7.14 Felelosségi rendszer Fegyelmi felelosség A kötelezettség szegés vétkes megszegése – > feltétele a szándékosság, gondatlanság Fegyelmi büntetések: megrovás, elomenetelben való visszavetés, juttatások csökkenése, megvonása, címek, vezetoi megbízás visszavonása, hivatalvesztés A fegyelmi eljárás kötelezo, e nélkül nem lehet büntetést kiszabni. A fegyelmi eljárás elrendelése -> objektív és szubjektív határidok Szakaszai: vizsgálati szakasz, tárgyalási szakasz Vizsgálati szakasz – pontos tényállás, körülmények megállapítása, érintettek meghallgatása, vagyis a felelosség megállapítása történik Határideje 15 nap, amely egyszer meghosszabbítható Célszeru a jogi alapfogalmaknak a vétkesség, szándékosság, gondatlanság kiemelt példával illusztrált magyarázata.Célszeru a jogi alapfogalmaknak a vétkesség, szándékosság, gondatlanság kiemelt példával illusztrált magyarázata.

    132. 132 7.14 Felelosségi rendszer Fegyelmi felelosség fegyelmi tanács – 3 tagú fegyelmi tárgyalás – zárt ülés – kötelezo a tárgyalás megtartása – tanú, bizonyítékok, stb. közigazgatási szervet a vizsgáló biztos képviseli köztisztviselo képviselot vehet igénybe és szak-szervezetet is érdemi és nem érdemi határozatot hoz érdemi döntés – a felelosség megállapítása vagy annak hiánya – indokolni kell a döntéshez minden kétséget kizáróan kell megállapítani a felelosséget fegyelmi eljárás megszüntetése – jogviszony meg-szunés, elévülési ido Célszeru a jogi alapfogalmaknak a vétkesség, szándékosság, gondatlanság kiemelt példával illusztrált magyarázata.Célszeru a jogi alapfogalmaknak a vétkesség, szándékosság, gondatlanság kiemelt példával illusztrált magyarázata.

    133. 133 7.14 Felelosségi rendszer Fegyelmi felelosség A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha tartama alatt a jogviszony megszunik, az eljárás elindítására az elévülési ido után került sor, a köztisztviselo nem követte el a vétséget, vagy az nem bizonyítható. felelosségre vonást kizáró ok áll fenn Fegyelmi eljárás költségeit a munkáltató viseli A határozat addig nem hajtható végre, amíg jogerore nem emelkedik. Jogeros határozat sem hajtható végre, ha a köztisztviselo szülési szabadságát tölti Célszeru a jogi alapfogalmaknak a vétkesség, szándékosság, gondatlanság kiemelt példával illusztrált magyarázata.Célszeru a jogi alapfogalmaknak a vétkesség, szándékosság, gondatlanság kiemelt példával illusztrált magyarázata.

    134. 134 7.14 Felelosségi rendszer A kártérítési felelosségrendszer Köztisztviseloi Elofeltétel kár bekövetkezése Jogellenes és felróható magatartás A ketto közötti okozati összefüggés Korlátozott felelosség. A bizonyítási teher a munkáltatóé. Mérték: Gondatlan károkozás: 3 havi illetmény, szándékos: teljes kár. Hiányfelelosség teljes kárra kiterjed, kimentés esetei. Harmadik személynek okozott kárért a közigazgatási szerv áll helyt. Célszeru bemutatni a köztisztviseloi és a munkáltatói felelosség különbözoségét.Célszeru bemutatni a köztisztviseloi és a munkáltatói felelosség különbözoségét.

    135. 135 A sérelmes munkáltatói intézkedése ellen a köztisztviselo közvetlenül a bírósághoz fordulhat: 30 napon belül - jogviszony megszüntetése, összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás, minosítés, teljesítményértékelés megállapításai, fegyelmi és kártérítési határozat, a kinevezés egyoldalú módosítása, fizetési felszólítás, vezetoi pótlék csökkentése egyéb esetekben az általános elévülési idon belül. A jogellenes felmentés és a visszahelyezés esetei. A jogellenes lemondás következményei. Eljáró bíróság: a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróság. Célszeru a 30 napon belüli esetek példákon keresztül történo bemutatása és a jogellenes jogviszony megszüntetés következményeinek ismertetése.Célszeru a 30 napon belüli esetek példákon keresztül történo bemutatása és a jogellenes jogviszony megszüntetés következményeinek ismertetése.

    136. 136 7. Humáneroforrás- és közszolgálati menedzsment Ellenorzo kérdések

More Related