1 / 26

A megyeszékhely megyei jogú város és a megyei önkormányzat kapcsolatai

A megyeszékhely megyei jogú város és a megyei önkormányzat kapcsolatai. A megyei jogú város közjogi helyzete. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS. 1870 - 1950 1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről 1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról 63 vármegye,

claus
Download Presentation

A megyeszékhely megyei jogú város és a megyei önkormányzat kapcsolatai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A megyeszékhely megyei jogú város és a megyei önkormányzat kapcsolatai

  2. A megyei jogú város közjogi helyzete

  3. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1870 - 1950 1870. évi XLII. törvénycikk a köztörvényhatóságok rendezéséről 1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról 63 vármegye, 24 törvényhatósági joggal felruházott város. A törvényhatósági hatáskörről a törvénycikk részletesen szól. 1950. június 15-én megalakultak a tanácsok  a törvényhatósági jogú városi jogállás megszűnt, a megyei tanácsok hatásköre rájuk is kiterjedt.

  4. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1954 - 1971 Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 12. számú határozata alapján megyei jogú város Jellemzőik: - a megyei tanácsok jogaival és kötelezettségeivel rendelkeztek - a megyékkel egyenrangúak - a megyéktől különálló területi egységek Jogállásuk 1971. április 25-én szűnt meg.

  5. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1971 - 1990 A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1971. évi 6. számú határozata értelmében 1971. április 25-i hatállyalDebrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Kecskemét, Nyíregyháza, Székesfehérvár megyei város Jellemzőik: - a többi városnál valamivel nagyobb önállóságot élveztek a helyi ügyek intézésében - részben közvetlen kapcsolatban álltak a központi kormányzati szervekkel • egészében véve azonban alá voltak rendelve a megyének

  6. A MEGYEI JOGÚ VÁROS A HATÁLYOS MAGYAR JOGBAN Alkotmány 44. § (1) bekezdés A Magyar Köztársaság területe általános érdek, hogy az községekre, állami, közigazgatási városokra, feladatokat optimális fővárosra és területi egységek keretei megyékre tagolódik között lássák el

  7. MEGYEI JOGÚ VÁROS A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján Főbb jellemzői, státusza: • települési önkormányzat • területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatáskörekéntellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is • a megyei jogú város és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására.

  8. A megyei jogú városok főbb jellemzői: • megyeszékhely települések központi fekvéssel (néhány kivétellel!); • feladataik, szerepük, gondjaik nagyjából azonosak és minden más közigazgatási szereplőtől sajátosan eltérőek; • igazgatási, igazságügyi centrumok; • egyetemi, főiskolai képzés, egészségügyi szakellátás, kulturális, művészeti, sport és tudományos élet meghatározó szereplői; • a gazdaság motorjai, ipari, kereskedelmi, közlekedési központok. A megyei jogú városok hatása domináns a térség, a megye vonatkozásában, ugyanakkor kevés a mozgásterük a területi közigazgatásban (államigazgatási kollégium).

  9. A megyék főbb jellemzői: • szilárd alkotmányos alapokon álló területi szint, • erős legitimitással rendelkező önkormányzata van, redisztribúciós jogosítványok nélkül, • közgyűlésébe nem választanak a megyei jogú városok választópolgárai, • feladat- és hatásköreiben gyenge (intézményfenntartó funkció), • az önkormányzati rendszeren kívül szervezett területfejlesztési feladatellátás gyenge legitimitással, viszonylag erős pénzelosztó jogosítvánnyal (területfejlesztési tanácsok), • területi identitás-érzet „terepe”, mély történelmi, közigazgatás-történeti gyökerekkel, (kétszer volt kísérlet a megbontására a történelmi Magyarországon, II. József és a Bach-rendszer alatt), • igazságügyi, rendészeti, statisztikai és egyéb rendszerek középszintje is, • „lyukas” területi egységek, hiszen a megyei jogú városok kiszakadtak annak a megyének a területéből, amelynek nem csak igazgatási, hanem gazdasági és szellemi központjai

  10. A megye és a megyei jogú város problematikája az Alkotmánybíróság előtt Az alkotmánybíróság 63/B/1995. sz. határozata Az indítványozó a választójog oldaláról közelítette meg a kérdést: Megítélése szerint alkotmányellenes, hogy „a megyei jogú városok választópolgárai azért nem választanak képviselőt a megyei közgyűlésbe(1990. évi LXIV. törvény 46/A. § (1) bekezdés), mert a megyei jogú város önkormányzata ellátja területén a megyei önkormányzati feladatokat is.” Az alkotmánybíróság többek között kimondta: „Nem tekinthető azonban alkotmányellenesnek az a törvényi megoldás, amely nem a megyei jogú város polgárainak a megyei közgyűlésben biztosított képviselet útján, hanem más módon teremti meg az eltérő érdekek összehangolásának szervezeti kereteit. Az Ötv. 61/A. §-a a közös érdekeltségű feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására egyeztető bizottság létrehozását írja elő a megyei jogú város és a megye közgyűlése számára.„

  11. Az egyeztető bizottság főbb működési területei: • Egészségügyi szakterület (kórház, mosoda, eü-i szakközépiskola szakmai gyakorlat finanszírozás) • Múzeumi szakterület (a megyei és városi intézményrendszer szétválasztásával kapcsolatos vagyonjogi kérdések, gyűjtőterületek, feladatkörök elhatárolása, kiállítások összehangolása) • Könyvtári szakterület (a megyei és városi intézményrendszer szétválasztásával kapcsolatos vagyonjogi kérdések) • Levéltári szakterület (a megyei és városi intézményrendszer szétválasztásával kapcsolatos vagyonjogi, kérdések, és a gyűjtés, feldolgozás összehangolása) • Közművelődési szakterület (a megyei és városi intézmény közötti feladatok összehangolása) • Művészeti terület (Győri Nemzeti Színház, Győri Balett, Győri Filharmonikus Zenekar) • Szociális ellátás szakterülete

  12. Az egyeztető bizottság főbb működési területei: • Közoktatási szakterület (pályaválasztási tanácsadás összehangolása) • Gyógypedagógiai szakterület (Pedagógiai Szakszolgálatok,a megyei és városi intézményrendszer szétválasztásával kapcsolatos kérdések) • Gyermek és Ifjúságvédelem (a feladatmegosztásból - melyet jellemzően a megye lát el - adódó finanszírozási kérdések) • Térségi tervezés és koordináció területe (pályázatok, Megyei Területfejlesztési Tanács létrehozása, közlekedésfejlesztés) • Gazdaságfejlesztés területe (Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, marketingtevékenység összehangolása, Alpok-Adria) • Idegenforgalom (Turinform Irodák felállítása, közös fellépés) • Önkormányzati vállalatok átalakítása és működtetése, felügyelete (Temetkezési Vállalat, Folyékony hulladék Szállító Vállalat, Rába Cinema Filmellátó Vállalat, Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat) • Egyéb ügyek (ünnepségek közös lebonyolítása, stb.)

  13. 1994-1998. között: 1995. április 19. 1995. május 26. 1997. április 16. 1997. július 4. 1998-2002. között: 1999. február 4. 1999. december 6. 2001. február 22. 2001. október 18. 2001. november 22. 2002-2006. között: 2003. november 27. 2004. május 27. 2004. december 1. 2005. november 9. 2006-2009 között: 2006. november 28. 2007. május 8. 2007. december 18. 2008. június 24. 2009. november 5. A megye-város egyeztető bizottság ülései

  14. A megye-város egyeztető bizottság ülései

  15. A feladat-ellátási kapcsolatok Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi területen: • ellátási szerződésünk van a győri gyermekek vonatkozásában gyermekvédelmi szakellátásra az 1997. évi XXXI. tv. 95. § (1)-(2) bekezdése alapján 2009. január 1 napjától kezdődő hatállyal. • kétévente véleményeztetjük a szolgáltatástervezési koncepciót a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92. § (8) bekezdés alapján, • részt veszünk a megyeiszociálpolitikai kerekasztal munkájában a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 58/B. § (2) bekezdés alapján, • a győri önkormányzat EESZI Regionális Módszertani Intézménye a megyére is kiterjedően végzi módszertani feladatait. • évente a megyei kórháznak jelentős támogatást nyújt az önkormányzat. • 2000. évi megalakulását követően évekig közösen tartottuk fenn a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodát

  16. A feladat-ellátási kapcsolatok • Környezetvédelem területén: • a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (3) bekezdése alapján az egyeztető bizottság keretein belül vitatjuk meg egymás környezetvédelmi programját.

  17. A feladat-ellátási kapcsolatok Oktatási és kulturális területen: • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 88. § (1) bekezdése alapján az egyeztető bizottság hagyja jóvá a megyei jogú város és a megye közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét, • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 88. § (11) bekezdése alapján az egyeztető bizottság véleményezi a megyei fenntartású közoktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogának, nem állami vagy helyi önkormányzati fenntartónak történő átengedésére vonatkozó döntést. • Közösen (Sopron MJV Önkormányzatával) alapítottuk és tartjuk fenn a Győr Moson-Sopron Megye Közoktatási Közalapítványát. • Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tevékenysége • Szülőföldünk Honismereti Egyesület országos és megyei pályázatainak lebonyolítása, díjazása, • Megyei Őszi Tárlat, • Ünnepi könyvhét városi és városkörnyéki rendezvényei • Levéltári napok (megyei, városi és egyházmegyei levéltár közös rendezvénye) • Nemzetközi Grafikai Biennále

  18. A fejlesztések területén: 2007. • Káptalan domb múzeum negyed kialakítására a város, a megye és a püspökség közös pályázat benyújtásáról döntött, • Együttműködési megállapodást írtunk alá a Fejlesztési Pólus Program megvalósítása érdekében (megye, város, RFT, Kereskedelmi és Iparkamara, SZIE) 2008. • 370/2008. (X. 30.) Kgy. sz. határozat alapján a győri 4127/2 hrsz-ú 1 ha 4074 m2 területű, belterületi ingatlan - telek-kiegészítésként történő - térítésmentes tulajdonba adása a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fejlesztési céljainak támogatására.

  19. A városi fejlesztések területén: 2009. • Széchenyi tér kiemelt projekt (NYDOP 3.1.1. B.) „Városközpontok funkcióbővítő megújítása a megyei jogú városokban”) konzorciumi, EU-s támogatásban részesülő partner, • Centrope projekt – EU-s támogatásban részesülő partner, • rendezési terv véleményezése és egyéb rendezési tervmódosítás véleményeztetése a megyei főépítésszel, • megyei területrendezési terv kapcsán adatszolgáltatás a készülő megyei tervhez., • Későbbiekben: Duna stratégia kidolgozásában a Megyei Önkormányzat részéről esetlegesen tanúsított közreműködés

  20. Nemzetközi kapcsolatok terén: • Nyugat-dunántúli Régió Brüsszeli képviselete az elsőként megnyitott régiós képviselete, melynek feladatai között szerepel a régió megyéinek a képviselete, információhoz juttatása is, továbbá lehetőséget biztosított többek között a megyei területfejlesztési szakemberek brüsszeli tapasztalatcseréjére is. • A Győr Városi Levéltár által összeállított, 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készített kiállítás 2006. évidániai bemutatóját közösen támogatta a két önkormányzat, • Pozsony - ITS - Turisztikai kiállításon, és a Brassói napok rendezvényén közös kiadvánnyal jelentünk meg (a Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvány gondozásában)

  21. Egyéb a megye és a város közötti jogilag szabályozott kapcsolat • a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 34. § (5) és 35. § (1) bekezdés alapján a hulladékgazdálkodási tervünket egyeztettük 2005-ben (megye számára nem kötelező feladat a hulladékgazdálkodási terv készítése), • a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. Törvény 65. § (1) bekezdése alapján a közgyűlések előzetesen véleményezik a területüket érintő villamosenergia korlátozás sorrendjének meghatározását, • az önkormányzatokról szóló 1990. LXV. tv. 10. § (1) bekezdés k) pontja alapján a városi közgyűlés állást foglal a települést is érintő megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, • a RFT munkájában mindkét önkormányzat képviselői (elnök, illetve polgármester) részt vesznek. • Regionális Munkaügyi Tanácsban ugyancsak mindkét önkormányzat képviselői (elnök, illetve polgármester) részt vesznek. • Győr-Pér Kft.

  22. Győr Megyei Jogú Város és Győr-Moson-Sopron Megye közötti támogatások alakulása 2006-2009 között. 2006. • 58/2006. (III.16.) Kgy. sz. határozat, a Petz Aladár Oktató Kórház fejlesztési pályázati önrészéhez (eszközbeszerzés) 20 millió Ft 2007. • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - gép-műszer beszerzési támogatás 28 millió Ft • 235/2007. (VII. 5.) Kgy. sz. határozattal a mentőhelikopter leszálló kialakítására 2 millió Ft • 236/2007. (VII.05.) Kgy. sz. határozattal jubileumi koncert megrendezéséhez támogatás 0,9 millió Ft • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Orr-Fül Gége Osztály eszközparkjának bővítésére, korszerűsítésére 1,4 millió Ft

  23. Győr Megyei Jogú Város és Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat közötti támogatások alakulása 2006-2009 között. 2008. • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - gép-műszer beszerzési támogatás (Melyből 6 Ft-ot a megyei önkormányzat visszautalt, kérve új támogatási célra - Szent Imre úti szakrendelő felújít. - történő felhasználás engedélyezését)28 millió Ft 2009. • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - gép-műszer beszerzési támogatás 20 millió Ft • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - Szent Imre úti szakrendelő felújítására, műszerezettségének javítására 10 millió Ft • Petz Aladár Megyei Oktató Kórház - Szent Imre úti szakrendelő felújítására, műszerezettségének javítására (előző évben visszautalt összeg)6 millió Ft • Gyermekotthoni ellátás biztosítása szerződés keretében, megyével 211/2008. Kgy. hat. 128 millió Ft • A Munkácsy kiállítással kapcsolatos költségekre hozzájárulás 12 millió Ft

  24. Összegzés A megye és a megyei jogú város közötti kapcsolattartásban az egyeztető bizottság nem váltotta be a jogalkotói szándék alapján hozzá fűzött reményeket. Az intézményi rendszer szétválasztását követően, mára mindkét önkormányzat kialakult, stabil intézményhálózattal rendelkezik, a gazdasági társaságok közül mára már csupán a Győr-Pér Kft-ben van közös tulajdonlás. Mindkét önkormányzat - az elmúlt 15 évben a - kapcsolattartás terén előnyben részesítette az informális lehetőségeket a formálissal szemben. A fentiek ellenére a két önkormányzat kapcsolata, korrekt, és a mellérendeltségi szabályozásnak megfelelően partneri viszony.

  25. Köszönöm a figyelmüket!

More Related