Helyiérdekű vasutak létesítésének korabeli indokai és mai aktualitása

1. Helyiérdekű vasutak létesítésének korabeli indokai és mai aktualitása Majdán János Térségi közlekedés, a vidék élhetősége Budapest, 2009. október 27.

2. 1836. XXV. tcz. az ország közjavát és kereskedését gyarapító magános vállalatokról

3. Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül – Pozsony, 1948, január 25. – gróf Széchenyi István • Alapelv: „ Közlekedések nem képezik az országok velejét ugyan, de csak olly hatásuk van, mint élő test vérereinek…”

4. A világ első komplex közlekedésfejlesztési terve • „a. Vasutak • b. Csatornák és folyók • c. Országos kőutak

5. b. Csatornák és folyók • Béga, Ferenc és Sió csatorna kiigazítása • Duna szabályozása • Tisza átvágásai és hajózhatóvá tétele • Szamos, Maros, Bodrog, Körös hajózhatósága • Dráva szabályozása • Vág és a Garam vizsgálata a hajózás szempontjai szerint • Rába, Lajtha, Rábcza, Repcze rendezése

6. c. Országos kőutak • Első-rendű vagyis sugár-utvonalak 29 – 526 mf ( km) 29 – 526 mf ( 2734 km) • Másodrendű vagyis kereszt-utvonalak 18 – 212 ½ mf (1771 km) • Harmadrendű vagyis szárny-vonalak 24 – 57 mf (469 km) • Összesen: 795 ½ mf (4974 km)

7. a. Vaspályák • Széchenyi napjainkig ható alapelve: „A magyar kereskedelem s iparfejlődés gyúlpontja Budapest, ez az ország szíve, mellynek irányában ugy lehet tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi főeret, melly a szivbül a vérforgást az ország véghatáráig eszközli”

8. Gróf Széchenyi István 1848

9. „… háromrendű vaspálya vonalakat lehetne most megállapítani…” • A. Fővonalak (az 1-4 számozású) 173 mf (1463 km) • B. Mellékvonalok (5- 8 közötti számúak) 93 mf (776 km) • C. Szárnyvonalak (9- 12 számú vasutak) 32 mf (267 km)

10. Széchenyi Istvángróf vasúthálózati beosztása térképen

11. Széchenyi szárazföldi fejlesztési tervei • Országos kőutak - 795 ½ mf (6468 km) • Vaspályák – 250 mf ( 2088 km)

12. Összegezett alapelv • Első tervtől van mellékvonal vagy szárnyvonal a vasúton és a közúton egyaránt

13. Helyiérdekű vasutak előtörténete • Skót előzmény: • helyi érdekek alapján épített, • olcsón kivitelezett és • olcsón fenntartott közutak • „local vicineau” – Elszász – 1850 • Hollán Ernő emigráns mérnök francia tapasztalatai

14. Hollán Ernő tevékenysége • Emigrációból hazatér – viták az Országos Magyar Gazdasági Egyesület keretében (1862-1865) • „Olcsó vasút” a kevéssé forgalmas helyek forgalomba kapcsolására

15. A helyiérdekű vasutak Magyarországon • " két ellenkező igénnyel találkozunk. -Még ugyanis az általános forgalmi érdekek azt kívánják, hogy a két végpont a legrövidebb, tehát legegyenesebb irányban kötessék össze, a vidéki érdekek tolmácsai azt követelik, hogy uj vonal minél több helyet érintsen meg."

16. Hollán Ernő megoldási javaslatai • " a vidéki helyi érdekek nagy része a fővonalak kiépítése után sem lesz kielégítve" • "kellenek m á s o d - r e n d ü, de szintén tökéletes közlekedési eszközök, melyek a népesség központjait a vasutak állomásaival közvetlenül összekössék."

17. "Domestice építeni s domestice kezelni • Alap a helyi társulat – az érintettek részvényjegyzése • Olcsó kisajátítás • Helyi vállalkozók a kivitelezők (olcsó és munkalehetőség) • Helyben és a környéken talált építőanyagok • Nappali forgalomra berendezett épületek, szerelvények, szolgálat • A vasútigazgatás helyi lakosokból, érintettekből • Olcsó működtetés MÁV keretben

18. Helyi érdekek a vasútépítésben 1867 után • Mikó Imre gróf a miniszter – Hollán Ernő az „álladalmi titkár” • Arad – Kőrösvölgyi Vasút az első hév – 1875: Tiszavidéki Vasút 16 808 forint / mf Nyugoti Vasút 38 000 forint / mf helyett 4 500 forint / mf • Törvényi szabályozások (1880 XXX, tc., 1888. IV. tc.)

19. Eredmény:

20. Magyarország vasúthálózat 1914-ben

21. A gazdaságtalan vicinálisok problémájának megoldása 1890 táján • folyamatos menetrendi egyeztetések • Baross Gábor radikális díjcsökkentése • fuvarozási kedvezmények • hivatali apparátus minimalizálása Eredmény: 1891: a veszteséges MÁV és a kezelésében lévő helyiérdekű vasutak nyereségessé váltak

22. Az 1921 utáni magyar vasúti hálózat peremvonalai

23. A helyiérdekű vasutak államosítás

24. Vállalati-gazdasági érdekek (cukorgyár, bánya, mezőgazdasági nagyüzem, feldolgozó) Járási székhelyek elérése Megyeszékhelyek elérése Nagyvárosok elérése Stratégiai (katonai) érvek Új szerep: a határok hálózati szétszabdalása Eltűntek, közútra terelődött az áruszállítás Részben fennmaradt – kistérségi központok elérése Döntően fennmaradt és kibővült Fennmaradt és kibővült a régióközpontok elérhetőségével Létezik, de senki nem figyeli Vicinálisok „nemzetközi” szerepe Érvek, indokok az építéskor-működtetéskor és ma

25. Tanulságok • törvényi szabályozás • külső szakemberekkel helyi érdekeltségek feltárása • nemzetközi közúti átmenő forgalom árszabályokkal vasútra terelése • 30 évre szóló törzsrészvények kibocsátása helyiek és lejegyzők számára • radikális tarifacsökkentés

26. Köszönöm a figyelmet !