Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE Fejlett gazdasági háttérrel a Zagyvaságért Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Zagyvaság VKE – Összefoglaló a térségről A(z) Zagyvaság VKE területe 12 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 31,303 fő, a városokban élő lakosok száma 6,106 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 14 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 21%-a, 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 12 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Zagyvaság VKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 31,303 Lőrinci 6,106 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 12 Hort 3,864 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Ecséd 3,449 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 1 Boldog 3,106 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 5 Fő fejlesztési prioritások száma 15 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 3 14 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 12 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Zagyvaság VKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 627,957 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 3 • 516,464 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 400,294 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 627,957 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 440,368 • Leader közösségi fejlesztés • 1 • 25,664 • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 232,035 • Leader képzés • 2 • 41,793 • Leader rendezvény • 2 • 308,827 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 4 • 307,808 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Zagyvaság VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A kistérségben hagyományon alapuló mezőgazdasági termelés folyik, hiányzik azonban az együttműködés, a közös értékesítési stratégia kidolgozása, ami lehetővé tenné a magasabb értéket képviselő termékek piacra jutását. Szükség lenne a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztésére. A hagyományokon alapuló mezőgazdasági és egyéb mikrovállalkozások jelen vannak a térségben. Sok településen fontos lenne az élhető falukörnyezet kialakítása. Hiányoznak az életminőséget javító szolgáltatások. A térségi hagyományokra épülve jövedelmező idegenforgalom valósulhatna meg, ehhez azonban nincs meg a szükséges pénzügyi háttér. • Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek segítségével hatékonyabban lehet kihasználni a nagyobb város közelségében rejlő előnyöket. A hátrányosabb helyzetű településen fel kell ismerni azokat a specifikumokat, melyekkel leküzdhetik az infrastrukturális elszigeteltségük okozta hátrányokat. Egyes települések esetében továbbra is az agráriumhoz szorosan kapcsolódó vidékfejlesztési lehetőségeket kell kihasználni, előtérbe helyezve a multifunkcionális vidékfejlesztést, a környezet fenntartását, a biodiverzitás megőrzéséhez és az extenzív jellegű termeléshez kapcsolódó tevékenységek preferálását. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Zagyvaság VKE – A stratégia alapvető célja A program fő célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, és a vidéki vállalkozások versenyképességének növelése. A Stratégia alapvető célja egy széles körben ismert és elismert, új gazdasági-közösségi-földrajzi egység létrehozása "Zagyvaság" néven, melynek alapját képezi a termékek és szolgáltatások közös származási helye. A Zagyvaság LEADER program sikeres végrehajtásának célja, hogy demokratikus részvétellel a helyi közösség részt vegyen életének tudatos alakításában. A program célkitűzése, hogy megállítsa a Zagyvaság kistérségben az elszegényedő és elöregedő kistelepülések további leszakadását. A helyi közösség stratégiája a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, az esélyegyenlőség és esélyteremtés elvére épül. Elérhetővé válik, hogy megálljon, illetve lelassuljon a fiatal korosztály városokba vándorlása. Ezzel megőrizhető, hogy a boldogulás ne legyen csak a városokhoz kötve, és minden állampolgár ott élhesse életét jó körülmények között, ahol ő akarja. Fontos a fejlesztési források és elképzelések koherens rendszere, amelyben éppúgy helye van gazdasági jellegű, mint a humán erőforrásokra és a közösségekre koncentráló innovációnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A hatvani kistérség az Észak-magyarországi régióban, Heves megye legnyugatibb részén, három megye szomszédságában, a Mátra dombjai és az Alföld találkozásánál helyezkedik el. Helyzete „központi peremhelyzet”. A hatvani kistérségben jelentős az ipar szerepe. A térségközponton kívül a legnagyobb ipari vállalkozások Lőrinciben, Apcon és Petőfibányán működne, de vállalkozói ipari területek kialakítására megfelelő hellyel rendelkezik Hort, Zagyvaszántó, Petőfibánya és Lőrinci. A külföldi nagyberuházó cégek letelepülésének multiplikátor hatása tagadhatatlan, ez a kistérség esetében is erőteljesen hat a társadalmi és szociális életre. Az innováció terjedésének köszönhetően egy új térségi gazdasági környezet fejlesztő hatása mutatkozik. A kistérségben kalászos, intenzív zöldség-, szőlő - és gyümölcstermesztés folyik. A földek minősége jó, a szántó és gyümölcs művelési ágban a földek aranykorona értéke kiemelkedő. A szőlő -, gyümölcs - és zöldségtermesztésnek komoly hagyományai vannak. A csányi dinnye, a horti és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű ismert termékek. A kistérség több települése a Mátraaljai borvidékhez tartozik, Rózsaszentmárton a Mátraaljai Borút térségi kapuja. A mezőgazdaságban a tőkehiány, a természeti körülményektől való függés, illetve a hazai és Európai Uniós követelményeknek való megfelelés okoz gondot a gazdálkodóknak. A hatvani kistérség területfejlesztésében az egyik prioritás a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, piacra juttatásának megteremtése, a piaci versenyképesség növelése, éppúgy, mint a jövedelmezőséget bővítő, új agrártermelési szerkezet kialakítása. Lehetőségek: • A térség területének nagy része alkalmas a minőségileg jobb termelésre, illetve az alternatív hasznosításra, amely iránt jelentős érdeklődés mutatkozik a térség lakosai körében. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • A térség területének 75 %-a mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, lakosságának nagy része (az aktív korú népesség 6,1 %-a)a mezőgazdasági termelésből él, illetve szerzi rendszeres jövedelmét. • A nagy feldolgozó üzemek mellett erőteljes volt a termelők körében a társulás. Az első Heves megyei értékesítési szövetkezés a SAS-Farm TÉSZ, illetve a fajtavédelem és a márkázás érdekében létrehozott egyesülés a Csányi Dinnye Védegylet. A kistérség településein a közcsatornával való ellátottság, a víz- és vezetékes gáz, valamint a telefon szolgáltatás megfelelő. A vonalas infrastruktúrafejlesztések közül legfontosabb a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, valamint a közlekedési hálózat fejlesztése. A kistérségi társulás együttműködik a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában, az elnyerhető és elnyert források célszerinti, tervezett felhasználásában. A kistérség idegenforgalmi kihasználtsága rendkívül alacsony. Kevés a szállás és vendéglátó szolgáltatás. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A környezet állapota jó, de további fejlesztések megvalósításával folyamatosan javítható. A környezeti elemek (talaj, víz, levegő), az élővilág, a táj, a települési és az épített környezet maradandó vagy visszafordíthatatlan károsodást nem szenvedett: a hatvani kistérség környezeti állapothelyzete megfelelő életteret és életminőséget biztosít a lakónépesség számára. Nincs a kistérségben a lakónépesség egészségét tartósan veszélyeztető egészségkárosító hatás. A környezet állapotát befolyásoló emberi tevékenységek maradandó környezetkárosító hatást eddig még nem okoztak. Az észlelt/feltárt környezetszennyezések jól lehatárolhatók, tervszerű beavatkozásokkal felszámolhatók. Ez célirányos beruházásokkal, szakszerű kezelési, rekultivációs tervekkel oldható meg, amelyek jórészt elkészültek, vagy kivitelezésük már folyamatban is van. A Többcélú Társulás településeinek Környezetvédelmi Programját és feladatait - a helyi hulladékgazdálkodási tervek figyelembe vételével - a 2006. évben a Társulás Tanácsa elfogadta. A kistérség települései továbbra is összefognak Heves megye Hulladékgazdálkodási Tervének és Környezetvédelmi Programjának megfelelően. Ennek alapján kerül sor a települési tervek kidolgozására, ütemezésére és összehangolására. A kistérség természetvédelmi programja célul tűzte ki, hogy a települési környezet védelmén keresztül egy kisebb környezeti stresszhatást közvetítő, kedvező állapotjellemzőkkel rendelkező környezet kerüljön kialakításra. A települések által elvégzett helyzetfeltárás és vizsgálati adatok összehasonlító elemzése után kirajzolódtak azok a települési területek, ahol a környezet érzékenysége, a környezet jelenlegi terhelése miatt nem elegendőek az általános természet- és környezetvédelmi intézkedések, hanem az adottságoknak megfelelő, területileg differenciált, de a térség egészéhez illeszkedő intézkedéscsomag kidolgozása szükséges. A környezetérzékenység rendszerének megfogalmazása során egyértelműen lehatárolhatók voltak azok a területek, ahol a rossz környezetminőség döntő mértékben az "öröklött" környezetterhelések következménye, és azok, ahol a jó, vagy még megfelelő, elfogadható környezetminőség a települések számára kiemelt fontosságú érték. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 A települési rehabilitáció nemcsak a belső zónában, és nemcsak a lakóterületeken kiemelt fontosságú. Rehabilitációs jellegű beavatkozások szükségesek az erősen terhelt települési központi területeken, és a változó környezetminőségű átmeneti térségben is. Ez utóbbi elsősorban a felhagyott iparterületek problémájának kezelését jelenti, aminek előfeltétele az otthagyott környezeti ártalmak felszámolása. Fontos, hogy a"parlagon heverő", egységeket képező területek minél előbb rehabilitálásra kerüljenek. A környezettudatos fejlesztésekben szükség szerinti az együttműködésa szomszédos kistérségekkel. A térségben a közúthálózat korszerűtlen, a települések közúti forgalommal terheltek. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A korábban gazdag település jelenlegi gazdasági nehézségeinek forrása a mezőgazdasági, települési utak elhanyagoltsága, a szociális problémák, és az elöregedés. Ez teszi Csányt a leghátrányosabb településsé a kistérségben. A falukép rendezetlen a belső utak, a házak felujításra szorulnak. A játszóterek, gondozott parkok hiányoznak. A hagyományos dinnyetermesztő kertészeti ágazat alkalmazkodik az új fogyasztási szokásokhoz. A termelési kultúra egyedi és különleges minőségű, táj-specifikus alapanyagok termelésére alkalmas. Ez hat az önfoglalkoztatásra, a gazdaságon belüli munkahelyek bővítésére. Sajnos a települési vállalkozások innovációs képessége alacsony, gondot jelent az elvándorlás, mely az életminőség nem megfelelő színvonalára vezethető vissza. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 16% Építőipar 27% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 14% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 43%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 43% 10% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 15% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.7%, ami -0.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.7% • Változás 2003-hoz képest -0.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A hatvani kistérség természeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt heterogén. Az alapvetően mezőgazdasági kistérségben jelentős ipari üzemek találhatók. A tipikusan mezőgazdasági adottságú települések a kedvező lehetőséget kihasználva folytatták tevékenységüket. A térség munkáltatói elsődlegesen a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel és szolgáltatással. 2007-ben az első negyedévben emelkedett a regisztrált álláskeresők száma, majd a II. negyedévet enyhe emelkedés, majd folyamatos csökkenés jellemezte. A IV. negyedév végén ismét emelkedő tendencia figyelhető meg. A hatvani kistérségben december végére összesen 1733 fő munkanélkülit regisztráltak, mely + 37 főt jelent a 2006. év végi adatokhoz képest. A munkanélküliségi rátát az első negyedévben emelkedés, majd a II. és III. negyedévben csökkenés, majd ismét emelkedés jellemezte. December végén értéke elérte a 7,7 % pontot, ami a tavalyi év végi adatnál 0,4 % ponttal magasabb. Az álláskeresők életkorát tekintve legtöbben a 30-34 (15%) éves korosztályba tartoznak. A következő lépcső a 25-29 és az 50-54 éves korosztály. Az adatokból kitűnik, hogy a munkanélküliség leginkább a fiatalabb korosztályt érinti. Szerencsére a fiatalok elhelyezkedési esélyei jobbak, mint a középkorosztályba tartozó ügyfeleinek. A tavalyi és IV. negyedévének végén is a 30-34, valamint a 25-29 éves korosztályt érintette legnagyobb mértékben a munkanélküliség. A regisztrált álláskeresők közül a regisztráció hossza szerint 12 hónapon túli tartós munkanélküliek száma 274 fő, ami 52 fővel emelkedett a tavalyi időszak adataihoz képest. A Hatvani Munkaügyi Központ IK adatbázisában 1825 munkáltató szerepel. Összetétel szempontjából az 5 fő alatti vállalkozások dominálnak, az 5-9 fő statisztikai állományi létszámmal rendelkező munkáltatók száma 286 db, a 10-19 fős vállalkozások száma 189 db. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A 2008. évi munkaerő-piaci prognózis alapján elmondható, hogy a jövőt tekintve a megkérdezett vállalatok nem fogják megoldani a hatvani térség munkaerő problémáit. Kevés az új beruházás, a cégek inkább a stagnálásban,mint a fejlődésben bíztak,a nem elég gyorsan javuló gazdasági helyzet miatt. További problémaként említhető, hogy az álláskeresők összetétele nem minden esetben felel meg a keresleti oldalnak. A prognózis időszaka alatt lévő munkaerőigények, a 2008. évi munkaerő gazdálkodási felmérések, valamint a nyilvántartott munkanélküliek adatai alapján a hiány és a túltelített szakmák a következők: Túltelített munkakörök: adminisztrátor, eladó, tehergépkocsi vezető (C kategóriával), illetve szakképzettséggel nem rendelkezők (betanított munkás, segédmunkás). Hiányszakmák: tehergépkocsi vezető (E kategóriával, TIR PÁV II.) elektronikai és mechanikus, valamint műszerész, fémipari szakmunkások, CNC gépkezelők, villamosmérnök, gépészmérnök, közgazdász és logisztikus. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 8 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Petőfibánya székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,435 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 14% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Dong Yang Kft. • Petőfibánya • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • 400 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • ADAcast Könnyűfémöntöde Kft. • Apc • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 278 3 • QUALIFORM Zrt. • Apc • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 166 4 • Dae-Chang Kft. • Lőrinci • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 140 • 631,137 5 • Nova Hungária Kft. • Petőfibánya • 2753 Könnyűfémöntés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 120 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Diósdi Építő Kft. • Petőfibánya • 2811 Fémszerkezet gyártása • 100 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • SIDEM Magyarországi Autóipari Kft. • Lőrinci • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 75 • 977,553 8 • Mezőgazdasági Szövetkezet Hort • Hort • 0112 Zöldség, dísznövény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 61 • 468,729 9 • Heréd-Nagykökényes Mezőgazdasági Szövetkezet • Heréd • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 49 • 500,000 10 • NOVOCOOP • Kerekharaszt • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A kistérség jelentős logisztikai potenciállal és ipari hagyományokkal rendelkezik, ez vonzó a befektetők számára, ami lehetővé teszi az ipari hagyományok újraélesztését, új iparágak megtelepedését, a jelentős agrárpotenciál versenyképes kihasználását, a feldolgozóipar által biztosított hozzáadott érték növekedését. A kistérség Mátraaljához tartozó részén a falusi turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások fejlődést mutatnak. A helyi gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése a vállalkozásbarát környezete kialakítása, a vállalkozások létrejöttének, tevékenységének ösztönzése. Ez különösen hangsúlyos mivel ez a gazdaságélénkítés a stagnálásból való kilábalás, és a tartós leszakadás megelőzésének alapvető eszköze lehet. Az innováció terjedésének köszönhetően egy új gazdasági környezet alakul ki.A kistérségében a szabad vállalkozás feltételei ugyan adottak, de a vállalkozások sikerességének, az egyén gazdasági lehetőségei még határt szabnak.A fellendülés és gazdasági fejlődés többnyire csak külső segítséggel, a külföldi tőke bevonásával valósulhat meg. A térségbe települt beruházások - bár jelentős háttériparral rendelkeznek - gyakran a környékbeli beszállítókra is alapoznak, ami fellendítheti a kis- és közép szintű vállalkozói kedvet.A térségbe települő tőkének legfőbb érdeke, hogy a termelési tényezők árát a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, amit ezek a cégek a magukkal hozott kész technológiával, technikai rendszerekkel, zárt termelésszervezéssel kívánnak kialakítani. Hort, Zagyvaszántó, Petőfibánya és Lőrinci gazdaságszervező, logisztikai központ feltételeinek biztosítását tervezi az ipari-, agráripari vállalkozások fogadásához. A kistérségben a vállalkozások ezer főre jutó száma egyetlen szektorban sem éri el az országos átlagot. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A vállalkozások száma alapján a kereskedelem, a javítás, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, az építőipar és az ipar emelhetők ki, hiszen együttesen a kistérségben tevékenykedő vállalkozások 67,5%-át adják. A fentieket figyelembe véve a kereskedelem,a javítás, az ingatlanügyek, a gazdasági szolgáltatások, az építőipar és az ipar szektorba sorolt vállalkozások több mint 5%-át kitevő mezőgazdasággal is foglalkozni kell. A gazdaság versenyképességének erősítése az ipar-, a mezőgazdaság-, a turizmus-, a kereskedelem és a szolgáltatások adottságokra épülő egyidejű és arányos fejlesztésével érhető el (szerkezetváltás; vállalkozásfejlesztések; tőkeellátottság javítása; szolgáltatások fejlesztése; innovációs képesség és teljesítményjavítás; kiszolgáló infrastruktúra fejlesztés; környezettudatos vidékfejlesztés; célirányos K+F és marketing; minőségbiztosítási rendszerek kiépítése; stb). 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 7 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Sporttal kapcsolatos tevékenység 18 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 15 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 9 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségi non-profit szférában is egyre növekvő verseny tapasztalható, mivel az önkormányzatok és az állam is egyre több feladatot ad át a non-profit szervezeteknek, azonban az állami feladatokra fordítható pénzforrások sajnos általában nem mindig fedezik a teljes feladat megvalósítását. A térségben dolgozó non-profit szervezetek hivatalosan bejegyzettek, intézményesült szerveződések minősülnek, amelyek tudatosan kialakított, dokumentumokban rögzített belső szerkezetnek és működési szabályzatnak megfelelően tevékenykednek. A non profit szervezetekre jellemző önkéntességet, öntevékenységet, jótékonyságot és egyéb civil kezdeményezéseket a térségben található és jól működő szervezetek tovább erősítik. Több szervezetnek van olyan eleme (pl. önkéntes munka, magánadományok igénybevétele, választott vezetőség), amely jelentős civil támogatottságot jelez. Mivel a térségi non profit szervezeteket nem profitcélok vezérlik, ezért nem tartoznak a piaci szektorhoz, működésük nehezen stabilizálódik. A kistérségben zömében a környeztünk védelmére, hagyományaink ápolására, kultúránk megőrzésére jöttek létre civil szervezetek. A környezetvédelem és a természetvédelem, a környezeti nevelés és ismeretterjesztési célok keretében célul tűzik ki a használt szárazelemek, illetve -sütőzsiradék gyűjtését. Az összegyűjtött anyagokat engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak adják át, illetve a használt sütőzsiradékból egy bió méhész számára tavaszi kaptár-konzerválási tevékenységéhez járulnak hozzá. Rehabilitációs programok keretében szárzúzást, cserjeirtást, fásítást illetve a nem őshonos fák gyérítését végzik. Tanösvények kialakítása is megvalósult. A Tájsebészet kampány aktív résztvevői. Több hulladékkal kapcsolatos program kezdeményezői. Rendezvényeket, előadásokat, túrákat szerveznek (tótakarítás, lakossági elektronikai hulladékgyűjtés, gumiabroncsgyűjtés, ami országos viszonylatban is kiemelkedő program volt). A térség egyik legjelentősebb, környezetvédelmi szervezetek által évről évre megvalósuló programja, a turisztikai jellegű Bajza József emléktúra. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Térségünkben a hagyományokon alapuló mezőgazdasági termelésnek is jelentős képviselő vannak. Tagjaik a mezőgazdasági termékek termelésének, értékesítésének hatékonyabbá tétele végett hoztak létre egyesületeket. Ezek az egyesületek nemcsak a hagyományokat tartják fontosnak, hanem az új technológiák, eljárások figyelembevételét is előtérbe helyezik. Hagyományos, tájjellegű termékeket, a földrajzi helyhez kötődő élelmiszereket állítanak elő, illetve termelnek. Tevékenységük során településük, tájegységük hagyományait, történetét figyelembe véve tesznek lépéseket életkörülményeinek javítására, kiterjesztve ezt a falusi turizmus kínálta lehetőségekre is. Kulturális életünk jelentős képviselői a huszárok, a különböző kézműves, sport és néptánc non profit szervezeteink. Népdalaink, népviseleteink, huszáraink országos viszonylatban is kiemelkedőnek tekinthetők. Számos rendezvény, program valósul meg részvételükkel, melyek külföldön is nagy sikernek örvendhetnek. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 334 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 31,637 31,542 31,459 31,451 31,303 Éves változás -8 -148 -95 -83 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 334 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 24% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 1% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 A térség településein mérséklődtek a népesség demográfiai összetételének területi különbségei, a települések demográfiai dinamikájának megtorpanása, a migráció motívumainak és térbeli irányainak alapvető tendenciaváltozása következtében. A megelőző periódusokkal szemben a kilencvenes években már egyértelműen, és egyre erőteljesebben a városokból a községekbe, a fejlettségi vonulatok mentén elhelyezkedő településekbe való áramlás vált az uralkodóvá. Ennek oka részben a szuburbanizációs tendenciák felerősödése, részben pedig a megváltozott városi életfeltételek, illetve az egyoldalú ipari kistérségi gazdasági válság miatti menekülés. A térség korstruktúrája mind 1980-ban, mind 1990-ben hasonló volt, mint a megye falvainak összessége, kedvezőbb volt a megyei összestől. A 2007. január elsejei statisztikai adatok alapján a kistérségben élő állandó lakosok száma 55068 fő volt. Ez a 2004. január elsejei adatokhoz képest (55354 fő)286 (fővel) csökkenést mutat. Az egy év alatt bekövetkezett változás - 0,51 %-os mértékű. A fiatal korosztály létszáma legkedvezőbb Csányban (38,7%) és Zagyvaszántón (35,4%). A legkedvezőtlenebb Petőfibányán (23,6%), Horton (24,5%) és Lőrinciben (24,5%), ahol a fiatal korosztály (0-24 év) létszáma messze elmarad a magyar átlagéletkorhoz viszonyított 1/3-os arányhoz. Az óvodákba járó gyermekek utánpótlását tekintve Lőrinci (5,4%), Zagyvaszántó (5,0%) és Csány (4,7%) településeken a legjobb az arány. Petőfibányán (2,2%), Horton (2,3%) és Boldogon (2,8%) a legrosszabb. Az iskolák utánpótlását tekintve a 3-6 éves korosztály tekintetében a legnagyobb gyermeklétszám Csányban, Lőrinciben és Zagyvaszántón van. A legalacsonyabb Horton és Petőfibányán. A kistérségben élő állandó lakosságot tekintve a 0 - 18 éves korosztály aránya 24,3 %. A korosztályi növekedés 2005-ben 2004-hez viszonyítva 4,7 %-os. A 2005-ben bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások következtében a kistérségben élők átlagéletkora jelentősen megnőtt, fiatalodott a kistérség. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 Összességében egy év alatt a lakosság száma nemcsak 286 fővel csökkent, hanem a korosztályi csoportok összetétele nagyban megváltozott. A térségben a népességszám csökkenés nem túl régi keletű, fölerősödése még csupán egy évtizede tapasztalható, ezért az elöregedés nem fog gondként jelentkezni. Ha azonban a népességváltozás trendje nem módosul, úgy a következő évtizedben az elöregedés fel fog gyorsulni, és hamar túllépi az 1,0-es indexet, az elöregedés lélektani határát. Megfigyelhető, hogy a korstruktúra szintén összefüggésben van a települések nagyságával és közlekedés-földrajzi helyzetével csakúgy, mint maga a népességszám változás. A kisebb, kedvezőtlenebb elérhetőségű falvak jobban, a nagyobb, a természeti és gazdasági térben jobb pozícióban lévők pedig kevésbé elöregedettek. Az élve születések kis mértékű csökkenése továbbra is fennáll, valamint ezzel együtt a népesség fogyása is. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 25% • Mindhárom mobilhálózat 3 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 12 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok • Ipari park Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek • Különleges madárvédelmi terület Egyéb infrastruktúra • Falugondnoki/településgondnoki szolgálat • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A kistérségünkben közüzemi vízellátásban részesül a lakások több, mint 94 %-a. A közcsatornával való ellátottság a régiós átlag alatt van, itt jelentős az elmaradás. A háztartások közel 75% - a vezetékes gázfogyasztó. Közlekedési szempontból a Heves megyei települések elérhetőségei jók. A térségi elérési mutató magasabb mind a megyei, mind a régiós átlagnál. A 30-as út mellett fekvő települések átmenő forgalma több, mint harminc százalékkal megnőtt. Az elkerülő utak hiánya miatt a településeken áthaladó teherforgalom kritikussá vált, a levegőszennyezettségi mutatók romlottak. A települések között kerékpárút-hálózat fejlesztése indokolt, az erre vonatkozóan gerinchálózati tanulmányterv elkészült. A vasúti elérhetőség a kiépített vonalak menti településeken megfelelő. A buszjáratok minden települést érintenek. A térségnek vasúti, közúti összeköttetése mind a négy égtáj irányába biztosított. Elsődlegesen az autóbusz közlekedési hálózat rendszerére épül, hiszen szemben a vasúti 35 km-es vonalhálózattal az autóbusz-közlekedés 134 km-es vonalhosszal rendelkezik. A megye székhelyével, Egerrel jó az összeköttetés, a közvetlen járatok száma 12 db. 36 járat pár közlekedik munkanapokon Hatvan és Budapest között, amelyből a helyi Volán 12 járatpárt indít. A Matáv a mai kor igényeit európai színvonalon kiszolgáló távközlési rendszert hozott létre a területen. A fejlesztési tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni a régióban megjelenő új vállalkozások, ipari parkok, lakóparkok, kistérségi beruházások igényeit. Az ADSL megjelenésével a kistérségi minden településének területén elérhető a szolgáltatás. A kistérség villamosenergia ellátását jelenleg a Mátravidéki Erőmű 120/20 KV-os transzformátor állomásáról induló három 20 KV-os gerincvezeték biztosítja. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A térségben jelenleg mindenhol biztosított a kért energiaigény. A közigazgatási határon belül további négy magasfeszültségű távvezeték hálózat halad át. A kisfeszültségű villamos hálózat a kistérség területén teljes egészében kiépült. A régiós átlagnál alacsonyabb az épített lakások aránya. A lakósűrűség jobb a régiós átlagnál, de rosszabb a megyei átlagnál (hatvani kistérség: 249 fő/100 lakás, megye: 245 fő/100 lakás, régió: 254 fő/100 lakás; országos átlag 249 fő/100 lakás). A kistérségi társulás együttműködik a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában, az elnyerhető és elnyert források célszerinti, tervezett felhasználásában. A kistérségben található hulladéklerakók ma már korszerűtlenek, ezért elkészült a települések közös hulladékgazdálkodási terve, amely a környezetvédelmi programcsomag része lett. A környező városok és községek összefogásával egy új, a jelenkori környezetvédelmi normáknak megfelelő, regionális hulladéklerakó telep épül. Egy kisteljesítményű, elsősorban az egészségügyi hulladékok megsemmisítésére alkalmas égető jelenleg is működik a hatvani kórház területén. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.01 0.07 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 4% 3% 0% 10% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Apc • Község • 2,690 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.53% • 373,440 • 0.000 • 0.066 Boldog • Község • 3,106 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.27% • 373,440 • 0.000 • 0.000 Csány • Község • 2,318 • 8.87% • 373,440 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Ecséd • Község • 3,449 • 5.81% • 373,440 • 0.000 • 0.101 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Heréd • Község • 2,051 • 3.87% • 373,440 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hort • Község • 3,864 • 4.44% • 373,440 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kerekharaszt • Község • 0 • 0.00% • 373,440 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Lőrinci • Város • 6,106 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 373,440 • 0.000 • 0.000 Nagykökényes • Község • 618 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.71% • 373,440 • 0.000 • 0.000 Petőfibánya • Község • 2,997 • 4.45% • 373,440 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rózsaszentmárton • Község • 2,078 • 4.32% • 373,440 • 0.000 • 0.801 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zagyvaszántó • Község • 2,026 • 4.54% • 373,440 • 0.125 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településen gondot jelent az elvándorlás, mely az életminőség nem megfelelő színvonalára vezethető vissza, a település nem tudja kihasználni turisztikai adottságait, és a vállalkozások letelepedése is minimális.” • „Pénzforrások bevonásával lehetőség nyílna a vállalkozások generálására, külső befektetők megjelenésére, ami megakadályozná az elvándorlását, és erősítené az emberek identitástudatát is.” • Apc • „Boldog a kistérség mezőgazdasági és népi hagyományokban leggazdagabb települése, forráshiány miatt nincs meg a lehetőség a megtermelt termékek hozzáadott értékének növelésére, és a település nem tud fejlesztéseket végrehajtani a mezőgazdasági értékesítés és kultúra területén.” • „A hagyományokon alapuló mezőgazdasági termelés támogatásával és a települési kulturális örökség megőrzésével, feltételeinek megteremtésével, a helyi erőforrások fejlesztésével az életminőségben jelentős mértékű változások érhetőek el.” • Boldog 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az alacsony vállalkozási ráta, a fiatal elvándorlók magas száma, és a települési népesség öregedő korstruktúrája szűkös helyi foglalkoztatási lehetőségeket eredményezett, így a hagyományokra épülő kertészeti termelés sem jelent kitörési lehetőséget.” • „Az új fogyasztási szokások lehetőséget kínálnak a hagyományos kertészeti ág fejlesztésére, olyan termelési kultúra fenntartására, amely egyedi és különleges minőségű, táj-specifikus alapanyagok termelésére alkalmas.” • Csány • „A települési vállalkozások innovációs képessége alacsony, az új vállalkozások létrehozását nehezíti a tőke-, a szaktudás- és a vállalkozási készségek hiánya, a civil szervezetek jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek megváltoztatására, viszont tevékenységüket nagymértékben akadályozza a hagyományos táj- és humán kultúra hiánya.” • „A közösségi tér kialakítása lehetőséget teremt az innovációs fejlesztésekre, mellyel a településen élők, civilek és vállalkozások lehetőséget kapnak, hogy a település kulturális öröksége fennmaradjon, és a megvalósuló fejlesztések hatására innovatív vállalkozások jöjjenek létre.” • Ecséd 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A közösségek, a civil társadalom megerősítéséhez szükséges közösségi funkciókon túli köztér hiányzik a településről, a revitalizációhoz azonban komplex beavatkozásra van szükség.” • „A gyermek és ifjúsági, a foglalkoztatási, és a vállalkozásfejlesztéshez kötődő ügyfélszolgálati jellegű szolgáltatások egyfajta térbeli kommunikációs központtá, speciális információs csomóponttá alakítása révén olyan köztér jöhet létre, ahol a társadalmi mobilitásban résztvevő különféle csoportok, hálózatok, vagy egyének juthatnak információkhoz és szolgáltatásokhoz.” • Heréd • „A települési szuburbanizációs folyamatok felerősödtek, így főleg a mezőgazdasági termelést folytató minimális turisztikai vonzerővel rendelkező település nem használja ki a földrajzi adottság előnyeit, valamint az agrártermékek feldolgozása sem megfelelő szándék és forráshiány miatt.” • „A helyi kapacitás építése, a földrajzi helyzetből adódó innovációs tengely kialakítása, és a helyi szükségletekből kiinduló mechanizmusok vissza- és helyreállítása szükséges annak érdekében, hogy a korábban a közeli városok köré szerveződött, és logisztikai szempontból kedvező helyi szolgáltatások, munkahelyek létrejöjjenek.” • Hort 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településen élő kislétszámú közösség sérülékeny, rendkívül érzékeny a térségben bekövetkező bármilyen negatív hatásra, valamint a települési funkció és szolgáltatás ellátása a kis népességszámból adódóan nem fenntartható, és nem felel meg a mai kor életminőségi követelményeinek.” • „A település kedvező földrajzi helyzetéből adódóan a közelében kialakult ipari park jó lehetőséget kínál a fejlődésre, a kisvállalkozói beszállítói program kialakítására, valamint a minőségi lakófunkció létrehozására és a vállalkozásfejlesztésre.” • Kerekharaszt • „A gazdasági struktúraváltozások hatására a foglalkoztatási rendszer felborult, lassú konszolidációs folyamat indult el, a termelésben foglalkoztatottak száma csökkent, amihez az is hozzájárul, hogy a helyi emberi erőforrásokban gazdag településen élők nem használják ki azokat az innovatív eszközöket és módokat, amivel céljaikat elérhetik.” • „A településnek ki kell használnia a rendelkezésére álló emberi erőforrásokat, megtalálva azokat az innovatív eszközöket és módokat, amivel céljaikat elérhetik, és szükség van olyan életminőség javítását szolgáló közösségi térre, városrehabilitációra, amellyel az összetartozás erősödhet.” • Lőrinci 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település jelentős kulturális értékekkel rendelkezik, sajnos azonban nincs elegendő forrás ezek megőrzésére, fenntartására, nincsenek meg a szükséges turisztikai szolgáltatások sem, és gondot jelent a település elöregedése, valamint a rossz állapotú közutak is.” • „Az életszínvonal minőségét javító műemlék épületek felújításával, és új funkciókkal történő felruházásával, a turizmus kialakításávál a település legfontosabb erőforrása a természeti/ökológiai környezet kerülhetne kihasználásra, építési telkek közművesítésével, értékesítésével pedig fiatal családok tudnának letelepedni, megakadályozva ezzel a település elöregedését.” • Nagykökényes • „A korábbi iparterületek jelentős, sokszor igen kedvező elhelyezkedésű területeket foglalnak el, a hagyományápolást, a kikapcsolódást és a szórakozást biztosító rendezvények nem elégségesek közösségi szempontból, illetve a korábban működő bánya-létesítményeket hasznositási lehetőségek hiányában nem tudták bevonni a település gazdasági vérkeringésébe.” • „A település revitalizációja szempontjából fontos az alulhasznosított területeknek a települési vérkeringésbe való újbóli beillesztése, és a rehabilitációs célú együttműködések kialakulása, melyhez hozzájárul, hogy a települési közösség fejlesztésére az ott élők nyitottak.” • Petőfibánya 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település gazdag hagyományokban, kulturális élete aktív, ennek ellenére fejlődése megrekedt, a turisztikai és az ehhez kapcsolódó falufejlesztések hiányoznak, ami elmondható a borászati tevékenységre is, a fejlesztésekhez azonban nincs elegendő forrás.” • „A kulturális, turisztikai élet fellendülését a bányászati emlékek ápolása, a pincesor rendbetétele, erdei iskola szolgáltatások fejlesztése, agroturisztikai, kézműves tevékenységek, a vadászat turisztikai célú bemutatásának, az örökségporták kialakításának lehetősége, a fenntartható fejlődést szolgáló megelőzés, az ökológiai sajátosságok előtérbe helyezése jelentené.” • Rózsaszentmárton • „A településre a gyengébb jövedelemtermelő képességű tevékenységek, az alacsony gazdasági aktivitás, a kevésbé képzett, főként fizikai munkát végzők nagyobb hányada a jellemző, a településről részben hiányzik a lakók közötti kommunikáció, a tudás átadása, valamint az emberek találkozásának tere.” • „Zöldmezős terület áll rendelkezésre új beruházásokhoz, ehhez azonban hatékony marketingtevékenységre van szükség, fontos a kerékpárút kialakítása, a kül- és belterületi utak fejlesztése, melynek révén a település részese lehet a térség idegenforgalmi és gazdasági életének, hozzájárulva ezzel a közösségformálás és a tevékenységi diverzifákáció fejlődéséhez.” • Zagyvaszántó 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

49. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 15 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Helyi életminőség fejlesztése” • 5 db • 917,940 • „Helyi turizmus ágazat fejlesztése” • 3 db • 874,406 • „Gazdasági környezet fejlesztése” • 3 db • 542,128 • „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” • 2 db • 440,368 • „Tradicionális mg.-i termelés megőrzése” • 2 db • 126,368 • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 48 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 78,437 EUR – a(z) Piaci értékesítési lehetőségek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Helyi társadalomfejlesztést célzó közösségfejlesztés • 627,957 • Hátrányos társadalmi rétegek felzárkóztatását célzó képzések • 41,793 • Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése • 232,035 • Nemzetközi együttműködés • 16,155 • Infrastruktúrafejlesztés • 0 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis