SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF)

1. SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) A REKREÁCIÓ ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 23-26. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

2. 23-26. óra Rekreációs módszertan

3. Életkorok - életkórok • - különböző korosztályúak rekreációs nevelése-foglalkoztatása • - cél és feladatrendszere - iskolás korig tartó időszak, iskolás kor, felnőtt (fiatal-, középkorú- és érett-), időskor (harmadik életkor) • - vegyes szociális értékrend jellemez bennünket életutunk különböző szakaszaiban - ez a heterogenitás igaz minden egyes emberre, de ugyanakkor meghatározott életkori csoportoknál jellemző homogenitás fedezhető fel • az emberi élet(kor)út tanulmányozása: • - kezdetben a biológiai változásokat követte nyomon • - a 20. század második harmadában már nagy figyelmet szenteltek a pszichológiai változásoknak • - szociológusok figyelme még napjainkra sem fordult tömegesen a teljes élethossz tanulmányozása felé • A testkultúrához kötődően elsősorban a mozgásfejlődés felé irányul a szakemberek figyelme. (Farmosi)

4. Alapfogalmak - az egyén életútját az auxológia tanulmányozza - két jellemző fogalma a növekedés (mennyiségi biológiai- változások) és a fejlődés (részben a növekedésre is alapozott minőségi pszichés változások folyamata) - érés, illetve érettség fogalma - egy szocializációs szint, miszerint az egyén összességében (szellemileg is) elér egy kívánatos működési alkalmasságot - funkcióérettség – Kretschmer: a fejlődés bonyolult folyamatán belül szinkron változások jönnek létre, minden funkciónak van egy szenzitív érettségi ideje, amikor a legoptimálisabban fejleszthető - naptári (kronológiai) életkor: a születéstől ténylegesen eltelt időt jelenti - a tényleges testi és szervrendszeri fejlettséget, a nemi érettséget jellemzi a biológiai életkor - gyakori, hogy a két életkor nem esik egybe. Előfordulhat 2-3 éves biológiai elmaradás (retardáció), vagy éppen „sietés” (akceleráció) - felnőttkorba érve többnyire kiegyenlítődnek.

5. Alapfogalmak A fejlődéstan alaptételeit leginkább Volkov és Filin (1983) alapján szokták értelmezni: - a növekedés és fejlődés örökletesen meghatározott, amit a környezet jelentősen befolyásolhat - a genetikailag meghatározottság a genotípus, ami a szocializációs folyamat eredményeként válik fenotipussá - egyirányú folyamat, születéstől a halálig. Használjuk a kontinuitás fogalmát is, ami többet jelent, mint egyszerű, megszakítás nélküli előrehaladást - a változások egyenlőtlenek - felgyorsult fejlődési szakaszok és megtorpanások (platók) jellemzik - a különböző szervek és szervrendszerek fejlődése nem egyidejű, hanem időben és tempóban eltérő - a gyenge környezeti ingerek hatástalanok, a túlerős ingerek lassíthatják a fejlődést

6. Alapfogalmak - a biológiai fejlődés különböző életszakaszaiban különböző az anyagcsere- és energiaforgalom két oldala, az asszimiláció (A) és, disszimiláció (D) aránya - gyermekkorban A > D, felnőtteknél A = D, időseknél A < D Összességében: A személyiség kialakulásában az öröklött tényezőkön túl meghatározó jelentősége van a környezetnek és a nevelésnek (szocializáció).

7. Életkori szakaszok • „Az orvostudomány, a sport, az egészségnevelés sajátos kapcsolópontja az életkor kérdése...” (Frenkl, 1980) • szakaszolni kell az életutat - három nagy életkori szakasz van: a gyermek, a felnőtt és az időskor Az életkor-ív

9. Az életszakaszokkal kapcsolatos tények: • - a lányok érése korábban kezdődik a fiúkénál, és ez mindvégig megmarad • az életkori határok már kezdetben sem „naptárpontosak”, aztán az iskolaérettség (6/7 éves korúak) közismert tól-ig-jától egyre nagyobbra nyílik a kor-olló • - a növekedés és fejlődés spontán módon, tudatos ráhatás nélkül is egészen a felnőttkorig tart • - az egészséges (károsító hatásoktól mentes) életmód, benne foglalva a rendszeres fizikai aktivitást, sportolást nem a korív hosszát, hanem magasabbra ívelésével az életminőséget szimbolizálja

10. Gyermekkor - fogantatástól az iskoláig • Áldott állapot (O-40 hét) • - károsító hatások (veszélyes munkakör; drog, dohányzás, alkoholizálás; illetve dinamikus erőhatások, préselések, leugrás ok, főleg az első 3 hónapban) kerülése • - tipikus hibák lehetnek: „kettő helyett+ falás, a baba érdekére hivatkozva minden aktivitás kerülése • ajánlott: a korábban megszokott fizikai aktivitás továbbvitele. Megfelelő összetételű, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag táplálkozás, elegendő folyadékbevitellel. Áldott állapotúak tornája, ami része a tudatos fölkészülésnek, és főleg a légzőgyakorlatok segítségével a relaxációs technikát segíti. • - jellemzők: • - szomatikusan: a súlyponteltolódás miatt lábboltozat túlterhelés, hát- és derékfájás. Visszér veszély. • - pszichésen: a nem kívánt terhesség borzalma. A rossz családi légkör. Félelem a munkahely, a partner elvesztésétől. • - szociálisan: a lakásproblemák, partnerkapcsolat

11. Gyermekkor - fogantatástól az iskoláig • Újszülött (1-10 nap) • szülés - az igazi alkalmassági próba ez az első 10 nap • károsító hatások: hospitalizáció (az anyától elválasztás), rosszul alkalmazott inkubátor • tipikus hibák: anyatej helyett tápszer • jellemzők: • - szomatikusan: motorikusan fejletlen, irányítatlan tömegmozgások, táplálkozási és védőreflexek, számos további reflex is működik – markolási, összerezzenési, stb. • - pszichésen: az anya testi közelsége a legfontosabb. Hallja a szíve dobbanását, lélegzetét, a hangját • - szociálisan: inkább az anyának fontos az őt (is) körülvevő szeretet.

12. Gyermekkor - fogantatástól az iskoláig • Csecsemőkor (10 nap -1 év) • növekedési dominancia, motoros és kommunikációs programok fejlődése • tipikus hibák: melegház-szindróma, túletetés, állandó mérlegelés, túlzottan melegben tartás, indokolatlan pólyázás • jellemzők: • - szomatikusan: kefalokaudális fejlődés (a koordinált mozgások kialakulása a fejtől indul ki, úgy halad a lábfej felé), ellenoldali szimmetrikus együttmozgás, nagy izomtónus • - mozgásfejlődés: tárgyak megfogása (7-9. hó), a hüvelyk opponálása (12. hónap táján). Teste fölötti uralom fejlődése: fejemelés (2.) - átfordul (4-5.) - egyedül ül (6-8.)- fölül (7-9.) segítséggel föláll (7-9.) - kúszás (8-9.) - mászás (9-12.) egyedül áll (10-12.) - egyedül jár (11-14. hónapban) • - pszichésen: az ego (ki)alakulása • - szociálisan: az anyához kötődik, de nyit a többi családragra.

13. Gyermekkor - fogantatástól az iskoláig • Korai gyermekkor (1-3 évesek) • még mindig a növekedés dominál, motoros és kommunikációs cselekvések finomodása • tipikus hibák: túletetés, túlzottan melegben tartás, öltöztetés jó időben is, „túl- féltés” • jellemzők: • - szomatikusan: Teste és a környezet földerítése. A természetes mozgások elsajátítása. Járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, felszökkenés és ugrás, gurulás, függeszkedés, húzás, tolás, hordás, lendítés, dobás, megfogás, elkapás • - pszichésen: labilis figyelem, egoizmus. Funkciójáték, funkció öröm, szerepjátékok • - szociálisan: elsősorban a közvetlen környezethez kötődik • - javallat: megfelelő mozgásteret, mozgásszabadságot és környezetet biztosítani a megfelelő (mozgás)fejlődés számára.

14. Gyermekkor - fogantatástól az iskoláig • Kisgyermekkor (3/4 - 6/7 évesek) • a gyermekkor „aranyévei” • az egyediből átlép a szervezett közös foglalkoztatásba.Mozgások tökéletesednek, kialakulnak a mozgáskombinációk. Csak természetes mozgásokat! • a korosztályt kifejezetten a szinte határtalan mozgékonyság és játékosság jellemzi, átszőve a kíváncsisággal • tipikus hibák: megmarad az agyonféltés. Legalább ekkora baj, ha az óvodás éveket elkezdi átlengeni a teljesítménykényszer szelleme, ha megkezdődik a rosszul értelmezett karrierépítés

15. Gyermekkor - fogantatástól az iskoláig • Kisgyermekkor (3/4 - 6/7 évesek) • jellemzők: • - szomatikusan: Teste és a környezet (kapcsolatának) földerítése. A természetes mozgások elsajátítása gőzerővel folyik - járás, föl- és lemászás, egyensúlyozás, stb. A korszak vége felé jellemző nyúlási periódus (hosszanti növekedés) átmenve a telődési szakaszba (körméretek, testsúly) már átvezetnek az iskolaérettséghez. • - pszichésen: Figyelem koncentrációja, rövid ideig, de már fenntartható tudatos figyelem • - szociálisan: az egotól eljutnak a társas együttműködéshez • - javallat: viharos előrehaladást mutat valamennyi egészséges kisgyermek, ha nem akadályozzuk, a mozgásszeretetet, mozgékonyságot egyfelől hagyni, másfelől kormányozni-irányítani kell: óvodai testnevelés, zenés játékos csoportos foglalkozások, • Pazarlás „nyelvi” óvodába íratni a gyermeket, kerülendők azok a Nyugat-Európai kísérletek is, amelyekben az óvoda utolsó két évét előiskolaként működtetve írni-olvasni-számolni tanítják a gyerekeket

16. Iskolától a felnőttkorig • Gyermekkor (kisiskolás) (6/7-11/13 évesek) • az iskolaérettség és a serdülés beindulása közötti korszak - legharmonikusabb, legkiegyensúlyozottabb időszak lehetne… • a legjobb mozgástanuló időszak • a kezdeti utánzásos tanulást felváltja az önálló, majd kreatív tanulás • tipikus hibák: teljesítménykényszer megjelenése, televízió-videó-számítógép negatív hatásai, dyslexia és dysgraphia, hiperaktivitás, emelkedik a kábítószerrel élők száma • testkulturális csapda: koordinációs képességek elmulasztása pótolhatatlan – szakszerű testnevelés hiánya

17. Iskolától a felnőttkorig • Gyermekkor (kisiskolás) (6/7-11/13 évesek) • jellemzők: • -szomatikusan: határtalan mozgékonyság, mozgásszeretet, koordinációs képességek érzékeny időszaka, könnyen tanul (másol) mindenféle mozgást, de még nem tudja tartósan rögzíteni. • - pszichésen: érzékelésük, észlelésük, emlékezésük is határozottan fejlődik, lelki egyensúly, optimista életfelfogás, gondtalanság • - szociálisan: felnőtti tekintélytisztelet, baráti kapcsolatok jellemzik • - javallat: koordinációs képességek fejlesztése, „mindenevő” sportolás, egészséges táplálkozási és pihenési szokások megszilárdítása. Jó arányt találni az ülésre kényszerítő tanulás és a terjedelmes és intenzív fizikai aktivitás között.

18. Iskolától a felnőttkorig • Serdülőkor (lány 11/12-14/15; fiú 12/13-15/16 évesek) • legviharosabb, leglátványosabb változások kora • hormonális „forradalom” által felforgatott, kusza életszakasz - arányos alkatú aranyos gyermekből egy átmeneti görnyedttartású, morgó-hisztiző, örök-elégedetlen „előfelnőtt” lesz • tipikus hibák: nyúlás miatt átmeneti koordináció romlás

19. Iskolától a felnőttkorig • Serdülőkor (lány 11/12-14/15; fiú 12/13-15/16 évesek) • jellemzők: • - szomatikusan: nemi hormonok fokozott termelése, növekedés a periféria felől indul meg - robotmozgás. Aztán a nyúlás csillapodik, majd az évi 5-10 kg-os súlygyarapodásban megnyilvánuló telődés következik. • - pszichésen: labilitás, a felnőttek világától való elszakadás, megkérdőjelezi a felnőttek (szülő, tanár, edző) eddig magától értetődő autokráciáját, a kritikusság önmaga felé is fordul, ami számos konfliktus forrása • - szociálisan: saját korosztálya felé fordul, éltre szóló nagy barátságok és viharos szerelmek, sajnos a sport abbahagyás egyik jellemző időszaka. • - javallat: türelem, megértés

20. Iskolától a felnőttkorig Ifjúkor (lány 15/16-19/20; fiú 16/17-20/21 évesek) - a hormonális viharok elültével a megnyugvás, a stabilitás, a kiegyensúlyozottság, a felnőttkorig vezető időszak - a cselekvéseinkkel járó felelősség tanulása jellemzi - a világ iránti fokozott érdeklődés és beilleszkedés időszaka - tipikus hibák: felnőttkori elvárások - jellemzők: - szomatikusan: beálló testarányok, passzív mozgatórendszer stabilitása, megkezdődhet a célzott erőfejlesztés -pszichésen: kiegyensúlyozottság, ugyanakkor néha túlzott célkitűzések - szociálisan: stabilizálódó kapcsolatok, helyreálló viszonyok a felnőttekkel, alakuló életstratégia - javaslat: felnőttként kezelni, tudva, hogy még nem az

21. Felnőttkor • Fiatal felnőttek (lány 20/21-30/35; fiú 21/22-30/35 évesek) • - manapság egyre jellemzőbben még csak az életre készítés, a tanulás kora – felelősség vállalására készít fel • a családalapítás áttolódott a kor második felére, illetve végére • tipikus hibák: továbbtanulás, továbbképzés, illetve annak a teljes életmód alárendelése – teljesítménykényszer • jellemzők: • -szomatikusan: a legjobb mozgatórendszeri állapot, gyarapodó erőjellemzők • - pszichésen: kiegyensúlyozottság, határozott személyiségjegyek • - szociálisan: későbbre tolódott karrierépítés és családalapítás • - javaslat: tudatos életmódválasztás, vállalás, egészséges táplálkozási, pihenési és fizikai aktivitásbeli életritmus

22. Felnőttkor • Középkorú felnőttek (nők 31/36-45/50; férfiak 31/36-45/52 év) • az élet delelője, kiegyensúlyozottság, stabil családi és munkaviszonyok • gyermekvállalás e korra tolódása, a gyermekvállalás és a karrier konfliktusa a nőknél • tipikus hibák: család - munkahely - barátok háromszöge - bármelyik túlsúlya, illetve háttérbe szorulása egyensúlyvesztést okoz (hat) • jellemzők: • - szomatikusan: erő, erőnlét típusú teljesítmények aranykora • - pszichésen: személyiség stabilizálódása • - szociálisan: stabil kapcsolati viszonyok - család, munkahely • javaslat: egészséges táplálkozás, pihenés és fizikai aktivitás, egészséges életritmus, megfelelő idő és „befektetési” arány a család, a karrier és az ego között.

23. Felnőttkor • Érett felnőttek (nők 46/51-55/60; férfiak 46/53-60/65 év) • látványos tünetei: olvasószemüveg, őszülés, ráncosodás, klimax (a változás kora), de lehet a legjobb teljesítmények időszaka is • tipikus hibák: korugrás, a középkorú felnőtt szerepből az idősre váltás – elfogadja pl.: falusi ember feketébe öltözik. Másik véglet, aki képtelen elfogadni a „leszállóág” korát. • jellemzők: • - szomatikusan: a leépülési folyamatok dominanciája - érzékszervek funkciócsökkenése, hám és kötőszövetek folyadékvesztése, csontritkulás (osteoporosis). • - pszichésen: ha jól éli meg a változásokat, akkor egy stabil, teljesítőképes időszak. Klasszikus probléma, ha a klimaxot a nemiség elmúlásának tekintik. • - szociálisan: a legjobb társadalmi teljesítmények időszaka (munkanélküliség, válás) • - javaslat: rendszeres fizikai aktivitás, főleg aerob testgyakorlás, kiegyensúlyozott táplálkozás és pihenés, stresszoldó technikák gyakorlása, szűrővizsgálatok

24. Harmadik életkor • - Öregember nem vénember! • a fejlett világ társadalmaiban a nyugdíjba kerülést, a megérdemelt pihenést, és mintegy jutalmul a sok-sok szabadidőt jelenti • a fő kérdés hogy milyen állapotban, milyen tettrekészséggel érjük meg ezt a kort • a leépülési folyamatok dominanciája jellemzi

25. Harmadik életkor • Idősödés kora (nők 56/61-70/75; férfiak 61/66-70/75 év) • tipikus hibák: a nyugdíjba kerülést leértékelődésnek éli meg, a fölöslegesség érzete. Másfajta probléma, aki nem tudja elfogadni a korosodást, túlvállal, bizonyítási kényszer. • jellemzők: • - szomatikusan: a leépülési folyamatok nyilvánvalóvá válnak; csökken a testsúly, a zsírszázalék és az ásványanyag tartalom; változások a bőr állagában, a szőrzetben; az izmok tónusának további csökkenése; érzékszervek működésének a romlása; fogazatvesztés, csontritkulás visszafordíthatatlan folyamata; romlik a keringés. • - pszichésen: ha jól éli meg a változásokat, akkor egy stabil, kiegyensúlyozott időszak lehet. Hazai körülmények: társ elvesztése, magány; „semmittevés”. • - szociálisan: azonos státuszúak társaságára van szükség - idősek otthona, nyugdíjasok klubja. A fejlett társadalmakban - az utazások, a nagy tervek, hobbik megvalósításának időszaka. • javaslat: rendszeres fizikai és szellemi aktivitás, főleg aerob testgyakorlás, felértékelődik a korábbi egészséges életvitel

26. Harmadik életkor • Időskor (71/76 - 85 évesek) • gyógyszereket szedők - egyre kisebb az esély a minőségi élet megélésére • napjaink felfogása szerint a fizikai aktivitás bármely formája (séta, kertészkedés, kutyasétáltatás, amennyiben korábban is rendszeresen végezte) pozitív, a leépülés tempóját mérsékelő hatású • - jellemzők: • - az időskori életminőség változásai: a betegség nem az öregedés következménye, hanem kóros folyamaté; fontos a személyes életmód • - időskori „magányosság” kialakulása - depresszió, pszichoszomatikus elváltozások • Egy 30 alatti férfihoz mérten egy 70 fölötti: • - 4-szer gyakrabban vesz igénybe járóbeteg-szolgáltatást • - 10-szer gyakrabban kórházi ellátást • - 12-szer gyakrabban írnak föl részére gyógyszert

27. Harmadik életkor Agg kor (- 86 - 95 évesek) - százalékosan egyre többek esélye - a várható élettartamot figyelembe véve - ezt a kort megélni - a várható egészség mutatóink romlása miatt azonban egyre valószínűbben nem a legkitűnőbb életminőségben… A hosszúélet kora (95 fölött) - az élet ajándéka…?

28. Életmód-rontó és életminőség veszélyeztető hibák • Üvegházi nevelés • a több szabadidőre és a „jobban-élésre” vezethető vissza • a puritán gyereknevelést az 1960-70-es években kezdte felváltani a túlszeretés, túlgondozás • hétköznapi nyelv elkényeztetésnek nevezi - túletetés, túlöltöztetés, túlféltés

29. Életmód-rontó és életminőség veszélyeztető hibák • Túletetés • évezredeken át az éhezéstől szorongó, az éhezésektől rettegő emberiség normál reakciója – a jól tápláltság a jól-lét és a biztos túlélés esélye • ezért lett a jóltáplált gyerek a „jógyerek” • jól jellemzi ezt a mérleg megjelenése a csecsemőkorban – tápszerek, édesség, mint jutalom, „egyet a mama kedvéért” • ártalom: zsírraktározás

30. Életmód-rontó és életminőség veszélyeztető hibák • Túlöltöztetés • koranyárban sétáltatott, „Michelin-babaként” overallba, sálba, sapkába, kesztyűbe gyömöszölt, mozdulni alig tudó emberpalánta - „levegőztetés” • túlfűtött gyerekszobák, széltől is óvás • ártalom: automatikusan vezet a későbbi örök, egymásba érő meghűléses betegséghez

31. Életmód-rontó és életminőség veszélyeztető hibák • Túlféltés • - fertőzéstől, betegségtől, sérüléstől, balesettől féltés • - steril körülmények, fertőtlenítés indokolatlan mértékben - minden agyonmosva, lepucolva • leeséstől, eleséstől, megütéstől, stb. való félelem • ártalom: a mértéktartó féltés indokolt. A gyerekből még hiányzik a félelem - nincs visszatartó erő. • indokolatlan féltés következményei: • - immunrendszere nem tud fölkészülni az „éltre” • - védtelen lesz, mert nincs megelőző tapasztalata, megélt fájdalom-élménye • - a visszafogott, aktivitásában korlátozott gyermek természetes mozgásigénye, határtalan mozgékonysága fokozatosan mérséklődve már ebben a korban elővételezi korunk fenyegető civilizációs rémképét, az ülő életmód mindennapokba épülését

32. Életmód-rontó és életminőség veszélyeztető hibák • Teljesítménykényszer • karrierépítés - ma már nem csak az előrejutás eszközeként hatja át mindennapjainkat, egyre inkább a lemaradástól félelem lesz a legfőbb hajtóerő – több diploma, több munkahely, stb. • a sport, mint teljesítménykényszer – ma már üzletággá fejlődött a sport – a benne „dolgozók” (sportolók) hasonlóan élnek, mint a filmsztárok – pl.: dopping – drog kérdése • túl korai sportolás, túl korai sportágválasztás, versenyzés – először a természetes mozgásokra épülő sportmozgások elsajátítása – nem szabad és nem is lehet minden korán megtanulni • karrierépítés, mint teljesítménykényszer - napjainkban már a fogantatás környékén megjelenik, majd az óvoda-, iskola-, aztán a pályaválasztásban • iskola - az elsajátítandó műveltségtartalom robbanásszerű bővítése oktatáspolitikailag talán magyarázható, de elfogadhatatlan – pl.: felvételi vizsga előrejött, szünidei házi feladatok, különórák • munkahely – pl.: munkahelyvesztéstől való félelem, nők karriere

33. Az iskoláskorúak rekreációja • - Woloszyn: „Az iskolai nevelés legfontosabb próbaköve… mit cselekszik annak befejezése után, melyek lesznek tartós, berögződött szokásai és hozzáállása, hogyan fejlődik tovább. Megmarad-e a sportoló kedv és örökség az egyén iskolán kívüli életében…”. • Testnevelési és Sport Világtanács: „A korszerű nevelésnek arra is fel kell készítenie a gyermekeket, hogy miként éljenek az iskola elvégzése után. Ahhoz, hogy az ember egész életén át sportoljon, megfelelő szokásokat és kedvteléseket kell kifejlesztenie már gyermekkorától”. • UNESCO: - 6. cikkely: „minden embernek joga van annak megtanulására, hogy miként használhatja fel szabadidejét…” • - 7. cikkely: „ a szabadidő eltöltéséért való felelősség nagyszámú intézményt és területet terhel…”

34. Felnőttek - csapdahelyzetben • Hazánkban hátrányos helyzetbe került a felnőtt korosztály: • egyrészt a felnőtt lakosság egészségi mutatói finoman fogalmazva is - kevés megelégedettségre adnak okot • másrészt a túlterheltség miatti kevés szabadidő,alacsony színvonalú szabadidő tudat,pótszeres idő folyatás, (televízió); elégtelen jövedelem • életkörülményei, szociális feltételrendszere egyenesen akadályozza a kedvező változásokat - másodállások, túlmunkák, főállásban való kényszerítések - nem támogatja a rekreativ szabadidőtöltést

35. Időskor - a társadalom kórja? • Magyarországon 1990-ban a lakosság 6,5%-a volt 60 év fölötti, 1980-ban 17,1%, 1990-ben 24%, napjainkban 26% fölötti. • Miért gond ez?... • a kontinuitás elmélet: a gyermek és ifjúkorban megtanult sportszerepek, illetve a megelőző életszakaszokban a testedzésben megnyilvánuló, folyamatosság hiánya

36. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!