Mozgásterápiás eljárások

1. Surugli Nikolett tanulásban akadályozottak tanár- szomatopedagógus terapeuta Mozgásterápiáseljárások

2. Mozgásfejlesztés fogalma A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermek fejlődésében, képességeinek kibontakoztatásában. A mozgás nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele. Szakembereink szemlélete a mozgásfejlesztés céljait, feladatait, követelményeit tekintve megegyezik. Az adott szakterülettől függően azonban más eszközrendszerrel, módszerrel dolgozik. Komplex mozgásfejlesztésünk a gyógytornára és a gyógytestnevelés elemeire épül. Célzottan adagolt mozgásfolyamatok sorozatával hozunk létre funkciójavulást, megelőzzük a másodlagos deformitások kialakulását, vagy lassítjuk progressziójukat. Mozgásfejlesztés fogalma: A korai diagnózisra épülő komplex terápia, amely az egész családra kiterjedő fejlesztő eljárás.

3. Mozgásfejlesztés • A mozgásfejlesztés céljai, szempontrendszere: • a normál izomtónus kialakítása, • a primitív reflexek leépítése, integrálása, • a központi idegrendszer-eredetű kóros mozgások csökkentése, leépítése, • az orális motoros funkciók kialakítása, • a felegyenesedési reakciók fejlesztése, • az alsó és felső végtagok támaszkodási reakcióinak kialakítása, • a különböző testhelyzetek kialakítása és stabilizálása, • az alsó és felső végtagok funkcionális védekező reakcióinak kialakítása, • az egyensúlyi reakciók kialakítása és fejlesztése, • az ízületi mozgásterjedelem növelése, • a mozgékonyság, mozgásügyesség fokozása, • az alapmozgások kialakítása, • a motoros tanulás elősegítése, • a tartásjavítás, a tartáshibák megelőzése, • a testséma és a testérzékelés fejlesztéseés a légzéstechnika javítása.

4. Terápiáseljárások

5. Neurohabilitáció-tréning Prof. Dr. Katona Ferenc és munkacsoportja által kifejlesztett tudomány, mellyel sikeresen felismerheti a kóros irányú idegrendszeri fejlődést.A vizsgálatot már újszülött korban el lehet végezni.A kezelés a fejlődés neurológusnál kezdődik és otthon, családi környezetben folytatódik, előzetesen megbeszélt és előírt módon, rendszeres időbeosztásban. Az előírt program napi 4–6 alkalommal 15–30 percben végezhető gyakorlatsor, mely a gyermek állapotától, korától, fejlettségétől függően, egyénre szabott. Kisebb sérülés esetén egy betanított mozgásmintákat az agy automatizálja, a kóros mozgásminták rögzülését megelőzhetik. Tulajdonságok:- elméleti alapokra épül- az idegrendszer stimulálását napi 6x30 perc (3 óra) mozgatással végzi- indirekt ingerlést ad az idegrendszernek- az izmokban, inakban lévő elváltozásokkal nem foglalkozik- a gyakorlatokat a szülővel végezteti

6. DSGM • A Dévény Speciális manuális technika - Gimnasztika Módszer • Az eljárást Dévény Anna gyógytornász dolgozta ki 1976-tól kezdődően. • A terápia kézzel történik az inak masszírozásával stimulálja a bennük futó idegpályákat, ingerelve általa az agyat. Masszírozás következtében a kontraktúrák, letapadások fellazulnak. • A DSGM módszer a gyermek 5-6 hónapos korától kezdve a leghatékonyabb. • Alkalmazásának három fő hatása van: • kontraktúrák (izomrövidülések, izületi zsugorodások) oldása • az izomzat kóros helyzetének normalizálása • az idegrendszer direkt ingerlése

7. Bobath-terápia 1/2 A Bobath házaspár által kidolgozott módszer a korai agykárosodás okozta mozgás rendellenességek esetében alkalmazott mozgásterápiás eljárás. Középpontba a tónus normalizálását állította (reflexgátló helyzetek), a gátlás és facilitálás együttesének eredményeként létrejött mozgássorok passzív-aktív gyakoroltatását. Motoros képességek fejlesztésének kulcsa: - fejkontroll kialakítása, a nyak mobilitása- törzs rotáció és fordulás - felegyenesedés, a törzskontroll kialakítása- kéz és lábtámasz kialakítása és fejlesztése, megfelelő súlyélmény nyújtásával- statikus és dinamikus egyensúly fejlesztése minden testhelyzetben - életkornak megfelelő testhelyzetek és helyváltoztatások - helyváltoztatási formák tanítása - manipuláció, eszközhasználat színvonalának emelése

8. Bobath-terápia 2/2 A helyes testhelyzet megválasztása az ICP-s gyerekek gondozásában alapvető. Célja az átlagostól eltérő tartásformák, mozgásminták gátlása a tónus lehetséges befolyásolása, az optimális statikus és dinamikus egyensúlyhelyzet segítése. A disszociáció - szétválasztás, megtörés, visszafordítás jelenségén olyan folyamatot értünk, amely a kóros szinergizmusokat nemcsak megtöri, megszakítja, hanem egyben hat is ellene. Manuális megsegítésBobath szerint ennek egyik módja az ún. facilitáció. Ez a technika eredetileg az automatikus mozgásválaszt kiváltását célozza. Adaptálása a hozzásegítés, mozgás indítása helyes mozdulat megéreztetését jelentheti. Alkalmazásának célja egyértelműen az aktivitás segítése. A stabilizálás célja a tónus növelése, a testhelyzet megéreztetése és megtartása.

10. TSMT-Tervezett SzenzomotorosTréning Kidolgozása Lakatos Katalin nevéhez fűződik. Ellentétben más szenzoros terápiákkal itt nagy hangsúlyt kap a torna tervezettsége. A szükséges feladatok előre meghatározott sorrendben és mennyiségben a terapeuta állapítja meg. A gyakorlatokkal egy olyan érzékelési csatornát ingerlünk, amely a mozgásfejlődésben már a magzati kortól meghatározó. Ez az ún. vesztibuláris érzékelés, amely az egyensúly és a testhelyzetek érzékeléséért felelős. Kiterjedt agyi kapcsolatai révén a vesztibuláris rendszer "tornáztatásával" tudunk hatni a gyerekek figyelmére, emlékezetükre, beszédük fejlődésére, kommunikációjukra. Segíti a szabályozási funkciók fejlődését, az alvás-ébrenlét szabályozását, a külvilágból érkező információk felfogását és feldolgozását, a szem-kéz koordinációt, a célzó mozgások alakulását. A torna teljes mértékben otthon végezhető, tehát a feladatokat a szülők gyakorolják a gyerekekkel. Egy feladatsor általában 8 hétig tart.

12. HRG • H.R.G. : Hydroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika • 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás • Langyos (30 Celsius fokos) vállig érő vízben alkalmazható, csoportos • mozgás tanítás, mozgás fejlesztés. • A foglalkozások a szülők részvételével zajlanak. • Kedvezően hat a gyermek motorikus és szenzoros képességeire. • A vízben történő mozgás sokban különbözik a szárazföldi mozgásoktól: • más a hőszabályozás ( kevésbé van holtpont) • más a fizikai környezet (nem károsítja a mozgató szerveket.) • kellemes (langyos víz) • vitálkapacitás erőteljes növelése • a láb és a karmunka egyforma részvétele • legjobb környezet a légzés - és a légzéstempó szempontjából • a pulzus a maximális terheléskor sem emelkedik olyan mértékben , mint a szárazföldi terheléskor.

14. Pető-módszer (konduktív pedagógia) Dr. Pető András az 1940-es években hozta létre. A központi idegrendszeri sérült gyermekek mozgásfejlesztésével konduktorok foglalkoznak. Célja, hogy az idegrendszer ép területeit bevonják a gyakorlatokba, az új kapcsolatok kiépülésével lehetõvé tegyék a mozgás elsajátítását. Alapgondolata, hogy a központi idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépítésének lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósítható. A módszer lényege, hogy ritmikus intendálással (intenció: olyan belső, előzetes képződmény, ami megindítja a koordinációt, összerendezést az idegrendszerben. Speciális emberi aktivitás, belső késztetés), feltételes reflexek kialakítására törekszik és egymásra épített feladatsorokon keresztül igyekszik a rossz beidegződéseket javítani.

16. Ayres terápia Jean Ayres (1915–1988) ergoterapeuta, pszichológus nevéhez fűződik a tanulási zavarok megállapításának és terápiájának módszere. Szerinte a tanulási zavarok a szenzoros integráció zavarának következtében alakulnak ki, és tanulási képesség önálló tapasztalatszerzést nélkülöző zavaraiban (taktilis elhárítás, alakháttér-felfogás, egyensúly-, testséma- és izomtónus zavarok, diszpraxia), valamint az olvasás-, írás-, számolásteljesítményekben, viselkedésben mutatkoznak meg. Célja az idegműködési rendellenességek következményeinek enyhítése. A terápia során a gyermekek izgalmas egyensúlyfejlesztő és tapintásos érzékelést segítő játékokkal kapcsolatba kerülnek, amelyek segítik fejlődésüket.

18. Delecato Az első változata C.H. Delacato dolgozta ki, aki világhírű amerikai pedagógus, pszichológus, kutató volt egyik fő területe a tanulás. Kulcsár Mihályné szerint a tanulási nehézségek kialakulásában az esetek 70%-ában szerepet játszik az idegrendszer alulszervezettsége, részleges éretlensége, esetleg sérülése. Meghatározott mozgásformákkal az idegrendszer más és más területeit stimulálhatjuk, ezen keresztül pedig jelentős javulás érhető el a tanulási nehézségek oldásában. A terápia gyermek klasszikus mozgásfejlődésére épül. Abban az esetben, ha egy-egy fejlődési szakaszt átugrik a gyermek, (pl. kihagyja a kúszást és rögtön mászni kezd), a mozgásfejlődés nem teljes körű. A terápia a során mozgásfázisok egymás utáni állomásait kell újratanulniuk a gyermekeknek. Elmélet: az agy a tevékenység és a környezeti ösztönzés hatására fejlődik. Minden gyermeknek be kell járnia a fejlődés meghatározott, természet adta szakaszait.

20. Hippoterápia • A ló görög nevéből (hippus) és a terápia szóból áll össze. • Sajátosságai: • szabad levegőn való lét • a gyermek felülről látja a világot • megváltozott térbeli helyzet • a ló testmelege fokozza a perifériás vérkeringést ( a túlzott izomtónusú merev izmokra jótékony hatással van a meleg) • a lovagló-ülés lazítja a feszes combközelítő izmokat • a törzs-és fejkontroll kiépítésében segít, tartásjavító hatású • a ló mozgásképe megegyezik az ember járásával • a változó egyensúlyi feltételek miatt az egyensúlyszerv állandó ingerületben van, ami kiterjedt kapcsolatrendszere miatt az agyban különböző területek érését indítja el • kommunikációs csatornákat bővíti • A terápia nagyon intenzív. Egy terápiás foglalkozás során egy 20 perces kezelés alatt kb. 2000! impulzust kap.

22. Köszönöm a figyelmet!