1 / 77

FENNTARTHATÓSÁG , FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

FENNTARTHATÓSÁG , FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS. Ökológiai lábnyom. Az emberiség ökológiai lábnyoma 30 százalékkal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani. Népességrobbanás. A népesség növekedése 1000-2000-ig

cargan
Download Presentation

FENNTARTHATÓSÁG , FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

  2. Ökológiailábnyom

  3. Az emberiség ökológiai lábnyoma 30 százalékkal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani.

  4. Népességrobbanás

  5. A népesség növekedése 1000-2000-ig 1000-ben 300 millió 1500-ban 500 millió 1804-ben 1 milliárd 1927-ben 2 milliárd (304 év) 1960-ban 3 milliárd (47 év) 1974-ben 4 milliárd (14 év) 1987-ben 5 milliárd (13 év) 1999-ben 6 milliárd (12 év)

  6. Erdőterület és népesség a Földön

  7. Kína és India • Delhiben és Bombayban 30 millió ember lakik, a kettő együtt eléri az Egyesült Királyság lakóinak számát. • Kínában már 45 olyan város van, mely 1millió fő feletti. • Indiában 35 db 1 millió fő feletti város van, 2026-ra 70 ilyen lesz.

  8. Az urbanizáció • 1820-ban London1 millió feletti lélekszámú város • 1900-ban 11, • 195o-ben 75, • 1975-ben 191, • 1985-ben 273 város volt 1 millió felett. • Tokió 2omillió, • Mexikóváros 31millió

  9. Kína fogyasztás növekedése • 2005-ben Kína használta fel a világon előállított nyersacél 26 százalékát, a rizs 32 százalékát, a gyapot 37 százalékát. • Kína autóipara: Éves termelése 320 ezerről (1995) 2,6 millióra emelkedett. Kína 2015-re túlszárnyalhatja az évi 8 millió autót előállító Japánt és USA-t. • Kínában 2005-ben 350 millió mobiltelefon-előfizető volt, 1996-ban még 7 millió volt.

  10. Kínában a világ édesvízkészletének 8 %-a található, míg a népesség 22 %-a, az ország északi fele kiszáradóban van. • 2004-ben a vízminőség ellenőrzése a Kína nagy folyóiból vett 412 vízminta 58%-a emberi fogyasztásra alkalmatlan. • Indiában a szennyvíz 10%-át tisztítják. • Kína termőföldjeinek 30 %-a elsavasodott. • A világ 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában van. • Indiában 4500 ha öntözött terület vált terméketlenné a textilipar szennyvíze miatt.

  11. A népességrobbanás és a „túlfogyasztás” következményei • Élelmiszerhiány (minőségi/mennyiségi éhezés) • Anyag- és energiaválság • Környezetterhelés, környezetszennyezés drasztikus megnövekedése • Háborúk

  12. Élelmiszerhiány

  13. Anyag és energiaválság

  14. A környezetszennyezés drasztikus megnövekedése

  15. A környezetszennyezés drasztikus megnövekedése

  16. Háborúk

  17. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK • Népességrobbanás • Biológiai sokféleség csökkenése • Éghajlatváltozás • Ózonréteg elvékonyodása • Víz-, levegő- és talajszennyezés • Környezetegészségügyi problémák • A környezeti problémák következtén előálló társadalmi-, gazdasági problémák

  18. Hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyom?

  19. MIT TEGYÜNK?

  20. A MEGOLDÁS Feladat: Ökológiai láblenyomat csökkentése a társadalom, az egyén és a család szintjén Hogyan? Önmérséklet, kevesebb fogyasztás mindenből! Eredmény: Minőségibb élet egy jobb környezetben!

  21. TEENDŐK • Közlekedés csökkentése, tömegközlekedés • Energiatakarékosság és energiahatékonyság és ökoépítészet • Megújuló energiaforrások alkalmazása • Víztakarékosság • Hulladékképződés csökkentése, majd megszűntetése • Egészséges és környezetbarát élelmiszerek • Tudatos vásárlás! – Tudatos fogyasztás!

  22. Fenntartható fejlődés • A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. • A fenntartható fejlődés a környezeti erőforrások olyan tartamos, fenntartható hasznosításán alapul, mely nem okoz irreverzibilis változásokat és úgy elégíti ki a jelen generációi szükségleteit, hogy teret hagy a következő generációk számára.

  23. Herman Daly „hajója” A hajó (Föld) biztonságos közlekedéséhez két dolog szükséges, hogy ne rakjanak rá a merülési vonal által megengedettnél nagyobb terhet (eltartóképesség) és a terhet megfelelően osszák el a fedélzeten. A teher súlyával – a gazdaság és a természet méreteinek nagyságával – a makroökonómia foglalkozik, míg az elosztásával, azaz az erőforrások hatékony elosztásával, allokációjával a mikroökonómia.

  24. Ökológiai közgazdaságtan A gazdaságot a természethez kell közelíteni, mint alrendszert be kell illeszteni a bioszférába. • K. Bouilding: Fogyasztói társadalom kritikája + A környezeti erőforrások reális ára. • E. Schumacher: A kicsi szép(1973).: Nincs létjogosultsága a mindenáron való gazdasági nevekedésnek. A gazdaság egész rendzserét ökológiai alapokra kell helyezni!

  25. Környezetgazdaságtani irányzat A piacgazdaságon keresztül lehet a környezeti problémákat kezelni, oly módon, hogy meg kell változtatni, racionális irányba terelni a környezeti erőforrások hasznosítását. Képviselői: J. Cobb, H Daly, W. Nordhaus, J. Rowe, J. Tobin

  26. Az irányzatok összegzése Mindkét irányzatban jelen van annak felismerése, hogy a gazdaság pazarlóan bánik a természeti javakkal, veszélybe sodorva ezzel a Föld eltartóképeségét. A természet nem képes semlegesíteni önmaga, a növekedésre koncentráló termelés okozta szennyeződést. A különbség a megoldási javaslatokban van.

  27. Zöldülő nemzeti elszámolások A környezeti számvitel nemzetgazdasági elszámolásokat érintő ágát másképpen a természeti erőforrások számvitelének is nevezik. Az általános életszínvonal egy adott országban meglévő szintjének mérésére irányul. Abból a felismerésből indul ki, hogy a hagyományosan e célra használt GDP típusú mutatók nem alkalmasak feladatuk betöltésére. A kritika lényege abban áll, hogy a GDP nem veszi figyelembe sem a jólét nem-gazdasági dimenzióit-így például a levegő vagy általában a környezet minőségét- sem a természeti erőforráskészletekben bekövetkezett változásokat, hanem lényegében a gazdasági tevékenység szintjét mutatja. Másképpen szólva a jólét mértékét az áruk monetarizált értékösszegével azonosítja.

  28. GDP • Másképpen szólva a jólét mértékét az áruk monetarizált értékösszegével azonosítja. • Nem tartalmazza a természet által nyújtott szolgáltatásokat, pedig ezek hatnak részben az életminőségre, részben pedig a gazdálkodás költségeire is. • A megelőző célzatú energia- és anyagtakarékos megoldások negatívan befolyásolják a mutató értékét. Ez olyan különös helyzet kialakulásához vezet, hogy a környezeti károk elhárítása, a környezetvédelemre fordított összegek növeleik a GDP-t.

  29. Alternatív mutatók • NEW: Nettó gazdasági jóllét • ISEW: Fenntartható Gzdasági Jóllét indexe • GPI: Valódi Fejlődési Mutató • Ökológiai láblenyomat, ökológiai index, ökológiai deficit

  30. NEW • NEW: Net Economic Welfare -Nettó Gazdasági Jóllét (W. Nordhaus, J. Tobin (1976)) • GDP- hez hozzáadott tételek: szabadidő, saját munka, otthoni munka stb. • GDP- ből levont tételek: környezetszennyezés, modern urbanizáció ki nem fizetett költségei stb. • Eredmény: Az életminőség tényleges javulása elmarad és egyre inkább elszakad a gazdasági növekedéstől • Az USA-ban már 1960-től erőteljesen mérséklődik NEW növekedése, míg a GDP növekedése 1960-tól ugrásszerűen megnő.

  31. ISEW • H. Daly és J. Cobb • ISEW: Index of Sustainable Economic Walfare – Fenntartható Gazdasági Jóllét Indexe • A gazdasági növekedés egy ponton túl jobban növeli a környezeti költségeket, mint a termelést, ezért ahelyett, hogy gazdagítaná elszegényíti a társadalmat. • Az USA-ban 1980, Angliában 1976 óta csökkenést mutat, míg a GDP folyamatosan növekszik. (Egyre többet termelünk és költünk azért, hogy egyre rosszabb nívón tudjunk élni.

  32. A RÓMAI KLUB

  33. RÓMAI KLUB • Róma -1968, Aurélio Peccei • 10 országból 30 tag, max. 100 fő • Cél: Az emberiség veszélyeztetett helyzetének és világproblematikák feltárása, megoldási javaslatok, jövőképek, problémák, katasztrófák előrejelezése • Szemléletváltás elindítása (A Föld eltartóképessége nem korlátlan!)

  34. Ökológiailábnyom

  35. Az emberiség ökológiai lábnyoma 30 százalékkal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani.

  36. A Római Klub öt jelentése • Öt jelentés a világ helyzetéről • 1,2,4 jelentés: A Föld természeti környezete, környezeti erőforrásai tartósan biztosítani tudja e a gyors ütemben növekvő népesség ellátását? • 3, 5 jelentés: A világmodell etikai oldala, igazságosabban működő intézmények (3.), emberek közötti szolidaritás erősödése (5.) • 4. jelentés: A tudomány és technika szerepe

  37. Az első jelentés (1972) • Donella és Dennis Meadows (1972): A növekedés határai • A Föld csak egy bizonyos határig képes elnyelni a szennyezőanyagokat, megújuló képessége véges és erőforrásai kimerülnek egyszer • Számítógépes modellek alkalmazásával kimutatták, hogy a népesség és a gazdaság növekedése száz éven belül korlátokba fog ütközni. • „Vegyes” fogadtatás, a módszerek kritizálása

  38. A első világmodell mutatói Vizsgált időtartam: 1900-1970-2100 • A világ népessége • A nyersanyag készletek • Az egy főre jutó élelmiszerkészletek • Az egy főre jutó ipari szennyezés • A környezet szennyezettségi foka Figyelembe vettek különböző változásokat (99), pl.: munkaerőlétszám, a föld átlagos használati ideje, népsűrűség, szolgáltatások, hektáronkénti terméshozam stb.

  39. A első világmodell eredményei • Az 1900-1970 közötti változások vizsgálata: A népességalakulása, az ipari termelés, a nyersanyagfogyasztás exponenciális növekedést mutat. • Az 1970-2100 időszakra 12 modellt dolgoztak ki: 1. Normál (standard) modell 10. Stabilizált modell (népesség-1975) 12. Zéró növekedési modell

  40. Standard világmodell • Az ipari termelés és az 1 főre jutó élemiszer-fogyasztás 2000-2010-ig nő, majd a kimerülő nyersanyagok miatt rohamosan csökken • A népesség száma egy ideig még exponenciálisan nő, majd 2050 táján az éhínség, a járványok hatására erőteljesen csökken • 2060 tájékán az ipari termelés gyakorlatilag megszűnik, az élelmiszerelőállítás az 1/5-re, a nyersanyagfelhasználás az 1/20-ra zuhan • A szennyezettségi fok a népességcsökkenés kezdetén jelentősen mérséklődik • 2050-2100 között a népesség tovább csökken, a nyersanyagfelhasználás, az élelmiszertermelés minimális emelkedést mutat (fenntarthatóság ?)

  41. Végkövetkeztetés Csak a „zéró növekedési modellek” adnak lehetőséget az emberiségnek a fennmaradáshoz!

More Related