1 / 85

Ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások

Ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások. Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes c. egyetemi docens zoltan.miko@vm.gov.hu miko@t-online.hu. Tematika. 1. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása 2.Földmérési és térképészeti tevékenység

cameo
Download Presentation

Ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes c. egyetemi docens zoltan.miko@vm.gov.hu miko@t-online.hu

  2. Tematika 1. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása 2.Földmérési és térképészeti tevékenység 3. A Magyar Állam tulajdonában levő ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások 4.A termőföld használatával kapcsolatos nyilvántartások 5. Speciális szakmai célokat szolgáló állami nyilvántartások

  3. Az ingatlanok közhiteles nyilvántartása • Cél:adózás, hitelezői érdek védelme • 1892-1972 telekkönyv- perszonálfólium • A telekkönyv az alábbi munkarészekbőlállt: • telekjegyzőkönyv, később telekkönyvi betét, • telekkönyvi térkép, • telekkönyvi irattár, • iktatókönyv, • mutatók. • A telekkönyvi nyilvántartást a járási, városi bíróságok mellett működő Telekkönyvi Hatóságok vezették

  4. Állami földnyilvántartás • Telekkönyv mellett • Cél: a népgazdasági tervezéshez, a beszolgáltatási rendszerhez és adózáshoz szükséges változásokról egy kötelező bejelentési renden alapuló nyilvántartás is rendelkezésre álljon. • Az állami földkönyveket községenként készítették el, és ezeket a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain (földnyilvántartási és földrendező csoport) dolgozó „földnyilvántartók” vezették. A telekkönyv másodlagossá vált • 1963-tól reálfólium elve szerint vezetik • A termelőszövetkezeti tagok által bevitt földrészletek helyrajzi számát az új térképek már nem tartalmazták. A bevitt föld tulajdonosának részaránylapokat állítottak ki

  5. Egységes ingatlan-nyilvántartás • 1973-tól a bíróság által vezetett telekkönyv és a földhivatalok által vezetett állami földnyilvántartásösszevonása útján új egységes ingatlan-nyilvántartás készült. • 2000. január 1-től- számítógépes nyilvántartás • Földhasználati nyilvántartás külön

  6. Földminősítés • A termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona-értéke) megállapításra kerül. • Kataszteri tiszta jövedelem: az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki. • A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni. • A földminőség változást abban az esetben kell az ingatlan-nyilvántartásban érvényesíteni, ha a korábbi állapothoz képest a jellemző talajtulajdonságokban beállott tartós változás alapján a földterület új besorolása legalább két minőségi osztállyal, vagy egy minőségi osztállyal és hektáronként legalább nyolc aranykoronával tér el.

  7. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • A számítógépre átállított ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanát, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és a jogi szempontból jelentős tényeket. • Az ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági eljárásokban – a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve – az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni.

  8. Az ingatlan-nyilvántartás elvei • a) bejegyzés elve • b) nyilvánosság elve • c) közhitelesség elve • d) kérelemhez kötöttség elve • e) rangsor elve • f) okirat elve.

  9. Bejegyzés elve • Az ingatlanokat érintő jogváltozások általában csak akkor állnak be, ha azokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. ( lásd a Ptk 117.§ (3) bekezdését, mely szerint ”Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.”) • Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). • Egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza, vagy feltételessé teszi. • Dologi hatály: nem csak a szerződő felek egymásközti jogviszonyában, hanem a bejegyzett jogosult és mindenki más kapcsolatában is irányadónak kell tekinteni. Bejegyzésig a jogszerzés – pl. az ingatlan átruházása - csak kötelmi hatályú, azaz csak a szerződő felek egymásközti jogviszonyában hatályos. Kapcsolódik a közhitelesség elve: azok a személyek akik az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva, ellenérték fejében szereznek jogot, fokozott jogvédelemben részesülnek azokkal szemben, akiknek a jogszerzését nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. • Kivétel: öröklés, hatósági intézkedés, elbirtoklás, vagy törvény külön rendelkezése. ével kerül sor. A tulajdonszerzés, jogalapítás nem a bejegyzéssel, hanem a jogilag jelentős tény beálltával következik be. Ezt követően pedig már a jogosult követelheti mind a tulajdonváltozás, mind pedig a jogalapítás ingatlan- nyilvántartásban történő feltüntetését.

  10. Nyilvánosság elve • Korlátozását a személyes adatok védelméhez fűződő érdek mértékéig • A tulajdoni hiteles másolatai, valamint elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolatok szolgáltathatók: a)teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, b)szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. • Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat szerinti jogosult, illetőleg kötelezettteljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg: a) minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetőleg a kötelezett bejegyzése vagy törlése alapjául szolgált, vagy szolgálhat, b) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató). • Ezen adatok megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

  11. Közhitelesség elve • Az ingatlan tulajdoni-, illetve használati viszonyainak védelmét, másrészt a forgalom biztonságát szolgálja. • Ptk 116. § (2) “ Az ingatlan-nyilvántartás – ha jogszabály kivételt nem tesz – a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja.” • Kettős törvényi vélelem: • a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti meg, ahogy azt a nyilvántartás feltünteti, • az ingatlanra vonatkozóan más jog, mint amit a nyilvántartás feltüntet, nem áll fenn Ellenkező bizonyításig védelemben részesül a jóhiszemű szerző Jóhiszeműség: az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. Bírói gyakorlat: ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás ugyanis azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Amennyiben az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlan-nyilvántartási térképen átvezetett határvonala alapján meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor a térképi állapotot kell irányadónak tekinteni. A térképi állapot az adatok helyszíni ellenőrzésén alapul

  12. Kérelemhez kötöttség elve • Jogok és tények bejegyzésére, feljegyzésére irányuló eljárás főszabályként az ügyfél kérelmére indul, és a kérelemhez az eljáró földhivatal kötve van. • A földhivatal csak azt a jogot vagy tényt jegyezheti be illetve jegyezheti fel az ingatlan-nyilvántartásba, amelyet az ügyfél a kérelmében megjelölt. • Az eljárás során azt vizsgálják, hogy a kérelemben megjelölt jog, vagy tény bejegyzésének, feljegyzésének meg vannak-e a törvényes feltételei. Ha nincsenek, a kérelmet elutasítják. • A kérelemhez kötöttség egyben az ingatlannal kapcsolatos hatósági döntés tárgyi korlátját is jelenti. (pl. ha a szerződésben adásvétel jogcím szerepel, akkor azt az eljárásban nem lehet ajándékozás jogcímre átváltoztatni).

  13. Rangsor elve • Rangsor elve: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett több azonos, egymással összeférő, vagy egymást kizáró jog, illetve tény egymáshoz viszonyított sorrendje. • A bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. • Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. • Ranghely előzetes biztosítása, illetve fenntartása: a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi időtartamra feljegyezhető (pl. jelzálog) • Harmadik személyeknek a ranghely módosítása időpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat

  14. Okirati elv • A jogbiztonság érdekében az ingatlan-nyilvántartásba adatot feltüntetni, jogot vagy tényt bejegyezni csak érvényes okirat (hatósági határozat) alapján lehet. • Amennyiben az ingatlan-nyilvántartás adataiban változás következik be, azoknak is okiratokon kell alapulnia. • Az okirat elv gyakorlati alkalmazása megköveteli, hogy az tartalmazzon minden olyan adatot, amely az adott jog bejegyzéséhez, illetve tény feljegyzéséhez szükséges, más szóval az okirat legyen alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre.

  15. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya(1) • Az ingatlan-nyilvántartás tárgya a jogi értelemben vett önálló ingatlan.(Rendelkezik helyrajzi számmal) • Önálló ingatlannak minősül általában a földterület és mindaz, ami vele szilárd összeköttetésben van (pl. a rajta levő épület). • Az önálló ingatlan két fajtáját különböztethetjük meg: a) a földrészlet • egyéb önálló ingatlan

  16. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya(2) • Földrészleta föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok.Speciális szabályozás: • a) a kialakított építési telek, valamint • b) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által – az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével – meg nem szakított részei. • A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet).(MAX 20 FÖLDRÉSZLET) • A földrészlettel együtt kell nyilvántartani : a) a földön létesített épületet, építményt, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. • Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejáratavan.

  17. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya(3) • A földrészleten kívül önálló ingatlannakkell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (önálló tulajdonú épület), b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget ( öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget – az alapszabály rendelkezésétől függően – a közös tulajdonban levő részekből a szövetkezeti lakás-, illetőleg helyiségtulajdonost megillető hányaddal együtt, • a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől A termelőszövetkezeti részarány: speciális vagyonértékű jog.A termelőszövetkezet által használt területből az érintett milyen nagyságú, és milyen aranykorona értékű földnek a tulajdonosa, amelynek a konkrét földrészlet szerinti elhelyezkedése még nem meghatározott. A részarány tulajdon kiadásával e vagyonértékű jog önálló földrészletben ölt testet.

  18. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma • A törvény tételesen felsorolja azokat a jogokat és tényeket, amelyek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetők, illetőleg feljegyezhetők. Ezek az alábbiak: a) az ingatlan adatai b) a jogosultak adatai c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok köre d) az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények.

  19. Az ingatlan adatai • Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza: a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát, b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét, d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát. • A helyrajzi szám az ingatlan egyedi azonosítására szolgál. A helyrajzi szám képzése – figyelemmel a digitalizált nyilvántartásra is – az Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott szabályzat szerint történik.

  20. A jogosultak adatai • Magánszemélyek megkülönböztetése: • természetes személyazonosító adatok • Lakcím • a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítója • A szervezetek azonosítása: • a szervezet megnevezése • Székhelye • a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítója. • A személyi azonosító speciális kezelése: a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt a tulajdoni lapon továbbá – ha törvény másként nem rendelkezik – az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadottmásolaton feltüntetni nem szabad. • Ezek az adatok csak a földhivatali belső eljárás során alkalmazhatók.

  21. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok • Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be: a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog, b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog, c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, d) haszonélvezeti jog és használat joga, e) telki szolgalmi jog, f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok, g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, h) tartási és életjáradéki jog, i) jelzálogjog (önálló zálogjog), j) végrehajtási jog.

  22. Tulajdonjog bejegyzése • Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadáralehet bejegyezni. • Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; • A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét. • A tulajdonszerzés jogcíméül csak az tüntethető fel, ami a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban, szerepel, vagy jogszabály megjelöl ( pl.: kárpótlás). Bejegyzési jogcím lehet továbbá a bírósági, vagy hatósági határozat is. • Az egyes jogcímeknek folyamatos láncolatotkell képezniük. (lásd rangsor, széljegyzés) • A Magyar Állam tulajdonában levő ingatlanokat: a) tulajdonosi jogot gyakorló szerv, vagy b) vagyonkezelő kezeli. • A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet.

  23. Telki szolgalom bejegyzése • Telki szolgalom: valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja (“ uralkodó telek”, “ szolgáló telek”) • Jellemző jogcímek: • átjárás, • vízellátás és vízelvezetés, • pince létesítése, • vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló cél • Öntözés (1994. évi LV. tv. ) • Az ingatlant terhelő telki szolgalmi jogot egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni. A bejegyzésben meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát (átjárási, vízmerítési, vízvezetési, pinceszolgalom stb.). • A telki szolgalmi jog jogosultjának név szerinti megnevezése helyett a tulajdoni lap III. részén utalni kell az uralkodó telekre, amelynek mindenkori tulajdonosát a szolgalmi jog gyakorlása megilleti. • Bejegyzéshez vázrajzot is csatolni kell. • Közérdekű szolgalom: államigazgatási szerv határozatával ( pl.: a földmérési jelek elhelyezését, villamos energia szolgáltatását biztosító, valamint bányászati használati jogok, közérdekű erdőtelepítés). A feltételeket jogszabály szerint kell megállapítani, és bejegyzésre alkalmas okiratban kell rögzíteni.

  24. A jelzálog bejegyzése • Ingatlan esetében a zálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg az egész tulajdoni illetőségre létesíthető. • Ha a felek meghatározott tartós jogviszonyból keletkező követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, a bejegyzésnek a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog). • A jelzálogjogi bejegyzésben fel kell tüntetni: • a jelzálogjog tárgyát • a jelzálogjog jogosultját, • meg kell határozni összegszerűen a követelést, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál. (Deviza alapú hitel korlátozás!!!) • ha a kötelezett (adós) nem a jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosa, a bejegyzésben kötelezettként a személyes adóst is fel kell tüntetni. • ha a követelés kamatozó, vagy ha a követelés tőkeösszegén kívül mellékszolgáltatás van kikötve, a kamatot, illetőleg a mellékszolgáltatást összegszerűen vagy egyébként határozottan

  25. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények(1) • Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tényeket két csoportba lehet osztani: a) a feljegyzés elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, ebben az esetben a feljegyzés deklaratív hatályú b) a tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben ebben az esetben a feljegyzés konstitutív hatályú. • Deklaratív hatályú feljegyzés: a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése, b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése, d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása, e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása, f) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása, g) az ingatlan jogi jellege, h) bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása, i) épület létesítése vagy lebontása, j) az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése, k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

  26. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények(2) • Konstitutív hatályú feljegyzés (érinti a rendelkezési jogot, közhitelesség): a) bírósági ­ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, b) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, c) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, d) törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása, e) árverés, nyilvános pályázat kitűzése, f) a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, g) tulajdonjog fenntartással történt eladás, h) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás, i) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, j) ranghely megváltoztatása .

  27. Az ingatlan-nyilvántartás részei • Az ingatlan-nyilvántartás a számítógépes formában megjeleníthető: a) tulajdoni lapból, b) a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzékéből, c) ingatlan-nyilvántartási térképből és d) okirattárból áll.

  28. A tulajdoni lap (1) • Az ingatlan-nyilvántartás központi része a tulajdoni lap, amely tartalmazza az ingatlan azonosítási és egyéb jelentős adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogot és egyéb jogokat, továbbá a jogi szempontból jelentős tényeket is. • A tulajdoni lapnak sajátos szerkezetű változata a tulajdoni törzslap és a tulajdoni különlap, amelyek alkalmazására az ún. egyéb önálló ingatlanok (társasházi öröklakás stb.) esetében van szükség.

  29. A tulajdoni lap (2) • A tulajdoni lap I. részeaz ingatlan egyedi azonosítására alkalmas adatait tartalmazza ( pl.:a település nevét, ahol az ingatlan fekszik, az ingatlan helyrajzi számát, fekvésének (belterület, külterület) megjelölését és területnagyságát, stb.). • Korlátozások: amelyek függetlenek az ingatlan tulajdoni viszonyaitól ( pl.:utalást az ingatlan mindenkori tulajdonosát megillető telki szolgalmi, illetőleg földhasználati jogra) • az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek, helyi vagy országos jelentőségű védett terület, régészeti vagy történeti jelentőségű védett terület, tanya stb.), • A tulajdoni lap II. részeaz ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve annak jogosultjait, és az ingatlanra valamint a jogosultakra vonatkozó tényeket tartalmazza: a) a tulajdonjogot, valamint a tulajdonos kiskorúságát vagy gondnokság alá helyezés tényét, b) állami tulajdonban álló ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet megnevezését, c) a vagyonkezelői jogot. • A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz, a bejegyzett joghoz, illetve a jogosulthoz kapcsolódó jogokat, illetve tényeket . • A tulajdoni törzslap,tulajdoni különlap: a társasházak, illetve szövetkezeti házak tulajdoni állapotának nyilvántartására szolgál. • A település ingatlan-nyilvántartásának számítógépes rendszerében gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. (lásd: a közokiratokról és közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.)

  30. Az ingatlan-nyilvántartás módja (1) • Az ingatlan területe méterrendszerben (hektár, négyzetméter) Minden ingatlant külön tulajdoni lapon. • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorolással – a természetbeni állapotnak megfelelően – kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmetkell feltüntetni. • A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően: szántó, rét, legelő,szőlő,kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. (Lásd még új erdő tv.- Országos Erdőállomány Adattárban szereplő terület) • Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet.

  31. Az ingatlan-nyilvántartás módja (2) • A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább 400 m2. • Ha a földrészleten belül valamely művelési ág területe (művelés alól kivett terület) a meghatározott területi mértéket nem éri el, azt a mellette levő nagyobb területű művelési ággal (művelés alól kivett területtel) együtt kell nyilvántartani. • Ettől eltér a MePAR nyilvántartás rendszere • Az egyes, földhasználathoz kapcsolódó, EU által folyósított támogatások esetén a hasznosítást nem az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint, hanem a tárgyidőszakban történő tényleges hasznosításnak megfelelően kell figyelembe venni. A két nyilvántartásban szereplő adat eltérhet egymástól.

  32. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás • Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (együtt: változás vezetése) irányuló közigazgatási hatósági eljárás. • Jogszabályok: • Törvények: • 1997. évi CXLI. Tv. Az ingatlan-nyilvántartásról (Inytv.) • mögöttes joganyagként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)rendelkezései. • Kormányrendelet: • a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet • Miniszteri rendelet • 109/1999. ( XII.29.) FVM rendelet

  33. A földmérési és térképészeti tevékenység szabályozási rendszere • Földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény • A földmérési és térképészeti tevékenység • az ország egész területére kiterjed, • érinti valamennyi földrészlet tulajdonosát, • az állami szervek, az önkormányzatok, a térinformatikai rendszerek térképellátását, • az államhatár jeleinek elhelyezését és fenntartását, • a műszaki tervezést. • Cél: • az ország geometriai rendjének és védelmi képességének fenntartásához szükséges térképi alapok biztosítása, • az ország egész területéről olyan térképek álljanak rendelkezésre, amelyek egyaránt alkalmasak a térképekre épülő hatósági nyilvántartások megalapozására és a térinformatikai rendszerek térképi alapjának megteremtésére • Az országosan egységes térképrendszer képezi az alapját az ingatlan vagyont leltárba foglaló ingatlan-nyilvántartásnak, a különböző térinformatikai rendszereknek, s minden tevékenységnek, amely a föld felszínének mérésével kapcsolatosak. • A beruházásokhoz, kivitelezésekhez szükséges térképi információk rendelkezésre álljanak.

  34. Állami alapfeladatok és alapadatok(1) • Állami alapfeladat: • Az ország teljes területére vonatkozó állami térképek készítése, tárolása, adat karbantartása, kezelése és szolgáltatása, valamint • a honvédelem térképellátása állami alapfeladat. • Állami alapmunka: • az állami földmérési alaptérképek - és ezek átnézeti térképei -, • az állami topográfiai térképek készítése, karbantartása, • a térképek készítéséhez nélkülözhetetlen vízszintes, illetve magassági alapponthálózat létrehozása, fenntartása • az államhatár pontjainak megjelölése, mérése, karbantartása, • a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása és nyilvántartása annak érdekében, hogy a különböző térképműveken az azonos földrajzi objektumok azonos elnevezéssel jelenjenek meg. • Állami alapadatok: • az alapponthálózatok pontjainak vízszintes és magassági adatai és az állami földmérési alaptérképek tartalma (földrészletek határvonalai, helyrajzi számai, területe, művelési ága, stb.), • állami topográfiai térkép adatai, • a térképkészítés alapjául szolgáló mérési adatokat, számítási munkarészeket és légi fényképeket • az állami térképek digitális adatállományai. • Az állami alapadatok körének pontosítására a különböző földmérési és térképészeti munkák összehangolása miatt van szükség. Az állami alapadatokat, valamint hivatalos földrajzi neveket kötelező használni.

  35. Állami alapfeladatok és alapadatok(2) • Az állami alapadatokat országos adattárban, térképtárban, űrfelvétel- és légifilmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni. • Hatósági eljárásban csak hitelesített állami alapadat használható fel. • A vízszintes, a magassági, illetve a három dimenziós alapponthálózatok a felmérési munkák kiinduló vázát jelentik. Az alappontokat földmérési jelekkel jelölik meg, amelyeket a földhivatalok rendszeresen, a helyszínen ellenőriznek. • Az állami alapadatokba, ideértve a hivatalos földrajzi neveket is – a külön meghatározott kivételekkel – díj fizetése ellenében bárki betekinthet, azokról másolatot igényelhet.

  36. Állami földmérési alaptérkép (1) • Méretarányok: • nagyméretarányúak az 1:10 000 és annál nagyobb,(állami földmérési alaptérkép, ingatlan-nyilvántartási térkép)) • közepes méretarányúak az 1:10 000 és 1:100 000 közötti – ideértve az 1:100 000 • kisméretarányúak az 1:100 000 és 1:250 000 közötti – ideértve az 1:250 000 – méretarányban készült • Az állami földmérési alaptérkép állami alapadatként tartalmazza: • a közigazgatási határokat, • a földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi számait és egyéb azonosítóit, művelési ágait, • a művelés alól kivett területeket, • a földrészleteken lévő épületeket és a névrajzot • az alaptérképhez a földrészletek területi adatait tartalmazó területjegyzék tartozik.

  37. Állami földmérési alaptérkép (2) • Az alaptérképet kötelező használni: • az ingatlan-nyilvántartásban , • a nagy méretarányú térképekre alapozott közigazgatási és • törvény által előírt önkormányzati nyilvántartások. • Az alaptérkép területi alapegysége a földrészlet, ennek határvonalát felkell tüntetni. • A földrészlet tulajdonosa (használója)együttműködési kötelezettsége • a földrészletek határvonalainak kitűzésében • a földrészlet határ állandó módon meg nem jelölt töréspontjait megjelölni (cövekkel, oszloppal), és a nevüket, lakcímüket jól látható módon feltüntetni. • A térkép tartalmát érintő változásokat a földrészlet tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni a körzeti földhivatalnak.

  38. Az állami topográfiai térkép • Az állami topográfiai térkép papírlapon, fólián, többszínnyomással vagy számítógépen kezelhető formában, az ország egész területéről nagy, közepes és kis méretarányban készülő térkép, amely • a földfelszín természetes és mesterséges alakzatainak síkrajzi és domborzati elemeit, • névrajzot tartalmazza a tulajdoni viszonyokra vonatkozó információk nélkül.

  39. A földmérési jelek elhelyezése, valamint mérés az ingatlanokon (1) • A földmérési jelek elhelyezése közérdek,tűrési kötelezettség. • A jogosult földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet • bármely ingatlanon át megközelítheti, • azokon mérést végezhet, és • ideiglenes földmérési jelet helyezhet el • bármely ingatlaba - a lakás és lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. • a tulajdonos előzetes tájékoztatásával • az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el, • meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat • a mérést akadályozó fát és egyéb növényzetet eltávolíthatja.

  40. A földmérési jelek elhelyezése, valamint mérés az ingatlanokon (2) • A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják. Tulajdonost kártalanítani kell. • Az államhatár jelei valamint a földmérési alappontok - ideértve a katonai tájékozási hálózat pontjait is - megjelölésére szolgáló földmérési jelekállami tulajdonban vannak. • A földmérési jelek által elfoglalt területre - jelenként legfeljebb 50 m2 nagyságú ingatlanrészre - a Magyar Államot törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló használati jog illeti meg, ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. • A használati jogot az illetékes megyei földhivatal gyakorolja. • A természetben állandó módon megjelölt alaphálózati pontok jeleit az ingatlan tulajdonosának vagy használójának megőrzésre át kell adni.

  41. Földmérési és Távérzékelési Intézet (1) • A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a földmérési és térinformatikai államigazgatási feladatokat a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI) látja el. • A FÖMI jogi személy, önállóan gazdálkodó teljes jogkörű központi költségvetési szakigazgatási szerv. • Másodfokúhatósági hatáskörben földmérési és távérzékelési szervként a vidékfejlesztési miniszterjár el.

  42. Földmérési és Távérzékelési Intézet (2) • A FÖMI feladata: • az ingatlanügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása, • szakmai információs rendszerek fejlesztési, irányítása, más számítógépes rendszerekkel a kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosítása; • a földmérési, térképészeti és távérzékelési tudományos kutatás végzése és országos összhangjának megvalósítása. • A FÖMI a távérzékelésselösszefüggő feladatok ellátása során gondoskodik azoknak a fényképeknek a kiértékeléséről, amelyek alapját képezik a • termésbecsléseknek, • a különböző térképeknek, valamint • a földhasználati nyilvántartásnak. • Ellátja Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszerrel (MePAR) működtetésével kapcsolatos tevékenységet.

  43. A Magyar Állam tulajdonában levő ingatlanokkal kapcsolatos nyilvántartások • A nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok köre • A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés • A kincstári vagyon nyilvántartása • A tulajdonosi joggyakorlásra feljogosított szervezetek • Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt (MNV Zrt.) • Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

  44. A nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok köre(1) • Az Alkotmány 10.§ (1) bekezdése szerinti állami tulajdon, nemzeti vagyon. • Az állami vagyon rendeltetésétől függően a) kincstári vagyon, illetve b) üzleti vagyon • lehet. • A kincstári vagyon körébe tartoznak az alábbi ingatlanok: a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít (Ptk. 172.§-a alapján pl. a föld méhének kincsei, felszín alatti vizek, folyóvizek, természetes tavak, valamint ezek medre, országos közút, távközlési frekvencia); b) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek, készletek és egyéb anyagi és immateriális javak, és követelések, illetőleg állami tulajdonban levő, közcélokat szolgáló, vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti terület, védett természeti érték, amely törvény alapján nem kerül a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok; c) az állami tulajdonban levő: • műemlékingatlan, • védett természeti terület, • termőföld, ha törvény másként nem rendelkezik, • erdő, • történeti (régészeti) emlékek és földterületek, • az állam tulajdonába egyéb jogcímen kerülő vagyon.

  45. A nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok köre(2) • A Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozik minden állami tulajdonú • termőföld, • mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, és • a mező-, erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett terület • az állam által bármely jogcímen – kivéve a kisajátítás – megszerzett földrészlet • a feleslegessé vált, korábban honvédelmi hasznosítású ingatlanok • társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak felszámolási eljárás során járulék-, hozzájárulás-és egyéb követelései fejében a Magyar Állam tulajdonába kerülő földrészlet szintén a Nemzeti Földalapba kerül.

  46. A nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok köre(3) • Az állam vállalkozói (üzleti) vagyonakörébe az a vagyon tartozik, amely esetében az elsődleges cél annak üzleti célú hasznosítása, privatizálása. • A nemzeti vagyon hasznosításából származó bevételek az államháztartás egyes alrendszerei között a külön jogszabályokban meghatározottak szerint oszlanak meg. • 2010-től kezdődően az új kormányzati struktúrarendszeréből is kitűnően a nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszere került kialakítására amelynél többek között az átlátható tervezés és forráskezelés valamint az egyértelmű felelősségi viszonyok következetes alkalmazása volt a meghatározó. • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Magyar Állam vagyonával való vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője.

  47. A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés (1) • A nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekkel való gazdálkodás tekintetében különbséget kell tenni: • az állam mint tulajdonos, • az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, valamint • az állami vagyon vagyonkezelője között. Az állam mint polgári jogi jogalany csak konkrét szervek újántehet jognyilatkozatokat. Tulajdonosi jogokat gyakorló szervek: • a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV. Zrt.) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény alapján • b) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. Törvény alapján, valamint • c) A Magyar Fejlesztési Bank a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. Törvény alapján.

  48. A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés (2) • Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, valamint b) a Nemzeti Földalapba tartozó vagyon tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter gyakorolja. • Az állami vagyonért felelős miniszter a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatát a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt), b) kizárólag társasági részesedések esetében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve c) miniszteri rendeletben meghatározottak szerint • - központi költségvetési szervek, • - ezek intézménye, továbbá • - a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság • útján látja el.

  49. A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés (3) • A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő feladatokat az agrárpolitikáért felelős miniszter a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján gyakorolja. • A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot az NFA képviseli. • A Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelemek tekintetében a tulajdonosi joggyakorlásra: • a) az NFA elnöke, illetve • b) a Birtokpolitikai Tanács • hozza meg.

  50. A tulajdonosi joggyakorlás illetve a vagyonkezelés (4) • A Birtokpolitikai Tanács hatáskörébe tartozó ügykörök az alábbiak: • döntés a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos egyedi ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri a 100 millió forintot, illetve a térmértéke eléri a 100 hektárt; • döntés a 100 millió forintot, vagy 100 hektár térmértéket elérő földrészlet vagy földrészletek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésével kapcsolatos ügyekben; • döntés mindazokban az ügyekben, amikor a törvény lehetővé teszi a nyilvános pályáztatás mellőzését.

More Related